Már írtam,hogy be kell tartani a technológiai előírásokat és akkor minden rendben van. A statikus pedig szereti-nem szereti nem probléma, azért fizetik,hogy pontosan kiszámolja és előírja a technológiát.
Egy profi statikus nem fogja újra kiszámolni az alapot, ha valaki módosít rajta egy kicsit. A profi statikus valahogy így gondolkodik: "ha halál pontosan méretezném ezen ház alapját, akkor ebbe a talajba elég lenne mindössze 9 centi vastag alap is. De én 9 helyett 40 centis vastagságot írtam elő, tehát nem vállalok rizikót, ha újraszámolás nélkül engedélyezem egy 25 mm-es vastagfalú cső belefektetését."
Mielőtt még statikussal riogatnátok, az teljesen normális és statikailag egyáltalán nem problémás az, ha a szellőző csöveket a monolit vasbeton födémbe vezetik, az semmilyen mértékben nem gyengíti a szerkezetet, csak azt úgy kell elhelyezni,hogy a beton a csöveket körbe zárja. A betonnal körbe zárt csövek a technológiák betartása mellett stabil födém szerkezetet biztosítanak.
Nálunk speciel nincs benne,de van ahol a statikus be tervezte osztó dobozokkal együtt.Az,hogy ez mivel járt nem tudom,gondolom vastagabb lett a födém és plusz oda tervezett vasalat.Ha érdekel elő keresem,de csak akkor ha nagyon érdekel,mert nem emlékszem pontosan már hol is láttam,de valószínűleg itt. https://passziv.net/
Az alapba meg gondolkodás nélkül be lehet tenni még vastagabb csövet is,valaha tanultam róla eleget.Csak nem a szakmában dolgozom.
"ha egy mondjuk képzeletbeli 50-es KPE-csövet képező üreg"
Ennyire csekély hőmennyiség (max néhány száz watt) mozgatásához szerintem bőven elég a 25 mm-es KPE vízcső is (sőt, valószínűleg 20 vagy 16 mm-es ötrétegű/MGE cső is elég lenne erre a célra, ha nem félnék attól, hogy a beton öntésekor egy nagyobb kő behorpasztja a túl vékony csőfalat).
Tehát az a kérdés, hogy hány staikus fog pánikba esni attól, ha a 40 centi vastag beton sávalapba 2,5 centis KPE csövet rak ez a hülye mekkelek :)
"helyettestheti a klímát" - amit ingyen osztogatnak, és szintén ingyen helyeznek üzembe.
Az a te legnagyobb bajod, hogy a rögeszméid, és a téves meggyőződéseid foglyaként éled meg a Stocholm szindrómát.
Meg szelektíven olvasol, azt nem veszed észre, hogy komfornövelő és életminőség javító beruházást emlegettem, és pont hogy nem gazdasági alapon számítandó pénzügyi befektetést.
Egy befektetési alaptól azt várják az emberek, hogy növekedjen a vagyon, egy hőszigeteléstől meg azt, hogy komfortosabban érezzék magukat a házban, és valamelyest csökkenjen a fűtési költség, és növekedjen az ingatlan értéke.
Az effajta talajhő-lopó rendszerek közül szerintem az a leg-költséghatékonyabb, ha a sávalap betonjába beteszünk néhány kör KPE csövet, amit nem folyamatosan használunk ki, csupán kampányszerűen, mintegy "tűzoltásra": télen csak a szellőző levegő fagymentesítésére, nyáron pedig csak a durvább hőhullámok csillapítására. Így takarékoskodva kicsinyke (ám fillérekből megvalósított) hőforrásunk hő-tartalékaival, azok nem fognak kimerülni a fűtési ill hűtési szezonok végére sem. A befektetés összköltsége kb 200e Ft (cső+kalorifer+keringető) és számolhatunk évente kb 20 ezer energia-forintnyi haszonnal, tehát ezen befektetés megtérülésének időpontja 10 év körül várható.
Ha viszont egy házba eleve hőcserélő NÉLKÜLI szellőztető rendszer tervezünk, akkor már egészen elfogadható megtérülési idők is kijöhetnek egy SEWT/LEWT rendszerre. Persze nem ártan ennek pontosabban utánaszámolni.
"És egy SEWT rendszert is ki lehet hozni kB 3-400k forintból"
Az a baj ezzel, hogy ha egy ház szellőztető rendszerében már van egy hővisszanyerő, az után már annyira icipici a szellőzési energiaveszteség, amin már szinte nincs mit tovább spórolni, másképpen mondva egy jó hatásfokú hőcserélő egy elé csatolt SEWT rendszer megtérülésének várható időpontját kb az évezred végére tolja ki :)
Egy péda
- két fő szellőzési hővesztesége a fűtési szezon alatt legyen mondjuk 20.000 Ft értékű
- ebből a hőcserélőjük visszanyer mondjuk 17.000 forintot
- tehát a SEWT rendszer számára mindösze 3.000 Ft visszanyerhető hőenergia maradt, de a hőmérséklet-viszonyok miatt a SEWT ennek csupán kb 30 százalékara képes, tehát a SEWT évente csak kb 1.000 forintjával tudja ledolgozni a 400e Ft-os költségét, ami az jelenti, hogy a SEWT nevű befektetésből származó első forint nyereség kb 300 év múlva várható :) és akkor még nem vettük figyelembe a SEWT által 300 év alatt generált villanyszámlát.
Persze a valóságban ennyire azért nem rossz a helyzet. Egyrészt azért, mert a SEWT nyáron is segít a házon, mivel rohadtjó hőszigetelés és árnyékolásesetén akár teljesen helyettestheti a klímát (ha kiiktatjuk a szellőző hőcserélőjét), másrészt egy SEWT mellett szükségtelen a szellőző hőcserélőjének fagymentesítése, ami SEWT nélkül évente akár 5-10 ezer forintnyi energiaveszteséget is okoz. Ezen okok miatt a fenti 300 év megtérülés szerintem akár kb ötödére is lecsökkenhet, ami sajnos még így is igen rossz befektetés szerintem.
Vannak olyan energetikai beruházások, amelyek MÉG SZERINTEM IS akár 1-2 év után megtérülnek és onnantól kezdve nyereséget hoznak. A rekorder talán a "nem lopott fával kályhában fűtött régi ház födém hőszigetelése olcsó üveggyapottal", ez szinte olyan gyorsan megtérül, amilyen gyorsan rakod le a padláson gyapotot :) de az "olcsó árnyékoló kívülről az ablakokra" is fillérekből drasztikusan csökkentheti a nyári klíma költségeket.
- vannak pl a 25-35 év alatt megtérülő (és csak onnantól kezdve hasznot hozó) befektetések, amelyeket csak fiatalabb embereknek javasolnék (ilyen pl öreg házon ablakcsere, új építés esetén drága szuperablakok mellett döntés)
- és persze vannak, olyan befektetések is, amelyeknél az első forint tiszta hasznot valószínűleg csak az (ük?)unokáink fogják meglátni (ha közben le nem bontják a házat :), ilyen pl a "talajban vezetett hosszú csőben előmelegített levegő hőcserélős szellőztetésű házhoz".
Ha észszerűtlenül alul vagy öltözve és emiatt fázik a lábacskád, az ellen bármit nyugodtan megtehetsz, nem fogok tiltakozni. De ha ezt nyereséges energetikai befektetésnek próbálod beállítani, abban a pillanatban elő fogom venni a számológépet és várható megtérülést + hasznot kezdek számolgatni.
Szerintem ezért kell számításba venni a megtérülés várható napját is, MINDEN energetikai célú rész-befektetés esetében.
Szerintem meg nem kell számításba venni a (gazdasági) megtérülés várható napját!
Ha nekem MA fázik a lábam reggel és az ablakcsere, vagy szigetelésfelrakás utáni napon már nem fog, akkor a fejlesztést aznaptól kezdve már megtérültnek lehet tekinteni.
