Monitor, szkenner, nyomtatas, levilagitas a szinek oldalarol. Mivel, hogyan, hol, miert (,mennyiert) es mit kalibraljunk. Elmélet, gyakorlat, szoftverek, hardverek, kelvinek, gammak, gorbek... Ez egy eleg nagy es fontos tema a képfeldolgozásban, egy haladobb szint felett mar nem lehet megkerulni.
Gyertya kb. 1900K Háztartási izzólámpa kb. 2800K (b. görbe) Fotoizzó 3200K Reggeli, délutáni alacsony napállás kb. 4800K Átlagos napfény, vaku 5600K Napos idő, árnyékban kb. 6000K Nappal, kissé felhős égbolt kb. 8000K Borult, ködös idő kb. 10000K
Én ugyan nem vagyok szakember, mindazonáltal valószínűsítem, hogy az 5500K nem a "későbbmajdakiállítóterembenilyenlámpákvilágítanak" miatt kerül beállításra. Sokkal inkább fentiek miatt gondolom..
Fura is lenne, hogy az anyósomnak készülő unokaportrék előtt elmennék a nappalijukba ( ahol valószínűleg többnyire majd a képeket nézegetik ) egy színhőmérsékletmérővel és ennek megfelelően kalibrálnám a monitort...
Nagyon koszonom, hogy ilyen sokat es reszletesen irtal errol a kerdesrol! Azt hiszem ez a diskurzus mindenkinek segitseget ad, mert olyan hozzaerto, szakerto professzionalis szakemberek erdekes hozzaszolasait olvashatjuk, mint a tied. Ezert koszonet!
De lehet, hogy ebben a kerdesben az okokat illetoen most tevedtel! Nem szegyen elismerni! Sot!
"Na szóval a kutya valahol ott van szerintem elásva, hogy valószínűleg egy gyárilag elbökött, vagy hardveresen szanaszét tekergetett monitoron nyert tapasztalatokból próbálsz elméleteket igazolni :-)"
Viszont sajnalom, hogy te tovabbra is sertegetsz engem! En mindig a legnagyobb tisztelettel voltam feled es mindenki mas fele is termeszetesen. Ez az alapja az erdemi parbeszednek! Szerintem en igy gondolom.
Miert gondolod, hogy az en monitorom szanaszet tekergetett gyarilag elbokott monitor volna, amikor minden iras es teny ami ezzel kapcsolatban fellelheto osszhangban van azzal, amit en mondtam es ellentetben all azzal, amit te mondtal.
En ezt nem ertem! En sokat olvastam ebben a temaban es mindent elkovetek azert, hogy tovabb bovitsem ismereteimet es lehetoseghez merten a legjobb eszkozparkom legyen. Az altalad ajanlott tesztprogrammal az 1.2%-os fekete es a 98,8% feher is elkulonitheto volt a hattertol. Ez talan nem olyan rossz! De en nem ertek hozza sajnos!
Ezert kerlek meg egyszer ne sertegess se engem, se az eszkozeimet. Nem szolgaltam ra, ugy erzem! Majdnem Ur is folyamatosan serteget engem, nem tudom miert!
a monitoron levő kezelőszervek, amik a kelvinfoknak megfelelő (elő) színkeverést adják, nem feltétlenül a hasznos jelből, annak a 256 árnyalatából gazdálkodnak
van erre nézve információd? ismered a panelek belső felépítését, fényszabályzó áramköreit?
( !!!!!!!!!!!!!!!!!!!! ) csak hog én is fontosnak látszódjak
Onmagaban lehet, hogy nem erzekelni (de gyorsan valtogatva azonnal szembetuno lesz), ezert latszolag lehet jo is az 5500K, de ezert sulyos arat fizethetsz. El is mondom miert!
Mivel Kepkovacs Ur meg nem mondta a valodi okot (ha mondta volna mar, elnezest kerek tole!), en elmondom, miert kell Kepkovacs Urnak 5500K-es beallitast hasznalnia.
Mivel a kiallitotermekben altalaban 5500K koruli megvilagitast hasznalnak es O sajat maga vegzi a nyomtatast (kiallitasi celra!) ezert neki muszaj a studiojaban ugyanilyen megvilagitast alkalmaznia, kulonben a nyomatai maskent latszodnanak a kiallitoteremben, mint a studiojaban. Biztos vagyok benne, hogy tokeletes munkat vegez Kepkovacs Ur. Ha nem ilyen megvilagitast alkalmazna, kerem jelezze!
Mivel Kepkovacs Ur surun hasonlitgatja a sajat nyomatat a kepernyohoz, ezert O nem fehernek latna a monitor nativ feheret (7500K korul). Ezert neki ehhez kell kalibralnia a monitorat. Javitson ki, ha nem igy van!
De ennek semmi koze ahhoz, amit O mondott (a laborok papirreferenciaja 5500K vagy mit mondott).
De ez mindenki mas szamara nagyon rossz! El is mondom miert!
Ha valaki nem tudja biztositani maganak professzionalis lampakkal az 5500K-t, akkor ez azt is eredmenyezheti, hogy elrontja PS-sel a szineket a voros-sargas monitora kedveert! Ki lehet probalni! Tessek elkuldeni egy jobb laborba 5500K-s es 6500K monitorral szerkesztett fotokat. Azonnal lathato lesz melyik hasonlit jobban a monitorhoz.
A masik ok pedig a monitor felepitesebol adodik. A monitorok sajat (nativ) feherje meg 6500K-nel is hidegebb. LCD monitoroknal ez az FFFFFF allast jelenti. Azert irom igy, mert ebbol lathato, ha a monitort ettol a nativ ertektol elkalibraljuk, akkor csokkenni fog a megjelenitheto szinek szama. Nem tudom ertheto-e, miert! Az LCD monitor a pixelek fenyerejet csak diszkret lepesekben tudja allitani! A belso elektronikaja marmint.
Kepkovacs Ur millio forintos professzionalis monitorainal ez nem problema, mert ott nagyobb a belso (!) elektronika dinamikaja (12bit). De egy hagyomanyos jobb LCD eseten (MVA, IPS) ez csikozodast, foltozodast okozhat. Ez gyakorlottabb szemnek nagyon zavaro!
Ezert az 5500K gyakorlatilag mindenkinek (aki nem hasznal otthonaban referencia fenyt es nincs millios monitora) nagyon ellenjavalt.
Legalabbis en igy gondolom es ezt olvastam mindenhol. En nem ertek hozza sajnos, de nem szeretnem ha emiatt a teves ajanlas miatt mindenki rosszul (5500K-ra) kalibralna a monitorat, amikor mindenki 6500K javasol! Ezert irtam ezeket!
Nem tudom, mennyire pontos, de most minden monitoron amin 'dolgozom' majdnem azonosnak látom a képeket (Pl. egy új LCD és egy régi CRT van a gépemre kötve, de ha nem egymás mellett állnának, nem biztos, hogy különbözőnek mondanám a színeiket és a kontrasztjukat). Nekem, mint elsősorban magamnak kattintgató amatőrnek ez se semmi, igen szép előrelépés ahhoz képest, mikor a környezetemben öt monitoron ötfélének láttam a képeket :-) Amatőr használatra szerintem azért is jó a Spyder (ismétlem, a többi kalibráló cucc programjait nem ismerem, így lehet hogy ezt azok is tudják), mert végigvezet a kalibráláson, végigcsináltatja mindazt amit írtál, és közben írja hogy miért teszi, szerinte mi jó, mi nem az (Monitorcserét nem ajánlott, de volt amelyiknél közölte, mi az, ami kalibrálás után sem lesz igazán jó :). Én sem értettem mindent, mit miért kellett - sok mindent abból értettem meg, amiket ma írtál - de ha most esnék neki a kalibrálásnak, akkor sem tudnám vele jobban megcsinálni, legfeljebb gyorsabban.
Nem sokat volt dolgom a spyderekkel, nem ismerem igazán őket, de ezek hasznos és fontos ficsőrök. Igaz alapvetően az i1 PRO és szoftvere is támogat ilyen beállításokat visszamérhetően, csak kell vele egy hajszálnyit trükközni néha :-)
Viszont a spyderek adta eredmény pontosságáról nem sok jót hallottam eddig.
Ha a hardver már kb. hibátlanul szerepel ezen a teszten, akkor szabad nekifutni a szoftveres kalibnak, ...
A többi cuccost nem ismerem, de pl. ebben különbözik alapvetően a Colorvision Spyder2 programja, ha express vagy pro beállítással fut a kalibrálás. Az express csak állíttat kicsit szemre a kontraszton és a fényerőn, utána elvégzi a szoftveres kalibrálást és kész. A pro esetében megadható, hogy mit lehet hardveresen, a monitor kezelőszerveivel állítani, és ezeket addig lehet csesztetni - ellenőrző mérésekkel, nem csak szemre -, amíg nem sikerül kihozni vagy legjobban megközelíteni a program ajánlásait, a színprofil létrehozása csak ez után jön.
Samsung 970P típusjelű LCD-t használok 1000:1-es kontraszttal van megáldva, legalábbis papíron (S-PVA panel). Tudom, nem a legjobb, de erre telt csak, CRT-t meg nem tudok bepakolni a szobámba, mert helyszűkében vagyok :(
A 80cd/m2-t picit sötétnek találtam szemre, a gyári érték 147cd/m2 volt, de akkor meg az előhívott képek voltak sötétek, ezért kérdeztem. Megpróbálom 100-120 cd/m2-el, köszönöm a segítséget!
mennyire tud alkalmazkodni a kékes vagy pirosas fehérhez
Ha egy monitor nem hardverhulladék, akkor a fehérben szinte nem fogsz semmilyen különbséget látni 5000-6500K között. Sokkal jobban látod majd a középszürke tartományok enyhe színdominancia változását, ami segíteni tud abban, hogy a fotólaborok referenciájához jobban tudj alkalmazkodni a képfeldolgozás során.
Csak ezért bátorkodom javasolni, hogy fotós használja a monitorát 5000-5500K táján, mert akkor kap gyakorlatilag színazonos képet a kalibrációt ismerő és karbantartott technológiájú fotólaboroktól. (A többinél meg teljesen mindegy, azok úgyis kiszámíthatatlan minőséget adnak)
A fényerő kérdés a mai LCD-k világában kicsit tágabb értelmezésű lett.
CRT-n lehet jó a 80cd/m2, mert ott a fekete többnyire elég fekete ahhoz, hogy a digitális 1-nek megfelelő fekete 1/255-öd része lehessen a 80 CD/m2-nek. Igazából a CRT képe is brilliánsabb és jobban megfelel a mai korszerű papírképtechnológiáknak is ha 100 cd/m2-re állunk be.
Az LCD-k esetében gyakran nincs elég mély fekete, ezért a szabvány (és a kalibrátor progi) rájuk 120 cd/m2-et javasol, mert akkor az 1,1,1 RGB érték még többnyire láthatóan el fog különülni a 0,0,0-tól.
Én azt mondanám, hogy inkább az eszköz fekete képességei legyenek a meghatározóak, 75-140 cd/m2 között még ergonómikusnak és jónak mondható a fényerő, de az igazán legjobb az valahol 100 cd/m2 környékén van - ez még nem égeti ki a szemet és már jó fekete feloldásra képes általában. LCD-nél meg inkább a 120 javasolható.
Tulajdonképpen tehát (ha csak nem professzionális, egyetlen területre korlátozódó felhasználásról van szó) sokat nem számít, hogy 6500K vagy 5000K, mert egyrészt a felhasználás céljától is függ, másrészt szubjektív elemeket tartalmaz (mennyire lát az ember "abszolút színeket" és mennyire tud alkalmazkodni a kékes vagy pirosas fehérhez).
Egy kis segítség a monitorod hardveres beállításához. Addig kell állítgatni hardveresen a monitor fényerejét, kontrasztját, színegyensúlyi beállításait, amíg ez a teszt már korrekt képet kezd adni minden próbán nézve. pl. nem billeg a fehér és a fekete között sehol sem túlságosan a szürkelépcső semmilyen színbe, a 3%-os fekete már elválik a 0%-tól, és a 90%-os fehér is elkülönül a 100%-tól.
Ha a hardver már kb. hibátlanul szerepel ezen a teszten, akkor szabad nekifutni a szoftveres kalibnak, addig felesleges, mert olyasféle eredményt ad, ami miatt pl. Nadai g olvtárs magát az elméletet kérdőjelezi meg :-)
Azért, mert a teljes CMM először a nyomdák igényei alapján kezdett fejlődni, ahol már egy rakás referenciát korábban kialakítottak maguknak. Viszont a fotózásban ezek a referenciák enyhén szólva sem mindig ideálisak, így az ajánlásokat időről időre át kell gondolni. Pl. az Apple a kezdet kezdetén is a D50 referencia mellett tette le a voksát, majd az igények szerint módosított az álláspontján, de mi is igazából azért kényszerülünk mindezen vitatkozni, mert a téma kutatói sem egységesek egymással szemben ezekben a kérdésekben és nagyon sokféle nézetet és igényt kellene valamiféle egységes rendszerbe foglalni, ami lehetetlen.
Amit mondok, az természetesen nem szabvány, vagy nem feltétlen követendő út. Inkább azt mondanám róla, hogy a saját mindennapi tapasztalataimból és a káraimból leszűrt sokéves tapasztalat.
Egyszerűen csak érvelek valami mellett, ami a saját munkámban és mindazon körben, ami a munkámmal érintkezik - tökéletesen beválik.
Egyébként ott is sántít ez a kérdésfeltevés, hogy a jobb kalibráló progikaban a referenciát igényed szerint megválaszthatod a monitorhoz, tehát az alaphelyzetű 6500K csak azt feltételezi, hogy nyomdai előkészítő stúdióban ülsz mert itt van a legnagyobb igény kalibrációra.
Nem ertem Kepkovacs Ur miert erolteti mindenki elleneben az 5500K-t! Nekem akkor voroses a feher! Neked nem lesz voroses 5500-ra kalibralva?
Tisztességes monitoron (nem kersztgammás elektronikai hulladékon!) 5500K-en gyönyörű tiszta fehérek vannak és egyáltalán nem vöröses. Ha a fehéreket vörösnek látod, akkor kezdd azzal, hogy a monitorodat hardveresen beállítod úgy, hogy a feketétől a fehérig ne billegjen semmilyen szín felé sem. Amelyik monitorral ezt nem tudod megtenni, az kuka, kár kalibrálni, venni kell helyette egy tisztességes eszközt. Ha már hardveresen semleges a szürkeegyensúly a fehértől a feketékig, és a feketékben és a fehérekben sincs részletvesztés, akkor szabad nekikezdeni a szoftveres kalibrációnak.
Na szóval a kutya valahol ott van szerintem elásva, hogy valószínűleg egy gyárilag elbökött, vagy hardveresen szanaszét tekergetett monitoron nyert tapasztalatokból próbálsz elméleteket igazolni :-)
Kalibrációs munkáim során amatőröknél gyakran látok ennyire szélsőségesen rosszul használt, vagy már gyárilag is hulladék eszközöket, amit vagy sikerül hardveresen is rendbetennem és akkor egész világok dőlnek össze és születnek újjá az érintett szemében, vagy ha nem sikerül a hardvert beállítani, akkor igyekszem meggyőzni, hogy vegyen egy korrekt képernyőt. A kalibráció először a hardver vizsgálatával indul és ha az már jó eredményt mutat, akkor jöhet a tényleges kalib.
Ami a 6500K, kontra 5000-5500K referenciákat illeti: nyomdában többnyire D65 referenciára (nem minden pontján a világnak) esküsznek, ezért, ha nyomda alá dolgozunk, akkor ez a jobbik referencia. A fotózásban és a papírképiparban jóval elterjedtebb a D50 referencia. Mindenki maga eldöntheti, hogy mire használja gyakrabban a monitorát és ahhoz célszerű behangolni. Ha pl. D65-re hitelesített képernyőn beállított fotókat elviszel egy D50-es referenciával dolgozó laborba (mind ilyen) akkor a szürkék enyhén bíborosan, vörösesen fognak kinézni! Tehát használd egészséggel a 6500K-t, ha ennyire ragaszkodsz azokhoz az ajánlásokhoz, amik eredetileg nyomdai igényekhez voltak kitalálva, a fotóban meg csak szívunk velük.
a kérdésre részben megadta a választ, mérései alapján
a komolyabb színkezeléssel foglalkozó, különösen a monitoros munkahelyek kialakításának elsődleges feltétele az ellenőrzött -praktikusan kizárt- külső fény, különben hogyan látnánk ugyanazt a különböző napszakokban, időjárási viszonyok között a monitorjainkon
egyes jobb monitorok rendelkeznek a külső fény elemző érzékelővel, (fényerő szintig), amik hozzáigazítják a sugárzott intezitást a környezethez, de ennél jobb megoldás a sötétszoba
nézd meg a sötét szobában, éjszaka a képben "feltalált" mélytónusaid hová lesznek világosban
Ne vedd személyes sértésnek, csak egyszerű érdeklődésnek: mi az oka mégis, hogy a korábban felsoroltak mindegyike (MS, Adobe, kalibrálóprogramok, szabványok) mind 6500K-t írnak?
Itt lehet a kutya elasva! Te ugy gondolod, hogy a szurt nappali feny a munkaasztal mellett atlagosan 5500K-es. De ez nem igaz! A nap fenye valoban lehet 5500K-es, de az ablakon nem ez szurodik be, hanem az egbolt szort fenye, ami pedig kekes!!!
Nincs itt semmilyen kutya elásva, én nem beszűrődött módosult napfényre gondoltam, hanem arra, amit kézi K mérővel 5500K-nek tudok mérni, mégha nem is tettem ezt hozzá! Nekem van kézi színhőmérsékletmérőm, és szoktam vele sétálgatni mindenfelé, miközben mérem a fényeket. Ablaküveg mögött is lehet 5500K, de lehet akár 3800K, vagy 7500K is a kinti fényszituációtól függően. Messze az ablaktól pl. tipikusan 3500-4500K környékén, de közvetlenül az ablaknál akár 5500K környékén is lehet a fény színe.
En nem sertegettelek teged, kerlek te se tedd ezt!
Jó, akkor a bevallottan hozzá nem értőtől a tudásomra vonatkozó megjegyzést hová könyveljem el? :-)
Meg egyszer igen koszonom kimerito es turelmes valaszod! Azonban vissza kell utasitsam, amit irtal!
Egyreszt en nem irtam, hogy rossz amit irsz! Csak azt, hogy szamomra zavaros. Elnezest, ha felreertetted volna! Masreszt az, hogy szamomra zavaros, nem jelenti azt, hogy a fejemben kod es homaly volna! En nem sertegettelek teged, kerlek te se tedd ezt!
Az, hogy szamomra zavaros, csak annyit jelent, hogy amit, amiket irtal, az szoges ellentetben all azzal, amit eddig a temaval kapcsotban olvastam, illetve, amit hallottam a szakertoktol. Ezert is volt furcsa, amit irtal, es ezert vettem a batorsagot, hogy megkerdezzem. Ha valamit maskent gondolsz, amogott biztosan lehet valami, abbol lehet tanulni valamit. Ezert kerdeztem!
De meg egyszer, minden amit olvastam es hallottam az koherens egeszet alkot, semmifele kod es homaly nincs a fejemben!
"Vajon az 5500, vagy a 6500K-re hangolt monitoron fogod a tárgyak és a képük képét színazonosnak látni? (persze alapfeltétel a kísérlethez, hogy a monitor valóban hitelesen legyen 5500 vagy 6500K-re kalibrálva)."
Itt lehet a kutya elasva! Te ugy gondolod, hogy a szurt nappali feny a munkaasztal mellett atlagosan 5500K-es. De ez nem igaz! A nap fenye valoban lehet 5500K-es, de az ablakon nem ez szurodik be, hanem az egbolt szort fenye, ami pedig kekes!!!
Ki lehet probalni! Milyen szinu az eg? Na, az szurodik be!
Nektek biztos van digitalis kameratok, probaljatok ki! Fenykepezzetek le ugyanazt a papirlapot kozvetlen napfenyben, majd bent kozvetlenul az ablak mogott (de ne vilagitson ra a napfeny kozvetlenul) fix whitebalance mellett. A bentinek kekebbnek kell lennie! Bizony!
Tudnál nekem segíteni pontosan hogy állítsam be akkor a monitoromat? Szeretném a labortól azt visszakapni, amit a monitoron látok...
Addig OK, hogy leírásod szerint 5500K-re állítom, gamma 2.2, de hány cd/m2 legyen a fényerő? Az sRGB szabványban azt olvastam, hogy 80cd/m2 kellene. Mire figyeljek még kalibrálás közben (Spyder 2 Pro-t használok Tlight segítségével, amit nagyon köszönök még 1x neki)?
A kalibráló, ha sRGB-t választottam automatikusan az alábbiakra állította be a monitort: 6500K, Gamma 2.2, 80cd/m2.
Úgy látom, a fejedben lévő ködöt tipikus emberi rekcióként simán az én számlámra írtad, de nem sértődöm meg miatta, inkább segítek még egy sort hátha oszlik a homály :-)
En csak azt mondtam, hogy ez befolyasolhatja az eredmenyt, ezert ha szukseges, ezt figyelembe kell venni! Es a kalibraloeszkozok figyelembe is veszik! Én sem állítottam mást - legfeljebb annyiban pontosítok, hogy nem az eszköz veszi figyelembe, hanem az eszköz képes a környezeti fényt analizálni és a kalibráló személy maga dönthet arról, hogy a környezeti fénymérés eredménye alapján korrekciózza az ideális beállítást, vagy meghagyja alaphelyzetében.
A monitor kalibralasa teljesen fuggetlen kell legyen a fenykepezes szinhomersekletetol, ugyanis a forrasanyag sokszor nem fenykep! Lehet akar szkennelt anyag, akar CGI grafika is akar!
Azért nem függetlenek ezek a dolgok egymástól, mert ugyanaz a fehér és szürke tábla pl. más színhőmérsékletű fényben nézve az emberi szemben más színérzetet kelt és valóban fehérnek meg szürkének akkor fogod látni, amikor a szemünk számára legjobban megszokott és elfogadott fényszituációban látod, vagyis az 5500K körüli napfényben!
A CRT monitorok phosphora megis 6500K koruli feheret ad! Es a legtobb ajanlas abbol indul ki, hogy a monitort kalibraljuk 6500K-ra:
Sot, maga az sRGB szabvany (IEC 61966-2-1) is 6500K-t ir elo a monitor szamara, D50-es ambient white point mellett!
O.K. végezzünk el egy gondolatkísérletet (valóságban is kipróbálható) egy napfényes íróasztalra állítasz egy monitort mondjuk reggel 9-10 óra magasságában (ekkor kb. 5500K lesz a fény, ha nincsenek felhők), aztán lefényképezed az asztalon lévő tárgyakat egy 5500K-re állított digitális kamerával, majd a megjeleníted a saját fotódat a 6500K-re hangolt monitoroddal, miközben magad előtt láthatod az eredeti tárgyak színét és a monitoros másukat is. Vajon az 5500, vagy a 6500K-re hangolt monitoron fogod a tárgyak és a képük képét színazonosnak látni? (persze alapfeltétel a kísérlethez, hogy a monitor valóban hitelesen legyen 5500 vagy 6500K-re kalibrálva).
A filmes laborokat a filmhez kell kalibralni, celszeruen napfenyfilmhez! De a digitalis technikaban nem a film a transzport kozeg, hanem a kepallomany! Annak a feherebol kell feheret, a szurkejebol szurket levilagitani!
Ahha :-) És mikor fogod azt a fehéret fehérnek, a szürkét meg szürkének látni?
(Lásd a 3. bekezdés magyarázatát)
A papir valtozhat, a labornak ehhez kell alkalmazkodnia. Te magad mondtad! Így van! :-) És mit csinál a labor a változásokkal? Ugyanazt, amit a fényképezőgép az 5500K-től eltérő WB esetében: az eltérő színeket visszatranszformálja a D50-es referenciának megfelelő színtérbe.
Ezert egyre zavarosabb, amit irsz! Sem a fenykepezes kornyezeti szinhomersekletenek, sem a vegso kimeneti medianak (ami egy kalibralatlan CRT eseten raadasul pont 6500K a phosphor miatt, es ez is kimeneti media, web!) nincs koze a monitor kalibralasahoz. A zavar nem az én írásomban van - az lehet pontatlan és tévedhetek bizonyos számokat illetően, - de az elv az viszonylag világos és egyszerű: - a teljes átviteli láncban csak akkor látom minden ponton ugyanolyannak a képet, ha minden láncszem ugyanazt a színreferenciát és leképzést valósítja meg, ezért kissé értelmetlen színegyeztetési szempontból egymástól független elemeknek tekinteni fényképezőgépet, monitort és nyomtatót, stb.
En abszolut nem ertek hozza, de amiket olvastam, azok szoges ellentetben allnak azzal, amit mondasz!
Kerem a szakemberek valaszat is!
Ha bevallottan nem értesz hozzá, és nem látod át a problémakört, akkor ne mások tudását kérdőjelezd meg, hanem mélyedj el benne, hátha feloldódnak a látszólagos ellentmondások :-)
