Én meg azon szoktam csodálkozni, hogy miért van bennem ekkora ellenérzés a Biblia iránt.
Évek óta meg van a könyv, életre-halálra barátnőmtől , aki mélyen vallásos, kaptam jó pár évvel ezelőtt karácsonyra.
Mégis.
Olyan mélyen belémette magát a tudat,. hogy nem az igazság van a könyvben, hogy bármikor is csak felütném, hogy elkezdjem, egyszer csak értelmét vesztettnek látszik a dolog.
Pedig maga a Jézus alak, ahogy hallottam, vagy a magyarázatokat róla, ő nagyon kedves nekem.
Fuegy, hat igen, errol van szo! Minden cselekedettel kitagitjuk onmagunkat az Univerzum felé. Minden fajta tanulási folyamattal...
Ha pedig a Bibliarol esik szo, en mindig csodalkozva olvasom a hsz-okat, mert keptelen vagyok 'tortenelemben gondolkodni'. Szamomra van egy o-szovetsegi szakasza az eletemnek, es van egy uj-szovetsegi. Mire eljutottam az uj-szovetsegre valo ranemesedeshez, akkorra azok a felelmek, amik o-szovetsegemet jellemeztek, kikoptak. A ketto kozott pedig van egy lepcso. Arra nem a tudat lep. Hanem valami belolunk, amit soha nem leszunk kepesek magyarazni.
Na, ezt végre én is értem! Szóval az antropozófia keresztény vonala a János evangéliumára alapul, és ezt hívják ezoterikus kereszténységnek. (Az ún. keresztény miszticizmus is ennek lenne a fedőneve?) Azt én is tudom, hogy János evangéliuma más, mint a többi. Az érdekelne, hogy szerinted, ill. az antropozófia szerint miben áll ez a különbözőség.