Bundespräsidentenstichwahlwiederholungsverschiebung Mivel beszélek németül valamicskét (felsőfokú nyelvvizsgám van, de nem használom), nekem az ilyen szavak semmiféle nehézséget nem okoznak.
A német szótárak leghosszabb szava a 63 betűből álló Rindfleischetikettierungsüberwachungsaufgabenübertragungsgesetz ("Marhahús-címkézési felügyeleti törvény") volt. Miután ezt a törvényt 2013-ban eltávolították a német jogból, az 52 betűs Bundespräsidentenstichwahlwiederholungsverschiebung („a szövetségi elnökválasztás megismétlésének elhalasztása”) szó volt a leghosszabb szó, amelyet az osztrák média „a 2016-os év szavaként” üdvözölt.
Ilyen hosszú szavak létrehozása más nyelveken is lehetséges. Példa erre a 128 betűs svéd Nordöstersjökustartilleriflygspaningssimulatoranlägeningsmaterielunderhållsuppföljningssystemdiskussioninläggförberedelsearbeten szó , vagyis "előkészítő munka a balti-tengerpart anyagi támogatásának rendszeréről szóló vitában való részvételhez".
Az eszkimó és csukcs nyelvben létezik a poliszintézis jelensége, amely hosszú, többlépcsős összetett szavak felépítéséből áll, amelyek helyettesíthetik a teljes lengyel mondatot. Például a naalangmangaarmititnalujunga eszkimó jelentése "nem tudom, hogy hallgat-e rád", és aliikusersuillammassuaanerartassagaluarpaalli - "még mindig azt mondják, hogy szórakoztat".
Egybeírás és általában helyesírás szempontjából én is németpárti vagyok (egyéb szempontokról szólva elég arra utalni, hogy az angol az and kötőszó elé mikor tesz vesszőt, mikor nem, szerintem tök' logikátlanul csinálja, s nem azért, mert a magyar ellentétesen szabályoz, és mint "helyesírásilag képzettebb", már ezt szoktam meg).
Egy hétköznapi német, magyar, spanyol és orosz is könnyedén ki tudja olvasni a hosszabb összetételeket, hacsak nem értelmi fogyatékos. Az ilyesféle extrém szókígyók a mindennapi használatra azért nem jellemzőek:
Ha már a németet említed, amúgy nekem a legszimpatikusabb, tehát mindent egybe, főleg a 6:3-as szabályt szoktam kritizálni, teljesen önkényes baromságnak tartom. Minőség-ellenőrzés, meg a nagy lófaszt, ezt például következetesen egybeírom a munkám során, leszarom a hülye szabályt.
Az angol és német megoldások között valahol középutat jelentő, elméleti síkon igen átgondolt magyar szabályozás itt gondolkodóba ejtett, mert lehetne érvelni mindkét verzió mellett - annak ellenére mondom ezt, hogy amúgy a hideg ráz a legtöbb magyar ember ortográfiájától: sem központozni nem tudnak, sem az egybeírást-különírást nem értik, és szarnak rá még hivatalos dokumentumokban, ügyvédi-közjegyzői szerződésekben, hirdetményeken stb. is. Vagyis az összetételeket pocsékul és igénytelenül különíró gyakorlattal szembeni hányingerem ellenére itt kissé megtorpantam...
Azon gondolkodom, hogy magától rájön-e, miről van szó.
Azon gondolkodom, vajon rájön-e magától, miről van szó.
Ezekben az esetekben például egyáltalán nem fölösleges az -e kérdőszócska. Engem pont az ellenkezője idegesít, amikor nulla nyelvérzékkel megáldott újságírók lehagyják a szükséges helyekről.
Nekem úgy tűnik az utóbbi időben, hogy egyesek mintha szenvedélyből, feleslegesen használnák a '-e'-t kérdéseknél. Pl. a nemzeti konzultációban is láttam olyan kérdéseket, amik úgy kezdődtek, hogy "Egyetért-e azzal...". Láttam olyan nemzeti konzultációt is, amiben hol volt, hol nem, meg olyat is, amiben egyáltalán nem volt a kérdéseknél '-e'. Kérdem én: Minek a '-e'? Nekem a '-e' csupán annyit jelez, hogy a kérdező, ha felnőtt a válaszoló, a válaszolót hülyének nézi. Különben csak gyerekekkel szoktak szerintem így beszélni, pl. 'Tudod-e, mi Olaszország fővárosa?'. Persze felmerült bennem, hogy a szabadkőművesek hülyének nézetik a népet az Orbángyurcsányokkal, de láttam nem politikai tartalmakban is a számomra nem odaillő '-e'-t:
1. Hallott már arról, mi is az a Monty Hall probléma?
2. Ön hallott már arról, mi is az a Monty Hall probléma?
3. Sokan nem is hallottak arról, hogy mi is az a M H probléma.
stb.
Még arra tudok gondolni, hogy a '-e' jelképezi, hogy az olvasó meg van szólítva, és nem egy harmadik félről van szó. Na de arra nekem jó a 2-es változatom. Nekem a '-e' az amúgy a német ob-nak ill. az angol if-/whether-nek felel meg. Lehet persze az is, hogy én vagyok a hülye, és épp beteg voltam, amikor ezt tanultuk. Akkor elnézést kérek előre is. :)
>> felajánlja a jó-előre megoldást, de nem magyarázza el, hogy ilyen rövid összetételnél miért kell kötőjel <<
Ez valami szóelemzési gyengeség lehet a helyesiras.mta.hu rendszerében. Úgy vettem észre, hogy minden olyan szó esetén, amely az „elő” részletre végződik, és az ezt megelőző betűsorozat is szótárazott magyar szót ad ki, felveti, hogy akár kötőjellel írható laza mellérendelő szókapcsolat is lehet. De ezt csak a „Helyes-e így?” funkció jelzi ki, más hipotetikus lehetőségek mellett, ha a beírt szót a szótárában nem találja meg. Pl. „frakkelő” → „frakk elő”, „frakk-elő”, „frakkélő”, „farkkelő”, „frakktelő”. — (Érdemes összehasonlítani a Word helyesírásellenőrzőjének javaslataival :)
Az ilyen kötőjellel írandó laza mellérendelő szókapcsolatok egy típusa esetén csak az utótag ragozódik, pl. „édes-bús” + „-an/-en/-ön” → „édes-búsan”. A *„jó-előre” is így állhat elő a fenti mintára legenerált *„jó-elő” mellérendelő szókapcsolat és a „-ra/-re” rag kapcsolataként. Ugyanígy „frakkelőre” → „frakk előre”, „frakk-előre”, „frakkélőre”, „frakkélőré”, „farkkelőre”.
>> A félreértések elkerülése érdekében nem lehetne a beszélt alaknak megfelelően egybeírni, hogy jóelőre? <<
Az új szabályzat fogadta el, hogy a hangsúlyozási egység a helyesírás egyik új elve legyen. Ehelyett továbbra is jelentéstani alapon szabályoz itt: vö. AkH12125. „Ugyanígy különírjuk a nyomatékosító szavakat attól a szótól, amelyre vonatkoznak, például: csuda érdekes, jó nagy, jó néhányszor, kutya hideg, nagy néha, szép piros.”
Nyilván az mta is erre gondol. Én meg arra, hogy írásban nem derül ki, hogy a jón van a hangsúly, nem az előrén, és a jó az előréhez kapcsolódik, nem a nem lehethez.
Ezeket a nagy és veszélyes kitöréseket nem lehet jó előre jelezni - írja a Telex újságírója, az mta helyesírási tanácsadója szerint is helyesen, bár az felajánlja a jó-előre megoldást, de nem magyarázza el, hogy ilyen rövid összetételnél miért kell kötőjel. A félreértések elkerülése érdekében nem lehetne a beszélt alaknak megfelelően egybeírni, hogy jóelőre?
De, értem. És a végén van a lényeg. Ha tele is van egy szöveg helyesírási szabályokkal (amelyek jó része szubjektív, önkényesen megállapított), a szöveg akkor is érthető. Innen indultunk, ide érkeztünk.
Nem érted. Ha a helyesírás az egyszerűsödés és a kiejtés szerinti írásmód felé halad, akkor az egésznek a világon semmi értelme nincs. (Bár még akkor is meg kell határozni a kiejtés szerinti írásmódot is, hiszen nem mindegy, hogy eccerűen vagy etyszerűen, na mindegy.) Szóval eddig volt egy megegyezés a szabályok tekintetében, és ehhez tartotta magát mindenki, akinek igénye volt az egységes és mindenki által használt írásmód látványára, de ha elkezdünk ettől eltérni, akkor ennek soha nem lesz vége.
Praktikus okai is vannak annak, hogy miért jobb az egységes helyesírás: a sok eltérő írásmód az értelem rovására megy. Az általam helyesnek elfogadott írásmódtól eltérő szöveg megzavar, eltereli a figyelmem a tartalomról, akadozik a szöveg értelmezése, kizökkent az olvasásból. Kivéve persze, ha eleve úgy olvasom, hogy nem érdekel az egész helyesírás, úgy is lehet olvasni, én belátom, kissé fárasztó mondjuk, de valóban: érthető tud lenni, bárhogyan is írják, szóval nem ezt vitatom.
Miért volna különírva helyes, amikor egybe ejtjük? Ez a te ízlésed, amit rá akarsz erőltetni másokra. Mi az, hogy rosszul tudják? Ki állapítja meg, hogy a nyitva tartás külön "helyes"?
És ki állapította meg - ha már a témánál vagyunk, akkor jövök a vesszőparipámmal -, hogy a magyarok annyira debilek, hogy csak 7 szótagig tudnak átlátni szóösszetételeket, ezért - pl. a némettel szemben. akik ugye Übermenschek - nekünk 6 szótag felett kötelező kötőjelezni a többszörös összetételeket? És még hány ilyen szubjektív baromság van a magyar helyesírási szabályzatban? Például egytagú vs. többtagú igekötők számolása, stb.
Ja, és a legröhejesebb: tök mindegy te vagy én mit gondolunk, mert mindent felülír a "hagyományon alapuló helyesírás", LoL
és az egy (névelő) és eggy (számnév) megkülönböztetését.