Monitor, szkenner, nyomtatas, levilagitas a szinek oldalarol. Mivel, hogyan, hol, miert (,mennyiert) es mit kalibraljunk. Elmélet, gyakorlat, szoftverek, hardverek, kelvinek, gammak, gorbek... Ez egy eleg nagy es fontos tema a képfeldolgozásban, egy haladobb szint felett mar nem lehet megkerulni.
A RAW-t csak erre felkészült labornak érdemes odaadni az általad már kb. jónak ítélt tiff vagy jpg kíséretében (akkor kell használni a RAW-t, ha a mellékelt kibontásoknál a labor tud jobbat, de ez többnyire fizetős szolgáltatás). Pl. látható, hogy a kép színben nagyon gazdag, ekkor a labor esetleg ProPhoto RGB-ben bontja ki, majd a nyomtatáskor az Adobe-nál kissé gazdagabb papírprofilra konvertálja át, ami dúsabb eredményt ad mind az Adobe-s, mind az sRGB-s tiff-nél, jpg-nél.
Az otthoni monitor kalibráció (vagy kihívott megfizethető árú szakszolgálat) tekinthető legjobb útnak de nem a 6000K-t mondanám ideálisnak, hanem az 5000-5500 K-t. (Amerikában és japánban a papírok referenciája D50-es fény azaz 5000K, Európában főként a nyomdavilágban elterjedtebb a D65-ös, azaz 6500K-es referencia, a fotóban talán inkább a D50, és pl. a Frontierekhez kapható kalibrációs eszközök is 5000K-el dolgoznak, más kérdés, hogy 100-ból legfeljebb 1 Frontiere-hez használnak ilyet :-().
Nagyon sok smile-t raktam ;-) (magam miatt legfőképp) Eddig akárhány alkalommal lendültem neki a fotógéppel Adobe RGB-ben fotózni ill. a RAW-ból Adobe RGB-ben előhívni képet mindíg megfutamodtam. A webre szánt és a laborba küldött képeket kezelni különbőző színtérben komoly dolog...
Csakhogy ez is csak akkor működik, ha az egyes eszközök legalább sRGB-ben behatárolva színhelyesen dolgoznak. Ha ez maradéktalanul teljesül, az már nem is "gyenge" dolog, sőt igen szép "harci eredmény", tekintve, hogy a legtöbb komerciális laborgép még ezt a színteret is igen nehezen (legtöbbször csak némi gamutcsökkenés árán) képes megjeleníteni.
Így a mondásodat nyugodtan kiegészíthetjük azzal, hogy az sRGB nemcsak a gyengék menedéke, hanem azoknak a haladóbbaknak is, akik kizárólag vegyszeres előhívású levilágított papírképekkel (profi színvonalat megközelítő minőségben) dolgoznak :-)
A helyes utat keresve, mi a teendő? - Adjuk oda a RAW képeket a labornak? Én speciel Szarvason a Fuji laborból rendelem meg a képeket (25x38 cm Fuji Frontier RA4), nem is tudom foglalkoznak-e RAW fileokkal...
- Bármelyik amatőr célra megfizethető kalibrációs eszközzel beállítani az otthoni eszközöket és kész? A Spyder2Express 2.2 Gammát és 6000 K-re állítja be a rendszer jó ez nekünk?
Egy kérdésre biztosan tudom a választ felhúzni kélpeket nem szabad mert a rip szoftver jobb algoritmust használ mint a pc-s alkalmazások java.
Az, hogy van egy frontier gorbed amit eccer valahol valaki egy adott tipusra csinalt csak egy dolog.
Így van! Kb. másfél éve hetente készítettem egy-egy Frontiere profilt (összesen 4-et) ugyanarról a tesztábráról ugyanabban a(z egyébként eléggé precízen dolgozó) laborban ugyanazon a gépen levilágítva 6-8 nap különbségekkel.
A négy profil elég jelentősen eltért egymástól, pedig mindig a gép öntesztjének lefuttatása után világították a tesztábrámat. A szórás nem volt túl nagy: - delta e-ben kifejezve max. 5-6 körül volt a legnagyobb színeltérés, de mint tudjuk az igazán jó technológiáknak 2 delta E-n belül kéne teljesíteniük időben elszórva is...
Sztem nagyjabol ki lehet tapasztalni, de jo (szinhelyes) sosem lesz a laboros kep, max szepen fog kinezni (szturalt,elesitett meg ilyenek).
Ez a kijelentés csak az amatőr laborokra érvényes, ahol nem oldható meg a korrekt CMS munkamenet. Ha olyan laborba adod be, ahol full CMS-re képes rippel és teljesen kalibrált munkamenettel dolgoznak (ilyen is van, de nem az amatőr laborgépek között kell keresni!), akkor mindjárt más lesz az eredmény.
Egyébként meg elmondható, hogy nem jó ötlet laborokból kiszivárgó papírprofilokkal bajmolódni, hiszen nem létezik olyan papírspecifikus ICC, ami néhány hét múlva is pont ugyanolyan eredményt fog adni (vegyszerek megváltoznak, másik emulziót fűznek be, tintás laborban esetleg fejcsere, vagy szoftver verzió változás, vagy a papírgyártó változtat valamit, stb. történik, ami hétről-hétre, vagy akár napról-napra más eredményt fog adni). Tehát sokkal okosabb a képeket vagy sRGB-ben vagy Adobe RGB-ben optimalizálni, mert ezek viszont elvben mindig konstans eredményt hivatottak adni. Ha egy labor egy ilyen általános színtérben kapja meg a képet, akkor az saját egyéni feladata, hogy ebből a színtérből a saját papírjának megfelelő (esetleg naponta változó) színtérbe milyen módon konvertálja át a munkát a lehető legpontosabban. Nincs annál gyalázatosabb feladat egy laborban, mint amikor egy fájlból ki kell valahogy operálni valami egzotikus színprofilt, ami alapjában viszi el a színvisszaadást valami teljesen másképp dolgozó gép egyszervolt színterébe...
Tehát direkt gép és papírspecifikus profilokkal nagyon arcra lehet esni, erősen ellenjavallt a használatuk, használjunki helyettük szabványos, mindig azonos referenciaszíntereket - sRGB, Adobe RGB!
Azok a laborok pedig, "akik tőlünk nyugatabbra kiadják a profiljaikat" az amatőröknek, azok különösen veszélyesek (ez a legközönségesebb parasztvakítás), mert nem vállalnak semmilyen felelősséget a saját munkájuk iránt - ugyanis bármikor rá lehet fogni az amatőrre, hogy "azért rosszak a színek, mert valamit elrontott a papírszíntér használatakor" így simán le tudják rázni a garanciális igényeket. Így ők fedezik magukat azzal, hogy a "legmagasabb szakmai segítséget is megadták a usernek a profil közzétételével", miközben tudják, hogy az a profil csak akkor volt jó valamire, amikor éppen mérték...
Ha elfogadtok tippet egy kalibrált rendszerben dolgozó iparostól, akkor messzire kerülitek a spéci profilok használatát minden olyan esetben, amikor a képet valahol máshol is színhelyesen kell előállítani.
A proof az arra lenne valo, hogy megmutassa a kepernyon milyen lesz a nyomat. Ez ugye tobb sebbol is verzik. Mas a megjelenites modja, meg hat egy szinhatarolt monitoron egy szinhatarolt de nem azonos szinteru masik kepet nezunk. Az, hogy van egy frontier gorbed amit eccer valahol valaki egy adott tipusra csinalt csak egy dolog. Nyilvan ujra lehet kalibralni es sok mindent el is lehet allitani is, pl mas papirt hasznalnak mas vegyszereket, stb. Raadasul meg ha nem is kered, automatikusan korrekciozgatnak a kepeken. Aztan ha exif van a kepedben akkor a korrekciot ki sem tudjak kapcsolni. Sztem nagyjabol ki lehet tapasztalni, de jo (szinhelyes) sosem lesz a laboros kep, max szepen fog kinezni (szturalt,elesitett meg ilyenek).
Szántam rá időt, és végignyomtam egy gyors és egy full-extrás kalibrálást is a PRO szintre hozott Spyderrel. Szemre-érzetre nincs igazán különbség az elért eredményben, csak a full-extrás sokkal nehezebb volt és sokkal hosszabb ideig tartott :-) Ami viszont fontos volt nekem, hogy simán lehetett kalibrálni mindkét monitort, és a változás csak az éppen kalibrált monitort érintette, nem úgy, mint a trükközött expressnél.
hmm, ez lehet gondolom akkor nyáron azért voltak rosszak a képek, mert első alkalommal kihagyták a konvertálást csak akkor tényleg kérdés, mi értelme a proofnak? hiszen ha rendben átkonvertálják, akkor nem az lesz az eredmény, amit a proof mutat
ha csak a View alatt a Proof van bekapcsolva, az persze nem változtat a képen, csak a megjelenítésén, így olyankor nincs különbség: 390e színt talál a képen
ha az Edit menüben átkonvertálom Frontier profilra, akkor érdekes módon 590e-re növekszik a színek száma - de ami fontosabb, már nem lesz poszterizált az ég! ez tehát a megoldás: kidolgoztatás előtt át kell konvertálni a képeket
(gondolom ezt a labor is meg tudja tenni. Amikor visszaküldtem pár nagyon rondán pöttyös képet, másodszorra már szépen jöttek vissza)
En is amator vagyok de soxor az amatorok sokkal jobb eredmenyeket ernek el mint egy nagyszerias labor. En a hivason kivul mindent itthon csinalok, es sokkal kevesbe fuggok a laboroktol. Persze ennek nagy ara van mert a minoseghez eleg dragak a jo cuccok.*
*Nem koltok autora, nincs mas szorakozasom, nem iszom, nem nozok, nem cigizem:) ugyhogy ez belefer, mindig mondom az asszonynak, hogy jobb lenne ha hazajonnek es a tv-t bamulnam egesz nap, vagy kocsmaba jarnek? (mint szamtalan sok ismerosom/munkatarsam), na ugye:)
Probald meg mindket kepen megszamoltatni a felhasznalt szinek szamat (a nyomtato profil altali korrekciot felhasznalva*). Ps-ben nem tom mi a neve valami count image colors.
köszi! én a \program files\common files\adobe\color\profiles alá tettem, és így is megjelent a Photoshop által látott színprofilok közt
ha be van kapcsolva a Proof Colors, akkor tényleg nagyon hasonlít a kidolgozott képekhez a nyári kék ég ugyanúgy hajlamos pöttyösödve poszterizálódni, amin csodálkoztam is annak idején:
Itt van mindjárt négy Frontier ICC profil (négy papírtípus): http://www.fujifilm.de/serv_1120.html
Copy -> WIndows/System32/Spool/drivers/color konyvtarba PS-ben a View>Proof Setup>Custom>Device to Simulate legordulobol kivalasztani és bekapcsolni, akkor szimulálja a papíron látható képet!
Igen, de a régi CRT-nél tényleg látványos volt a különbség. Kis trükkel mindkét gépre kötött CRT-t kalibráltam, akkor erről írtam is a Panorámafotózás topicban (itt a teljes hozzászólás), a lényegét ide is bemásolom:
"Egy ideje a gépemen két monitor van, és ezek sem voltak egymással köszönő viszonyban sem. Az egyik képe minden beállítás (Adobe Gamma súlyosbítással) után is túl sötét, erősen kontrasztos képeket adott, bár a színei nagyjából rendben voltak. A másik csapnivaló színekkel fátyolos, erősen kontrasztszegény képet adott. ..... Egy normál kalibráció (az egy monitoros korlát megkerülése nélkül, tehát az 'alap' monitorra) kb. 10 perc, egyszerű, semmi extra tudást nem igényel. Az eredmény viszont látványos. A sötét monitoron előtűntek a részletek, a másikról eltűnt a fátyol, és a színeik közötti kis megmaradt különbség csak azért látszódik, mert közvetlenül egymás mellett állnak..."
Később pontosítottam, mert rájöttem, hogy az express esetén úgy nyúl hozzá a program a kártyához, hogy az egyik monotor kalibrálása kicsit mindenképpen kihat a másikra is. Így nem lehet mindkettőt azonos szinten kalibrálni, ez a megmaradt különbség elsődleges oka. A PRO-vá alakított verzióban még nem volt időm most kipróbálni, hogy ez az 'áthallás' a monitorok között továbra is megmarad-e.
Ha csak az új LCD-n próbáltam volna a cuccot, akkor a lelkendezésem is kisebb lett volna és a "TVshop-os szöveg" is elmaradt volna, mert azon tényleg sokkal kisebb a különbség, "csak" a színeket tette élethűbbé.
[OFF] Köszi, szerencsére a még nem felkerültek között találtam néhány tényleg problémás példányt (Igazából az a gondjuk, hogy kicsit elkapkodva raktam őket össze). Remélem rövidesen az egész weboldalam 'költözik' és kibővül, akkor a panorámák száma is több lesz, mert a kész, de még 'publikálatlan' képek jó része is akkor kerül majd fel.
Szerencsére és is csak egy amatőr vagyok ;-) Nekünk már az is elég, ha a laborral történő kapcsolatban elérjük az amit küldök azt kapom dolgot. Számomra is a lélektani határ alá ment az ára eezért vettem meg!
Ez természetes. Ha a munkámhoz kellene, akkor én is törekednék a minél professzionálisabb megoldásokra. Szerencsére (?) én csak egy lelkes fényképezgető amatőr vagyok, így se pénzem, sem igazán szükségem nincs egy teljes körűen és professzionálisan kalibrált rendszerre. De az alapszintet ma már szinte mindenki megengedheti magának, és ahogy elnézem, ezt még a legújabb monitoroknál is érdemes megtenni, ha valaki komolyan foglalkozik fotózással. A Spyder2express express-ként is szinte csodát tett a régi CRT monitorommal*, de az új, mindenféle idétlen Magic üzemmódot támogató LCD-n is színhűbb lett a kép, miközben nem igényel hozzáértést, és a fotós cuccaimra eddig fordított összeg töredékébe került.
* A kalibrált régi és az új monitornak csak egy hátránya van. Rájöttem, hogy pár panorámaképemet nem árt újra illesztenem, mert előjöttek a hibáik :-)
Mindenképpen tovább kell lépnünk. A cucc működik (express csomag PRO szoftverrel) azonban a kalibrálás az komoly szakmai tudást igényel.
Nyilván más feladat egy olyan szgépet kalibrálni ami fotókat kezel egy digit gépről feldolgoz és elküld printelni (pl.:Fuji Frontier gépre RA4), mint egy szkenneres nyomtatós grafikai munkaállomást...
Nekünk kell most lépnünk annak érdekében, hogy a lehetőségekhez mérten a legtöbbet hozzunk ki a munkáinkból. Ehhez fel kell venni a kapcsolatot azzal a laborral ahol hívatjuk a képeket, megszerezni a szükésges infókat ami a bonyolultabb kalibráláshoz hiányzik.
Utána kell olvasni, hogy tudatos legyen miért 2.2 a Gamma és a színhőmérséklet 6000 K a színtérről nem is beszélve.
Most már nem csak úgy néz ki, hanem biztos, hogy a három csomag ugyanaz, csak a kód alapján viselkedik másként. Miután a levadászott PRO csomag semmiképpen nem akarta látni a pókot, újra feltetem az eredeti express CD-ről a progit, csak nem az eredeti kulcsát kapta meg. A menüben express és nem tette fel mellé azt a kis progit, amivel a profilokat lehet váltogatni, ettől eltekintve PRO :-) Mindenesetre az első kísérlet után a Karácsonyra kapott új LCD-ből látszatra nem hozott ki többet, mint expressként, csak sokkal bonyolultabb volt és így tovább tartott a macera. Egy jó öreg CRT-n csak ma fogom kipróbálni ha lesz rá időm.
Egy gépen úgy próbáltam, de ott se jött be. Pedig elvben a kulccsal nincs gond, mert azt elfogadja, el is indul a program PRO-ként, de a pókot már nem látja. Lehet, hogy a telepítő változattal van valami gond, még megpróbálom másikkal is.
En most color navigator-t hasznalok ez ismeri tobb fele kalib hw-t, koztuk a spyder2-t is. De, hogy kulonbseget tesz e a pro meg a nem pro kozott azt nem tom. Raadasul csak erzekelokent hasznalja a colorimetert mert a valodi korrekciot a monitor belsejeben levo hw korrektor csinalja (ezert nincs is klasszikus ertelemben vett icc korrekcioja sem).
