az alef önmagában gyak. semmi, mindig a következő betűsor határozza meg (régebben állítólag ejtették, s kb. teve/ökörbőgés hangja volt - ezt hallottam)
a többi meg nem jelöl feltétlenül magánhangzót. ja így van
de itt most se időm, se energiám mini-héberleckére
a lényeg, hogy VAN olyan nyelv ami gyak. nem használ írásban magánhangzót
Az ivritet nem ismerem, de farsziban (asszem nemileg hasonlo az iras) az alef mindig maganhangzo. A tobbi (vav,jod, stb... ) nem feltetlen maganhangzot jelol.
ott a héber mindenki láthatja, ismerheti, s biza most sem igen rögzítik a magánhangzókat
"most így hirtelen összeszámolva szerinted hány magánhangzót rögzít az ivrit írásban? kb 4 körül, nem?"
"Azok nem magánhangzók, csak úgy tűnik: az alef, a jod, a vav és az ayin - így hirtelen.
Eredetileg gyökhangzók és nem feleltethetők meg egy-egy magánhangzó-fonémának. Különböző "pontozás" jelzi különböző - vagy akár nulla - fonémaértéküket.
ez az "eredetileg gyökhangzók", ez egy igen pontatlan és félreérthető fogalmazás volt.
Azt akartam mondani, hogy ezek is fungálhattak gyökhangzókként, a többi mássalhangzó mellett. Afféle félhangzósodásra hajlamos mássalhangzóknak nevezhetném őket, mint a "duplavé", a vé, az "er" egy csomó európai nyelvben.
De az áll, hogy ma sem tekinthetők egy-egy magánhangzó-fonéma képének, hiszen a "pontozástól" függően szinte bármelyik magánhangzót "reprezentálhatják". Igazából úgy kell leképzelni, hogy van egy néma mássalhangzó - a mai ejtésben - ezt reprezentálják bizonyos helyzetekben a fentiek, azaz az alef, a jod, a vav és az ayin, és "ez után" jön a "pontozás szerinti" magánhangzó. "
2./ A magyar nyelvben a mássalhangzók hordozzák a jelentéstartalom legalább kilencven százalékát s azt inkább csak árnyalják a magánhangzók. Ez valóban példátlan... hacsak nem tudunk olyan nyelvekről, amelyek írásban nem is rögzítik a magánhangzókat, mégis el tudják olvasni a szöveget
Énszerintem meg inkább ti bizonyítjátok az ilyen elméletekkel a saját ostobaságotokat. Lásd: kér, kár, kar, kor, kór, króm stb.
Persze lehet folytatni ezt a gyengeelméjűel által talán elfogadott szájtépést, de csak a hülyék hiszik el, hogy ennek tényleg van is valami valós alapja.
Az meg, hogy az emberre a gyengeelméjűek mit mondanak, nem igazán számít. Hadd mondják. Hisz beteg az agyuk, nem tudják, mit beszélnek.
Ha kicsit visszafogsz a kiosztós stílusodból, te is kevesebbet kapsz majd - ezt a jó tanácsot az index oda-vissza tapasztalásaim mondatják velem.
Nem tudom hallottál-e már a K - R mássalhangzós gerincű teremtő magyar szógyökről? Az előbbiekben erre hozott példákat a tagtársunk. Czuczor és Fogarasi A magyar nyelv szótárában (1862) azt mondják, hogy e gyök szóbokrát - az ebből képzett szavak csoportját - egyrészt a gyök, másrészt pedig a körrel kapcsolatos jelentéstartalom fogja össze.
Ha tehát te a magyar nyelvben olyan szavakat találsz, amelyben benne van a K-R, az mind valamiféle körrel, körmozgással, köralakúsággal összefüggő dolgot jelent.
A kolléga előbb ezekre szerette volna figyelmedet irányítani, és nem rajta múlt, hogy csak szidalmat kapott tőled - ezzel bizonyítván saját tudatlanságodat.
jól van na,- itt is, - s látom érted a tréfát! ellenben ahol luk van, tedd oda az ujjod, vagy ha valakit ki lehet szegelni, csinálj ugy, mintha kiszegelnéd, de vidájj, mert ha nem...? jogos volt a hellesbitésed, nem is azért szóltam, amint tapasztalod?
Kedves Geniusz Lóci! Akkor jáccunk egy kicsit a lócicivel,nem lucina,vagy lutusz a kultusz? szóval ülj csak le a lócára, ne a padlóra az aszottra? Nem foglalkoznék veled, csak belevetted, ránGATtad azt, aki nincs itt meg nem bánt téged, tudod nem rángat,nemrongálgat, mellesleg a magyar nyelvet lehetne, csak nem lehet? Mig Fraget lenne Lenke Lenike fraulina nem fegett, mert wallagát tekergeti, getike - gatika - gótika, a titka, hogy előre nem batik, mint a gigaszott Góci HomoLóci, te pedig Sára, az apád ki? Hogy mitül vaggtok géniüszkök, mert abba a pinyalatba, ha magyar nyelvü,(na mikor beszél a tina) hacsonliccsuk csak össze a döglött kihótt sivatagi becódult bedduingók döglött zümmögése deha daha doha zümmöggne, ha nem rálépel a fogat gat gat gatlan getlen feggetta döglött cobbra farkára, ami akkor meg sem nem csörög,sem nem hömpörög,sem kem nem gigótzik, Lócika,mert döglött??? hiába rázod a szakállad, hanemha hörögne, a gégéd? Veccedeszed a cobrákot,gecme az gecet, nyeled a legyet, osztán nézegethetted a tütörbe magadat, magatokat, s rögtön UUUgacsaga UUU...gacsagga csaga szaga hhchchrhrohthtyhhh...oly buggató, uuu gat gat gat hathatattok,ha Feri bácsi nem veri? oooo - válba ooo válva ová vá vávvágatva álhatgathatgathatna a szátok, ami hozzácopott a hComoriguzu kórba kórházba kárróhóz mintha a karó ki - be járma állandóan a tofátokba, hol vagg káróóóó...migg károggat nem kéregget hanem gégébe gatba, trorokgyik? egynek is van, elől kappa foga,ha nincs foga nem fogatalanok, hase szemecske se egyse,feggetkék hogy szemezgethetnének,hanem örök csókra átállt ráráráállt csuccsoritott copocátok gátorog hátorgatva háborogva a gégébül csak óóóó...bégat gat gat...gacca gecce, hahahaha...béget get get get... gethesek, vetted a laput? gatit vagy getit? Gótzika, melliket választanád, ha letudod győzni a gátlásod ami miaz? esztitt vagy emitt? mellesleg, ha luk van, be kelle tömni? sziju, na hogy áll, csókra a copocátok, puszik:ccupppp... u.i. nem személyes, de hogy miket lehet csinálni a magyar Édesanya nyelvünkkel? Őt nem lehet megkarcolni, de bizon, borzalom ha neki szaladsz? Betörik a fejed? Vagy ha megtanultad, kardként forgat gat gat gat gat gatgatgat..gatni? batni vele? nyelveddel? forgat = felejtsd el?
"Már csak eegy szép zárt (bocs: kerített) osztályt kellene találni neked, meg a többi kergének, és oda mindet bekergetni." --> hát igen, ez erős érv, olyanra gondolsz , mint Recsk, vagy Hortobágy?
"Viszont most te jössz a válasszal." De mi volt a kérdés?
Itt erről volt szó: "A német nyelvben das Pferd a ló. Lovagolni azonban reiten. Így hát a lovagolni szóban nincs benne a ló! "
A (43)-as írásban elolvashatod ha érdekel.
Egyébként ha én németül beszélgetek akkor még soha nem gondolkodtam azon, hogy az mit is jelenthet magyarul. Sok szóról nem is tudom mi a magyar fordítása. Miért vitatkoznék azon, hogy mit jelent magyarul?
A németben sok minden függ attól, hogy milyen mondatban fordul elő az a bizonyos szó. Függ attól, hogy mire használod, hogy mit akarsz mondani. Az dönti el, hogy egybeírod vagy külön, kisbetűvel vagy naggyal. Egy szóról magáról elég nehéz eldönteni, hogy hogy helyes. A példánál maradva: reiten és Reiten nem ugyan azt jelenti! Ehhez jönnek még az összetett szavak és a különböző igeidők.
Én azért írtam azt, hogy a reiten az lovagol, mivel így mindkét nyelvben ige. Te erre a magyarban átteszed főnévi igenévbe és még meg is magyarázod, hogy miért az a helyes. Persze lehet, hogy Te így tanultad. Az is lehet, hogy így helyes. Nem tudom és nem is érdekel! Az sem érdekel, hogy melyik német szó mit jelent magyarul.
De nem is ez lett volna a lényeg!
A lényeg amiért írtam ott van az idézetben. Ha elolvasod a (43)-as írást akkor ott látni fogod, hogy a reiten mit jelent.
Én már egyszer itt alul kifejtettem, hogy mi a reiten jelentése. Kár, hogy elkerülte a figyelmedet!
Leírod mégegyszer, hogy a reiten=lovagolni, majd alatta elragozod a lovagol igét. Utána felvilágosítasz, hogy a lovagolni szóból le kell vágni a -ni képzőt akkor el lehet ragozni. Bravó!
Én már egyszer megfogadtam, hogy itt az indexen többet nem foglalkozom a német nyelvvel. Én vagyok a hülye, hogy megint elkezdtem.
Legyen nektek igazatok, elvégre ti ott Magyrországon jobban tudjátok. A német szöveget lefordítjátok magyarra és örültök, hogy megértitek. Csak azt nem értitek, hogy a német egészen máképp gondolkodik, mint a magyar. Kijöttök ide és egy szót sem értetek. Akkor csodálkoztok, hogy miért? Hisz ti tudjátok a nyelvtant is perfekt, a szavakat is megtanultátok, csak éppen a dialektet nem értitek...
Most már tényleg ez volt az utolsó írásom ami a némettel foglalkozik, mert ti úgy is jobban tudtok mindent. Még a németektől is! Igazatok van!
Én nem állítottam, hogy a kör/ker gyöknek nincsenek származékai, (bár a kert és a kerget pl. pont nem az, csak a hozzád hasonló hígvelejűek fejében), a görbének viszont a gördülhöz a véletlen hasonlóságon kívül megint semmi köze, de magyarázgasd csak magadnak a hülyeségeidet, ha ettől jobban érzed magad. Már csak eegy szép zárt (bocs: kerített) osztályt kellene találni neked, meg a többi kergének, és oda mindet bekergetni.
Hát az olvasás az nem erősséged(az írásról nem is beszélve:-) "kér, kár, kúr, kór, kar, karó, akar stb" <- ezeket nem én írtam, ezek idézőjelek között voltak, csak infoként szerepeltek. Don Quijote szeretett köddel viaskodni? :-)
Arra nem válaszoltál, hogy miből származnak a következő szavak:
már megbocsáss lóci, de a kard, mint a kar(o)d meghosszabbítása jön
persze-persze, mi csak beszéljük a magyar nyelvet, s mintha belső szerkezeteket is észre vennénk, de ez mind semmi az übernyelvtanhoz... ...ahhoz mi itt nem értünk, mi csak csodálkozunk az ige igenjén, meg hogy van ki nem-es, s van ki nem-telen...
Azért mondjuk a gyakorító képzőt (gat-get) mint gátol alapszót emlegetni... Hát ekkora baromságot már rég hallottam. (Bár én nem olvasok Badinyit, az is igaz.) Ezek szerint a nézeget = néz + gátol, azaz vak. Hurrá.
Bár mondjuk neked szemmel láthatóan eléggé gátolva van a gondolkodásod...
Igen, remekül kapcsolódik a kör szóhoz (K+R) a kér, kár, kúr, kór, kar, karó, akar stb. és az ezekből képzett szavak... vagy akár az általad említett kard szó is (ami persze elég kerek, mi?).
Azt persze nem várom el tőled, hogy belásd, mekkora faszságot mondtál, mert ahhoz már kellene legalább egy minimális agy is.
én lovaglok - ich reite te lovagolsz - du reitest ő lovagol - er/sie/es reitet mi lovaglunk - wir reiten ti lovagoltok - ihr reitet ők lovagolnak - sie reiten
A lovagolni főnévi igenevet (ami ugy nem ige, hanem igenév) úgy tudod ragozni - igeként -, ha levágod a -ni képzőt a végéről. De mint te is láthatod, a reiten =/= lovagol, az ugyanis reitet. (Más kérdés, hogy a magyarban a főnévi igenév ragozható teljes alakban is: lovagolnom, lovagolnod, lovagolnia stb. - tudtommal ez a németben nincs.) Te abból indulsz ki, hogy a szótárban azt látod: reiten = lovagol, a gond azonban az, hogy a német a főnévi igenevet, a magyar pedig az E/3 alakot használja szótári alakként. Ez a kettő tehát nyelvi szempontból nem egymás megfelelője, így hibás a kiindulási pontod.
Másrészt miért gondolod, hogy ezek a szavak (hullámlovas stb.) a németből jöttek át a magyarba? A Kamelreiten magyar verziója egyébként tevegel. Nem mai találmány, már Rejtőnél is olvasható.
