Már csak abból is, amennyi infót eddig összeszedtetek látszik, hogy a kérdés igen komplex, bonyolult. A megválszolásához gondolom sok éves kutatásra, adatgyűjtésre van szükség. Azért kiváncsi lennék, hogy milyen irányban fog a folyamat haladni (a világtengerek ármalási rendszere átfordul-e).
elkepzelheto, bar valahol azt olvastam, hogy alabukas csak telen van.
mindenestre logikusnak tunik feltetelezni, hogy az alabukasi zona a 4 C fokos izoterm vonalon helyzkedik el. lehet, hogy ez a vonal nyaron beletolodik a (olvadas miatt) kevesbe sos felszinu zonaba.
Hát,egyértelmű hogy a skandináv félsziget meletti alábukási pont ami jégmentesen tartja télen a területet. nem az alabukasi pont tartja jegmentesen, hanem a Golf aramlas. na meg az hogy a nyugati szelek telen nem kontinens felol erkeznek, hanem ocean felol.
Érdekes lenne megtudni,hogy ha a berring szoros és az atlanti óceán között megszakítatlan tneger jönne létre,akkor milyen áramlások indulhatnak el a két óceán között?
erre en is nagyon kivancsi lennek!
egyebkent allitolag 100 even belul kiderul.
Elképzelhető,hogy az alábukási pont vándorol az évszakokkal együtt?Végülis így lenne logikus a képet nézve.Az édesvíz leolvad a jéghyegyekröl,rátelepszik az alatta lévő sós,melegebb rétegre és miközben elpárolog lehűti azt amitöl az a mélybe bukik.
Hát,egyértelmű hogy a skandináv félsziget meletti alábukási pont ami jégmentesen tartja télen a területet.
Tehát ha délebre tolodik az álábukási pont,akkor a téli jégsapka mérete növekedni fog.
Viszont közben a nyári jégsapka mérete akár csökkenhet is.
Ó,a fene tudja.Mindenesetre király az ábra .:-)
Érdekes lenne megtudni,hogy ha a berring szoros és az atlanti óceán között megszakítatlan tneger jönne létre,akkor milyen áramlások indulhatnak el a két óceán között?Mertugye lehet hogy a golf nem is fog lebukni,hanem elindul északabra,és a teljes földi vízszállító rendszer átrendeződik.
na varjunk most az eszaki sarki jegrol beszeltel?
az allitolag igen jelentos mertekben leolvad tel es nyar kozott, ha pontosak az informacioim.
ez a leolvadt jeg nem a golf aramlat sullyedesi zonajaba olvad bele szerintem, hanem azt gyanitom, hogy a lenti abran sziberia ill kanada eszaki partjainal lathato tengerreszbe, amely joval higabb, mint az eszak atlanti terseg.
a gronlandi jegsapka azonban a tengerbe folyo gleccserek altal olvad elsosorban ha jol tudom.
Várjunk csak.A csapadékképzödés jelenleg is szabályozza az sebességet.Tehát a vizsgálatbol a jelenlegi is létező viszacsazolási rendszereket ki lehet kezdetben hagyni,ha azok lineárisan függenek össze a vizsgált paraméterrel.Nézzük inkább agytorna szintjéén a vízolvadást!
Ugye a glob felmelegedés a nyári átlaghőmérsékletet növeli.Ennek következtében növekszik aszéttöredező jégtáblák száma,amik a melegebb golf áramlatba kerülve elolvadnak.(mert nem csak a termikus igényt,hanem a jégtáblák mechanikai szilárdságát is figyelembe kell venni).
Továbbá fontos tényező lehet az is,hogy a nyáron belasuló áramlat a télen begyorsul,majd a tavasz elkövetkezétvel ""rádolgoz" az amugy is melegebb nyári ídőszak olvasztó hatására.
Na mindegy,és csak speulálok,de igérem előkeresem azt a doksit holnapra.:-)
De a fentiek alapján fontos lenne meghatározni az egyes paraméterek öszefüggéseit,hiszen ezek birtokában lehet csak meghatározni az eredő folyamatok végső paramétereit.Ha a kicsit melegebb jégtáblák már gyorsabban töredezenk,akkor az olvadás sebessége már kismértékű felmelegedés hatására is drasztikusan felgyorsul.(és ugye a felmelegedéshez töerdék energia is elég,míg az olvadáshoz már nagyságrendel több kell.)
hmm, en azt veszem ki a mondandotokbol, hogy a csapadek viszonyok megvaltozasa ( novekvo netto csapadekkepzodes) lassitja az aramlast, ezzel le is szabalyozza onmagat, tehat nem igazan veszelyes. ami problemat jelenthet,az a nyari gronlandi olvadas felgyorsulasa mondjuk 1000 km3-es nagysagrendre. ennyi viz mar elzarhatja az alabukasi helyeket.
ilyen esetben milyen vedkezesre lehetne felkeszulni?
en arra gondoltam, hogy mivel a melyvizkepzodes csak telen fordul elo, esetleg lehetne azt csinalni, hogy a meggyenguloben levo gleccsereket meg koratavasszal belerobbantani a tengerbe, hogy azok minnel hamarabb leusszanak es elolvadjanak, ne nyar vegen.
masik amire gondoltam, hogy hatalmas atommeghajtasu keverogepeket kellene kesziteni amelyek elkavarnak a gronlandi edesvizet a melyebb zonak vizevel, igy megakadalyoznak az alabukasi zonak eldugulasat. gondolom a felso 50-100 meter elkeverese eleg lenne.
a tobbirol gondoskodna a golf aramlat, az ugyis hoz eleg sos vizet.
a harmadik amire gondoltam, az meg az lenne, hogy sozni kene az oceant, ott ahol nagyon edesedik, de utananeztem a vilag sotermelese kb 200 M tonna, ez kb 6 km3 viz besozasara lenne csak eleg. na meg szallitokapacitas se biztos, hogy lenne eleg.
Azért nem ennyire rózsás a helyzet.Ha nyomatják az édesvízet az alábukási pontba,akkor elkezd csökkeni az áramlási sebesség,és egy bizonyos kritikus pont alatt másik pontban kez alábulkni a tengervíz,azonban a ksiebb hütőhatás miatt drasztikusat csökken az áramlási sebesség.Ha továbra is növekszik az édesvízmennyiség,akkor egyre drasztikusabban csökken az áramlási mennyiség,majd leblokkol és addig meread blokkolt amgí az édesvízutánpotlás meg nem szünik.Holnap előkeresem a doksit erröl.
Viszont ez annyit is jelent,hogy ha felmelegedés gyorsasága csökken,akkor a leállás egyre távolabb kerül,és a rendszer a hirtelen édesízmennyiség növekedésre nagyon érzékeny.
Köszönöm a részletes felvilágosítást, megnyugodtam.
Persze, az újságíróktól nem várható el, hogy hírforrásaikat ilyen mértékben ellenőrizzék, mielőtt felröppentik a kacsáikat!
75000 km3/évnél vszinüleg jóval kevesebb is elég lenne, mert az édesviz - könnyebb lévén - szétterül a felszinen és höszigetelö rétegként müködik. Nem engedi (eléggé) lehülni az alatta levö sósabb vizet, igy az nem süllyed le, tehát megáll a motor. Ez az elmélet. De szerintem még igy sem elég az édesviz ilyen merénylethez. Látszik, hogy a fö tényezö a csapadékviz mennyisége. Itt pedig, mint emlitettem, negativ visszacsatolás van, tehát a szabályozókör stabil.
ja.
a Golf aramlat vizhozama 473.000 km3 kb 4% os viz evente. ez allitolag 0.5-0.6% sosabb, mint az eszaki tenger vize. tehat durvan 75.000 km3/ev edesviz kene a megfelelo higitashoz.
a Gronlandi jegbol kemeny 51 km3 olvad el evente, ez szinte felemetes :).
egyebkent a gronlandi jeg terfogata 2.6 M km3 tehat kb 40 ev alatt elfogyna, ha a Golf aramlat semlegesitesehez eleg vizet akarna a tengerbe juttatni.
a masik nagy veszelyforras, a sziberiai folyok, egyuttes vizhozama kb 1500 km3. ez se sok, raadasul nekem ugy tunik hogy ez a viz a konvekcios zonak kozelebe sem jut el.
oceanok sossaga lathato ezen a kepen
aztan ott van a csapadek az eszak atlanti tersegben. allitolag kb 350 mm-rel haladja meg a csapadek a parolgast. ez egyebkent a 80-as evek eleje ota nott meg kb 100 mm-rol .
ha ezt nagyvonaluan egy 5 gronlandnyi teruletre vetitjuk (10 M km2), akkor ez kb 3500 km3 viz. meg mindig nagyon keves.
itt lathatoak a konvekcios zonak.
lilaval a melytengeri vizkepzes, kekkel a kozep melysegu vizkepzodes helyei. ha ezeket lepne el az edesviz, akkor tenyleg baj lehetne.
az egyetlen dolog, ami bekavarhat, szerintem az lehet, ha a tengeraramlasok valahonnan jelentosebb mennyisegu higabb vizet hoznanak.
ennek meg nem tudtam utana nezni.
Nincs az Északi Sark körül sehol annyi édesviz, ami leállithatná a Golf áramlatot. Legfeljebb Grönlandon, de a grönlandi jég a melegedéstöl nem fogy, hanem hizik (mert az átlaghömérséklet ott még igy is messze fagypont alatt van, a csapadékmennyiség pedig nö). Tizezer éve más volt a helyzet, akkor olvadt el a nagy észak-amerikai jégpajzs, akkor tényleg rengeteg édesviz zúdult az Atlanti óceánba.
Az esövizzel meg az a helyzet, hogy ha több az esö (hó) északon, akkor persze több a befolyó csapadékviz, ami valóban gyengiti az áramlást valamennyire, de ettöl meg (kicsit) kevesebb lesz a csapadék. Ez önszabályozó folyamat, nem hasonlit arra, amikor 8000 éve a nagy kanadai beltengeren bekövetkezett a gátszakadás.
Meleg idöszakokban mindig sokkal stabilabb (jobban szabályozott) az éghajlat, mint glaciális idején.
Lehet, hogy megint csak fantáziálgatok, de a sok megjelenő cikkben erre utalást még nem találtam. Sokan megfogalmazzák, hogy Közép-Európa éghajlata szárazabb lesz, de másképp magyarázzák.
Elképzelésem:
Mint most már több alkalommal is hangoztatták, félő, hogy a további melegedéssel és a sarki jégben tárolt édesvíz tengerbe kerülésével megállhat a Golf áramlat. Ennek következtében a Közép-Európában eddig gyakori észak-északkeleti széljárás, ami a tenger felől a meghatározó mennyiségű csapadékot hozta a kontinens belsejébe, leáll, vagy az is inkább megfordul. Ezáltal csak a Földközi-, esetleg a Fekete tenger felől érkező csapadékra számíthatunk. Azt pedig már eleink is megfigyelték, déli-délkeleti szelek vihart, záporokat hoztak ugyan, de hosszan tartó csendes esőt nem. Ez pedig nagy területek elsivatagosodását vonhatja maga után, ráadásul éppen a Dunántúlon, mivel az érkező eső már hamarabb leesik.
No, nem vagyok annyira biztos a beigért terminusba, de az insterstadialisok hossza sem túl szabályos.Tehát, akár lehetne is. vagy egy újabb "kis jégkorszak", amilyen vagy félévezrede volt.
(persze nem fordul át, rossz a cikk címe, csak a Golf ármalta megszünése (az óceáni áramlási rendszer átkapcsolódása) miatti európai és észak-amerikai hőmérsékletcsökkenésről ír)
azert enszerintem nem olyan egyszeru ez a dolog.
ott van meg a kiuzetes az Edenkertbol is.
kb 8.000 evvel ezelott volt az eszaki felteken a homersekleti maximum, amely erdekes modon a jelenleginel sokkal nedvesebb eghajlatot hozott magaval, tehat volt biomassza boven.
kb 6000 evvel ezelott, amikor a termalis egyenlito eltolodott del fele, hatalmas elsivatagosodas indult be, es ekkor alakultak ki az ontozeses mezogazdasagi kulturak, es a civilizacio is. talan ekkor lehetett egy nagy nepessegrobbanas.
Ne keverjük a mostani viszonyokat a neolit földmüvelö társadalmakkal. Akkor nem volt világkereskedelem. Egyébként meg ha hirtelen (max pár évtized alatt) 6 fokkal csökkenne (vagy nöne) az Észak-Atlanti térség átlaghömérséklete (ami a jégkorszak idején gyakran megesett), akkor hamar kiürülnének a szupermarketek most is. Illetve úgy felmennének az élelmiszer-árak, hogy ember legyen, aki megfizeti.
Hogy is van ez?
Nincsenek járványok, van influenza elleni oltás.
A nagy üzlethálózatok állandóan akcióznak, mert nem fogy a kínai csirkehús meg a vegyszeres norvég lazac. Egy kis aszály miatti terméscsökkenésért nem kellene így kétségbeesni: Újsághír: Tovább fogy Magyarország lakossága.
Nem tudjuk hogy alakult az emberiség összlétszáma 5-8000 évvel ezelött. Azt azért semmiképp sem szabad elfelejteni, hogy az ember szapora állat. Ha van elegendö élelem + nincsenek járványok, akkor egy emberi populáció simán tudja hozni az évi 2%-os növekedést (igazán kedvezö körülmények között még többet is). Ezzel a rátával a népesség 350 év alatt ezerszeresére nö, 700 év alatt milliószorosára, alig ezer év alatt pedig milliárdszorosára, ami már nyilván abszurd.
Egészen primitiv mezögazdasági müvelés mellett is több százszor annyi embert tud eltartani egy terület, mint anélkül. Ezért akkoriban hatalmas népességrobbanásnak kellett történnie, amit eleinte a járványok sem korlátoztak, mert azok nem tudnak jól terjedni, amig a népsürüség alacsony. Mindez olyan idöskálán, ami jóval rövidebb, mint a vizsgált idöszak maga. Ugyanakkor eleinte semmi sem kényszeritett a hatékony eröforrás-kihasználásra, mert mindenböl volt doszt, igy nyilván annyira pocsékoltak, amennyire csak erejükböl telt. Márpedig pl. égetéses mezögazdasággal lehet is rendesen: a csoport feléget egy darab erdöt, pár évig használja a földet, aztán ha kimerült, odébbáll és kezdi elölröl, csak akkor már kétszer annyi ember kétszer akkora területen.
Amikor aztán a népesség kezdett telitésbe menni, a különbözö populációk összeértek és keveredtek, akkor kicserélték a kórokozóikat is és beütöttek a nagy járványok. Ez, meg a rossz idöjárás, a túlhasználat, szikesedés, erózió, stb. miatti idöszakos éhinségek végül stabilizálták a helyzetet, s mellesleg kikényszeritették a racionálisabb földhasználatot is. A különbözö területeken nyilván nem egzaktul egyszerre zajlott le ez a dolog, de legalábbis az óvilágban (Eurázsia + Északafrika) mégis nagyjából egy idöben (plusz-minusz ezer év).
Még azt is tudni vélem, hogy mi hangolta össze ezt a folyamatot. Nyolcezer évvel ezelött Eurázsia-szerte már sok olyan kis csoport élt, amely kulturálisan kész volt a földmüvelö életmódra való áttérésre, de korábban az éghajlat annyira bolond volt, hogy aki ezzel ténylegesen megpróbálkozott, az néhány évtized, pár generáció után kénytelen volt feladni, mert jöttek a szük esztendök és vele az inség, a tömeghalál. Nyolcezer évvel ezelött azonban - miután lezajlott a nagy észak-amerikai jégpajzs olvadásának utolsó epizódja is - csodálatosképp stabilizálódott az éghajlat. Az emberiség megkapta azt a nyugodt, kiegyensúlyozott évezredet, amire az elözö százezer év során nem volt példa (ezt paleoklimatológiai kutatásokból pozitive tudjuk).
A további stabilitásról aztán már maga a megnövekedett népesség gondoskodott, elöször CO2 termeléssel (égetéses gazdálkodás), majd jött a metán is (ami egyébként sokkal hatékonyabb üvegház-gáz, mint a széndioxid). Metánt nagy tömegben a cellulóz-bontó baktériumok termelnek - ebböl a szempontból mindegy, hogy azok hol élnek: mocsárban (rizsföldön), vagy növényevö állatok (kérödzök, termeszek) bendöjében. A metán különösen alkalmas az éghajlat finom-szabályozására, egyrészt mert oxigén-atmoszférában eléggé korlátozott az élettartama (hamar bomlik), másrészt ha az éghajlat túlmelegszik, akkor rohamosan csökken a metán-produkció is. Ez a szabályozó kör azonban csak alapvetöen meleg idöszakokban müködik, amikor a túlzott meleg a korlátozó tényezö.
Ideollóztam ugyan a cikket, de a megállapításait kétségbevonom. 5-8000 éve még nem lehetett olyan létszámú az emberiség, ami a természetes folyamatokat lényegesen meghaladhatta.
Erdőirtás: mindig is voltak természetes eredetű erdőtüzek, ezeket először talán csak a görög háborúk során beindult hajóépítési dömping "überelte", de csak korlátozott területen. A következő lépés a vaskohászat felfedezése és a hozzá beinduló faszéngyártás. Egyik sem megy vissza 5000 évnél korábbra (a görög háborúk egy része még a bronzkorszakban zajlott).
Állattenyésztés: gondoljunk csak vissza az északamerikai bölénycsordákra, amik háborítatlanul szaporodtak, míg a fehér ember meg nem jelent, vagy az afrikai vadbőségre. A kérődzők ember általi jelentősebb elterjesztése Ausztrália, Újzéland "belakásával" kezdődött. Amíg csak fegyenctelepek működtek Ausztrália partvidékein, nem voltak sokezres marha és birkacsordákat legeltető farmerek. Volt ellenben sokmilliós kenguruállomány. Nem hiszem, hogy volna olyan növényevő, amelyik olyan tökéletesen emészt, hogy közben nem "szelel".
Rizstermesztés: az tény, hogy az árasztásos rizstermesztéssel hatalmas területen megváltoztatták a természet metánkibocsátását. Ráadásul a meleg, trópusi környezetben ez gyorsabb is. Ennek ellenére nem hinném, hogy összemérhető a tengerek metánkibocsátó képességével.
Úgy gondolod, hogy ez interglaciális lenne? Akkor viszont még sokáig fog tartani.Mindössze 12 ezer éve kezdődött és rendszerint - legalább is az alpesiek - meghaladják a százezer évet. Szerintem csak interstadialis. És ebben az esetben pár ezer év múlva bekövetkezhet megint egy hüvösebb stadialis.
Mondjuk az a búbópestises dolog úgy első ránézésre is elég ökörségnek tűnik, mivel a föld népessége a XIV. században is növekedett.
Sőt még eu-val kapcsolatban sem beszélhetünk egyértelmű csökkenésről, mert a nyugat-ei járványok egyrészt jelentős időbeni eltolódásokkal jelentkeztek, másrészről a kelet-eui népességnövekedés részben kiegyenlítette a nyugati népességcsökkenést. (Kelet-Euban csak a XV. század végétől, és főleg a XVI. században vannak nagyméretű pestisjárványok)
