Bocsánat, hogy ismét "internetről összeollózott" okosságokat írok be, de most találtam, és úgy tűnik, megerősíti a saját megfigyelésemet:
"Egy Alcsútdobozon végzett kísérletben egy többhektáros területet hagytak parlagon, azt vizsgálva, hogy mi történik így ezzel a földdarabbal. Az első évben a teljes területet beterítette a parlagfű, a második évben a terület több feléről kiszorították az évelő növények: fehérhere, gyermekláncfű, nagy útilapu, lósóska, fehér üröm, máriatövis, paréj, libatop. A harmadik évben aránya minden irtás nélkül húsz százalék alá esett vissza, öt év elteltével már csak a terület mindössze 1-2 %-án nőtt."
Ugyanez a forrás azt is írja, hogy a földben hosszan csírázóképes magok a föld mozgatásával kerülnek a felszínre, s így csírázásra kész helyzetbe, ezért tud a frissen feltört területeken azonnal megjelenni...
Nagyon szep ideologiai agyviharzas, mar sokadszor.
A baj ezzel, hogy nem veszi eszre, hogy az elet minden területe ebbe az iranyba valtozik. Nem csak a szöleszkedes, de a mezögazdasag minden szegmense, az elemiszeipar, a kereskedelem, a müszaki vilag, a szolgaltatoipar, gyakorlatilag minden pontja a gazdasagnak es a politikanak a profitoriantacio menten halad elöre. Az ipari forradalom es a technologia fejlödesnek köszönhetöen ez igy is marad.
Lesznek majd uttörök, akik probalnak a szelmalmok ellen harcolni, lesznek vannak is szervezetek akik azt hirdetik, hogy mi masok vagyunk. Atütö sikert senki nem er el, soha.
Ezt a karos trendet nem lehet visszaforditani, ezt ahogy irja is, helyi szinten lehet korrigalni. Ön megtehet mindent, hogy ugy eljen, ugy gazdalkodjon, ugy nevelje a gyerekeidet, ahogy azt a lelkiismerete diktalja. Akkor varhatja, hogy azok, akiket ezzel meg tud szolitani, akiknek ez tetszik, azok a barati lesznek, azok Öntöl vasarolnak. De ne iteljen! Ha azt hiszi, hogy egy Orban, Gyurcsany vagy Angela Merkel itt barmit tehet, tevedses mindenki teved. Itt es egesz Europaban a Goldman Sachs es tarsai fogjak megmondani, hogy mi lesz.
Es ebböl kezd mostmar egyre inkabb elegem lenni... Ne iteljen, mert nincs joga hozza. Nem ismeri kiknek szol be, nem ismeri, hogy ki miert ir es mit. Vadol, oktat, kioszt mindenkit. Lehet, hogy meg igaza is van, de Ön (mi) csak egy kis hal a tengerben, mire jo az, ha haragot es indulatokat valt ki. Igy akar engem vagy barkit is meggyözni arrol, hogy a gyomirtozas, vagy az elesztö hasznalat a satantol van? Csak ellensegeket gyüjt es soha nem fog senkit meggyözni arrol, hogy elmenjen Önhöz, vagy belepjen egy jo felfogasu, környezetvedö szöleszeti szervezetbe.
Halvany, megegyszer mondom halvany lila göze sincs, hogy mi folyik a nemet, a francia, de leginkabb az olasz szöleszetben es boraszatban. Ha egyszer latna, hogy milyen szintü a gepesites es a vegyszer hasznalata, (amit a neten nem talal meg) felvagna az ereit.
Van regota egy elvem, de mar biztos masok is kitalaltak. Amig a profitorientacio es nem a profitoptimalizacio elven halad a gazdasag elöre, addig nem lesz beke sehol a vilagban.
Azt, hogy ma Magyarorszagon melyek a legizgalmasabb borok azt nem Ön dönti el es nem is a magat boraszoknak nevezö ujonan alakult lobbicsoportok. Azt a fogyaszto dönti el. S, hogy melyik bort mikor miert veszik meg az emberek, az szamit. A napokban megjelent nalunk az Aldiban egy Pfalz-bol erkezö Beerenauslese. Ez a desszertbor, a jegbor es a Trockenbeerenauslese utan a harmadik legmagasabb kategora a nemet borminösites szerint. Gyakorlatilag egy szemelt aszu. Evek ota keszitem en is es rengeteg munka van vele. 20 euro ert tudok adni egy palackot, mert különben feleslegesen szemelgettem ejszakankent.
Na ez a bor az Aldiban 2,49 Euro, vagyis olyan 750 forint körül van. Azert, mert nem latott embert es brutalis futoszalag munka eredmenye. Na ez szamit. Meg az, hogy az adventi kalendarium 0,29 Euro (100 Ft), meg, hogy egy kilo mandarin 49 cent, vagyis 150 forint.
Ezek utan el kell gondolkodnom, hogy ket ünnep között bejelentem-e a balatonfüredi területeinket a Bio-Kontroll Hungaria Kft-nel es megprobalok terveim szerint kezmüves borokkal kiallni a helyi fogyasztok ele es tovabbvinni az elödeim munkajat, vagy elmegyek marketingesnek, vallalati tanacsadonak, tözsdeügynöknek, stb...
Bocsanat, hogy elragadtattam magam, de mostmar kezd dühiteni ez a dilettancia, megha joindulatu is.
Magam is meglehetősen nehezen viselem (szintén kb. 20 éve) a parlagfű-szezont.
S egy érdekesség, amit tavaly az új telepítésben figyeltünk meg édesapámmal: A telepítendő területet helyi növényekből álló vegyes gyep (réti növénytársulás) borította már jó régen. Az őszi szántás és a tavaszi kapálások után (vagyszeres gyomirtást semilyen formában nem használok), először a tarackbúza jelent meg szinte eltűntethetetlenül, majd ennek sorozatos kiszedése után a parlagfű, ami korábban ott sem volt.
A parlagfű csak a művelt vagy éppen művelésbe vont területeken nő!!!
És valószínűleg csak akkor marad meg virágzásáig, ha az embernek, mint nekem is, nincs elég ideje a pipafüstre. Mert amúgy 10 centis korában (ekkor még nincs pollene) nagyon könnyen kikapálható, vékony szára van.
A parlagfűnek és sok más hasonló gyomnövénynek az a rákfenéje, hogy nem azon múlik a kipusztíthatósága, hogy te mit csinálsz, hanem azon, hogy az egész régió mit csinál. Irthatod te tűzzel vassal a parlagfűt, ha tőled pár kilométerre van egy hektárnyi gondozatlan, parlagfűvel benőtt terület.
"Állítólag azért nem szeretik, mert "fölviszi" a tőkére a lisztharmatot, nálunk legalábbis ez a mondás járja."
A lisztharmat érzékenységet csak a magasra hagyott aljnövényzet növeli kordában tartható. Ugyanakkor az érmének két oldala van. Száraz, forró évben pont a dús aljnövényzet biztosít egy hűvösebb, párásabb környezetet a szőlőnek. De pont az a dolga szőlésznek, hogy az ilyen helyzeteket kezelje. A programszerű vegyszeres gyomirtás pont olyan kártékony lehet egy napos, száraz, forró (pl: 2007) évben mint a magasra hagyott aljnövényzet egy lisztharmatos évben (pl. 2008).
Hosszú évek tapasztalata az ami segít eldönteni, hogy az adott területem, adott ültetvényben, adott fajtánál, adott évben mi a jó megoldás.
Az fix, hogy a programszerű vegyszeres gyomirtásnak mindig van alterantívája. Tény, hogy rendszerint melósabb, drágább...de a föld és a szőlő meghálálja.
A Freiburgi Kutatointezeti munkatarsak talaltak 55 eves csirakepes parlagfü magokat a talajban. Wikipedian most olvasom, hogy akar 30 evig is csirakepes.
20 eve szenvedek igazoltan a parlagfütöl, semmilyen egeszsegügyi kezeles nem segitett eddig, sem magyar sem nemet honban. A parlagfü pedig nö, annak ellenere, hogy kultivalva van a területem evtizedek ota. Hiaba mulcsozok, hiaba kapalok, hiaba tepem ki tövestül, hiaba gyüjtöm zsakba es egetem el, nö tovabb. Nyaron legtöbbször maszkban dolgozok, amit orankent cserelek, mert igy is teletüsszögöm.
Szamomra minden környezetkimelö, vagy környezet lenyegesen nem terhelö eszköz szent a parlagfü vegleges kiirtasara. Azt sem bannam, ha csak egy-egy botanikus kertben maradna meg, es csak a gyogyszertarakban lehetne belöle gyogyteat vasarolni.
A napszámosokat illetőleg tökéletesen értem a helyzeted. Ugyanebben a cipőben járunk mi is. Ugyanakkor szerintem az elmúlt fél évszázadban a szőlőmunkások elvándorlásának egyik jelentős oka volt (és ma is az), hogy világszerte nagyon eluralkodott egy rosz szemlélet az agráriumban. Évtizedeken át a minden áron való gépesítés és a vegyszeres technológia fétisizálása ment. A szőlőültetvényeket levitték a csak kézi munkával megművelhető hegyoldalakból a gépesíthető laposba, a kompetens és helyben lakó szőlőmunkásokat lecserélték a vegyszerekre. A szőlészet és a borászat egy machanikus technológiai ágazattá változott ahol a gyors, olcsó és uniformizált bortermelés felváltotta az ember és termőhelyközpontú borászkodást. Ahol most tartunk az egy sok évtizedes káros trend eredménye. A szőlőmunka becsülete, értéke nulla. Amikor egy jó kapás kiváltható egy vödör vegyszerrel akkor miért is ne vándorolna el a szőlőmunkás?
Ezt a káros trendet csak úgy lehet visszafordítani vagy legalábbis helyi viszonylatban korrigálni, hogy megpróbáljuk tisztességesen megfizetni a kézi munkát.
Itt a topikban is elhangzott, hogy a pipafüst milyen jót tesz a szőlőnek :) Velős és nagy igazság van ebben. Az emberi jelenlét és elsősorban gyakorlott, kompetens ember jelenléte nagyon sokat jelent a növényvédelem szempontjából. Ha rendszeresen járják a munkások a szőlőt, akkor hamarabb észreveszik a nyavaját, jobban kiismerik az egyes területek tulajdonságait.
A vegyszeres gyomirtás hátulütőinek pedig manapság nagy irodalma van. Tény, nem a technológiai cégek által finanszírozott és az ő szemléletükkel átitatott intézményi rendszerből jönnek ezek a tapasztalatok.
Ami meggyőző lehet akár számodra is az az tény, hogy a diverz élővilággal rendelkező kézi munkával megművel ültetvények gyümölcse rendszerint jobb minőségű és izgalmasabb bort ad.
Ma, Magyarországon a legizalmasabb és legjobb borok nem a nagyipari módon dolgozó technoborászatokból jönnek ki, hanem pont a környezettudatosabb és termőhelyszemléletű kisebb birtokokról. Ennél erősebb érv szerintem pedig nem is létezik.
Mifelénk is ezt mondják, de szerintem nem viszi fel a betegséget mert a két növény lesztharmatja két különböző faj, persze lehet hogy fogékonyabbá teszi, ki tudja?
A szulákkal kapcsolatban lehet hogy félreérthető voltam. Különösebben engem sem zavar, kivéve a bakművelésnél. Itt én alapvetően arra reagáltam, hogy volt egy kategorikus kijelentés korábban miszerint a szulák ha nagy nehezen ki is írtható, úgy egy-két éven belül úgy vissza nő, mintha mi sem történt volna. Erre írtam én le az általam tanultakat illetve tapasztaltakat.
1, Azért tartom rizikósnak, mert egy a talaj felett nem sokkal elhelyezkező fürtök egy viszonylag lassan kiszáradó talaj mellett, továbbá rothadásra érzékeny a fajta, ezért. De hangsúlyozom, hogy fentartom magamnak a tévedés jogát hogy ezt rosszul itélem meg. Meggyőzhető vagyok kis túlzással bármiről, ami észérvekről szól és nem csernobilról meg atomtámadásról stb.
2, Annak idején gyomírtástanból úgy tanították nekünk, hogy a gyomnövények magjai max. 10-15 évig maradnak csírázóképesek a talajban, ez is csak néhány faj esetében. Ha jól emlékszem a szulák nem volt közte. Persze lehet, hogy azóta változott a tudomány eredményei és álláspontja erről, és az sem kizárt, hogy oktatóink a növényvédőszergyártók kiterjesztett ügynökei voltak....
Pénzem még lenne is rá, hogy végig kapáltassam a szőlőmet, de csak alkeszt és hasonló hasznavehetetlen embert találtam eddig, akik azon bosszankodtak, hogy mellettük a 75 éves anyám gyorsabban haladt. Aki tud tisztességesen dolgozó napszámost, azt megköszönöm!
Egyébként pedig megköszönöm tanácsaidat, hogy hagyjak fel a szőlészkedéssel még avégén tán meg is fogadom..., de nem, inkább azt mondom SOHA, amíg egészségem van hozzá!
Ó, ebben a kérdésben minden felelősen gondolkodó józan ember tudja a frankót. Manapság minden éppeszű földműves minimalizálni akarja a termőföldbe nyomott vegyszerek mennyiségét.
Ezt nem én döntöttem el. Ez az objektív és megkérdőjelezhetetlen igazság. Elmúltak már a '60-as '70-es 80-as évek.
Napokot óta olvasgatom itt ezt a szulák sztorit és már annyira felkeltette a figyelmemet ez a számomra ismeretlen "makacs" növény, hogy utánanéztem ki is ő valójában. Aztán megtaláltam, hogy nem más mint a nálunk papanc néven emlegetett gyomnövény, úgyhogy megnyugodtam, mivel "termesztem" én is a szőlőmben... Nemtom, miért kell mindenáron kiírtani, és ha már kiírtottuk, akkor melyik gyomnövény lesz következő a listán? Sima kapálással sakkba lehet tartani, igaz tényleg a kapált területeken növexik bujábban. Amúgy meg kifejezetten jó móka letekerni hajtásait a bakművelésű szőlőről meg a kapáról... Állítólag azért nem szeretik, mert "fölviszi" a tőkére a lisztharmatot, nálunk legalábbis ez a mondás járja.
Írd fel egy papírra a 10 legnagyobb komolyabb tokaji termelőt és hívd fel őket egyenként. Egészen biztosan lesz amelyik örömmel ad neked korrekt áron használt hordókat, de olyan biztosan lesz aki megmondja, hogy ki az aki épp most selejtez le hordókat.
Ez a hordó dolog engem is érdekelne. Tudtok esetleg valami elérhetőséget a Tokaji eladó hordókkal kapcsolatban? Próbáltam rákeresni a neten ,de nem sok eredmennyel.
Ha nukleáris hulladékot, arzént és ciánkálit meg krómkénsavat önt oda az is elérte volna célját. De lehet egy kazettabombás nátó csapás is jó lett volna :)
Arra gondolni sem merek, hogy egy jó kertész szakembert milyen lett volna megkérdezni. Nekem az első tippem egy alapos mélyszántás és a gyökerek kidobálása lett volna. Tudom melós...a vegyszer spriccelése meg ugye kevésbé.
Igaza van Genomnak. Bizonyos esetekben indokolt lehet!
Az egyik szomszédomnak volt egy dísz ecet(?)fája. Kivágta. Erre mindenütt hajtani kezdtt a bentmaradt gyökér. Vagdosta a sarjakat 2 évig. Egyre több hajtott. Glifozátot adott neki nyár közepén, erre elszáradt mind és soha többet nem hajtott ki.
2. A szulák bizony egyike azoknak a ritka fajoknak amelyek magja akár két-három évtizeden át megőrzi a csíraképességét. Ráadásul futónövény, szóval semmi idő alatt átnő onnan ahol nem irtottad.
Én továbbra sem látom a vegyszeres gyomirtás előnyét, azon túl, hogy időt és némi pénzt spórol meg az ember. Akinek meg nincs ideje és pénze az szerintem ne foglalkozzon szőlővel. A szőlő a legnemesebb haszonnövény... Más csirkét tartani és más lovat. Akinek nincs pénze, ideje és türelme a nemes jószághoz az foglalkozzon egyszerűbb álattal.
1, a szulákot és a többi gazat, magyarul a természetes gyomflórát én sem bántom ott, ahol meredek területen középmagas kordonon van a területem. Ott kaszálom. Ellenben ahogyan előzőekben leírtam a bakművelésű és sűrű térközű szőlőmben engem zavar ha összevissza befutja a szőlőmet, és itt kapálva is van a szőlő. A kaszált gazat (aljnövényzetet) itt a művelésmód miatt több mint rizikósnak tartom. Arra viszont nincsen időm (hál' Istennek van munkám és családom), hogy hetente végigkapáljam a szőlőt és eltüntessem a feltörő szulákhajtásokat. (lehet hogy mégis lusta vagyok?) Itt jó pár éve foltkezelést alkalmazva, tehát csak a növényre fújva, lényegében eltünt. Egy-egy kósza tő biztosan van minden tizedik sorban, de az már kit érdekel.
2, Ha elpusztul a gyökere, az már nem hajt ki. A talajban meglévő magok természetesen kihajtanak, de ha előző években évente végigkapálták/kaszálták, akkor talán túl sok magot nem termett, viszont ha hagyták, hadd nőljön, nyilván a talaj is telítetteb lesz a magjával. A magról kelőket már könnyebben ki lehet kapálni esők höz igazodva, amikor úgy is kell. Magról valószínüleg nem fog a szulák már kicsírázni csontszáraz talajból, amikor az évelő példányok röhögve törnek fel a gyökerükből. Öt esetleg tíz éven túl azért a gyommagvak ritkán őrzik meg a csírázóképességüket. Egyes növényfajoknál van ilyen de viszonylag ritka.
3. Szulák (ami az ültetvények normál flórájának része) elsősorban ott szaporodik fel, ahol csupasz talaj van, ahol nincsen konkurens növény. Ez megtörténhet rendszeres kapálgatás, vagy gyakori gyomírtózás mellett. Viszonylag kevés szőlőben alkalmazható herbicid van ami hatásos a szulák ellen (glifozátok, Ronstar, ha még van, illetve a Starane, ha még létezik, ill. engedélyezik szőlőre). Ha valaki rendszeresen talajherbicidezik (triazinok, vagy stomp, stb. az az egynyáriakat kiviszi, így az évelők (szőlőben elsősorban a szulák) konkurencia nélkül maradnak és vígan dúsulnak. De lényegében ugyan ezt tette régen a gramoxon is (mindent leszárított, de utána az évelők vidáman törtek elő újult erővel).
Hangsúlyozni szeretném, hogy én nem a gyomírtóknak vagyok a prókátora, a növényvédelmet is meglehetősen konzervatív módon végzem. DE igen is adódhatnak olyan szituációk, amikor ki lehet és kell is használni pl a glifozát vagy más szer nyújtotta lehetőségeket. Pl. amikor újra telepítettem egy az előző idős, beteg tulajtól megvett, vadrózsával és szederrel teljesen benőtt területet, akkor a bozótot hiába írtottam ki, újra és újra kihajtott, viszont 2-3 alkalommal célzottan a növény levelére kijuttatott szer megoldotta a problémát és már kaszával rendben tartható.
1. Pontosan milyen kárt is okoz az a szerencsételn szulák?
2. Egy ilyen kezelés után mi akadályozza meg a szulákot, hogy egy év múlva újra befuss a terepet
3. Ha a kezelés után a tartós eredményt a rendszeres kapálás biztosítja akkor miért nem lehetett volna ugyanezzel megelőzni. Hiszem vegyszeres gyomirtót pont azok használnak akik nem akarnak/tudnak rendszeresen kapálni, kaszálni.
NEM, nem brutális töménységben! A glifozát hatóanyaguaknál pl. meg van adva a koncentráció a magról kelő egy- és kétszikűekre egy érték (1,5 % körüli), mely inkább csak a föld feletti részeket pusztítja el, így a föld alatti képletekből (évelők esetében) újra kihathat. Továbbá meg van adva egy kb 2-2,5 % körüli (nyilván gyártónként, formázásoktól függően változhat), amely már a föld alatti gyökérrendszert is képes elpusztítani. És szokott létezni egy harmadik fő kategória, pl a vasúti pályatestek, erdészeti sarjhajtások kiírtására javasolják kb. 3,5-4 %-ban, ami totális. Tehát én a megfelelő töménység alatt csak arra utaltam, hogy meg kell választani a gyomok típusához a javallott koncentrációt. És nem azt amit sajnos nem kevés gazda tesz: van egy adott javasolt koncentráció valamilyen növényvédőszernél, azt kapásból felszorozza mondjuk másfél szeresére, mert hogy "biztosan hasson".
Egyébként a glifozát úgy hat, hogy a gátolja a sikiminsav szintézist a növényben, ami számára nélkülözhetetlen. Ebből a vegyületből kevés kell a növénynek és valószínület van is belőle készlete, ezért is van az, hogy egy egynyári növény 3-4 nap alatt leszárad, addig egy rhizomás 10-15 napig is tünetmentesen virul (tehát a föld alatti képleteiben sokat tárol belőle, illetve gondolom idő mire mélyre a hatóanyag lejut). Ez utóbbi miatt írtam az időzítést is. Nem amolyan esetleg véletlenün elkapható néhány napos intervalllum ez, hanem egy jól behatárolható időszak. Virágzáskor vagy intenzív növekedéskor kb. 5-10 leveles állapotban. Ugyanis ilyenkor mások a növényen belüli tápanyag áramlási viszonyok és kedveznek a herbicid gyökérbe jutásához.
És ahogyan írtam, ha két kezeléssel megfogjuk az évelő példányokat, akkor utána már a magról kelőket már kapával is könnyen eltüntethetem (persze ha rendszeresen kapálva van, nem csak évente 1 x).
Amúgy meg ha nagy eső előtt fújnám ki - mint ahogyan írod - jó eséllyel meg kellene ismételni, mivel ez levélherbicid, tehát levélen keresztül szívódik fel, és a felszívódáshoz idő kell (készítménytől függően 4-8 óra) különben lemossa a levélről. Eső előtt pl. a triazinokat szokták kijuttatni, de azok a csírázó magvakat pusztítják el és az évelőkre jellemzően hatástalanok. Bár a triazinoknál is vannak kivétek: Ronstar (ha még létezik), ez szintén levélherbicid.
GENOM_66 jól mondja. Gyakorlatilag minden nagyobb tokaji termelő rendszeresen selejtez le kisméretű és igen jó minőségű sokadtöltésű, esetleg felújított és utánna párszor használt fahordót. Én is vettem onnan párezer forintért vagy 7 ilyen kishordót. A benzinköltség többe került mint a hordók :) és nagyon szép, jó, kiváló tokaji borokkal iskolázott hordókat kaptam.
Jaja, ezt mondom én is. Brutális töménységben, nagyon jó időt elkapva (lehetőleg nagy eső előtt) két éven át nyomva a mérget... akár egy évig szulákmentes is lehet a föld :D nagy mázlival akár két évig nem látsz szulákot. De utána kezdeted előről a csernobilezést.
A kérdés, hogy van-e értelme. Főleg úgy, hogy semmilyen, de tényleg semmilyen káros hatása nincs semmire.
