Szerintem abszolút nem. Sőt. Azért elmondom, hogy ez szerintem hol fog bebukni :)
Az, akinek nem az erdőültetés a profilja, sokkal rosszabb hatásfokkal ültet erdőt kézimunkával, mint ezzel foglalkozó cégek célgépekkel. Ha a 100 fa ültetése helyett mondjuk dolgozol, és a keresett pénzt leadózod, akkor abból sokkal több, mint 100 fát lehet ültetni. Lehet mondjuk ezret. Persze, ehhez le kell adóznod egy csomó pénzt.
No de keresztülverni a mai kormányokon, hogy faültetésre költsenek közpénzt?? Reménytelen :) Még a kórházak se kapnak eleget...
Mi lenne, ha erdőket ültetnének a kormányok?
Egy csomó olyan terület van, ahol valamikor erdők voltak és most csak kopár sziklák vannak.
Szerintem, a növényzet is kihat az éghajlatra, pufferhatásával gátolja a radikális változásokat, felvesz és tárol rengeteg vizet, szén-dioxidot, stb.
Mindenki aki a földön él ültessen fejenként 100db fát és meg van oldva a probléma.
Vagy ez zöldség?
Érdekes lenne megtudni,hogy ha a berring szoros és az atlanti óceán között megszakítatlan tneger jönne létre,akkor milyen áramlások indulhatnak el a két óceán között?
Ennél sokkal érdekesebb, hogy abban a pillanatban, hogy ez bekövetkezne oroszország, ha hajlandó flottát fejleszteni és rendbetenni néhány jeges tengeri kikötöt, azonnyomban gazdasági és katonai szuperhatalommá vált, míg a föld nem északi mérsékelt övben fekvö országai méginkább elszegényednének és kiesnének az északi erökoncentrációból. Hiszen onnantól kezdve mi a francnak hajózzon valaki délnek?
A szöveg demagóg, manipulatív és több helyen is hazudik:
Összesen három helyen fordul elő, hogy Zágonitól megkérdi BIL, hogy mi várható, ő meg hallgat. Mindhárom esetben keveset mondó, ám sokat sejtető szöveg kíséretében. A nyilvánvaló cél: a cikket olvasó emberek az információhiányt saját rémképeikkel helyettesítsék.
Radikálisan korlátoznám a forgalmat Budapesten. Kerthelyiségek a Rákóczi úton. Felvirágozna a társas élet, özönlenének ide a külföldiek, Európa legélhetőbb városa lenne. A budapesti közlekedés részesedése az ország széndioxid-kibocsátásában NULLA. Ez a forgalomkorlátozás azoknak a technika- és emberiségellenes szájtépőknek a kedvenc érve, akik a gőzgép és a nyomdatechnika ellen is tiltakoztak volna, ha történetesen háromszáz évvel ezelőtt élnek. De a globális felmelegedéshez történetesen semmi köze nincsen.
Amerikában egy vizsgálat megállapította, hogy a többség a mai időjárást félelmetesebbnek tartja, mint az ötven évvel ezelőttit. Ez a globális felmelegedés nélkül is így lenne. Az emberek szeretnek félni.
A Paksi Atomerőmű teljesítményét a biztonsági határig kell növelni. Ez akár öt éven belül elkövetkezhet. Nem szeretnék egy kockázati határon működtetett atomerőmű közelében élni. Na ez a cikk legaljasabb hazugsága. Az atomenerőműveknél nincs olyan, hogy "kockázati határ". Nem olyanok, mint az autók, hogy ha jobban nyomod a gázt, akkor gyorsabban mennek, de kockázatosabban. Az atomerőmű teljesítménye a "kockázat" romlásával csak elhanyagolható mértékben lenne növelhető. De ilyet soha a büdös életben nem fognak csinálni. Egyébként meg semmiféle csernobilihez hasonló katasztrófa nem képzelhető el Pakson, mert más a reaktor rendszere, és nincs benne az a sokezer tonna grafit, aminek az égő pernyéje a levegőbe vihetné a radioaktív trutyit. Ezt pedig Zágoninak is tudnia kell, ha már állítása szerint ott dolgozott. Ezért hazudik.
A Duna alacsony vízállása miatt egyszer már közel került a Paksi Atomerőmű ahhoz, hogy hűtési nehézségek lépjenek fel. Ha hasonló aszály lép fel újra, és további húsz-harminc centit csökken a vízszint, ami tartósan fennmarad, akkor súlyos biztonsági problémák állhatnak elő. És az atomerőművet nem lehet úgy kikapcsolni, mint a tévét.
Az erőművet körülbelül egy nap alatt lehett komolyabb probléma nélkül leállítani. A Duna vízszintje egy napra előre bőven előrejelezhető. Ezt is tudnia kell Zágoninak, ha már fizikus és dolgozott az erőműben. Jobbat nem tudok tehát elképzelni, mint hogy vagy mégsem ért a nukleáris technikához, vagy ismét szándékosan hazudott.
Pontos szabályozás van arra nézve, hogy az erőmű a Duna hőmérsékletét hány fokkal emelheti. Ha jól emlékszem, maximum 2 fok melegedés van megengedve, de csak legfeljebb 25 fokig. Pár évvel ezelőtt ennek a határnak kerültek a közelébe, de végül is nem érték el. De ha elérték volna, gond nélkül megvalósítható lett volna a teljesítmény ideiglenes csökkentése.
-----------------------------------
Szerintem a globális felmelegedés megoldása az atomenergia ÉS a megújuló energiaforrások. Egyelőre nem lehet kiküszöbölni az atomenergiát, és ezt csak azok a technikaellenes szájtépők gondolják máshogy, akik annak idején a gőzgépet és a kőbaltát is ellenezték volna. Zágoni meg egy karrierista ember szerintem.
"Klímaváltozás most
Kíméletlen beszélgetés Zágoni Miklóssal
NOL 2004. június 8. 13:03 Szerző: BiL
Rövid távú klímaváltozás (kép: NOL Krumpli Béla)
Néhány éven belül az éghajlatváltozásból súlyos problémáink fakadhatnak. Az alábbi beszélgetés arról szól, hogy a várható következmények olyan beláthatatlanul sötétek, hogy a probléma egyik legjobb hazai szakértője, Zágoni Miklós fizikus nem szívesen bocsátkozik jóslásba.
Zágoni Miklós évek óta a klímaváltozás Cassandrája. Most könyvet írt róla, amelyben aprólékosan elmagyarázza, hogy a természetben könyörtelen folyamatok mennek végbe. Mégis, amikor a következő évek várható fejleményeiről kérdeztem, titokzatosan hallgatott. Nem akar pánikot kelteni - felelte.
A középtávú klímaváltozás hatásait szemlélik budapesti lakosok 2003-ban (kép: NOL Krumpli Béla)
Rávettem, hogy legyen kíméletlen. Az unszolásra elmondott néhány forgatókönyvet, amelyet nagyon valószínűnek tart, de nem vállal értük teljes felelősséget. Ugyanakkor láthatóan megrendíti az, amit tud.
Zágoni Miklós fizikából és filozófiából diplomázott, ma az Eötvös Loránd Tudományegyetem Tudománytörténet és tudományfilozófia tanszékén tanít, valamint aktívan foglalkozik klimatológiával. Tudós, akinek tömeglélektani szempontokat kell mérlegelnie, mielőtt beszámol vizsgálódásairól.
A beszélgetésünk idején, június első napjaiban szakadt az eső, mint egy Krasznahorkai-regényben. Zágoni szerint ez a klímaváltozás része. Olyan időjárási jelenség hozta az esőt, ami korábban nem volt jellemző ebben az időszakban. Ennek az esőnek nincs itt semmi keresnivalója mondta.
Ön azt állítja, hogy a klímaváltozás már elkezdődött. Fél?
A félelem nem jó szó rá. Nem személyes fenyegetettséget élek meg, inkább esztétikai jellegű bántalmat, mert egy évmilliók óta jól működő bolygót teszünk tönkre. És lesznek olyanok, akik jól fogják érezni magukat abban, ami ránk vár, a szennyben, pusztulásban és anarchiában. És számomra ez fájdalmasabb, mint a félelem.
A szokásos ellenérv a vészjelzésekre az, hogy a klímaváltozás tényét a tudomány vitatja.
Két évvel ezelőtt elöntötte Európa szívét az árvíz. Tavaly tízezer embert vitt el a kánikula Franciaországban. Idén a káosz jelei mutatkoznak az időjárásunkban. A Sió negyvenkilenc hónapja le van zárva, holott a csatorna 1863-es megnyitása óta hasonlóra sem volt példa. Ha valaki erre azt mondja, hogy természetes, annak per definitionem nem létezik klímaváltozás.
A gleccserek néhány évtized alatt visszahúzódnak, a Kilimandzsáró hava eltűnik Ez ronda. Az ember nem csak tények alapján ítél, hanem az érzeteit is figyelembe veszi. Amerikában egy vizsgálat megállapította, hogy a többség a mai időjárást félelmetesebbnek tartja, mint az ötven évvel ezelőttit. Nem csoda. Az ősidők törzsei közül azok maradtak fent, amelyek intuitíve jobban választották meg vonulási irányukat, és azok a tájak, amerre ők mentek, a mai ítéleteink szerint szebbnek tűnnek, mint azok, amelyeken a rossz útirányt választó törzsek elpusztultak. Ezt is egy tudományos vizsgálat mutatta ki. Belénk kódolta az idő az esztétikai ítéleteinket.
Mit kellene tenni, hogy megelőzzük a katasztrófát?
Visszakérdezek. Ön mit tenne?
Radikálisan korlátoznám a forgalmat Budapesten. Kerthelyiségek a Rákóczi úton. Felvirágozna a társas élet, özönlenének ide a külföldiek, Európa legélhetőbb városa lenne.
Lehet. De mit kezdene Kínával?! Övék és Indiáé a világ legnagyobb felszíni szénkészlete. Kína vadul fejlődik, a lakosság autót és hűtőt akar. Ki tudná lebeszélni őket erről! Ugyanúgy el fogják égetni azt a szenet, mint korábban a Nyugat. Kína húsz éven belül a világ legnagyobb széndioxid-kibocsátója lesz.
Nincs megoldás?!
Én elsősorban a klímát befolyásoló tényezőkről tudok beszélni, a lehetséges óvintézkedésekről kevésbé. De például helyesnek tartanék egy új Manhattan-tervet, annak a hatalmas pénzeket és szakembergárdát megmozgató programnak a mintájára, amely az atombomba és a békés atomenergia kifejlesztéséhez vezetett a negyvenes években. Most az energiagazdálkodás alternatíváinak kutatására lehetne összpontosítani az erőket.
A tudomány ma a széndioxid-kibocsátás megfelezését javasolja. Ebben mindenki részt tudna venni. Ön is felére tudná csökkenteni az energiafogyasztását, ha nagyon akarná.
(Ekkor megkértem Zágonit, hogy beszéljen arról, hogy mire számíthatunk a közeljövőben, ha nem állítjuk meg a romlást. Zavarba jött: komoly szakember nem jósol mondta és magyarázkodni kezdett, mint akit illetlenségre kértek.)
Sem riogatni, sem bagatellizálni nem szeretnék. Egyik sem segít
Lehet, hogy mégis jobb, ha tudjuk, mire számíthatunk.
A Duna 2002 nyarán (kép: NOL Krumpli Béla)
Jó, ijesztgessünk! Lakhatatlanná válhatnak a panelházak. Ha ebben az ütemben növekszik tovább az átlaghőmérséklet, akkor nyáron túl meleg lesz a panelban. Ha a melegedés hirtelen lehűlésbe csap át - tehát ha a jégkorszaki forgatókönyv válik valóra -, akkor pedig télen lesz túl hideg. A Paksi Atomerőmű teljesítményét a biztonsági határig kell növelni. Ez akár öt éven belül elkövetkezhet. Nem szeretnék egy kockázati határon működtetett atomerőmű közelében élni. Tudom miről beszélek, részt vettem az erőmű beruházási munkálataiban.
Tovább is van, mondjam még? Ha a legrosszabb forgatókönyv válik valóra, akkor a globális felmelegedés radikális lehűlésbe csap át. Ez nem várható harminc-negyven éven belül, de bizony a klíma ideges rezgése évtizedekkel megelőzheti a nagy váltást. Ettől már nem vagyunk messze. Ekkor az időjárás kiszámíthatatlanná válik. Hurrikánok, tornádók. A Kárpát-medence, mint egy tartály rendkívül alkalmas rá.
A mezőgazdaságban termékhiány alakulhat ki. Az Európai Unió elveszítheti önellátási képességét. Ki akar az Egyesült Államoktól függni a gabonaellátásban?!
Ha igaz, hogy az esőövek északra húzódnak, akkor könnyen előállhat a helyzet, amelyben a Tisza vízgyűjtője a 2001-es árvízben lefolyt mennyiségénél ötvenszer nagyobbat produkál. Ha egy nagyobb téli havazás után a betörő szubtrópusi hatás miatt hirtelen olvadás következik, és bejön egy trópusi eső, majd a hólé egyszerre zúdul le, amint 2001-ben történt, akkor az ár beboríthatja egész Tiszántúlt.
Tovább is van. Száradás. Ha 2040-ig két fokot növekszik a globális átlaghőmérséklet, akkor ez nálunk három-négy fokos növekedést jelent, ugyanis régiónként másként jelentkezik a klímaváltozás. Csonttá száradhat az Alföld. A Duna-Tisza-közi hátság elsivatagosodhat.
A Duna alacsony vízállása miatt egyszer már közel került a Paksi Atomerőmű ahhoz, hogy hűtési nehézségek lépjenek fel. Ha hasonló aszály lép fel újra, és további húsz-harminc centit csökken a vízszint, ami tartósan fennmarad, akkor súlyos biztonsági problémák állhatnak elő. És az atomerőművet nem lehet úgy kikapcsolni, mint a tévét.
Ha lecsökken a karsztvízszint, veszélybe kerül a Dunántúl és Budapest ivóvízellátása. Hosszan sorolhatom a következményeket. Legjobban attól félek, hogy ma képtelenek vagyunk összefogni, miközben olyan korszak közeledik, amelyben csak együtt tudnánk megoldást találni a problémákra.
(Ekkor Zágoni már felhevülten beszélt, mint aki lerázott magáról egy bilincset.)
A klímaváltozásnak lopakodó természete van (kép: NOL Krumpli Béla)
Mindez lassan, fokozatosan jön. A klímaváltozásnak lopakodó természete van, ez benne a szörnyű. Észre sem vesszük, és máris katasztrófák során vagyunk túl. Ma palackban vesszük az ivóvizet - ha ezt húsz évvel ezelőtt jövendöltem volna, senki sem hiszi el. Húsz év múlva talán ivóvízre fogjuk költeni azokat a milliókat, amelyeket most autóra. És senki sem fog csodálkozni rajta.
A harmincas években senki nem hitte volna el, hogy a következő háborúban megölik a népesség tíz százalékát. Aztán napirendre tértünk fölötte. Most eljöhet egy olyan világ, amelyben milliók fognak áldozatául esni az időjárásnak. Elolvassuk majd az újságban és továbblapozunk.
Ez a válaszom az interjú elején feltett kérdésére: azért nem félek, mert folyamatosan bekövetkezik az, amitől félni kellene. Darwin hívta fel a figyelmet, hogy az emberiség még soha nem tudta kivédeni a közeledő katasztrófát, de túlélte őket. Ebben vagyunk jók, tudunk alkalmazkodni.
A beszélgetés után különös dologra lettem figyelmes. A Szóda nevű kocsmában, ahol ezt az interjút írtam, a vendégek közül többen némán meredtek ki az ablakon. Nézték az időt. Két felhőszakadás között elöntötte az utcát egy délutáni, sejtelmes fény, és az emberek hagyták, hogy megragadja őket valami, ami csak olyan nyelveken beszél hozzánk, mint az eső és a fény."
A globális felmelegedés legalább kétszer gyorsabban lezajlik az Északi-sarkkörnél, mint a bolygó többi részén, amiből a tudósok arra következtettek, hogy akár széleskörű és katasztrofális változások is várhatóak. A kutatómunkát nyolc északi ország támogatta.
"Jelenleg drámai klímaváltozás zajlik le az Északi-sarkkörön, és körülbelül kétszer vagy háromszor gyorsabban, mint a Föld többi részén" - mondta Robert Corell, az ezernyolcszáz oldalas Arctic Climate Impact Assessment jelentést elkészítő kutatócsoport elnöke. A dokumentumot, mely tudósok, bennszülött lakosok és nyolc északi ország közreműködésével jött létre, novemberben adják át a résztvevő országok minisztereinek.
Bár az ENSZ korábbi kutatása átlagosan 1,4-5,8 Celsius fokos felmelegedést jósolt 2100-ra, Corell szerint a sarkkörön ennek a kétszerese várható.
Megmutatja a jövőt
Az olvadás veszélyezteti az egyik alaszkai olajvezetéket, és az (eddig) örökké fagyott talajon felépített házakat. Az inuit vadászok alatt egyre gyakrabban szakad be az elvékonyodott jégréteg, és tönkremegy a növények és állatok élőhelye. Alaszka bizonyos részei a globális átlagnál tízszer jobban felmelegedtek, írta a CNN. Emellett az egyre jobban elterjedő nyírfák csökkentik a zuzmólelőhelyek számát, és az őshonos rénszarvasoknak meg kell küzdeniük az élelemért az északon egyre gyakrabban megjelenő jávorszarvasokkal és rőtvadakkal is, mondta Corell.
"Ha meg akarjuk tudni, hogy a következő generáció milyen változásokat fog látni, csupán az Északi-sarkkört kell megfigyelnünk a következő öt-tíz évben" - mondta Corell, aki tagja az amerikai meteorológusok társaságának.
Észak összefog?
Bár Corell szerint a felmelegedés agresszív változtatásokkal megállítható, a környezetvédők többsége kételkedik abban, hogy az ACIA-jelentés hatására a kormányok komoly intézkedéseket vezetnének be. Az Egyesült Államok ugyanis ellenzi az üvegházhatás-kibocsátás mérséklésére irányuló kiotói jegyzőkönyv ratifikálását.
Vlagyimir Putyin orosz elnök ugyanakkor pénteken azt nyilatkozta, hogy támogatja a nemzetközi kezdeményezést, amelyet hat másik északi ország, Kanada, Svédország, Finnország, Norvégia, Izland és Dánia is támogat.
Gazdasági előny
A sarkköri klímaváltozásnak mindössze annyi előnye lehet, hogy felszabadul a Csendes-óceánt és az Atlanti-óceánt összekötő északi átjáró, és Oroszország hozzáférhet jégtakaró alatt található kőolaj és földgáz készletekhez. Az előrejelzések szerint egyébként 2050-ben évente száz napot lesz nyitva az északi átjáró, míg most csupán húsz napig lehet rajta közlekedni.
Már csak abból is, amennyi infót eddig összeszedtetek látszik, hogy a kérdés igen komplex, bonyolult. A megválszolásához gondolom sok éves kutatásra, adatgyűjtésre van szükség. Azért kiváncsi lennék, hogy milyen irányban fog a folyamat haladni (a világtengerek ármalási rendszere átfordul-e).
elkepzelheto, bar valahol azt olvastam, hogy alabukas csak telen van.
mindenestre logikusnak tunik feltetelezni, hogy az alabukasi zona a 4 C fokos izoterm vonalon helyzkedik el. lehet, hogy ez a vonal nyaron beletolodik a (olvadas miatt) kevesbe sos felszinu zonaba.
Hát,egyértelmű hogy a skandináv félsziget meletti alábukási pont ami jégmentesen tartja télen a területet. nem az alabukasi pont tartja jegmentesen, hanem a Golf aramlas. na meg az hogy a nyugati szelek telen nem kontinens felol erkeznek, hanem ocean felol.
Érdekes lenne megtudni,hogy ha a berring szoros és az atlanti óceán között megszakítatlan tneger jönne létre,akkor milyen áramlások indulhatnak el a két óceán között?
erre en is nagyon kivancsi lennek!
egyebkent allitolag 100 even belul kiderul.
Elképzelhető,hogy az alábukási pont vándorol az évszakokkal együtt?Végülis így lenne logikus a képet nézve.Az édesvíz leolvad a jéghyegyekröl,rátelepszik az alatta lévő sós,melegebb rétegre és miközben elpárolog lehűti azt amitöl az a mélybe bukik.
Hát,egyértelmű hogy a skandináv félsziget meletti alábukási pont ami jégmentesen tartja télen a területet.
Tehát ha délebre tolodik az álábukási pont,akkor a téli jégsapka mérete növekedni fog.
Viszont közben a nyári jégsapka mérete akár csökkenhet is.
Ó,a fene tudja.Mindenesetre király az ábra .:-)
Érdekes lenne megtudni,hogy ha a berring szoros és az atlanti óceán között megszakítatlan tneger jönne létre,akkor milyen áramlások indulhatnak el a két óceán között?Mertugye lehet hogy a golf nem is fog lebukni,hanem elindul északabra,és a teljes földi vízszállító rendszer átrendeződik.
na varjunk most az eszaki sarki jegrol beszeltel?
az allitolag igen jelentos mertekben leolvad tel es nyar kozott, ha pontosak az informacioim.
ez a leolvadt jeg nem a golf aramlat sullyedesi zonajaba olvad bele szerintem, hanem azt gyanitom, hogy a lenti abran sziberia ill kanada eszaki partjainal lathato tengerreszbe, amely joval higabb, mint az eszak atlanti terseg.
a gronlandi jegsapka azonban a tengerbe folyo gleccserek altal olvad elsosorban ha jol tudom.
Várjunk csak.A csapadékképzödés jelenleg is szabályozza az sebességet.Tehát a vizsgálatbol a jelenlegi is létező viszacsazolási rendszereket ki lehet kezdetben hagyni,ha azok lineárisan függenek össze a vizsgált paraméterrel.Nézzük inkább agytorna szintjéén a vízolvadást!
Ugye a glob felmelegedés a nyári átlaghőmérsékletet növeli.Ennek következtében növekszik aszéttöredező jégtáblák száma,amik a melegebb golf áramlatba kerülve elolvadnak.(mert nem csak a termikus igényt,hanem a jégtáblák mechanikai szilárdságát is figyelembe kell venni).
Továbbá fontos tényező lehet az is,hogy a nyáron belasuló áramlat a télen begyorsul,majd a tavasz elkövetkezétvel ""rádolgoz" az amugy is melegebb nyári ídőszak olvasztó hatására.
Na mindegy,és csak speulálok,de igérem előkeresem azt a doksit holnapra.:-)
De a fentiek alapján fontos lenne meghatározni az egyes paraméterek öszefüggéseit,hiszen ezek birtokában lehet csak meghatározni az eredő folyamatok végső paramétereit.Ha a kicsit melegebb jégtáblák már gyorsabban töredezenk,akkor az olvadás sebessége már kismértékű felmelegedés hatására is drasztikusan felgyorsul.(és ugye a felmelegedéshez töerdék energia is elég,míg az olvadáshoz már nagyságrendel több kell.)
hmm, en azt veszem ki a mondandotokbol, hogy a csapadek viszonyok megvaltozasa ( novekvo netto csapadekkepzodes) lassitja az aramlast, ezzel le is szabalyozza onmagat, tehat nem igazan veszelyes. ami problemat jelenthet,az a nyari gronlandi olvadas felgyorsulasa mondjuk 1000 km3-es nagysagrendre. ennyi viz mar elzarhatja az alabukasi helyeket.
ilyen esetben milyen vedkezesre lehetne felkeszulni?
en arra gondoltam, hogy mivel a melyvizkepzodes csak telen fordul elo, esetleg lehetne azt csinalni, hogy a meggyenguloben levo gleccsereket meg koratavasszal belerobbantani a tengerbe, hogy azok minnel hamarabb leusszanak es elolvadjanak, ne nyar vegen.
masik amire gondoltam, hogy hatalmas atommeghajtasu keverogepeket kellene kesziteni amelyek elkavarnak a gronlandi edesvizet a melyebb zonak vizevel, igy megakadalyoznak az alabukasi zonak eldugulasat. gondolom a felso 50-100 meter elkeverese eleg lenne.
a tobbirol gondoskodna a golf aramlat, az ugyis hoz eleg sos vizet.
a harmadik amire gondoltam, az meg az lenne, hogy sozni kene az oceant, ott ahol nagyon edesedik, de utananeztem a vilag sotermelese kb 200 M tonna, ez kb 6 km3 viz besozasara lenne csak eleg. na meg szallitokapacitas se biztos, hogy lenne eleg.
Azért nem ennyire rózsás a helyzet.Ha nyomatják az édesvízet az alábukási pontba,akkor elkezd csökkeni az áramlási sebesség,és egy bizonyos kritikus pont alatt másik pontban kez alábulkni a tengervíz,azonban a ksiebb hütőhatás miatt drasztikusat csökken az áramlási sebesség.Ha továbra is növekszik az édesvízmennyiség,akkor egyre drasztikusabban csökken az áramlási mennyiség,majd leblokkol és addig meread blokkolt amgí az édesvízutánpotlás meg nem szünik.Holnap előkeresem a doksit erröl.
Viszont ez annyit is jelent,hogy ha felmelegedés gyorsasága csökken,akkor a leállás egyre távolabb kerül,és a rendszer a hirtelen édesízmennyiség növekedésre nagyon érzékeny.
Köszönöm a részletes felvilágosítást, megnyugodtam.
Persze, az újságíróktól nem várható el, hogy hírforrásaikat ilyen mértékben ellenőrizzék, mielőtt felröppentik a kacsáikat!
75000 km3/évnél vszinüleg jóval kevesebb is elég lenne, mert az édesviz - könnyebb lévén - szétterül a felszinen és höszigetelö rétegként müködik. Nem engedi (eléggé) lehülni az alatta levö sósabb vizet, igy az nem süllyed le, tehát megáll a motor. Ez az elmélet. De szerintem még igy sem elég az édesviz ilyen merénylethez. Látszik, hogy a fö tényezö a csapadékviz mennyisége. Itt pedig, mint emlitettem, negativ visszacsatolás van, tehát a szabályozókör stabil.
ja.
a Golf aramlat vizhozama 473.000 km3 kb 4% os viz evente. ez allitolag 0.5-0.6% sosabb, mint az eszaki tenger vize. tehat durvan 75.000 km3/ev edesviz kene a megfelelo higitashoz.
a Gronlandi jegbol kemeny 51 km3 olvad el evente, ez szinte felemetes :).
egyebkent a gronlandi jeg terfogata 2.6 M km3 tehat kb 40 ev alatt elfogyna, ha a Golf aramlat semlegesitesehez eleg vizet akarna a tengerbe juttatni.
a masik nagy veszelyforras, a sziberiai folyok, egyuttes vizhozama kb 1500 km3. ez se sok, raadasul nekem ugy tunik hogy ez a viz a konvekcios zonak kozelebe sem jut el.
oceanok sossaga lathato ezen a kepen
aztan ott van a csapadek az eszak atlanti tersegben. allitolag kb 350 mm-rel haladja meg a csapadek a parolgast. ez egyebkent a 80-as evek eleje ota nott meg kb 100 mm-rol .
ha ezt nagyvonaluan egy 5 gronlandnyi teruletre vetitjuk (10 M km2), akkor ez kb 3500 km3 viz. meg mindig nagyon keves.
itt lathatoak a konvekcios zonak.
lilaval a melytengeri vizkepzes, kekkel a kozep melysegu vizkepzodes helyei. ha ezeket lepne el az edesviz, akkor tenyleg baj lehetne.
az egyetlen dolog, ami bekavarhat, szerintem az lehet, ha a tengeraramlasok valahonnan jelentosebb mennyisegu higabb vizet hoznanak.
ennek meg nem tudtam utana nezni.
Nincs az Északi Sark körül sehol annyi édesviz, ami leállithatná a Golf áramlatot. Legfeljebb Grönlandon, de a grönlandi jég a melegedéstöl nem fogy, hanem hizik (mert az átlaghömérséklet ott még igy is messze fagypont alatt van, a csapadékmennyiség pedig nö). Tizezer éve más volt a helyzet, akkor olvadt el a nagy észak-amerikai jégpajzs, akkor tényleg rengeteg édesviz zúdult az Atlanti óceánba.
Az esövizzel meg az a helyzet, hogy ha több az esö (hó) északon, akkor persze több a befolyó csapadékviz, ami valóban gyengiti az áramlást valamennyire, de ettöl meg (kicsit) kevesebb lesz a csapadék. Ez önszabályozó folyamat, nem hasonlit arra, amikor 8000 éve a nagy kanadai beltengeren bekövetkezett a gátszakadás.
Meleg idöszakokban mindig sokkal stabilabb (jobban szabályozott) az éghajlat, mint glaciális idején.
Lehet, hogy megint csak fantáziálgatok, de a sok megjelenő cikkben erre utalást még nem találtam. Sokan megfogalmazzák, hogy Közép-Európa éghajlata szárazabb lesz, de másképp magyarázzák.
Elképzelésem:
Mint most már több alkalommal is hangoztatták, félő, hogy a további melegedéssel és a sarki jégben tárolt édesvíz tengerbe kerülésével megállhat a Golf áramlat. Ennek következtében a Közép-Európában eddig gyakori észak-északkeleti széljárás, ami a tenger felől a meghatározó mennyiségű csapadékot hozta a kontinens belsejébe, leáll, vagy az is inkább megfordul. Ezáltal csak a Földközi-, esetleg a Fekete tenger felől érkező csapadékra számíthatunk. Azt pedig már eleink is megfigyelték, déli-délkeleti szelek vihart, záporokat hoztak ugyan, de hosszan tartó csendes esőt nem. Ez pedig nagy területek elsivatagosodását vonhatja maga után, ráadásul éppen a Dunántúlon, mivel az érkező eső már hamarabb leesik.
No, nem vagyok annyira biztos a beigért terminusba, de az insterstadialisok hossza sem túl szabályos.Tehát, akár lehetne is. vagy egy újabb "kis jégkorszak", amilyen vagy félévezrede volt.
