Szvsz ez a hordozhatosag dolog kicsit tul van lihegve. C++ -ban is lehet majdnem teljes forraskod szintu hordozhaatosagot megvalositani, megfelelo interfeszek kialakitasaval, miutan csak nehany dolgot kell az ujabb architekturahoz igazitani, majd ujraforgatni a progit. Ez sok esetben kielegito megoldas.
A ket nyelv kozott szerintem a kovetkezokepp szol az _egyik_ donto kerdes:
mi az olcsobb es a megfelelobb a munkaltatonak:
gyorsabb fejlesztes, vagy az optimalisabb (es altalaban gyorsabb) kod
Vilagos, hogy ha rovidebb a fejlesztesi ido, az sok penzt jelent a fejlesztesnel, viszont ha kisebb vas kell ala (mondjuk nehany 10/100 kliens eseten mar erdekes), vagy a gyorsabb mukodes penzmegtakaritast jelent, akkor talan c++ a jobb valasztas. Legalabbis ebbol a szempontbol.
Lehet meg sokfelekeppen merlegelni (es kell is), aztan ezeket a szempontokat sulyozni, es a megfelelo adatok ismereteben donteni. Ez egy eleg bonyolult dolog, es nem lehet annyival elintezni, hogy a Java (C++) a jobb. (ez nem hitkerdes)
Nos, a dolog úgy néz ki, hogy ki lett fejlesztve egy teljesen moduláris keretrendszer (mi skeleton-nak hívjuk), ami gyakorlatilag egy lib. Connectionmanager, adatbázisműveletek, logolás, server-kliens kommunikáció, etc. Szerintem ezek azért olyan dolgok, amelyek alatt már csak a JDBC, illetve más alap(esetleg natív) kód lehet. Persze, ilyent meg lehetet csinálni C++-ban is. Azonban kíváncsi lennék arra, hogy mennyi időbe telne, mennyire lenne flexibilis, és mennyire lenne hordozható.
Már megbocsáss, de miért lenne jó az, ha kihalna a Java??? Ez azért érdekelne!
Én szinte csak Java-t használok, abban fejlesztek win2k alatt, de még soha sem fagyott le, úgyhogy nálad van ilyen gond. Töltsd le a legújabbat a javasoft-tól, vagy vedd meg a megfelelő chip magazint CD-vel.
Iszonyat lassú? A JBoss app server gyakorlatilag PHP sebességgel futtat JSP-t és servleteket! A Swinget pedig NE 33MHz-es 486-on futtasd, ma már számolhatsz 500 Mhz-zel és 128 MB ram-mal, én így adminolok db2-t és websphere appserver-t swinges applicationokból és nem lassú.
Webes frontendnek pedig a html a legjobb, az appletek csak akkor jöjjenek, ha nagyon muszáj.
Azt elfelejetted mondani, hogy nem a Java vagy C(++) programozasi nyelvek kozotti kulonbsegrol van itt szo, hanem arrol hogy a Java-hoz olyan libeket (sznoboknak: class-libraries) hasznaltok, amik a munka nagyreszet elvegzik.
En nem nagyon hiszem, hogy a szamitogepek felhasznalasi teruletei sokat fognak valtozni. Hiszen az elet majd' minden teruleten mar hasznal(hat)unk szamitogepeket. Az igazi kerdes szerintem inkabb az, hogy a szamitogepek hogyan fognak valtozni arrafele, hogy egy gep minel tobb feladatra legyen alkalmas (mint hardware, mind software teruleten).
Hmmm... Furcsa, hogy ez a kérdés még kérdés maradt. A JAVA-t szépen elkönyveltük interpretált, a C-t meg fordítós nyelvnek. Szerintem a nyelv teljesen mindegy. Láttam nagyon szép C nyelvü scriptelőt (futás idejű fordítót) és szerintem JAVAra is könnyű lenne fordítót írni. Ha két nyelv fordítója valóban jó minőségű, akkor mindegy a nyelv.
A kérdés inkább az, hogy a jövő programozója vajon mennyit fog gépelni és mennyit rajzolni.
A feladat nagysága sem mérvadó e kérdés eldöntésében, hiszen nem írok C/Pascal progit, amit egy batch fájlban meg tudok csinálni. De néha a kisebb programoknál mutatkozik meg a lefordított program előnye. (Sebesség, méret, stb...)
Egy xGB-os n ezer felhasználós progit sem biztos, hogy assemblyben kell megírni. Lehet, hogy egy Delphiben összedobott program is megfelel a célnak, ráadásul mennyivel kevesebb munka (munka=idő, idő=pénz). Másik oldalról viszont operációs rendszert biztos, hogy C-ben, assemblyben, vagy hasoló nyelven kell írni.
A kérdés szerintem ott kezdődik, hogy mire is fogjuk használni a számítógépeket a jövőben. Ez fogja meghatározni a programozási nyelvek jövőjét is.
en olyan dolgokra gondoltam C-ben ,mint pl op rendszerek, adatbazis kezelok, alapszoftverek.
nem tudom milyen funkcionalitasa van a rendszereteknek, de szerintem minden komolyabb adatbaziskezelonek van testreszabott front endje, meg van egy csomo mas off the self front end.
en ruhellem a javat, mert iszonyat lassu, es mindig lefagy windozon.
de a webes front endnek java a legjobb, azt nem vitatom.
Mit is nevezünk komoly alkalmazásnak? Én programoztam C++ban, de most éppen Javaban írok nem túl komoly kliens-server alkalmazásokat. Alig pár ezer user van, és alig pár 10 gigabyte-os adatbázisok állnak mögötte (persze ez programozás szempontjából nem nagyon mérvadó, de azért valamit elárul). Van olyan tréfa, hogy a kliens lehet applet is, és HTML oldal is (persze ugyanaz a server(program) szolgálja ki mindkettőt). Persze, a rendszerek nem évek alatt lettek kifejlesztve, hanem hónapok alatt.Azért kíváncsi lennék, hogy C++-ban megírva kb. mennyi idő lenne, és mennyivel lenne hatékonyabb a dolog (márha az lenne egyáltalán).
Szerintem a komoly dolgokat tovabbra is C/C++ban fogjak megirni. Persze komoly megirando alkalmazas egyre kevesebb lesz.
A gagyibb, nem kritikus alkalmazasokat Visual Basicben.
A Java esetleg megmarad a webhez, de inkabb kihal (remelem:)))).
Adatbazis kezeleshez marad az SQL.
Meg bejon meg 2 programozasi uj nyelv es egy kicsit atrendezi a vilagot.
Az egyik: GGCCAATCGGAAAAGGAACAT...
A masik: TyrLeuSerAlaAlaLeu...
Szerintem feladattípusoknak megvannak a legoptimálisabbnak nevezhető prog.nyelvei, ezért csatlakozom Stocker-hez. Pl. képfeldolgozási feladathoz C/C++, szerveroldali web-alkalmazáshoz Java, "gyorsan meg kell oldani az adatrögzítést" című feladathoz vizuális pascal-delphi stb.
Az élet a sokszínűségtől szép, a programozás sem kivétel ez alól.
Erősen kételkedem abban amit a JAVA-s játékokról prognosztizálsz. Ha másért nem, hát azért, mert ezek a játékok mindig az adott technikai szinvonal csúcsait döngetik - videó kártya, hangok, CPU teljesítmény, etc - másrészt a JAVA mint olyan távol áll a HW elemek ismeretétől. A JAVA egy aranyos holtvágány szerintem.
Sziasztok!
Lehet picit (nagyon) off leszek. De mivel ez egy ilyen open minded, future topic, gondoltam itt feltehetek olyan kerdest, miszerint ti mit gondoltok, a tavoli jovoben, hogy fog kinezni a jatekprogram-fejlesztes? Illetve maguk a jatekprogramok.
Itt most konkretan arra gondolok, hogy kilepnek-e majd a progik a megjelenito feluletek jelenlegi 2D-s kotottsegebol? (Monitor-, TV-kepernyo)
Es mindez szerintetek mikorra varhato? (ugy saccra)
Es melyik "real" 3D a valoszinubb, a hologramos (tehat kulso) vagy az emberi agy altal krealt virtualis kornyezet? (Ha lattatok a Sony Playstation 9 "reklamjat", ertitek mire gondolok. De talan anelkul is.)
Bocs, en abszolut lamer vagyok a programozashoz, ti viszont nem. :) Ezert kerdezlek titeket.
Udv,
stil.
Nagyrészt egyetértek, DE! A futási időbeli eltérés két különböző nyelven megírt progi között (majdnem mindíg) csak lineáris. Pl Javaban megírva 10* (2*, 100*)lassubb, mint C++ -ban. Ez viszont szerintem a jövőben egyre több feladatnál nem lesz lényeges, emiatt jelentősen csökken(het) azon nyelvek használata, amelyek egyik legnagyobb előnye az optimális kód előállítása (C/C++). Valószínűnek tartom, hogy néhány év mulva (vagy még idén, ki tudja)kijönnek az első Javaban írt "komoly" 3D-s játékok, újabb néhány év mulva pedig igen elterjedté is válhat a "fejlesszük Javaban a játékot" hozzáállás.
Mesleg: antiJavaista vagyok, és ez az erőforráspazarló hozzáállás sem szimpi, úgyhogy nálam a jövő nyelve is a C++ lesz.
Komolyra fordítva a szót, szerintem azt sem könnyű megmondani, hogy mi a jelen programozási nyelve. Nem biztos, hogy jó az a tendencia, hogy mindent szabványosítani, egységesíteni kell. Biztosítani kell a kompatibilitást, de nem kell elvenni a sokszínűséget. Minden programozási nyelv egy bizonyos feladat-típus megoldására lett kifejlesztve. Vannak bizonyos átfedések, de ha valamit X nyelvben a legésszerűbb megoldani, akkor minek használjak Y-t, pláne Z-t amiben össze van gyúrva X és Y, feltehetőleg minkettő funkcionalitását károsan befolyásolva.
Ha pl. egy matematikai, jelfeldolgozási problémát gyorsan meg akarok oldani, előveszem a Matlabot. Ha megoldottam, a futási gyorsaság növelése kedvéért implementálhatom az algoritmusomat C -ben, C++ -ban, Fortran-ban, stb.
De mindjárt más a helyzet, ha adatbázishoz kell nyúlnom, olyankor jöhet a Delphi, az Oracle, stb. Megint más a helyzet, ha Webes alkalmazást kell készíteni.
Az a véleményem, hogy ameddig a digitális számítógépek uralkodnak a "kompjúterek" között (de talán addig is, amíg egyáltalán lesznek digitális számítógépek), addig minden magas- és alacsonyszintű programozási nyelvnek megmarad a létjogosultsága, legfeljebb differenciált használatban. A meglepő és forradalmi elképzelések, ill. megvalósításuk többnyire úgysem a trendből "nőnek" ki.
A jövő programozási nyelve a MULOP, avagy "Micro$oft's Ultimate Language Of Programming". A lényege, hogy fogsz egy darab papírt, ráírod ősmagyarul rovásírással, hogy mit csinál a programod, vagy neo-üzbégül beleszövegeled a mikrofonba néha egy-egy ANSI C++-os, PROLOGos, vagy Commodore-64-es basic utasítást is elejtve, és a progi máris elérhető a neten (akármi is lesz az a jövőben). Az interpretálás nem igényel túl nagy erőforrásokat, egy 60THz-es kvantumproci, 128GB memóriával simán elviszi. A "Hello world!" nem foglal több helyet néhány megabyte-nál!
Vannak meg a szerenyen negyedik generacios nyelvnek nevezett csodasagok, mint pl az Oracle Forms, ahol nincs is forrasprogram, csak binaris forma, amit csak az illeto gyarto programjaival lehet kezelni; jellemezoen nem is programot irunk hanem esemenykezelo rutinokat 'szorunk szet' a kulonbozo grafikus kezeloelemek kozott.
Na nem, természetesen én sem tudom, hogy mi lesz a jövő programozási
nyelve... Azonban felvetődött bennem a kérdés, hogy a jelenleg jellemző
irányzatok a jövőben hogyan fognak folytatódni? Gondolok itt arra, hogy én néhány
éve tanultam programozást és akkor még szinte említésre sem méltatták
az interpreteres nyelveket, mostanában pedig egyre-másra jelennek
meg az újabb és újabb, script-írásra szánt nyelvek... hogy csak kettőt említsünk
a Python és a reneszánszukat élő különböző BASIC rendszerek. A JAVA
elterjedése viszont mintha egy kicsit csendesebb lenne a vártnál -
lehet vitatkozni. A C és C++ pedig még mindig a legelterjedtebb nyelvek.
Szerintetek mi a jövő útja?
A "fordított" vagy az "interpretált" nyelvek lesznek inkább használatosak?
Mi lesz a JAVA-val?
Versenyképes alternatívák maradnak-e a Pascal és a C típusú nyelvek?
