Egy csapadékosabb, amolyan rendes Medárdos évben, amikor a június- júliusi időkben szinte ki sem szárad az altalaj, hogy kapával bele lehessen menni, másrészt az akkor jellemző heves zivatarok miatt sem célszerű megbolygatni a földet, ha a gazda nem akarja, hogy az erózió mossa le a termőréteget.
Ilyenkor ha tetszik, ha nem begyepesül a sorok köze (is), és ilyenkor aztán fel lehet kötni az alsóneműt növényvédelem terén, ha a Szilvánit meg óvni szándékolja a gazdája.
A gyakorlatban ez esetemben több-kevesebb lisztharmat nélkül nem is úszom meg, a kordában tartásával kell beérnem.
Ehhez hozzájárul a telepítéskor elkövetett hiba, hogy a szilváni az ültetvény aljába került, ami közel van a pincesorhoz, ami a légmozgást nagyban gátolja.
Persze fokozott zöldmunkával sokat lehet segíteni, lévén hogy a nevezett erősen hajlamos a hónaljhajtások képzésére.
A gondom csak az, hogy azt az 1100 kordonos tőkét a munka mellett mondhatom, egyszál-egyedül művelem.
Bizony emiatt elő-elő fordul, hogy csak a feltétlen szűkségest, és nem az elégséges gondoskodást kapja meg a szőlő.
Apám halála után tanultam meg, mi az a kötelezően elvégzendő munka, ami nélkül nem érdemes foglakozni az egésszel.
A 2003-as év volt az első, amikor egyedül gazdálkodtam, az is az ideihez hasonló száraz év volt.
A zöldmunkára sokat nem adtam, és szerencsém volt, mert zöld dzsindzsa megóvta a túlzott napsütéstől a szőlőt, míg mások akik idejekorán kileveleztek mazsolává aszalódott a szőlejük. Annyi borom lett, hogy ritka éven annyi. Aztán a következő éven, amikor hasonló módon próbálkoztam, amikor volt csapadék böven a szilvánit úgy elvitte Liszt Ferenc, hogy az előző évi harmada sem maradt.
Akkor jöttem rá, hogy mennyit ért az a sok aprómunka amit az öregem mindíg elvégzett, hiszen szinte a szőlőben élt, rám csak a hórukk munka maradt.
:) Haragot? Ne viccelj... érzelmeket csak olyan emberek iránt szoktam táplálni akiket személyesen ismerek. De hagyjuk ezt kérlek, nem ide való ez a vonal.
Te elfogadhatónak tartod a vegyszeres gyomirtást, én pedig megvetendő környezetszennyezésnek és termőhelypusztításnak tartom. Itt le is zártuk már egyszer. Nem akarlak meggyőzni és nem hiszem, hogy te meg tudnál engem győzni.
Én veled már lezártam ezt a témát. Tőlem annyit gyomirtózol amennyit csak akarsz. Nekem meg erről meg lehet az a véleményem amit én akarok... és el is mondhatom, le is írhatom ott ahol akarom.
Én is szigorúbb kódexet javasoltam az elején, de beláttam, hogy még ultizni sem biztos, hogy tudnánk az azt vállalni tudókkal ha most ennél szigorúbb lenne a rendszer. A Wachau kódex-szel való hasonlóság sem véletlen. Konkrétan az volt az egyik kiindulási alap.
Amúgy, szerintem ez a mozgalom még nem az átlagfogyasztóknak szól. Egyelőre leginkább magunknak szól, hogy érezzük, vannak termelők akik komolyan gondolják a termőhelyhez való hűséget és a tisztaságot.
De bízzunk benne, hogy idővel eljut az átlagfogyasztókhoz is ennek a szemléletnek a híre. Egyelőre az átlagfogyasztónak halvány gőze sincs arról, hogy valójában mi történik a legtöbb nagyipari borászatban...de ha tudná akkor nagyon-nagyon megrettenne és elképedne, hogy az amit ő bornak ivott az mi is valójában.
Van egy probléma ezzel a közösségi mozgalommal, mégpedig az, hogy nem tudtam eddig róla. Pedig viszonylag tájékozottnak tartom magam magyarországi borügyekben, és ha én nem tudtam eddig róla, akkor mi van az átlagfogyasztóval? Amúgy a névsor magáért beszél, a logo is besikerült, már csak rákerüljön a borokra és kapjon az egész egy "picivel" több kampányt. Jó a kódex is, ahogy hasonlítottam a wachaui-val, talán még egy kicsit szigorúbb is. Igaz én még egy picit radikálisabb vagyok az élesztők területén, de valahol el kell kezdeni! Hajrá!
A gyomirtózással én sem értek egyet, mégpedig azért nem, mert rettenetesen pusztítja a talaj élővilágát. Rovarölőt se használok, ugyanezért.
Én a magam szőlőjében nem használok ilyen szert. Azt szeretném, ha a szőlő termőterülete a lehető legjobban hasonlítana a szomszéd rétre, azzal a csekély kivétellel, hogy szőlő IS nő rajta. Nem akarom bántani a vakondot, a rovarokat, a madarakat, a nyulakat, semmilyen élőlényt, ami amúgy is ott élne, ha én nem lennék. Egyetlen dolog miatt gondolom, hogy be kell avatkoznom: mivel a mikroklímát megváltoztatom, így a párásabb sorköz lehetővé teszi a gombák megjelenését, ezért azok ellen védekeznem kell. Így gondolkozom én a vegyszerekről.
Gépeket sem szeretek a szőlőmben, ezért kézzel permetezünk. Még kevesebbet fog traktor járni akkor, ha már sikerül a füvesítés is: akkor egyáltalán nem akarok gépi vonóerőt a szőlőben.
Így van van, ez csak szépséghiba. De még annak is ízlés kérdése :) Nekem például tetszik a virága.
Egyébként az is megérne egy beszélgetést, hogy miért a steril, zöld-mentes földet tartják sokan szépnek. Szerintem az a szép ha rendesen kaszálva van a föld. Nekem kimondottan idegen az ha semmi aljnövényzet nincs egy ültetvényben.
A szőlő esetében a legtöbben tényleg csak és kizárólag azért gyomirtóznak, mert lusták, nincs idejük kaszálni vagy spórolni akarnak a kaszás napszámán.
Szerintem a korábban írt okok miatt a glifozát sem oldja meg a szulák problémádat véglegesen... Persze ha akarod, akkor tolhatod a mérget évente a földbe ahonnan a gyümölcsöt eszed. Én nem tenném.
Szerintem nem árt a légynek sem a szulák. Sőt, kimondottan jópofa a virágja :)
Azt olvastam a glifozátról, hogy felszívódik a levélzetben és elpusztítja a gyökérzetet. Írták többen, hogy milyen eredményesen használták elvadult tarackos kertekben. A taracknak is komoly futó gyökérzete van és állítólag egyetlen kezeléssel mind elbarnul. Én gyümölcsfák alatt rendszeresen rotációzok és ott minden gyom kipusztu néhány év alatt, kivéve a tyúkhurt, a porcsint és a folyófüvet. De az előbbi kettőt egy-egy kapálás elintézi évente, a folyófüvet viszont egy évben 10-szer is kikapálhatom, mindig kihajt. Szóval?
"Szőlőgazdálkodás Törekszenek a természet- és tájhű gazdálkodásra, ezért kerülik az alábbiak használatát: felszívódó gyom- és rovarírtó szerek, műtrágya, gépi szüretelő eszközök."
A konakt gyomirtók használatát ezek szerint nem veti el, ahogy a felszívódó gombaölőszerekét sem.
A szulákot 100% eredménnyel szerintem nem tudod kiírtani. A gyökere akár két méter mélyre is eljut és akár egy pár centis épp gyökérdarabból is regenerálódni tud. A magja pedig évtizedeken át csíraképes. A glifozáttal is négy-öt eső utáni kezeléssel tudod pár évre visszaszorítani. De ez után visszafolyik onnan ahonnan nem irtottad ki.
Viszont egy ilyen brutális kezelés után az adott területen kevesebb élet lesz mint a Hold felszinén. Nyilván nem kell magyarázni, hogy egy stabil ökológiai rendszerből kiírtani egy komplett szegmenst az komoly következményekkel jár. Egy csapással más növényeket, rovarokat, gombákat, baktériumokat is közvetve vagy közvetlenül kiírtasz.
Ha valaki azt hiszi, hogy a szőlőnövénynek közömbös a talaj növény-rovar-baktérium-gomba vegetációja az nagyon-nagyon-nagyon téved.
Van már olyan termelői közösség vagy mozgalom amelynek a tagjai ilyen etikai kódex mentén dolgoznak: http://www.terrahungarica.hu. Éredemes vetni egy pillantást a névsorra
és elgondolkodni, hogy miért van az, hogy ezek (és a velük hasonló elveket valló, de ebbe a mogalomhoz még nem csatlakozott) a termelők képviselik ma Magyarországon a minőséget és nem azok akik nyakra-főre vegyszereznek.
Ilyen kezdeményezés amúgy több is van. Ennek pont az az oka, hogy a milliárdos nagyvállalatok általkilobbizott jelenlegi szabályozás tényleg egy hajítófát sem ér. Az intézményesített szőlész-borász képzés és a komplett hatósági rendszer ezen nagyvállalatok zsebében van. Láthatdod, bizonyos körökben a környezettudatosság, a termőhelyez való hűség, a beavatkozásmentes technológia és aminimalizált vegyszerhasználat szinte szitokszó. Ha ezek a szavak elhangzanak akkor tizedmásordperceken belül bindul a gőzhenger és leugatják azt aki ezeket a dolgokat képviseli. Aztán persze csodálkoznak nagyon, ha valaki nem fogja be a pofáját és nem hajol meg előttük.
Kertészeti fórumokon kérdeztem, hogy hogyan irthatnám ki a folyófüvet a kertemből. Azt mondták a tapasztaltak, hogy glifozáttal. Tudsz valami jobb módszert, hogy ne kelljen gyomírtót használni?
Az ilyen jellegű vitákat egy csapásra meg lehetne szüntetni egy normális bortörvénnyel, amely előírná, legyen feltüntetve a boroscímkén, milyen technológiával készült szőlőből milyen adalékanyagok segítségével készült az adott bor. Ezáltal az átlagfogyasztó valós képet kapna az egész bortémáról. Amíg viszont ezen információk helyett technológiai lőrék címkéin, amik agyon gyomírtózott területekről származnak, különféle neplementében fürdőző szőlőszemekről meg tájjeleget dicsőítő bugyuta versikék vannak, addig ez a két tábor mindig is "harcban" fog állni egymással. Azt hiszem, az ilyen törvény csak egy utópia marad, de ha jól tudom vannak már próbálkozások Magyarországon is a Wachaui kódexhez hasonló "törvények" elfogadására (ha jól tudom Etyeken már van ilyesmi kódex). Szóval sztem ez lenne a járható út...
Ok. A téma részemről is le van zárva, mivel te csak érzelmi alapon tudsz érvelni a divatmédiából másolt szlogenekkel, annélkül, hogy a témához érdemben hozzászóltál volna.
