A trafós előnye a biztos DC és földági elválasztás aktív áramkörök nélkül.
Vagy esetleg az áramkörön módosítani valamit. Meglévő kész trafóra adaptálni. Impedanciák változtatásával, szintek módosításával.
Mondok egy példát. NagyOhmos fejhallgató kimenet illesztése a 2x32 Ohmos sima PC-s hallgatóhoz, DC leválasztással. A kínai árul 1500/8 Ohmos kis trafót fillérekért. 2 db kiadja az ott elvárt dolgokat. A 2 primer párhuzamosan, a 2 szekunder sorosan. Mivel mono, a 2 füles párhuzamosítása alap.
De használtunk már kis Puskás trafókat a tekercsek másféle bekötésével nagyon nem hálózati célokra is.
Pl. láttam FT8 adapterben leválasztó trafókat, ezzel kötötték a hangot a PC hangkártyára. Mellette usb adapter a CAT-nak. Nem praktikus megoldás. Sokkal célszerűbb egy usb-s uC 24 bites adc-vel, benne a CAT is, és az usb-t leválasztani, erre van chip. Így kevesebb a drót, és nem foglalja le a PC hangrendszerét.
Ez csak egy példa, szinte minden gyakorlati esetben célszerűbb elkerülni a trafót, mert ritkán használt alkatrésszé vált, emiatt drága és nhézkesen beszerezhető.
Minden fizikai méret ismert, egyedül a vas anyaga nem. A primer tekercsnél ~2,64mH-t mértem, a huzalellenállás 1,3Ohm. A szekunder ~6,97mH, ellenállása 8,4 Ohm. Valójában ezek az értékek fontosabbak, ha más méretű magra készül. (Azt sejtettem, hogy ilyen méret már aligha lesz.) A bekötések és egyéb infók is megvannak, de a gyárthatóság szempontjából másodlagosak.
Van még olyan szaki, aki hálózati trafón kívül vállal más trafót is? Én nem találtam (illetve, akit találtam, már nem dolgozik). Kis méretű, audio célú trafóról van szó, értelemszerűen lemezelt mag, a külső mérete 25x25mm, tehát elég pici. A primer tekercs 80 menet, 0,35mm-es huzalból, a szekunder 136 menet, 0,5mm-es huzalból. Nekem nincs tekercselőgépem és a hozzávalókat sem valószínű, hogy be tudnám szerezni, és trafót sem készítettem eddig (meg nem is vágyom rá). Kellene vagy 15-20 darab belőle. Ismertek olyan szakembert, aki elvállalná?
Ha az időt elfelejtette, akkor biztos megtörtént a reset. Ha esetleg 433 MHz-es, akkor egy amatőr rádióval meg lehet hallgatni, hogy a távadó küld-e jeleket. 433.920 MHz-en 1-2 percenként rövid kerregés szerű jelet ad.
Sajnos lehet meghibásodás is a háttérben.
Ha pár évnél öregebb, érdemes a kvarcok lábaira ráforrasztani. A kültériben 2 szokott lenni. 1 db 32 kHz-es óra és egy db 2-20 MHz-es rádiós rész kvarc. Más általános alkatrész nem is nagyon van benne.
Köszönöm, ezt is próbáltam, sajnos nem jártam sikerrel. A beltérin a külső hőmérséklet jelzője villog, amíg keres, ez idő alatt próbáltam rövidebb vagy hosszabb (45 másodperc) ideig nyomni a reset-et, de nem találtak egymásra :-(
Köszönöm a tippet. Ez a beltéri hálózatról megy, úgyhogy a konnektorból húztam ki elemkivétel helyett, de sajnos nem találtak egymásra (csak a pontos időt felejtette el a beltéri).
SDR fejlesztéshez rendeltem a jlcpcb-től ilyen paneleket. Több a minimum rendelés mint ami kell, ha érdekel valakit, ingyen vihető. Gyorsak voltak, március 26-án rendeltem, ma megjött.
Egy Tayloe detektor, SI5351, meg egy esp32 panel szerelhető rá. Az SI5351 beforrasztásához kell némi gyakorlat :-), de az üres részre feltehető a modul is.
Mindig párosítani kell a beltérit a kültéri egységgel! A beltéri hátulján kell lenni egy 1mm-es lyuknak (pl elemfedél alatt) és azt megnyomni vmi tűszerû eszközzel, legalább fél percen át folyamatosan, hogy leresetelődjön.Lehet hogy más kültérivel párosodott, ezt kell elfelejtettni vele.
Ma pont így jártam. Szerencsére Conrad-os, találtam leírást, pedig bő 10 éves. Ennél ki kell venni mindkettőből az elemet. 5 perc várakozás után a vevőbe betenni és 1 percen belül a távadóba is!
S lőn! 10-15 másodperc után pározódnak.Ha nem ezt a metódust csinálom, sose találnak egymásra.
Szilikon /szilikonngél kartusból kinyomható anyagot feloldanád körömlakkban, vagy acetonos körömlakklemosóban? Egy PET-kupakban megkeverve egy próbát megér...
Ja, a mag. loop más állatfajta, kissé veszélyes is. Volt nekem is vákumforgóm meg minden. :-) Ez egy jó paraméterezhető grafikon hozzá, a veszteségeket is jól látni, ha érdekel valakit: https://miguelvaca.github.io/vk3cpu/magloop.html
the skin effect of a ferromagnetic material is greatly magnified
Ez érdekes, jó hogy linkelted. Eszembe se jutott, hogy ez is számít. Mindjárt érthetőbb, hogy miért rezet használnak antenna huzalnak - ha kell, acél szál erősítéssel - miért nem sima acél sodronyt. Ha csak néhány % lenne a különbség, megfelelne az acél is, de emiatt sokkal rosszabb lenne.
Ebben teljesen igazad van, de ahogy Én látom, annyira nagy eltérés (fajlagos ellenállás) nincs egy 2 mm átmérőjű, cinkbevonatos sodronynak, és a bronzhuzalnak.
Az általad említett acélhuzal a 10 ohm/m ellenállásával elég meredek...
Az teljesen egyértelmű, hogy az alacsonyabb ellenállású antennahuzalok jobbak, mint az acélhuzalok, sodronyok.(Skin hatás, egyebek)
1. A skin effektus miatt a huzal eredő ellenállása sokkal rosszabb, mint az Ohm mérővel DC-n mérhető érték. Az Ohm/m értéket ennek megfelelően kell számolni. Érdekes, hogy a huzal átmérő függvényében nem reciprok négyzettel változik az ellenállás, mint a DC-n mérhető érték, hanem sima reciprokkal.
2. A koszinuszos áram eloszlás miatt a teljes ellenállást egy gyök2 szorzóval lehet a talppontra redukálni.
Kész számítások is van vannak a cikkben, pl. 2mm réz kábel esetén a rövidhullámú sávokban 5% alatt marad a huzalon disszipált teljesítmény. Vagyis a szokásos huzal vastagsággal és anyaggal nem túl lényeges a veszteség. Persze ellenálláshuzalból építve már más lenne a helyzet... :-)
Megjegyzem, hogy a magnetic loop antennáknál a nagyon magas Q érték miatt a betáplálási áram sokszorosa folyik az antennán, ezért szokás vastag csőből készíteni, és még így is 50-90% veszteség lép fel, minél kisebb a loop a hullámhosszhoz képest, annál nagyobb. Jó nagy a közeltéri térerősség is, egy 100W-os adó esetén olyan térerősség van a közelében, mint egy néhányszor 10kW-ot sugárzó dipol antenna mellett.
"I would NOT recommend using stainless wire for a “low impedance” antenna (such as a simple dipole). I learned this lesson the hard way myself when I recently constructed one for myself at home, and found that I could NOT match it properly. I asked (genius) Ross Beaumont what was happening here – he responded with a 6 page written report that he created with graphs, EZNEC antenna plots etc etc.
...
Basically the skin effect of a ferromagnetic material is greatly magnified, leading to a *much* greater RF resistance (as opposed to say copper wire)."
Keresek szilikon kiöntő anyagot, amivel szabadtéri nyák paneleket kellene lefesteni. Most is úgy van, de alkatrészek cseréje után vissza kellene hermetizálni. A sima hétköznapi szilikonok túl sűrűek ide. Az apró alkarészek lábai közé is is be kell folynia, ahogy gyárilag volt. Nem igazán találok ilyet.
Van nekem 10 ohm/m vékony acélhuzalom (korrózióvédelmi célú, csővezeték mellett földbe leásott katódok potenciáljának mérésére használtuk több 100 méter hosszon terepen, jól kellett bírnia a szakítást, botlást)
Elég durva különbség, ha problémát okoz az antennahuzal soros ellenállás, akkor ez biztosan kihozza.
-----------
Mondjuk nem jellemző antennamodell az, ami a huzalt az elemi LC tagok mellett még egy észrevehető R taggal is megtoldja.
akkor már csak a párhuzamos átvezetés G tagja kell (párás idő), és akkor nekem az egyenletes veszteség feltétele ugrik be (Géher tankönyv...)
