Monitor, szkenner, nyomtatas, levilagitas a szinek oldalarol. Mivel, hogyan, hol, miert (,mennyiert) es mit kalibraljunk. Elmélet, gyakorlat, szoftverek, hardverek, kelvinek, gammak, gorbek... Ez egy eleg nagy es fontos tema a képfeldolgozásban, egy haladobb szint felett mar nem lehet megkerulni.
Csak arra ügyelj, hogy a kettest vedd és ne az LT-t, mert a hardverben van a kulcs, ami meghatározza, hogy a progit milyen szolgáltatásokkal használhatod.
Én már kalibráltam monitor Képkovács tanácsai alapján, olvass vissza. Nála felkészültebb és türelmesebb szakembert nehezen találsz. (még az én bugyuta kérdéseimre is válaszolt... ;-)
Nagyon koszonom a kimerito valaszod! Azonban nekem egyre zavarosabbnak tunik, amit irsz!
"Ha a környezeti fényhez lennének főként kalibrálva a monitorok, azzal rendesen el lehetne szállni sok esetben"
En csak azt mondtam, hogy ez befolyasolhatja az eredmenyt, ezert ha szukseges, ezt figyelembe kell venni! Es a kalibraloeszkozok figyelembe is veszik!
"Szerinted az átlagos napfény (délelőtt és délután a déli órákat leszámítva) milyen színhőmérsékletű?"
Ennek semmi koze a monitor kalibralasahoz! Legalabbis en igy tudom! A fenykepezes kornyezeti szinhomerseklete csak addig szamit, amig a kep a hordozora kerul! Azaz a filmen legyen a szurke szinsemleges, ahogy a JPEG allomanyba is keruljon kozel azonos RGB ertek!
A monitor kalibralasa teljesen fuggetlen kell legyen a fenykepezes szinhomersekletetol, ugyanis a forrasanyag sokszor nem fenykep! Lehet akar szkennelt anyag, akar CGI grafika is akar!
Az a forras kotelessege, hogy szinsemleges legyen!
"Ha erre a kérdésre ismered a választ, akkor belátod, hogy a 6-6500K nem igazán jó választás monitorreferenciának."
A CRT monitorok phosphora megis 6500K koruli feheret ad! Es a legtobb ajanlas abbol indul ki, hogy a monitort kalibraljuk 6500K-ra:
Sot, maga az sRGB szabvany (IEC 61966-2-1) is 6500K-t ir elo a monitor szamara, D50-es ambient white point mellett!
http://www.w3.org/Graphics/Color/sRGB
"Cseppet sem a labor magánügye a papírok referenciája, hanem egy nagy rakás szabvány foglalkozik vele és tesz ajánlásokat"
En is ezt mondom! A labornak sajat maganak kell gondoskodnia rola, hogy szabvanyos legyen! Azaz a szurkebol szurke legyen!
"a legtöbb kalibráló szoftverben alaphelyzetben a megváltoztatás lehetősége nélkül 5000K-es D50-es fényreferencia van bekódolva."
A filmes laborokat a filmhez kell kalibralni, celszeruen napfenyfilmhez! De a digitalis technikaban nem a film a transzport kozeg, hanem a kepallomany! Annak a feherebol kell feheret, a szurkejebol szurket levilagitani!
Fuggetlenul attol, hogy milyen a papir! A papir valtozhat, a labornak ehhez kell alkalmazkodnia. Te magad mondtad!
Ezert egyre zavarosabb, amit irsz! Sem a fenykepezes kornyezeti szinhomersekletenek, sem a vegso kimeneti medianak (ami egy kalibralatlan CRT eseten raadasul pont 6500K a phosphor miatt, es ez is kimeneti media, web!) nincs koze a monitor kalibralasahoz.
En abszolut nem ertek hozza, de amiket olvastam, azok szoges ellentetben allnak azzal, amit mondasz!
Mi koze ennek az en monitorom kalibraciojahoz? Ott nem az a fontos, hogy a forrasanyagot lehetoleg ugy lassam, ahogy fenykepeztem (attol fuggetlenul, hogy valaha ki lesz-e nyomtatva egyaltalan)?
De igen, éppen ezért kell fix referenciával és lehetőleg olyan referenciával kalibrálni egy monitort is, ami a természetben a leggyakoribbnak nevezhető fényszituációnak megfelelő színvilágot mutat (kb. 5500K).
Gondolj csak bele, mi is a feladata egy dslr kamerán a white balance kiegyenlítésnek:
- Ha 5500K-re állítva használod, akkor ugyanúgy viselkedik, mint egy hagyományos diafilm és pont ugyanolyan színvilággal rögzíti a képeket, mint egy napfény érzékenyítésű dia.
- Ha eltérsz az 5500K-től pl. 3200K-es "tungsten" módban fényképezve, akkor a kamera a 3200K-es színvilágot úgy fogja megmutatni, mintha 5500K-el fényképezted volna, azaz automatikusan elvégzi a színek konverzióját a ténylegesről a szokványos 5500K-re (mert a szabványos kimeneti médiák ekörüli értékekkel dolgoznak, és mint korábban írtam, csak akkor fog a teljes láncon át egyformán kinézni a kép, ha minden láncszem ugyanazt a referencia színhőmérsékletet használja, mint a másik láncszem)
Tehát még a digitális kamera is az 5000-5500K környezetében rögzít olyankor is, amikor eláll a WB bármilyen más értékre (a RAW-ba természetesen csak belementi a felvételi WB Kelvin értéket, de az adathalmazt nem konvertálja, míg a jpg már színben 5500K-es referenciára konvertálva kerül ki a gépből).
Az nem ugy van, hogy a monitort a kornyezeti fenyhez illik kalibralni (leginkabb 6000-6500 K-ra, ezt olvastam)? Hogyan jon ide a papir? Az nem a labor teljes maganugye, hogy a szabvanyos srgb-t (remelem jol tudom) helyesen nyomtassa, akarmilyen (mondjuk eppen 5000K-os referenciaju) papirra?
Ha a környezeti fényhez lennének főként kalibrálva a monitorok, azzal rendesen el lehetne szállni sok esetben. Nem véletlen, hogy grafikai munkaállomást olyan környezetben javasolnak üzemeltetni, amiben a fényviszonyok közel állandóan azonosak és lehetőleg kicsi a környezet megvilágítottsága a monitor felületi fényességéhez képest. Természetesen célszerű a környezeti fényeket figyelembevenni abban az esetben, ha a munkavégzés messze az ideális fényviszonyoktól eltérő körülmények között történik (ha nem teljesül az előző mondatban írt feltétel), de ekkor is törekedni kell rá, hogy a fényviszonyok közel állandóak legyenek a monitor körül.
Szerinted az átlagos napfény (délelőtt és délután a déli órákat leszámítva) milyen színhőmérsékletű? Ha erre a kérdésre ismered a választ, akkor belátod, hogy a 6-6500K nem igazán jó választás monitorreferenciának.
Cseppet sem a labor magánügye a papírok referenciája, hanem egy nagy rakás szabvány foglalkozik vele és tesz ajánlásokat, sőt olyannyira nem labor magánügy, hogy a legtöbb kalibráló szoftverben alaphelyzetben a megváltoztatás lehetősége nélkül 5000K-es D50-es fényreferencia van bekódolva. Lehet persze trükközni és más színhőmérsékletre átszámolni egy referenciaállományt, de ezek ellenjavallt megoldások.
Az 5000-5500 K-re allitott monitoron nem lesz minden nagyon vorosbe hajlo?
Csak annyira lesz vörösbe hajló, mint a leggyakoribb, leghétköznapibb napfényszituáció színjellege, amit a mindennapokban láthatsz.
Mi koze ennek az en monitorom kalibraciojahoz? Ott nem az a fontos, hogy a forrasanyagot lehetoleg ugy lassam, ahogy fenykepeztem (attol fuggetlenul, hogy valaha ki lesz-e nyomtatva egyaltalan)?
Hát pontosan az a köze van hozzá, hogy a hétköznapi fényviszonyok leggyakoribbnak nevezhető átlaga kb. 5-5500K környéki színhőmérséklettel jellemezhető, tehát ez egy jó közelítésű referencia, amihez mindent hozzá lehet igazítani. Egy teljes átviteli lánc csak akkor lesz konzekvensen azonos megjelenítésű, ha a lánc összes láncszeme közel azonos referenciát használ beleértve ebbe a fényképezőgépet, a monitort, egyéb elektronikus képformákat és a nyomtatott képet is. Az egész CMS-t azért találták ki, hogy a kép bármelyik megjelenési formája minden eszközön az eszköz műszaki lehetőségeinek határain belül közel azonosan nézzen ki.
"Az otthoni monitor kalibráció (vagy kihívott megfizethető árú szakszolgálat) tekinthető legjobb útnak de nem a 6000K-t mondanám ideálisnak, hanem az 5000-5500 K-t. (Amerikában és japánban a papírok referenciája D50-es fény azaz 5000K"
Mely tiszteletem az Uraknak!
Jomagam meg csak most ismerekedem a digitalis technikaval (mostanaban szeretnenk mi is egy ilyen digitalis fenykepezogepet vasarolni), es nagyon sok minden van amit meg nem ertek, ezert elore is elnezest a sok buta kerdesert.
Mar sokat olvasgattam a temaban (ezert most minden ossze is van keveredve bennem) de valamit most kulonoskeppen nem ertek.
Kepkovacs ur emlitette, hogy a papirok referenciaja 5000K, viszont ennek nem csak filmes fotografiaban van jelentosege? Kerdeznem a szakerto urakat, hogy ez miert fontos a digitalis technikaban?
Az nem ugy van, hogy a monitort a kornyezeti fenyhez illik kalibralni (leginkabb 6000-6500 K-ra, ezt olvastam)? Hogyan jon ide a papir? Az nem a labor teljes maganugye, hogy a szabvanyos srgb-t (remelem jol tudom) helyesen nyomtassa, akarmilyen (mondjuk eppen 5000K-os referenciaju) papirra?
Mi koze ennek az en monitorom kalibraciojahoz? Ott nem az a fontos, hogy a forrasanyagot lehetoleg ugy lassam, ahogy fenykepeztem (attol fuggetlenul, hogy valaha ki lesz-e nyomtatva egyaltalan)? Az 5000-5500 K-re allitott monitoron nem lesz minden nagyon vorosbe hajlo?
Mi a különbség a Pantone által készített Eye-one display 2 és a GRETAGMACBETH által gyártott eye-one display 2 között? Én csak árban láttam különbséget. De pl mi a különbség a hozzáadott programok közt?
Biztos hogy a szintereket veszik (vagy nem) figyelembe, nyilvan van valami beagyazott. Probakepp mentsd le mindket progibol .bmp-be es nyisd meg oket, egyformanak kene lenniuk mert abban nincs beagyazott szinter.
Olvasgattam vissza közben, és másnak is jelentkezett hasonló probléma. Az érdekesség az, hogy a mostani képekről tudom, hogy sRGB-ben vannak, de korábban sem hiszem, hogy a Pana FZ-20-ból JPG-fine képek AdobeRGB színtérben lettek volna. Az ACDSee-nek most a 9 pro változatát használom. De nekem is mosottak a színek és a kontrasztok PS-ben vagy a Capture NX-ben.
Egy olyan kérdésem van, hogy miért van az, hogy ha PS-ben vagy Nikon Capture NX-ben egyszerűen megnyitom a képeket, mást látok, mintha ACDSee-ben nézegetem a gépemen? Ha a PS-ben bekapcsolom a proof colors-t a Samsung Syncmaster profile-ra (monitorom), akkor ugyanazt kapom, mint az ACDSee-ben alapból.
Melyik nézethez igazítsam az utólagos szín, kontraszt és egyéb korrekciókat? Minden magyarázatot és értelmezést szívesen fogadok, előre is köszi.
"direkt gép és papírspecifikus profilokkal nagyon arcra lehet esni, erősen ellenjavallt a használatuk, használjunki helyettük szabványos, mindig azonos referenciaszíntereket - sRGB, Adobe RGB!"
Pontosítanék.
Leadni mindig aRGB vagy sRGB-t kell, esetleg a ProfotoRGBt.
A "kiszivárgott" profilokkal kvázi monitoros proofolást lehet csinálni.
A "kiszivárgott" szinprofil szinterében szvsz TILOS dolgozni
A Konica laborok öntesztje híresen rossz. Régebben kísérleteztem velük, az akkori gépek kb. 1.5 blendényi(!!!!) szórásra is képesek voltak bármilyen irányba :-(
Igen! Ezt szoktuk észrevenni tipikusan egy helyi békéscsabai konika laborban amikor a (gyorsan kell) 210x297mm képek jó ff helyett enyhe kék, vagy piros elszineződést kapnak. Egy beküldött színes kép viszont van mikor kissebb kaliblációs hibákat elvisz a hátán ill. képtől függ mennyit és milyen tónusban bír ki. (a bőrszín nem tűr sokat...)
Az ACDSee (legalábbis az általam használt 8 PRO verzió) hibátlanul kezelni tudja a színtereket. Alaphelyzetben az Adobe van beállítva, de be van jelölve az az opció is, hogy "use embed profil", tehát azt a profilt használja, ami a fájlban van.
Bocsi, azt kihagytam, hogy Frontierre (vagy más lézeres-kémia papíros laborba) előkészített képek esetében még az Adobe is erős túlzás, azokat sRGB-ben kell képernyőn optimalizálni és abban célszerű odaadni, mert azt még a legbutább levilágító is hibátlanul kezeli.
(Tehát kiválogatom a levilágításra szánt képeket a referencaimappából egy másik munkamappába, ott átkonvertálom a profilokat sRGB-re és úgy adom a labornak, így látványazonos eredményt illik kapnom, ha a Frontiere-n megfelelően elvégezték a beállító öntesztet. Ha nálam a moncsi kalibrált, és mégsem kielégítő az eredmény, akkor lehet gyanakodni, hogy elmászott a levilágítás színegyensúlya, kijár egy reklamáció alevilágítósoknak. Érdemes a képek közé legalább egy RGB-s fekete-fehér képet csempészni, mert azon rögtön kilóg a lóláb, mert ha a levilágító beállítása hibás ezek elkezdenek mindenféle színekben pompázni).
Köszönöm válaszaidat és türelmedet (149-148 hsz.)!
Utolsó kérdés (ehhez is kell a türelem;-)
A lementett tiff képek amikbe a beágyazott színprofil nem szabvány sRGB és a web-re mentett képeket egyidejüleg megnyitva a monitoron eltérő "színű" képeket ad vagy valami konverziót alkalmazol a megjelenítéskor. (talán a acdsee kezeli a színprofilokat?)
A webre szánt és a laborba küldött képeket kezelni különbőző színtérben komoly dolog...
Nem tragikus ez, én is így teszek :-)
Egy mappában eltárolom a kibontott RAW-kat Adobe RGB tiffben (újabban ProPhoto RGB-ben), ezek lesznek a bármire használható referenciaanyagaim, majd nyitok ezen belül egy "web" nevű almappát, ahová ACDSee-vel automatikus üzemmóddal Lánczos algoritmussal leméretezve és sRGB-re átkonvertálva letárolom a WEB-re szánt kisebb fájlokat. Néhány perc plusz munka, nem több.
