Van, aki úgy alakítja ki a házát, kertjét (és tágabb környezetét), hogy ott is teljes, élményekben gazdag életet lehessen élni (a távolabbi utazások csak extrák)
és van, aki szinte csak csak aludni meg TV-t nézni jár haza, mert ronda/kicsi a háza, ocsmány a kertje, bunkók a szomszédai, barátai nincsenek vagy szétszórva élnek a világban.
Ezen utóbbi esetben természetesen nem hülyeség, ha nagyobb pénzhez jutva máshol kezd új életet, hiszen most sem igazi élet, ami otthon várja :)
"Lehet, hogy pont az hi@nyzott a boldogsághoz, hogy ki legyenek cserélve a nyílászárók."
Erre szoktam azt mondani, hogy bárki nyugodtan bármennyit költhet esztétikára, hobbira, szórakozásra, DE az erre költött összeget ne próbálja be-erőltetni/ravaszkodni az energetikai célú (tehát nyereség-érdekelt) befektetések közé. mert akkor előveszem a számológépet és levezetem, hogy be akarja csapni magát (vagy engem :)
Az energetika olyan, mint a részvény vagy a kötvény: csak egy buta/hülye ember fektet be valamibe pénzt úgy, hogy nem érdekli, hogy mennyi lesz a várható nyeresége.
- tökéletes helyen fekszik (pl kisbót, buszmegálló 50 m-re),
- a legtöbb jóbarát öt percen belül lakik
- 200 méteres körzetben mindenki gyermekkorod óta ismer és kölcsönös a bizalom
- nem beszélve egy 20-30 éve nevelgetett díszkertről (7-10 méteres fákkal).
Ilyen feltételek mellett maga az épület értéke elenyésző, ezerszer inkább bontani, mint elköltözni egy csupasz telekre, a világ végére, idegenek közé, ülni az eladással megspórolt milliókon.
"Ha az öregeket a gyermekeik, unokáik sorsa foglalkoztatja a legjobóban, akik konszenzus szerint a megörökölendő lakásban kívánnak élni, a döntés teljesen korrekt."
Szép dolog, ha valaki szeretetből az utódai érdekében költi a pénzét, de előtte biztosnak kell lenni abban, hogy az nem kidobott pénz. Mert ha halálod másnapján az az utód buldózerrel fog nekiesni a házadnak, mert pl nem teszik neki a ház helyiség-beosztása, stílusa, elhelyezkedése, stb stb, akkor nagy butaság olyan energetikai befektetésekbe ölni a pénzedet, aminek sem te, sem az utódod nem látja egy fillér hasznát sem (csak a gyártók és kereskedők :).
Én azt a nézetet vallom, hogy minden energetikai célú befektetés még az én életemben ne csak megtérüljön, de JELENTŐS HASZNOT HOZZON nekem. És az utódom a temetésem után találjon az ágyam alatt egy nagy táska pénzt, a tetején egy cetlivel: "Ebből megépítheted saját álom-házadat." Én is számtalan ok miatt nem örültem annak az örökölt háznak, amire a szüleim oly büszkék voltak és a gyerekemre sem erőltetném rá az én ízlésemet :)
"cserélt nyílás-zárók nagyobbat dobnak az ingatlan értékén, mint a bekerülési költségük"
Ez az "ház értékét növeli" szöveg azon marketingesek, üzletkötők parasztvakítása, akik olyasmit akarnak rád sózni, amire valójában nincs semmi szükséged :)
Gondold végig: menyivel lesz boldogabb az életed, ha a végén egy magasabb értékű ingatlanból visznek ki a temetőbe?
Egy sor ytong start megtérülési ideje valószínűleg olyan vészes. Különösen akkor, ha cserében kevesebbet költünk a lábaztatra/alapra kerülőméregdrága XPS-re ;)
Sávalap van egy sor ytong starttal kezdve a fal,elég jónak tűnik a harmadik fűtésszezont nézve.Nem olcsó,de sokkal olcsóbb a lemezalapnál,viszont ez is a soha meg nem térülő megoldás.Viszont a padló hőmérséklet a fal mellett is annyi mint beljebb,magyarul csak komfort tényezőként lehet igazából számolni vele.
vagy mondjuk a cserélt nyílás-zárók nagyobbat dobnak az ingatlan értékén, mint a bekerülési költségük....esetleg ezzel válnak eladhatóbbá a konkurens házak közt...
de kismillió féle érték van...
az viszont igaz, hogy ha a fűtésszámla spórolás az elsődleges cél, akkor nem biztos, hogy az ablakhoz kell nyúlni először, bár számomra elképzelhető olyan élethelyzet, mikor a nyílászárócsere megelőzi pl. a hőszigetelést...
Az ablakcserés történet erősen függ a családi viszonyoktól. Ha az öregeket a gyermekeik, unokáik sorsa foglalkoztatja a legjobóban, akik konszenzus szerint a megörökölendő lakásban kívánnak élni, a döntés teljesen korrekt.
"Egy épületnél az alkalmazott megoldásokat nem az építtető, hanem az épület becsülhető élettartamához méretezik"
Ablakgyártó cég üzletkötője teljes ablakcserére beszélt rá egy 60 éves életkorhoz közelítő házaspárt.
A fenti mondatod alapján szerinted ez egy észszerű befektetés részükről, hiszen a ház (masszív kádár-kocka, csupa beton + B30) becsülhető élettartama még legalább száz év, ehhez képest elhanyagolható az a 25-30 év, amikor az ablakcsere megtérül és elkezd hasznot hozni.
Szerintem viszont az üzletkötő egy aljas féreg, mert olyan befektetésre beszélte rá az öregeket, amelynek ők valószínűleg egyetlen fillér hasznát sem fogják látni, mert a megtérülés napján már régen nem fognak élni. Arról nem is beszélve, hogy ez talán az utolsó megtakarított pénzecskéjük volt, amit ablakcsere helyett költhettek volna VALÓBAN gyorsan megtérülő dologra is (pl hőszigetelésre).
Szerintem ezért kell számításba venni a megtérülés várható napját is, MINDEN energetikai célú rész-befektetés esetében.
"hőszigetelt lemezalapot nem."
Ha egy (szuperül hőszigetelhető) lemezalap összköltségét összehasonlítod egy (valamivel kevésbé jól hőszigetelhető) sávalap összköltségével és a befektetések közötti árkülönbséget összeveted az éves energiaforint-nyereségek különbségével, abból is egészen jól megsaccolható, hogy kb hány év a megtérülése annak, ha a drágábbik lemezalap mellett döntünk.
Élek, pihenjél r@ a szilveszteri bulira egy kicsit.
Egy épületnél az alkalmazott megoldásokat nem az építtető, hanem az épület becsülhető élettartamához méretezik, de de figyelembe véve azt is, hogy szellőztető rendszert lehet utólag is beépíteni, viszont hőszigetelt lemezalapot nem.
Nagy éves megtakarítást főleg a drága megoldások hoznak, szegény embernél viszont az olcsóság fontosabb lehet a majdani éves haszonnál.
Fiatal ember megengedhet magának lassan megtérülő befektetést (hosszú megtérülési időt is), de 45-50 éves életkor felett (a hazai egészségügy állapotát figyelembe véve) már nem bölcs dolog olyasmibe befektetni, aminek a megtérülési ideje több 10-15 évnél.
Ezen felül vannak, akik ragaszkodnak a maximális kényelemhez és vannak akiket nem zavar, ha pl a fűtés nem halálos csendben dolgozik, vagy ha pl a spájzban valamivel hűvösebb van.
Tehát egészen más "legjobb módszer" létezik annak, aki
Nincs egy legjobb rendszer, a PHPP számítás mondja meg minig egy-egy konkrét házra mit, mennyire kell belőni.
De, alapvetően egy minnél kevésbé tagolt, kockát közelítő kétszintes formában lehet az energiaminimum. Pusztán az optimális térfogat, felület aránya miatt. Ugyanakkor ezt befolyásolhatja egy adott helyszín benapozottsága, pl. lehet hogy egy emeletes forma miatt az alsó ablakok nem, vagy csak nehezen lesznek árnyékolhatók. Ez nyári túlmelegedéshez vezet, ami nem kellemes (kifele is nehezen megy a meleg). Persze lehet miliós zsaluziát tenni okosházzal, de kicsit elvész a PH jelleg, szerintem.
Ami pedig pl. a gépészetet illeti, tipikusan itt szállnak el a miliós tételek pl hőszipkára, holott egy százezres fűtőkábellel kialakított pár kilowattos villamos padlófűtés és egy villanybojler, amire ténylegesen szükség lenne. Szerintem ez a minimum, és amibe én évek során maximálisan megbíznék.
Én inkább a házépítésnél használt megoldásokra gondoltam az előző felvetésemnél.
Pl.: milyen fűtés? Padló, fal, plafon, radiátor, cserépkályha? Ki milyennek látja most az ő általa elképzelt legjobb házat?
Másrészről viszont tudtommal a passzív háznál van mérésen és számításon alapuló minőségbiztosítás is. Méréssel a légtömörséget igazolják míg a számítást PHPP-vel. Ez a minősítés alapja.
Van legalább 15 000 szabvány , vagy több . Ezek egy része mindenkire kötelező másrésze csak a gyártóra vagy a kivitelezőre.
Egy lakás- /házépítésnél / is sok ezer a szabvány , akkor most melyikkel kezdjük ?
Egy passzív háznál van egy kritérium ami azt jelenti, hogy bizonyos körülmények között tudni kell a 15 kWó /nm / év értéket.
Már az se világos , hogy akkor ezt számítással vagy méréssel igazoljuk. Nyilván tervezési fázisban csak számítással lehet, de ha kész a ház akkor ki lehet mérni ezt a jellemzőt.
Mivel a ház egyedi termék.... elvileg lehetne tömegtermék is -- a korrekt az lenne , ha a készházakat vizsgálnák, mérnék stb. mint az autóknál, de hát az emúlt évek példája bizonyítja az autók adataival is lehet trükközni… a híres volks wágen pedig azokat 10 ezer számra gyártják.
Tehát megépítik a házakat, kimérik a jellemzőket, minősítik és aztán értékesítik.
Egyetértek: rizikós dolog úgy változtatni egy modulon, ha nem vagyunk tisztában a változtatás hatására más modulokra és a nagy egészre. Aki nem biztos a dolgában, az természetesen gondolkodjon az eredeti rendszerben. De aki "érti a passzívházat" (annak összes rész-modulját külön-külön és az egészet is egyben), az összeállíthat magának egy másik (pl.költséghatékonyabb) rendszert és attól kezdve neki ABBAN a rendszerben kell gondolkodni :)
Amikor (jó esetben) egy épületet megterveznek, akkor az az alkalmazott - egymáshoz illeszkedő és egymásra épülő - megoldások összessége eredményezi azt, hogy a ház x jóságú hőszigeteléssel bír.
Amikor ezt a megtervezett rendszert elkezded az egyes elemeket egyesével vizsgálva, az elemeket egyenként módosítani, az általában ritkán vezet jóra.
Mindig rendszerben kell gondolkodni, és az egész épületre vonatkozó hatást vizsgálni.
Való igaz, hogy egy hővisszanyerős szellőztetésnél nem a dobozra nyomtatott márkanevet, hanem a beépített hőcserélő hatásfokát, minőségét érdemes megfizetni, de azt viszont valóban meg kell.
"rendszerszeerűen megtervezett, és egymásra épülő"
Emlékeim szerint egyetlen KÖTELEZŐ építészeti, gépészeti eleme sincs a passzívház rendszernek, bármelyik másképpen csinálható vagy teljesen elhagyható. Tehát az "egymásra épülés" a ház építőjének saját döntése, hogy mikből kíván építkezni. Dönthet úgy is, hogy elhagy valamit. Persze ezzel a minősítést kockáztatja, de ha úgy döntött, hogy nem kívánja minősíteni, sőt 15 kWh helyett megelégszik egy mondjuk 25 kWh-s házzal (mondjuk 10 millióval olcsóbban ;)...
"Amikor elkezded egyesével átszabni, jóárasítani a rendszerszeerűen megtervezett, és egymásra épülő megoldáskat, akkor exponenciálisan rontod helyzetet"
Laikusok sokszor gondolják azt, hogy "ha nem betű szerint úgy csinálod ahogy le van írva, akkor csak rosszabb lehet". Aki viszont gondolkodva, értően olvas, az meglátja a sorok között a buktatókat: pl mi az, ami a sorok írójának hoz extra nyereséget (neked pedig extra kiadást), vagy pl mi az, ami kizárólag a nyugat-európai munkadíjak/anyagárak/energiaárak esetén tekinthető optimálisnak, eközben Magyarországon ugyanaz a megoldás lehet rossz befektetés is. Satöbbi.
Vannak olyan tételek, amelyeket szó szerint lehet venni és vannak, amelyeket bölcs dolog testreszabni (sőt, akár elhagyni), ha nem vagy milliárdos. Persze aki nem tudja, érti pontosan, hogy mi miért van, az inkább ne változtasson.
Abban egyetértünk, hogy a Passzívház egyesület egy gittegylet. De azért egy jószándékú gittegylet.
De.
Amikor elkezded egyesével átszabni, jóárasítani a rendszerszeerűen megtervezett, és egymásra épülő megoldáskat, akkor exponenciálisan rontod helyzetet, és vélhetően egy huzatos kecskeól lesz a végeredmény.
