Szomorú és lehangoló hír különösen nekünk nyugdíjasoknak:-(
"Májusban és áprilisban is 5,1 százalékos inflációt tapasztalhat a magyar lakosság - ilyen mértékű árdrágulás a járvány óta egyetlen hónapban sem volt."
"A NYUSZET közleménye szerint a jelenlegi kormány olyan döntésekre kényszeríti és kényszerítette már eddig is az időseket, amelyek eredményeként kevésbé csökkent a vírus elleni védettségük, mint a fiatalabb korosztályoknak, miközben éppen arról beszéltek, hogy elsősorban őket kell megvédeni. Ennek ellenére – és a szakemberek tanácsával szemben – mintegy 500 ezren kaptak bizonytalan hatású oltásokat olyankor, amikor az állam olcsóbban tudott volna hatékonyabb védelmet biztosítani.
A NYUSZET álláspontja szerint azoknak a nyugdíjasoknak, akiket Sinopharmmal oltottak, s a megfelelő vizsgálatok nem mutatnak ki védettséget a szervezetükben, a kormánynak biztosítania kell egy második, ám ezúttal az EMA által jóváhagyott oltóanyagot.
A nyugdíjas szervezet azt is elvárja, hogy a 60 évnél idősebbek ingyen végeztethessék el a védettségi tesztet.
A NYUSZET szerint egyébként, ha a kormány azt akarja – jogosan –, hogy a beoltottak száma tovább növekedjen, akkor biztosítania kell a Pfizer utánpótlást, mert az emberek ebben a vakcinában bíznak a legjobban."
Az a probléma, hogy a nyugdíjak emelése nem éri el az infláció mértékét, azaz minden évben csökken a vásárlóértéke.
"Összességében a nyugdíjak 2,8 százalékkal nőttek, miközben a béremelkedés az elmúlt öt évben átlagosan évi 9,2 százalék volt, ennek következtében az átlagnyugdíj és a nettó átlagbér arányaként kifejezett úgynevezett helyettesítési ráta a 2015-ös 67 százalékról 2019-ben 53 százalékra csökkent - idézi a Népszava az Európai Bizottság jelentését."
És akik még korábban, 2010-ben, 2005-ben vonultak nyugdíjba, azok helyzete mennyivel lett rosszabb?
"Már Brüsszelben is feltűnt a magyar nyugdíjrendszer igazságtalansága
Akik 2021-ben vonulnak nyugdíjba, azoknak időskori ellátása 35 százalékkal magasabb lesz, mint azoké, akik ugyanolyan életpályát követően 2016-ban mentek nyugdíjba. Az eltérést már az Európai Bizottság legutóbbi országjelentésében az egyik legnagyobb kockázataként emelték ki, lépéseket is sürgetnek."
Most a másik oldal ígérget, láthatják a nyugdíjas szavazók mennyire fontosak a politikában.
Dobrev rendkívüli bejelentése: ha ő nyer, azonnal 150 ezer forintot kap minden nyugdíjas
"Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció (DK) miniszterelnök-jelöltje mai online sajtótájékoztatóján azt ígéri, hogy amennyiben 2022-ben a jelenlegi ellenzék alakíthat kormányt, akkor újra bevezetik a nyugdíjak svájci indexálását.
Dobrev Klára szerdai, online sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy jövőre újabb öt százalékkal nő a különbség a bérek és a nyugdíjak között, mert az Orbán-kormány megszüntette a nyugdíjak svájci indexálását.
Az EP-képviselő hozzátette, ez volt az a számítási módszer, ami garantálta, hogy ha nőnek a bérek, akkor nőnek a nyugdíjak is. Hozzátette, amennyiben 2022-tól ő lesz a miniszterelnök, akkor mindent meg fog tenni azért is, hogy az időseket kárpótolják az elmúlt tíz évért.
Kapjanak legalább százezer forintot a svájci indexálás megszüntetése miatti veszteségeikért és további ötvenezret azért, mert “semmilyen segítséget nem kaptak az elmúlt egy évben” a járvány alatt- jelentette ki.
Dobrev Klára arra is kitért, hogy a svájci indexálás eltörlése óta megháromszorozódott azoknak a nyugdíjasoknak a száma, akiket a teljes elszegényedés fenyeget.
Szavait azzal összegezte, hogy az egyszeri 150 ezer forintos segítség a megbecsülés szimbóluma lesz, a svájci indexálás bevezetése pedig a megoldás."
Fél évig titkolták, ki és mi alapján dönt az év közbeni nyugdíjemelésről
"A legújabb hír, hogy a Varga Mihály pénzügyminiszter által benyújtott, az idei évi költségvetési törvényt módosító javaslat indoklás részében megemlítik, hogy míg 2021 januárjában 3 százalékkal emelkedtek a nyugdíjak, és nyugdíjszerű ellátások, addig az év egészére 3,6 százalékos infláció várható. (Nem nyugdíjas inflációt említenek tehát.)
És ha év végéig 3,6 százaléknál is magasabb lenne az infláció, akkor a különbözetet novemberben, januárig visszamenőleg kifizeti a kormány, a vonatkozó jogszabály (nyugdíjtörvény) szerint."
Már év közben kompenzációt kaphatnak a nyugdíjasok
"A benyújtott módosító dokumentum teljesen átírja a tavaly elfogadott költségvetést: az eredetileg tervezett 2,9 százalékos GDP-arányos hiánycélt 7,5 százalékra növelnék arra hivatkozva, hogy a költségvetés elfogadása után a koronavírus-járványnak volt egy második és már egy harmadik hulláma is.
A lap szó szerint idéz a javaslatból, eszerint: „2021 januárjától 3 százalékkal emelkedtek a nyugdíjak és nyugdíjszerű ellátások.
A jelenlegi prognózisok alapján ezt meghaladó, 3,6 százalékos infláció várható 2021 egészében.
Az érintettek már év közben kiegészítő ellátás-emelésben részesülnek.
Amennyiben ezen értéket is meghaladná a tényleges infláció, úgy a különbözetet – a vonatkozó törvényi rendelkezéseknek megfelelően – a kormány november hónapban januárra visszamenőleg is kifizeti.
Hozzáteszik: a kormány ezzel beismerte, hogy
a várhatónál alacsonyabbra belőtt infláció miatt a nyugdíjasok idén is kiegészítésre szorulnak."
Közel 40 ezer nyugdíjas havi nyugdíja nem éri el az 50 ezer forintot Magyarországon, miközben már 106 olyan ember van, akinek egymillió forintnál is magasabb a havi juttatása.
Az átlagnyugdíj 142 000 forint, amit éppen a kiugróan magas nyugdíjak torzítanak is.
A minimálnyugdíj összege évek óta változatlanul 28 500 forint, de sokan ennyit sem kapnak. Felszámolnák az igazságtalan rendszert.
Majdnem 40 ezer olyan idős ember él Magyarországon, akinek a nyugdíja nem éri el az 50 ezer forintot havonta, derül ki a Magyar Államkincstár legfrissebb, februári adataiból.
Hozzáteszik, a jellemzően alacsony ellátásra jogosultak jelentős része - egészen pontosan 25 641 nyugdíjas - külföldről is kap ellátást, derül ki az Index.hu összesítéséből.
Az átlagnyugdíj összege tavaly 142 000 forint, de a kétmillió nyugdíjas kevesebb mint fele kapja csak meg ezt az összeget.
Az összeget pedig felhúzzák a magasnak mondható nyugdíjak: 36 ezren kapnak 350 000 forintnál magasabb nyugdíjat, míg 106 ember egymilliós juttatásban részesül, de közülük 11 ember 2 milliónál is nagyobb összeget kap.
Ha ezeket kivesszük az egyenletből: nagyjából 135 ezer forint lehet az átlagos nyugdíjösszeg, ami alig több mint a harmada a bruttó átlagkeresetnek, 397 400 forintnak.
Ahogy a portál jelzi: nincs a nyugdíjaknak felső határa Magyarországon, tehát elméletileg bármilyen magas összegű havi juttatás kijöhet, viszont ez azzal is jár, hogy több százmilliós nyugdíjjárulékot kell fizetnie az érintettnek.
"Egyetlenegy országban sincs még olyan, hogy korlátlanul lehetne érvényesíteni a biztosítási alapelvet az öregségi nyugdíjrendszerben" - értékelte a rendszer Farkas András nyugdíjszakkértő az Indexnek, miért tartja méltánytalannak a magyar rendszert. Érvelt azzal is, hogy más országokban érvényesül egy bizonyos szolidaritási elv, vagyis pluszjuttatások esetén van egy felső határ, ami segít a kisebb ellátást kapók helyzetének javításán is, kisebb a teher az ellátórendszeren is.
A magyar nyugdíjasok rossz helyzetét mutatja, hogy a statisztika szerint legalább 800 ezer olyan idős van, aki 100 és 150 ezer forint összeget kap csak havonta.
De aggasztó az is, hogy legalább 17 ezer érintett csak a 28 500 forintos minimálnyugdíjat, vagy annál kevesebbet kapott havonta: Farkas András nyugdíjszakértő szerint a 2008 óta változatlan összeg nemcsak azért problémás, hogy az összeg messze esik az idősek számára méltó megélhetést biztosító juttatástól, hanem az is, hogy ehhez van kötve számos szociális ellátás, juttatás, illetve segély is.
A Nyugdíjasok Országos Szövetsége (NYOSZ) is igazságtalannak tartja a rendszert, így azt javasolják, hogy egy differenciált nyugdíjemelési rendszerre kellene áttérni: vagyis akinek magasabb a nyugdíja, annak kisebb mértékben emelkedjen évente a megállapított összeg, és akinek alacsonyabb a nyugdíja, az nagyobb mértékű emelést kapjon.
Köddé válik minden nyugdíjemelés 2021-re, méretes pofon az időseknek
"Egy év alatt a mindennapokban érzékelhető áremelkedés üteme 2021. januárjában 6,2 százalékos volt előző évhez képest, a nyugdíjemelés viszont csak 3 százalékos.
A legnagyobb mennyiségben beszerzett termékek alapján összeállított csoport ára átlagosan 13 150 forint volt a legutóbbi jelentés szerint januárban. Ezért egy évvel ezelőtt 12 374 forintot kellett fizetni, míg 2017-ben még csak 10 438 forintot.
Összesítésük szerint 2021. januárja és 2017. januárja között összesen 26 százalékkal drágultak a leghétköznapibb, legalapvetőbb élelmiszerek.
Ezzel szemben a kiegészítő emelésekkel és a plusz egyheti nyugdíjat is figyelembe véve 18,4 százalékkal emelkedett a legidősebbek ellátása.
2020 januárja és 2021 januárja között élelmiszer esetében is brutális drágulás történt. A teljesség igénye nélkül:
az alma kilójáért 30 százalékkal kell többet adni,
az étolaj literéért 21,4-gyel,
a cigarettáért 16,5 százalékkal,
a fehér kenyérért 15,1 százalékkal
a kristálycukorért 13,9 százalékkal
az ízesített szeszes italért 9 százalékkal
a lisztért 8,4 százalékkal
a párizsiért 8 százalékkal
kellett idén januárban többet fizetni, mint egy évvel korábban - írja az mfor.hu."
Nagyon kiszúrtak a nyugdíjasokkal az érdekvédelmi szervezet szerint.
Nyugdíjreformot sürget a Nyugdíjas Szervezetek Egyeztető Tanácsa (Nyuszet), amely szerint a kormány 2011 óta legalább 25 százaléknyi nyugdíjemelést nem adott meg az idős embereknek.
A nyugdíjakban januártól megjelent a 3 százalékos nyugdíjemelés Idén januártól megjelent a 3 százalékos nyugdíjemelés a nyugellátásokban; a költségvetési törvény 3 százalékos inflációt jelez előre 2021-re, ennek megfelelően emelték januárban a nyugdíjak mellett a rokkantsági, rehabilitációs, korhatár előtti és egyéb ellátásokat - mondta Farkas András, a nyugdijguru.hu nyugdíjszakértője az M1 aktuális csatornán vasárnap.
Hozzátette: ennek kiigazításra akkor kerülhet sor, ha a ténylegesen mért infláció januártól-augusztusig meghaladná ezt a 3 százalékot. Akkor 2021. novemberben visszamenőlegesen kiegészítik ezt a nyugdíjemelést a 3 százalék feletti mértékkel – ismertette.
Farkas András „messze a legnagyobb jelentőségű” intézkedésnek nevezte, hogy a 13. havi nyugdíj első negyedét fizetik a februári nyugdíjakkal.
A januári nyugellátás egynegyedét mindenki megkapja plusz ellátásként.
A kormány négy év alatt vezeti vissza a 13. havi nyugdíjat, ez ennek az első lépése – mondta a szakértő, példaként említve, hogy akinek 100 ezer forint a havi nyugdíja, az most 25 ezer forinttal többet fog kapni.
Kitért arra, hogy a nyugdíjprémiumra 2021-ben jó esély van, mivel a bruttó hazai termék (GDP) növekedése meghaladhatja a 3,5 százalékot.
Novemberben, amennyivel a tényleges növekedés meghaladja majd a 3 százalékot, azzal a szorzószámmal szorozzák meg a havi nyugellátás egynegyedét, de legfeljebb 20 ezer forintot – ismertette.
