Tehát "a" korong pereme és a tengelyi leszedő közt +37mV feszültséget mérek 2000fordulat/perc mellett. A "d" korongon ugyan ezt, de a korongok széle közt nincs feszültség. Ez érthető azonos feszültségűek!
Ezt ki kell javítanom:
"A "a" és "d" korong ugyan akkora és ellentétes irányú mágneses térben volt, a forgás irányuk azonos. Látható, hogy a két korongon azonos mértékű de ellentétes polaritású a feszültség. Ezért a széleikről egymáshoz képest nem volt mérhető feszültség! "
Ez marhaság!
Helyesen:
A "a" és "d" korong ugyan akkora és AZONOS irányú mágneses térben volt, a forgás irányuk azonos. Látható, hogy a két korongon azonos mértékű ÉS AZAONOS polaritású a feszültség. Ezért a széleikről egymáshoz képest nem volt mérhető feszültség!
"d"-nek nem kell a mágneses térben lennie! csináltam olyan kísérletet ahol is "d" helyén is olyan korong volt mint "a"-nál, és csak a két korong között volt mágnes. A "a" és "d" korong ugyan akkora és ellentétes irányú mágneses térben volt, a forgás irányuk azonos. Látható, hogy a két korongon azonos mértékű de ellentétes polaritású a feszültség. Ezért a széleikről egymáshoz képest nem volt mérhető feszültség!
Ha "d" korongot kellő képen (10cm) eltávolítottam a mágnestől a rajta mérhető feszültség, annyira alacsony volt, hogy ha a két korong szélén "a" feszültsége volt mérhető! ebből én azt vonom le, hogy a forgó mágnesnél is az "a" mágnesek közti szakaszán keletkezik a feszültség! A képlet is onan számítja! Namost ha ott keletkezik a feszültség, akkor az energia is ott kell hogy létre jöjjön, ahogy azt többször kifejtettük, a Lorenz féle erő miatt! De annak feltétele a mágneses térben való elmozdulás! Na akkor most mi van??
A"d" ben lévő erőt szinte megtudom szüntetni a mágneses tér árnyékolásával.(1) Ott a korongban "álló" áramút jóval inkább a mágneses térben van tehát ott érthető a létrejövő fékező erő! Bár részletesebben belegondolva az ottani áram út nincs merev mechanikus kapcsolatban az állórészekkel! Egyszer régebben már Silannak felvetettem, hogy a fékező erő a leszedőben és korongban folyó áram mágneses terei közt jöhetne létre, de akkor ő ezt elvetette.
most nem tudok mire gondolni, várom a Silan válaszát!
Kedves JFEry!
Igen, a sugár mint elemi szál a helyzetét a mágneses térhez képest nem változtatja, de ezt az elemi szálat elektronok alkotják, melyek egyrészt a sugár irányában (ez a keletkezett áram), másrészt körpályán (te forgatod a korongot a benne levő mindennel együtt) mozognak.
Szervusz Kutymu!
A 2.:
Ha áll a mágnes(mágneses tér) és a korong forog, a leszedő is áll. A korongban az áram útját a leszedő(k)nél lévő sugár adja, mint elemi szál! Ez a helyzetét a mágneses térhez képest nem változtatja. Hogyan alakul itt ki a fékező erő?
Szvsz, ahogy mondani szokás...
A 215-ös rajzot felhasználva, a "b" és "c" vezetőszakaszokat kihagyva a buliból:
1. Legyen a "csúf zöld korong" a mágnessel együtt. Forgatod, a "d"-ben keletkezik áram. Ez F=ILB "d"-re ható erőt eredményez. Ez fékez.
2. Most álljon a mágnes. A korongot forgatod, az "a" szakaszban (benne a korongban) keletkezik áram. Most erre a korongban levő vezetőszakaszra fog hatni egy F=ILB, amit ellenerőként tapasztalsz.
Más. Nem tudja valaki, miből van a villamos (vagy troli) áramszedője? Ott van nagy áram, meg fesz is rendesen, igaz nem mozog olyan gyorsan mint az egypólusúban kellene, de ki tudja, egy kis változtatással lehet belőle valami.
A generátorban - a fizika elveit követve - a mechanikai teljesítmény alakul át elektromos teléjesítménnyé.(vagy munkák viszonylatban is)
Ez másként fogalmazva: A mechanikai forgatónyomaték, erő ellenében, a kivett teljesítménnyel szoros összefüggésben, kell lennie egy fékező nyomatéknak! Ennek kialakulási helyét, módját keressem!
Ismereteim szerint az áramjárta vezető és az állandó mágnes körül lévő indukciós erők hatnak egymásra, pontosabban az őket létrehozó elektron pályákra! Lorenz erők.
Az hogy ez fékezőleg hasson, feltételezi, hogy az említett indukciós erőket, adó terek egymáshoz képest elmozdulnak, a generátor meghajtásaként bevitt mechanikai teljesítmény hatására! Méghozzá úgy kell egymásra hatniuk, hogy a mozgásukat, relatív elmozdulásukat, fékezzék, nehezítsék, az ellen erőt, nyomatékot fejtsenek ki!
Ismereteim szerint ez a 217/1 elrendezésben jól átlátható. De mivan az említett 2 elrendezésben?
Szivesen valaszolnek, de nem tudom kovetni a gondolatmenetet. Kicsit sok a szoveg, nem vilagos, mi a kerdes voltakeppen.
Egyebkent azt javaslom, hogy az aram altal keltett magneses teret hanyagoljuk el. Boven elegendo annak a torvenynek az alkalmazasa, miszerint B magneses terben I aram altal atjart L hosszusagu vezetore F=ILB ero hat (ha minden meroleges mindenre). Ebbol minden levezetheto.
Tényleg két malom! De az én olvasatomban, itt az erő és nyomaték abban külömbözik, hogy az erőt rövidebb leírni!
A vas nem a működéshez kell! Csak a kis mérethez. És itt nem is kellene mert az állandó mágnes adott "sűrűségű" indukciót ad a felületén amit a lágyvassal már nem tudnék tovább sűríteni!( a két mágnes között, ahol a vezető tárcsa van)
Amikor felkiáltottál, hogy a vasba "csomagolt" egypólusún a forgó leszedővel érted a nyomaték kialakulását, és felvetetted a rugós erőmérőt, az terelt engem arra, hogy te a vasban véled a nyomatékot ébredni!
Azt hiszem én értem mit nem értesz a vassal! Az általánosan és így általad is ismert forgó villamos gépekben úgy néz ki a konstukció, mint ha a mágneses erők a lágyvas fegyverzetekben találkoznának, mintha onnan indulna ki az ellenerő-erő páros működése! Pedig a vas csak megvezeti a mágnességet! Jó alakot ad neki, hogy a tekercseinben kevés veszteséggel, szóródással jusson el!
Szerintem úgy jártunk, hogy már nem is tudom pontosan mit akarunk állítani, és tulajdonképpen egyetértünk, csak 'külön malomban őrlünk'. Pontosítsunk: szerintem Te azt bizonygatod, hogy a vas tökmindegy hogy ott van-e, de az erőt behoztad a bizonyításhoz, rákérdeztél hol a legnagyobb. Én meg a nyomaték-mániás erre rögtön behoztam a nyomaték kérdést.
Írod még:" Az első ilyen megfogható (rögzített) pont a szénkefe, egy komolyabb generátornál én mindenképpen azt rögzíteném erősen. "
Jó rögzitsd csak, de ebben az elrendezésben arra a veszteségi örvényáramú indukció hat, és a rajta folyó áram indukciójának a mágnesek szór indukciójával kialakított kölcsönös útálkozása!
Viszont a szénkefék helye kiköti a forgó korongban az áram útját!
Ez a koronghoz képest (azon átvezető) elmozduló út(nem maguk a mozgó elektronok, hanem az általuk bejárt pálya) amit az állórészben rögzített leszedők határoznak meg!
Az ilyen már ismert (bevezetett) elemi szálakon (mindíg a következőn)folyó áram a saját induktivitását köti, kapcsolja, kölcsönhatásba viszi a forgó mágnesekhez kötödő forgó mágneses térrel!
Azt ne kérdezd, hogy a forgó korongban álló áram a korong atomjaival hogy alkot fékező hatást. Valószínűnek tartom, hogy itt is a Lorenz erők dolgoznak, de a saját fonalamat itt mindíg elvesztem.
Erre várom Silant!
Az Egely-s topic-ban említettem egy oszlopot(tudás) ahol a nagyjaink( csipkelődve) székelnek!Ott a vágyott magasságban ahol az én gondolataimra kérdéseimre vágyott válaszok vannak!
Az "a" szakasz korongon belüli része. Ott a legnagyobb a B sűrűsége, ott áll "rendelkezésre" a vezető indukciója, és szintén ott van a kettő közti elmozdulások a kis távolságok miatti leghatékonyabb egymásra hatása is! Ebben egészen addíg biztos vagyok amíg le nem írom a 217-es kérdést!
Azt érted-e, belátod -e, hogy az áram az állórészhez képest- a forgó korongban is -egyhelyben marad? Ez a kulcs! Azt hittem ezt megértve minden világos! 205
Már Te is kezded a találóskérdés játékot (pózna-jelenség :-))?
Gőzöm nincs, hogy hol ébred ellennyomaték, mert ami a rávezető kérdésedből adódhatna hely ('a' szakasz korongon belül, esetleg 'b' szakasz), azt nem tudom erő (vagy nyomaték) tekintetében értelmezni. Az első ilyen megfogható (rögzített) pont a szénkefe, egy komolyabb generátornál én mindenképpen azt rögzíteném erősen.
De ha az álló áramirány igaz a forgókorong- forgó mágnesestér elrendezésben(1), akkor igaz az álló mágnesestér- forgó korong elrendezésben(2) is. Namost könnyen belátjuk az ellenerő ébredését az (1) esetben!
Amit most írok, annak jó részét csak magyarázom és közben találom ki! Arra építem amit már tudok, ha hülyeség, majd Silan (az oszlopokról)kijavít!
Az eletromágnes azért erősebb a vasmaggal mert az mint ferrómágneses anyag magába gyüjti a környezetéből is az indukciós teret és kocentrálva jeleniti meg! A bicikli dinamóban is csak ezt teszi! Ha ugyan akkora energiát akarsz a dinamóból kivenni vas nélkül? Tessék! A vas nélkül ,és még a vasveszteséget is megúszod, csak sokkal naygobbra kell építened! És persze a rézvezetékei geometriáján, belsőellenálásán is gondolkodj el! De ez a működését, elveit, energia átalakítását nem befojásolja!
A 205-ös és a 215-ös ábra összefügg!
A 215-öt egyszerűbben rajzoltam, hogy áttekinthetőbb legyen és remélem, ettől még összezavaróbb!
Látod rajt a szokott csúf zöld korongot ami most is a mágnesekkel együtt forgó vezető korong az ő zöld tengelyén.
A piros színű vonalalak az "a", "b", 'c", "d" szakaszokból álló áram kör az most szó szerint az áram köre, útja amiben is a fogyasztó, a generátor vezető részei, és az összekötő vezetékek, leledzenek! Aztán láthatod az ismert lila indukció vektorokat ahogy éppen döfködnek, és záródnak. Aztán még valami!: a kék karikák! ezek most nem indián füstjelek a művészi abszrtakció általi szabad megfogalmazásban, hanem az áramjárta egyenes vezetők (mint az áramkör szakaszai) körül a klásszikus fizika könyvekben is látható indukciós vektorok!
Azt gondolom gond nélkül belátod, hogy miért nem forog a koronggal együtt a rajta átfolyó áram!
Na most pedig megtudod, általam, hogy hol alakul ki annyival nagyobb az ellenható erő a mágneses térrel mint bárhol másutt, hogy a bárhol másutt elhanyagolható!
Ha jól figyelsz az a-b-c-d szakaszok indukcióvektorinak(kék)és a mágnes indukcióvektorainak (lila)egymással bezárt szögére, távolságaira...találd ki magad....5-4-3-2-1 megvan!
Na, most itt állok hülyén ezzel a vassal, meg az ő légrésével! Hát nem is a fő rézkorong és a mágnesek közt látok én ottan légrést (195), hanem a mágneskörben (vas!) ott, ahol a kis sárga színű korong kénytelen forogni. De miért is lett érdekes ez a légrés? Ez egy technológiai kérdés, csak a technológiától függ, hogy tetszőleges keskeny legyen, az az elhanyagolható legyen.
Azt írod, hogy rossz lesz a hatásfoka vas nélkül. Nem csak ez zavar, hanem az is, hogy így vas nélkül a generátornak része az elvezetés a galvánkádakkal együtt. Értem én hogy így is ugyanannyi a körbezárt erővonalak száma, de mégis olyan az egész, mint ha a kerékpár generátorban vas nélküli dróthurkot pörgetnénk. Metszi az összes erővonalat, még sincs kivehető teljesítmény addig, amíg nem egy darab vas köré tekerjük.
Helló V.L.
Nincs valódi ipari alkalmazása! ezért is ilyen különc, ismeretlen! A nyag kerületisebességű csúszóérinkezők kis ellenállású alkalmazása, nagyon nyűgös, látod én is mit szenvedek, pedig csak pár perces, órás működtetés a célom! Amire Silan utal azt egy a század közepén kiadott (valszeg akkor) műszakilag is haladó, jövőbe mutató szellemiségű könyvből a Budó-ból idézte! Az eletrokémiai üzemek, az alukohókkal együtt is trafókat és sobakapcsolt reaktorkádakat alkalmaznak az alacsony feszültségű működésre!
Azt hittem jól érted az utolsó rajzot! A mágnesek közti FŐrézkorong és a mágnesek közt nincs is légrés, talán emlékszel, mikor a kis gencsidet leírtad, javasoltam a NYÁK lemez cseréjét "tömör" fémre mert ott a NYÁK műanyaghordozója valóban légrést ad.
De hogyhogy nem tudsz elképzelni 100 A-t a levegőn átménő mágnesses energiával! Rossz lesz a hatásfoka a szórt terek miatt!
Amúgy mekkorák az ipari gépek? Számold ki a feszültséget 1000/perc fordulatnál, 2m hasznos rádiusz mellett!B= 5000 Gausz.
Csak töröm a fejemet hogyan lehet az, hogy egy ilyen szerkezetnek lehet ipari alkalmazása (talán Te is említettél ilyesmit). Ezekkel a levegőn keresztüli kölcsönhatásokkal elképzelhetetlenek azok a 100 A-ek, amik a mégoly alacsony feszültség mellett használhatóvá tennék a generátort. Ehhez kell lenni valami konstrukciós trükknek, pl. ez az utóbbi JFery által felvázolt még működik is. Az egypólusú generátor elméletéhez nem feltétlenül szükséges a vas jelenléte (ez a hagyományos villamos gépekre is igaz). A vas jelenléte azonban drasztikusan megnöveli a villamos gépek hatásfokát, legalábbis a hagyományos gépeknél.
Védem most V.Lászlót! A rajz elég vacak és nem biztos, hogy egyből (ezt figyuzd) kommunikációs szinkronba tudtam vele kerülni! Én közvetlenűl Töled tanultam, szinte személyre szabottan, de nekem sokkal lassaban ment!
Csodalkozom, hogy ennyi vita es magyarazat utan meg mindig "zart magneskorokon" jar az eszed. Ertsd meg, hogy ebben a kiserletben soha nem tudsz zart magneskort csinalni, mert ha a magneskor zart, nem tudod kihozni a vezeteket.
Nem lenne baj, én csak örülnék neki, főleg ha ha határozottan nagyobb lenne, de nem remélem, Silan kiölte belőlem a dolog "varázsát": így már nem is érdekes és nem is fontos!(annyira)
Hét végétől kicsit mindekinek nyuta lesz, tőlem! elhúzok kicsit melegebb vidékekre,.... ne örüljetek, nem a kívánságotok jött be! Csak nyaralni megyek!
A mérés kivitelezésével az a legnaygobb bajom, hogy a meghajtó motorok ilyen kis teljesítményre, nem stabilak(bármely elektromos szempontból) és a hatásfokuk sem fényes, a sok veszteség pedig nem stabil értékű!
Az erőmérő ötleted azét tartom jónak mert kevés alkatrészt érint, így esetleg megbízhatóbb mérést adna! Képzeld el ha nem mérne növekményt!HeHe!
JF
Nos, majd ha ezt kivégeztük, és közben a Grófunk sem kerül elő, átmehetnénk egy kicsit eletrokémiába!
