Monitor, szkenner, nyomtatas, levilagitas a szinek oldalarol. Mivel, hogyan, hol, miert (,mennyiert) es mit kalibraljunk. Elmélet, gyakorlat, szoftverek, hardverek, kelvinek, gammak, gorbek... Ez egy eleg nagy es fontos tema a képfeldolgozásban, egy haladobb szint felett mar nem lehet megkerulni.
Bocsánat a link valamiért nem műkszik, de a lényeg egy táblázat, amiben minden ismertebb RGB profil főbb adatai benne foglaltatnak. Ebben az Adobe referenciáját D65-nek jelölik.
Köszönöm a kiegészítéseket, az Xrite belinkelt álláspontját is olvastam korábban a kérdésről, mégsem tenném 100%-ban magamévá, de ez nem jelent semmit :-)
Egy kiegészítésem nekem is van: "az AdobeRgb is a D50 használja"
De nagyon sok megdobbento dolgot is mondott, amikre most mar nem szeretnek kiterni, mert nem szeretnem nagyon kellemetlen helyzetbe hozni! Csak nyugodtan hozz "kellemetlen helyzetbe" :-) Elviselem a kritikát, sőt, ha lehet, akkor tanulok is belőle.
Én egyébként alapvetően azt gondolom, hogy némileg elbeszélünk egymás mellett, mert a legalapvetőbb feltételről, miszerint a monitort kevés környezeti fényben illik színreferenciának használni, mintha nem vennél tudomást.
Egyébként elárulok egy "titkot": az itthoni monotorm olyan szobában üzemel, amelyikben főként délelőt még napfény is kóricál és messze nem ideális feltételek között üzemel. Nos ebben a szobában 6000K-re van kalibrálva a monitorom, mert az veszi figyelembe a leggyakoribb külső fényszituációt is. Igaz, hogy ezt a monitort szinte soha nem használom papírképek előkészítésére, vagy bármilyen más referenciamunka elkészítésére.
Annyiban igazad van, hogy ha a környezeti fény számottevő a monitor körül, akor bele kell kalkulálni a kalibrációba azt is, de más a helyzet akkor, amikor ideálishoz közeli "tiszta" feltételek között üzemel a monitor. Szerintem nem megerősítettelek, hanem mindketten árnyaltuk a képet, ugyanis egyetlen igazság egyáltalán nem létezik a témában.
Kellemes hétvégét és szép fényeket mindezeken túl mindenkinek!
Gyonyoru hetveget mindekinek! Koszonom a sok-sok hasznos es erdekes hozzaszolast. Azt hiszem, mindenki sokat tanulhatott ebbol a diskurzusbol.
Koszonom a pontositasokat, ezek mindenki javara szolgaltak, ugy velem! Es orulok, hogy Kepkovacs Ur legtobb hozzaszolasa is megerositi azt, amit eddig a kerdessel kapcsolatban mondtam! De nagyon sok megdobbento dolgot is mondott, amikre most mar nem szeretnek kiterni, mert nem szeretnem nagyon kellemetlen helyzetbe hozni!
Nem szeretnem, ha ezek artananak szakmai hitelenek! Ezert en a temat mar lezartnak tekintem! Koszonom az eddigi hozzaszolasokat, es mindenkinek nagyon kellemes hetveget!
Aki teheti fenykepezzen sokat ebben a gyonyoru napsutesben!
Jaja van rajta azzal all be viszonylag a legjobbra. Sajna melohelyen csak ilyen hulladekok vannak, kepkezelesre totalisan alkalmatlanok (mentsegukre legyen mondva hogy nem ez a ceg profilja, csak en szivok vele, mast meg nem nagyon erdekel).
A D50 ("átlagos nappali fény") a nyomdaiparban használatos iparági szabvány megvilágítás, minden mérőeszköz ezt használja. Alap beállításban legalább is. A D65 ("északeurópai nappali fény") pedig elvileg a fotósoknak lett kitalálva. Mindkét szabvány az ECI (European Color Initiative) "terméke". Nyomdai körökben több helyen a D50 használják a monitorok fehérpontjának beállítására is. Hogy miért is ajánlják mégis a monitort D65-re állítani? http://www.xrite.com/product_overview.aspx?Industry=1&Segment=11&ID=582&Action=Support&SupportID=3349
Itt van egy link az X-rite weboldaláról ahol ezt elmondják, de Képkovács úr lentebb ezt már kivesézte több hozzászólásában.
Egyébként az alap színprofilok mint az ECI-Rgb vagy az AdobeRgb is a D50 használja. Ezeket még véletlenül se használjuk monitorokhoz színprofilként. Néhány helyen már olvastam erről. A legfontosabb az egész munkafolyamat helyes színmenedzselése, persze megfelelő profilokkal megtámogatva és ha lehet a hardwarek fizikai bekalibrálásával.
Ezek a jelenségek az LCD-kben szinkronitási, meg jelszűrési zűrök szoktak lenni. A jobb gépeken van erre valami automatika, ami gombnyomásra megkeresi a legoptimálisabb beállítást, vagy néhány okos kezelőszerv a menüben, amivel kézi úton ki lehet lőni őket.
Miert gondolod, hogy az en monitorom szanaszet tekergetett gyarilag elbokott monitor volna, amikor minden iras es teny ami ezzel kapcsolatban fellelheto osszhangban van azzal, amit en mondtam es ellentetben all azzal, amit te mondtal.
Azért, mert eddigi praxisomban több tíz ilyen gagyi, vagy rosszul használt monitorral találkoztam, aminek a gazdája is váltig bizonygatta, hogy még a 6500K is veres, milyen lesz akkor az 5500K, amíg be nem állítottam a hardverüket és be nem kalibráltam a monitort 5500K-re tisztességesen. Utána általában hatalmas csodálkozással vették észre, hogy mégsincs úgy, ahogy éveken át gondolták odáig :-)
Egyébként nem túl nehéz megtenni - én is kipróbáltam a napokban, hogy ugyanazon a gépemen lévő két monitort (spektrofotométeres visszamérés mellett, nem a monitor saját skálájára hagyatkozva) elhangoltam egymástól 5500K-re és 6500K-re, majd mindenféle képeket tettem ki rájuk. Nos a látható eltérés nem egetverő különbség, inkább néhány árnyalatnyi melegség csupán, ami főként a középtónusokon ugrik ki, a fehérek szinte helyben maradnak minimális különbséggel.
ha valamit, akkor a kornyezet megvilagitasat kell figyelembe venni. Ezert kell Kepkovacs Urnak 5500K-ra kalibralnia.
Szerintem ez is sarkalatos tévedés, ugyanis minden komolyabb szabvány úgy kezdi, hogy referencia színminőségű munkahelynél először is a környezeti megvilágítást kell a lehető legjobban eliminálni, vagy a lehető legellenőrzöttebbé változtatni. Magyarra fordítva tedd a monitort sötét szobába, ahol soha nem változik a fény és a környezet fénye ne legyen nagyobb, mint ami a szem számára már éppen ergonómikus munkavégzést biztosít, de még nem zavarja a monitoron látható színeket és tónusokat. Ha kicsi a környezeti fény, a monitor fénye is lehet kisebb, ha erős a környezeti fény, akkor a monitorénak is erősebbnek kell lennie. Ha már annyira erős a környezeti fény, hogy a monitor képére meghatározó mértékben hat, akkor mindenképpen bele kell kalkulálni a monitorkalibráció optimális feltételeibe, de ez már csökkenti a pontos kalibráció megvalósításának esélyét.
Az olyan monitor pedig, ami mellett folytonosan változik a környezeti megvilágítottság, az nem alkalmas referencia színminőségű munkavégzésre és korrektül nem kalibrálható, tehát ezt az esetet meg felesleges feszegetni, inkább más helyre kell a monitort telepíteni.
Ha ezt a gondolatsort elfogadod és felpíted magadban, akkor az is világos lesz, hogy mitől látszik másnak az álláspontom a tiéddel szemben. Én ugyanis a fentiek alapján azt mondom, hogy ne a monitort rontsuk el a környezet okán, hanem teremtsünk ellenőrzött fényszituációt ott, ahol a monitorral precíz munkát szertnénk végezni (zárjuk ki a környezetet, amennyire lehet).
Hát, ebben az írásgyűjteményben szerintem van egy jópár tévedés.
A kiállítótermekben szinte soha nem 5500K-es fény van, lásd az előbbi hozzászólást, - a természetben hosszú idő átlagát alapulvéve viszont kb. igen.
Kezdjük a legelső gondolattal: vajon mi a kalibrálás célja, ha nem az, hogy a képernyő és a papíralapú kép egyformán nézzen ki? Ha nem egyformán néz ki az baj, és a különbözőség nem lehet elérendő kalibrálási cél, azt hiszem ez azért valamennyire vehető alapvetésnek.
Ellenőrzésre természetesen D55-ös fényt használok, vagy a délelőtti, délutáni közönséges napfényt, ha van rá módom, de ugyanúgy beválik a pontos 3200K-es halogénlámpa + a szükséges színhőmérsékletmódosító szűrő a lámpa előtt.
De ennek semmi koze ahhoz, amit O mondott (a laborok papirreferenciaja 5500K vagy mit mondott).
Egészen pontosan azt mondtam, hogy a papír laborokat D50-es fénnyel mérő eszközzel D50 referenciára szokták leggyakrabban optimalizálni.
LCD monitoroknal ez az FFFFFF allast jelenti. Azert irom igy, mert ebbol lathato, ha a monitort ettol a nativ ertektol elkalibraljuk, akkor csokkenni fog a megjelenitheto szinek szama. Nem tudom ertheto-e, miert! Az LCD monitor a pixelek fenyerejet csak diszkret lepesekben tudja allitani! A belso elektronikaja marmint.
Ez az egyik legsarkalatosabb tévedés - a CRT-knél evidens, hogy nem így van, mert ott az egyes színek sugáráramának analóg eltolásával lehet a fehér (Gain)és fekete (bias) szinteket beállítani, az LCD-knél pedig szintén valamilyen módon a GAIN-t vagy a biast, azaz az erősítési tényezőt, vagy a minimális fényáramot változtatjuk pl. a beépített analóg referencia eltolásával, vagy valami hasonló módon úgy, hogy az egész LUT tábla talp vagy végpontját tologatjuk el.
A kalibrációs értékek egyébként nem mennek át a monitor belsejébe, nem a monitor saját LUT tábláját változtatják meg, hanem a VGA kártya LUT táblázatába töltődnek be a gép indításakor a monitor ICC-ben tárolt LUT függvények szerint. Márpedig a mai videokártyák ritkán dolgoznak 32 bitesnél kisebb LUT táblákkal, így bőven van hely akár érdekesebb alakú girbe-gurba kalibrációs függvények kialakulására is, és nem keletkeznek látható lépcsők a kalibrálástól. Még a leggagyibb 18bites LCD-ken sem ront egy más színhőmérsékletre való beállítás. Az egész gondolatkör kapásból cáfolható minimális elektronikai alapismeretekkel.
mindenki 6500K javasol
Általában indoklás nélkül 6500K-t ajánlanak, de ha az lenne az egyedüli üdvözítő referencia, akkor vajon miért lehet szinte bármelyik kalibrációs szoftverben 5000-9300K között bármilyen referenciát beállítani? Gondold csak át.
Tessek elkuldeni egy jobb laborba 5500K-s es 6500K monitorral szerkesztett fotokat. Azonnal lathato lesz melyik hasonlit jobban a monitorhoz.
Hát én bizony pont ezt tettem 1998 és 2004 között (2004-től printelem minden munkámat saját magam) - mégpedig ipari mennyiségben világíttattam le papírképet gondosan kalibrált és ellenőrzött technológiájú laborokban, és 1998-2002-ig bizony 6500K-re kalibrált monitoron dolgoztam. Pontosan azért tértem át az alacsonyabb referenciára, mert D65 mellett a papírképek lényegében mindig enyhén színhibásak voltak, ez a jelenség pedig jelentősen mérséklődött az 5000-5500K-es monitor referencia használatával. Tehát itt többszázezer kép és kb. 4 év korábbi, meg az azóta eltelt újabb 5 év és újabb többszázezer kép tapasztalata alapján tudok neked ellentmondani.
(természetesen minden él és bántó szándék nélkül, de tekintsük kijavításnak).
Általában jó esetben halogén 3200K-es fény, rosszabb esetben 2700-2800K közöséges ízzó, néha sávos színképű neon valahol a 4000 és az 5500K között, de többnyire nem napfény egyenletességűre szétszórt spektrumú fény, és néha az ablakon bejutó kb. 4000K-re narancsosodó napfény.
5500K legfeljebb egy napfénytetős műteremben alakul ki néha, így az "elmélet" könnyen megdönthető.
Az elvet en is tudom/olvastam mar de az analognal nagyon nem mindegy. Elvileg eleg neki akkor frissiteni amikor valtozik a kep. Ez dvi-nel nyilvan egyertelmu analognal ugy nezem nem. 60hz-en ugy villogott mint egy noname crt 75hz-en meg mindenfele csikok maszkalnak meg nyuzsis a kep. Na majd kiprobalom dvi-n is.
úgyemlékszem valahol azt olvastam, hogy azért nincs mert a tft csak akkor frissít ha változik a megjelenített kép. a crt meg nem.... asszem ezért nem rombolja annyira a szemet sem..
Hagy kerdezzek egy kicsit off dolgot. Tft-knel van e jelentosege a kepfrissitesi frekinek. Dvi-n azt gondolnam, hogy nincs de az analogon biztos, hogy van azt tapasztalom (melohelyen csak vga kimenet van es ott nagyon nem mindegy mire allitom).
Sztem nincs vele semmi baj, es azt sem mondanam, hogy butakat kerdez(mond/allit). Stilusa kicsit agressziv de mindenki masmilyen. Eleg sok meggondolnivalo van az irmanyaiban, szvsz.
"Átlagos napfény, vaku 5600K Napos idő, árnyékban kb. 6000K"
Kedves Gernyo Ur!
Meg valamit akartam mondani. A napfeny valoban feher szinu, vagyis inkabb kicsit voroses a szorodas miatt, de a szemunk nem ehhez szokott hozza, hanem a kornyezet (egbolt) szort fenyehez es a felarnyekhoz, ami pedig ettol sokkal hidegebb.
Ezert erezzuk feherebbnek a kicsit hidegebb fehereket, ezert kevernek a papirokhoz optikai feheritot (keket) es ezert optimaljak a monitorok, tv-k szinet a hidegebb feherekhez (6500K-9300K)!
nadai_g válasz | megnéz | könyvjelző 2007.01.09 15:21:52 (165) Mely tiszteletem az Uraknak!
Jomagam meg csak most ismerekedem a digitalis technikaval (mostanaban szeretnenk mi is egy ilyen digitalis fenykepezogepet vasarolni), es nagyon sok minden van amit meg nem ertek, ezert elore is elnezest a sok buta kerdesert.
Egyre kevésbé szimpatikus a folyamatos észosztás és a témával napi szinten foglalkozók hozzáértésének folyamatos megkérdöjelezése.
Tessék má kiprobálni amiket a szakik javasolnak. Elméletben, netbuvárkodással sokmindent és sokminden ellenkezöjét be lehet bizonyitani, inkább ki kéne probálni gyakorlatban.
Nem kozvetlenul a kiallitotermi lampak miatt (5000-5500K) miatt kell Kepkovacs Urnak a monitorat 5500K-ra allitani, hanem csak kozvetetten, azert, mert O is ilyen megvilagitasban nezi a nyomatokat. Legalabbis en igy gondolom, hogy ilyen megvilagitasban nezi.
Szamodra azonban sokkal jobb a szinveszteseg miatt (a 8bites monitorelektronika), hogy a monitort a nativhoz kozeli beallitasra kalibralod, kulonben doglottek lehetnek a szinek. Nem en gondolom igy, hanem mindenki igy ajanlja (ms, sRBG, Adobe, Apple).
Mar a 6500K is kompromisszum ebbol a szempontbol, mert a monitorok nativ szinhomerseklete ennel magasabb szokott lenni (7500K korul, vagy meg magasabb).
Ezert kezdtem azzal a hozzaszolasaimat, hogy ha valamit, akkor a kornyezet megvilagitasat kell figyelembe venni. Ezert kell Kepkovacs Urnak 5500K-ra kalibralnia.
De neked anyosod nappalijahoz nem kell kalibralni semmit, mert nem olyan megvilagitas mellett dolgozol, es a 6500K-n szerkesztett kep az O nappalijukban is szep lesz, mert a szem gyorsan kepes alkalmazkodni az ottani sargas fenyhez is.
Csak akkor nem tud, vagy csak lassan alkalmazkodni, ha folyamatosan nezel ide-oda, ahogy egy professzionalis kepszerkeszto szakember teszi ezt.
De mi nem pillantgatunk masodpercenkent a referencialampaval megvilagitott nyomatrol a monitorra, legalabbis en is gondolom!
Raadasul a legtobb monitor 5500K-n sargas-voroses elszinezodest mutat. A monitorok nativ szinhomerseklete 6500K-n magasabb szokott lenni, erre gyartjak oket, es csak a jobbaknak kozeliti a 6500K-t!
