Amit "lenyeltetek" az szönyeg alá söprésre és érzékeny ellenörzö kísérletek (experimentum crucis) elmulasztására épül.
Hogyan lehetett elfogadni a gyenge ekvivalencia elv 10^-13-as kísérleti alátámasztását, amikor O. Karagioz már a nyolcvanas években kimutatta, hogy az F(e.m.) idöváltozása több mint 0.7%-a a statikus gravitációs erönek.
Az Eötvös-féle kísérletek rajongóinak és az ürhajós 10^-18-as UFF-et ellenörizni akarók /mint pl. a brémai gravitációs fizikusok/ margójára:
Amiket "lenyeltünk" kísérleti tapasztalatokra épül.Hogyan tudtad egyes részecskék gravitációs tulajdonságairól kísérleti méréseket kapni?Hiszen az olyan pici.
Aurora11, olvasd el és probáld meg megérteni. Ne csodálkozz, hogy egész más fizikai alapfogalmakkal találkozol benne, mint megszoktál, amiket lenyeltél (mint a többiek).
Aorora11: "A hullámkép matematikai szemléltetése az elektron bázisállapotainak.Nem ténylegesen fizikai hullám,mert egy transzverzális közegben a rezgéshez szilárd közeg kell!Márpedig az anyaghullám tranzverzális módon viselkedik.De a báisállapotok állapotfüggvényeinek szuperpozicióját mégis nagyon jól szemlélteti a cirkulárisan polarizált hullámkép.De fizikailag nincs hullám,mert egy hullám a vákuumban nem terjedhet."
Ez meg nem emésztett nézetek mixtúrája. Magyarul: horihorgas ostobaság!
Langrange multiplikátorokkal a kényszereőkkel kapcsolatban hallottam.Miféle variációs elv tiltja meg a keringő elektronnak,hogy gyorsulás közben ne sugározzon alapállapotban?
"Milyen mehanizmus biztosítaná az Új Fizika,hogy egyes pályákon az elektron sugározna,míg egy különleges pályán nem."
A KÜLÖNÖS pályákat stacionáris pályáknak nevezzük, egy variációs elv által rögzített stacionáris pályáknak, amiket Lagrange multiplikátorok rögzítenek. (Az L.m.-hez nem értessz, én meg hagyom a további korrepetálás!)
A hullámkép matematikai szemléltetése az elektron bázisállapotainak.Nem ténylegesen fizikai hullám,mert egy transzverzális közegben a rezgéshez szilárd közeg kell!Márpedig az anyaghullám tranzverzális módon viselkedik.De a báisállapotok állapotfüggvényeinek szuperpozicióját mégis nagyon jól szemlélteti a cirkulárisan polarizált hullámkép.De fizikailag nincs hullám,mert egy hullám a vákuumban nem terjedhet.
A többi tag az adott közelítésben elhanyagolható.Így kapjuk a klasszikus mechanika erőképletét.De általános esetben,például egy elektronra,ami az atom erőterében tartozkodik a sorfejtés többi tagja összemérhetők az első taggal.Egy részecskegyorsítóban,vagy az antennában használhatod a keringő elektron képét,mert a klasszikus erőképlet nagyon jó közelítés mert müE sokkal kisebb,mint A,de az atom belsejében az elektron állapotát az erőkifejezés többi végtelensok tagja is szerepet játszik.Így erőképletet nem is lehet pontos formában felírni ehelyett a Schrödinger egyenletet kell alkalmazni.
Miért érthetetlen?Az elektron elkenődik az atommag körül,a határozatlansági relációnak megfelelően.Míg amikor az elektron kilép az elektronfelhőből,akkor a hullámcsomag burkolója közelítőleg gömb alakú.A hullámcsomag a elektron különböző frekvenciájú síklámainak szuperpoziciója,a burkoló alakja az ezekre épülő moduláció.Az síkhullámjainak sebessége a klönböző frekvenciákhoz tartozó fázissebsség,míg a moduláció,vagyis a hullámcsomag burkolójának a sebessége a csoportsebesség,ami a klasszikus sebességfogalommal azonosítható.
Az atom belsejében az elektronhullám körbeveszi az atommagot.Vagyis az a baj,hogy a atom belsejében az Ehrenfest-tétele értelmében nem alkalmazható a pontmechanikai,mert az erőtér kifejezésében nem csak a potenciális energia első rendű
deriváltjával van kapcsolatban(gradU),hanem magasabb hely szerinti deriváltak is szerepelnek benne.Míg a klasszikus mechanikában(pontmechanika) csak az elsőrendű hely serinti deriváltja alkotja az erőteret:F=-gradU.Ezért nem gondolkozhatsz a pontmechanikai Naprendszer modellre,emiatt tünik el a kvantummechanikában a pálya fogalom.
Fx=-dU/dx+d3U/dx3+d5U/dx5+...
Fy=-dU/dy+d3U/dy3+d5U/dy5+...
Fz=-dU/dz+d3U/dz3+d5U/dz5+...
A magasabb tagokból tünik látszik az alagúthatás.Mert a pozitív előjelű tagok legyőzhetik bionyos valószínűséggel a -gradU "klasszikus értelmű" erőt,és ilyenkor a részecske átmehet olyan magas potenciálfalon,ami a klasszikus fizika szerint lehetetlen lenne.A kvantummechanika általánosabb,mint a pontmechanika.Makroszkópikus méretekben a potenciális energia hely szerinti magasabb deriváltjai elhanyagolhatóan kicsinyek,ezért visszakapjuk a klasszikus mechanikát(pontmechanikát).Például a rézecskegyorsítok makroszkópikusan változó erőtere miatt,a részecskékre fel lehet írni klasszikus mechanikai összefüggéseket.De az atommag belsejében olyan mikrozkópikus erőtér van,ahol a potenciális energia hely szerinti magasabb rendű deriváltjai összemérhetőek az első deriválttal,így nem használható a klassikus erőkifejezés.Mivel a hatványsor végtelen tagot tartalmazz,ezért a kvantummechanikában kerülik az erők használatát,mindig csak energiákkal számolnak.
Milyen mehanizmus biztosítaná az Új Fizika,hogy egyes pályákon az elektron sugározna,míg egy különleges pályán nem.Ott is gyorsulna az elektron,mert folyton változna a sebességének az íránya.Mégsem sugározna?Hogy lehet,hogy az antennában ide-oda regő elektron bármilyen frekvencián sugározhat,míg az alapállapotban keringő elektron nem sugározz?Válasz:Nem kering elektron az atommag körül,az atommag körül nyugvó elektronfelhő van.Alapállapotban nem sugározz,míg magasabb energiájú állapotából visszaesik egy vagy több lépésben az alapállapotú pályájára.Miért csak diszkrét pályán keringhetnének az elektronok?Válasz:Nincsenek keringő elektronok,csak elektronfelhő van,amit az elektron hullámfüggvénye jelllemez.
A Schrödinger-egyenletben differenciálegyenlet szerepel,amiből bármely állapot kijönne,ha nem lenne az a határfeltételtron hullámfüggvényeinek r=0-nál és r=végtelennél nulla amplitudójúnak kell lennie.Ezt a feltételt csak diszkrét energiájú(és sugarú)pályák tudják kielégíteni,ezért csak ezek jöhetnek létre.Az alapállapotban a töltéseloszlás stacionárius,nem gyorsul ezért nem sugározz.A magasabb főkvantumszámú gerjesztett állapotokban az elektroneloszlás nem stacionárius,gyorsul ezért sugározz.
Az atom körül körül a kvantummechanikai modell szerint nem kering az atom körül,hanem elkent elektronfelhőt alkot.És alapállapotban az elektronfelhő gömbszimmetrikus és ezért nem sugároz elektromágneses hullámokat.Csak gerjesztett állapotban sugároz az elektronfelhő,de nem kering az elektron a mag körül,mint a Föld a Nap körül.Nincs atommag körül keringő elektron,ami a centripetális gyorsulása miatt folyamatosan sugározna.A kvantummechanikában nem használható a pálya fogalma,csak valószínűségi eloszlást lehet használni.Ha megnézed a Schrödinger egyenletet,ez nem olyan pontmechanikai összefüggés,mint a Newton-gravitációs törvénye,vagy az ingamozgás.
Az elektronok keringenek a mag körül (a közös tömegközéppont körül) stacionáris pályákon az alapállapotban és nem sugároznak ki tovább e.m. energiát. A Hold is egy stacionáris pályán mozog és nem sugároz ki tovább energiát.
Tudom a Lagrange multiplikátorokhoz nem értessz, ezért nem érted miért?
Az elektron ha keringene az atom körül,akkor azért esne bele az atommagba,mert centripetális gyorsulása van,és a gyorsu töltés elektromágneses hullámot sugároz.És az energiáját elvesztve beesne az atommagba.Az égitesteket is sugároznak gravitációs hullámokat,de mégsem fenyegeti a Holdat a Földbe zuhanás,mert 1042-szer gyengébb kölcsönhatás a gravitáció,mint az elektromágnesség.A sugárzás a térerősség négyzetével arányos,így a gravitációs sugárás erőssége 1084-nel gyengébb,mint az elektromágneses sugárzás.Szóval sok nagyságrenddel hosszabb idő kellene a Holdnak a Földbe zuhanásához,mint amekkora a Világegyetem kora.Szóval emberi időben nézve elhanyagolható.
A fizikának az a tragédiája, hogy 400 év alatt sem a gravitáció mibenlétét nem tudta tisztázni, sem a 'tömeg' fogalmát. Nem is ellenörizte a kémai elemek eltérö szabadesését és még mindig azt hiszi, hogy a súlyos tömeg és a nyugvó tehetetlen tömeg azonos. Pedig ez nem így van:
A térnek egyféle szerkezetet tételezek fel. Meg sem kell adni hogy milyen.
Ennek a segítségével fel lehet építeni a világegyetemet"
Einstein is így tett,amikor lerakta az általános relativitáselmélet alapjait.De összhangban marad a Newtoni képpel,bár nagyon erős gravitációs tereknél általánosabb leírást tesz lehetővé,míg a Newtoni már nem érvényes."
Az áltrel alapjai nem helyesek, az UFF nem érvényes! A Newtoni kép sem helyes a gravitáció nem 'tömegvonzás'.
Különben is Einstein inkonzekvens volt, ha a gravitációról beszél, mint c-vel terjedö hatásról, akkor a tér-idö szerkezete Minkowski-féle kell hogy legyen, mint az e.m.-mezönél.
A négy stabil elemirészecskéböl e,p,P és E-böl kell felépíteni a világegyetemet a Minkowski-térben!
Én ajánlom Szász Gyula könyvét "Physics of Elementary Proccesses", amiböl kiderül a gravitáció nem 'tömegvonzás'!
A Hold hasonló okokból nem esik a Föld felé, mint az elektron nem esik a proton felé a hidrogén atomban. Ebböl az okból kiindulva nem tudnak az elemirészecskék e,p,P és E egymásba esni, pár annihiláció nem létezik!
"Ha valóban hat a tömegvonzás, miért nem ütközik össze a Hold a Földdel?"
A Hold folyamatosan a Föld felé esik!Hogy miért nem ütköznek mégis össze?Mert a Holdnak van egy olyan vízszintes írányú sebessége,ami miatt a folyamatos Föld felé zuhanás sohasem fog ütközéssel járni,mert a vízszintes előre mozgása miatt pont annyit távolódik a Földtől a Föld görbülete miatt,mint amennyit közeledik a Föld felé esés által.Eredőben ellipszispályán fog mozogni.Ha a Holdnak nem lenne meg a vízszintes írányú mozgása,és a Föld nem lenne gömb alakú akkor csak a Föld középpontja írányában mozogna,és összeütközne a Földdel.
"Vagy miért nem távolodik el a pálya érintőjén egyenes vonalban?"
Azért nem távolodik el a Hold a pálya érintőjének írányában egyenes vonalban,mert a tömegvonzás miatt folyamatosan a Föld felé esik(csak ehhez a vízszintes írányú mozgása hozzáadódik,így lesz a ellipszispálya).Ha kikapcsolhatnánk a Föld gravitációs vonzóerejét,akkor a Holdnak csak a vízszintes írányú(vagyis a pálya érintőjének írányába eső) mozgása maradna meg,és valóban egyenes vonalban kirepülne a Hold a Föld kötelékéből.Mint amikor egy madzagra kötött golyó érintő írányban kirepül,amikor a túlgyors pörgetés miatti centripetális erő elszakítja a fonalat.
"Gondoljunk csak bele, ha eltávolodik az elnyújtott körpályán, kisebb lesz a köztük lévő hatóerő a tömegvonzás törvénye szerint. Miért jön vissza, ha gyengül a vonzás, ha pedig visszajön, miért hagyja abba a közeledést?"
Igen az elnyúlt pályának a fókusztól távolabbi pontjában kisebb lesz a gravitációs vonzóerő,mint a közelebbi pontokban.A bolygók ellipszispályán mozognak,amikre érvényesek a Kepler-törvényei.
1.A bolygók pályája ellipszis,melynek egyik gyújtópontjában van a Nap.
2.A Natól a bolygóhoz húzott vezérsugár egyenlő idők alatt egyenlő területet súrol.
3.Az egyes bolygók keringési ideinek négyzetei úgy aránylanak egymáshoz,mint az ellipszis pályák fél nagytengelyeinek köbei.
Ezek mind Newton mogástörvényeiből következnek,bár Kepler előbb felismerte őket,mint mielőtt ismert lett volna a gravitáció törvénye,és Newton-törvényei.
Biztos hallottál az ingamozgásról.Ott az inga potenciális energiájának és a mozgási energiájának összege,a súrlodás elhanyagolása esetén állandó,ezt az állandót hívják energiaállandónak.Ha az inga lefelé mozog a mozgási energiája nő,de mivel az összenergia állandó,ezért a potenciális energia csökken.Amikor felfele mozog,akkor a potenciális energiája nő,és a mozgási energiája csökken,úgy hogy összegük minden időpillanatban ugyanakkora legyen.
Ellipszispályán a bolygó mozgási energiájának(a sebessége a pálya érintőjének írányába mutat,az erő a fókuszpont felé) és a potenciális energiájának az összege minden időpillanatban ugyanaz az állandó,az energiaállandó.A világűrben a súrlodást teljesen el lehet hanyagolni,így tényleg állandó nem távozik el hőenergia formájában a teljes energia egy része.(az állandó teljes energia az energiaállandó).
Ha a Hold közeledik a Föld felé akkor nő a mozgási energiája,de csökken a potenciális energiája.És az érintőírányú sebessége olyan nagy lesz,hogy nagyobb lesz mint a lefelé zuhanás miatti Földhöz közeledés,ezért nemcsak hogy nem esik le,hanem eltávolódik a Földtől.Azért mert túl nagy a sebessége,kirepíti a pálya Földtől messzibb részébe.Ha a Hold a pálya Földtől messzibb részébe kerül,akkor a potenciális energiája megnő,de a mozgási energiája lecsökken.Ilyenkor e Földfelé zuhanás mértéke nagyobb lesz,mint a vízszintes írányú mozgás,ezérta Hold visszaesik a pálya Földhöz közelebbi tartományába.
A körpályán a Földfelé zuhanás mértéke és a vízszintes írányú mozgás mértéke aonos a pálya minden szakaszán,míg ellipszispályán Földtávolban a Földfelé zuhanás mértéke nagyobb,mint a vízszintes írányú mozgás(kirepítés) mértéke,míg Földközelben a Földfelé zuhanás mértéke kisebb,mint a vízszintes írányú mozgás(kirepítés) mértéke.
"n a tér szerkezetével magyarázom.
A térnek egyféle szerkezetet tételezek fel. Meg sem kell adni hogy milyen.
Ennek a segítségével fel lehet építeni a világegyetemet"
Einstein is így tett,amikor lerakta az általános relativitáselmélet alapjait.De összhangban marad a Newtoni képpel,bár nagyon erős gravitációs tereknél általánosabb leírást tesz lehetővé,míg a Newtoni már nem érvényes.
" tér a nagytömegű testek (bolygók) körül héj alakú, állapotú.
Ebben a héjban mozog pl. a Hold."
Olvastál régebben a szférákról,amit a görögök alkottak meg?
Ajánlom Neked:Sas Elemér:Beszélgetések a fizikáról.Ebben a Kopernikustól Newtonig.A tömegvonzás. téma amiről mi beszéltünk.
Ha valóban hat a tömegvonzás, miért nem ütközik össze a Hold a Földdel? Vagy miért nem távolodik el a pálya érintőjén egyenes vonalban? Gondoljunk csak bele, ha eltávolodik az elnyújtott körpályán, kisebb lesz a köztük lévő hatóerő a tömegvonzás törvénye szerint. Miért jön vissza, ha gyengül a vonzás, ha pedig visszajön, miért hagyja abba a közeledést?
Én a tér szerkezetével magyarázom.
A térnek egyféle szerkezetet tételezek fel. Meg sem kell adni hogy milyen.
Ennek a segítségével fel lehet építeni a világegyetemet
A tér a nagytömegű testek (bolygók) körül héj alakú, állapotú.
A két fundamentális mezöre (at elektromágneses és a gravitációs mezöre) érvényes amit írtam, mégpedig a legáltalánosabb formában. Az Egyesített Mezöelméletet állítottam fel.
