Ugye a munkavezeték egy kb. 12 mm átmérőjű, kör keresztmetszetű (hornyolt) réz drót.
Ezt szélességében kis mértékben de magasságában jobban (akár többszörösére) "nyújthatjuk" és anyagát is változtathatjuk, ezáltal a beégés nem jön létre, így a 100 A környékéről el lehet felfelé mozdulni (értelem szerűen az álló helyzeti töltésről beszélünk). Kérdés, hogy mi az a mérték, ami kell a töltésnél. Tychyben -hangsúlyozom mozgás közben - a 200 A környékén optimalizáltak a töltő áramot, energiát a csápos elektromos buszokban.
Ha ezt az oszlopot telepíted, azzal a megállót, végállomást évtizedekre oda rögzíted, vagy ha egy nagyobb csomópontban a megállókhoz ilyet teszel, soha a büdös életben nem lesz ott megálló-pozíció módosítás mondjuk egy szóló-csuklós kiadást érintő fejlesztéshez. Szemben a villamossal és a trolival, ahol a meglévő infrastruktúra figyelembevételvel van lehetőség áthelyezni akár operatívan is megállókat, egy ilyen rendszernél ez legalább korlátozott, vagy nincs is. Szóval forgalomszervezés oldaláról nagyon előnytelennek látom.
- míg a betett kép egy másik megoldás szintén a trolinál, ahol kvázi csak a terelőernyő/lepke méretének megfelelő vezeték szakasz van.
Míg az első lehet jobban belevész a lãtképbe, a második valóban robosztusabb, és sokban hasonlít az egy-egy különálló akkus busz töltetére szolgáló létesítményekhét. Ez utóbbi talán egy fél fokkal emészthetőbb, mint a pár hozzászólással korábban linkelt, több sáv felett átívelő 3-5-több jármű egyszerre történő töltetére kiépített hatalmas szerkezet. Igaz, ilyen épült ki pl prágãban is az egyik új végállomáson, míg emellett felsővezetékes verziók megjelentek ugyanúgy.
Ha választani lehetne, én inkabb a felsővezeték két oszlop köze kihúzva opciót tamogatnãm. A terelőernyős csak szigorúan olyan helyen jöhetne szóba, ahol valami közmű miatt a vezetékhez szükséges több oszlop nem felállítható.
Az aztán tényleg borzasztó, hogy a végállomádon a hugyos-szemetes bódék mellett egy oszlop belóg a busz fölé. Tényleg jobb telebaszkodni az egész várost oszlopokkal meg dróttal.
De nem is csinál senki olyat, hogy trolibuszt vesz és csak végállomáson tölt. A rúdáramszedő haladás közbeni áramfelvételre van optimalizálva, mind mechanikai, mind elektromos szempontból. Az más kérdés, hogy egy ilyen végállomási töltőpont nagyon hasznos lehet egy troliüzem kiterjesztésére, és a kialakítása több áramot is megengedhet, mint amit a sima munkavezeték tud.
A támogatási kérelem pozitív elbírálása esetén Balatonfüreden 3, Hajdúszoboszlón 1, Komáromban 2, Komlón 6, Tatán 5, Várpalotán pedig 3 darab elektromos meghajtású jármű állhat forgalomba hamarosan.
Korábban volt szó róla, hogy a trolinál használt rúdáramszedővel nem alkalmazható a megfelelő áramerősség, tehát biztos nem elég csak a végállomásokon tölteni.
Képzeljük el, Örs-Kőbánya végállomás minden vonala ilyet kapna. Hát nem lenne szép az biztos.
De azt számolgatom, nem is működne. Nincs annyi idő, állna az egész.
Szerintem a mostani töltők és akkuk mellett egy 1km/perc töltési sebességgel lehet számolni. Tehát egy 10 km hosszú vonal, amin 20 km/ó átlagsebességgel halad a jármű, azaz fél óra alatt fordul, 10 perc garantált végállomási időt (plusz a kiegyenlítési tartalék) igényel. Ez többlet jármű +személyzet. Azt gondolom, hogy ez a legnagyobb hátránya. De lehet olyan vonal, ahol amúgy beleférne a menetrendbe, de akkor ez a gombhoz a kabátot esete lenne.
Tud valaki a fenti saccolásnál pontosabb számításokat?
Bár a BKV nál nem téma a kor, a rendes buszok is már 2 évesen rottyon vannak , mégis 20-30. évig gyűrik őket is:)mert pofozzuk a szart rendszer van.
Ez a trolikra (bár közel se kapnak akkora terhelést,mint a buszok)is igaz lehet.
A 204 es,i 2002.november 11 én szénné égett kapott új esélyt bolygóajtósan , meg gondolom vázcserésen, de a többi kapott e?képesek voltak feltámasztani egy leégett jarművet!gondolom nagy szükség volt rá.Szar volt HáBé képén ráncajtós kocsit leégve látni:).Az is megmaradt bennem.Bár ez szokás volt mindig a BKV nál hogy újjáépítenek buszokat.Meg ez esetben trolit is
Nem tudom varható e új trolibeszerzés amivel ki lehetne váltani a maradék 280T- ket.Én is szerettem őket de már túljártak rég.Mondjuk a sima társaik utolsó darabjai is 2 éve lettek selejtezve
Köszi, hogy belinkelted. Én is gondolkodtam rajta, de az extrém hideg errefelé nem jellemző, és emiatt szétszedtek volna a kommentelők. Viszont másik végletnek jó.
A szélsőséges időjárás (nekünk az, ott '"csak" hideg) miatt extrém eset, gondolom erősen délebbre ez nem lehet ennyire gond.
De a 106583-ban említett "nem csak az akkumulátoros elektromos buszra gondolnának" témakörbe is belefér.
Nemrég itt-ott kirándulgattam külföldön, kis városkában, vagy városrészben elektromos buszok közlekedtek, volt közöttük Mercedes és BYD is.
Egy-két helyen nehezen képzeltem volna el felsővezetéket (modjuk két fachwerk ház között), de ettől még fenntarthatóbbnak gondolom az (ilyen eseteknél is jó, hogy) önjáró felsővezetékes elektromos buszt (azaz a trolibuszt) a teljesen akkus üzeműtől.
Tegyük fel hogy Tatán úgy döntenek hogy a városi buszok legyenek helyben nullemissziósak. Melyik az olcsóbb, kiépíteni a troliüzemet vezetékestül, áramátalakítóstul mindenestül és üzemeltetni, karbantartani utána; vagy venni e-buszt, ehhez kiépíteni a töltési és egyéb szükséges infrastruktúrát és ezt üzemeltetni?
Egyébként ez variáció, a végállomási töltéses megoldás úgy látszik lekerült a tervekből. Vagy önjáró troli kis hatósugarú akkumulátorral (20-30km) vagy teljesen akkus, nagy hatótávolságú (300 km) busz. Ebben gondolkodnak most a legtöbben. Ez a közepes méretű (50-100 km), napközben, végállomáson rátöltős megoldás nem terjed. A külföldön is a teljesen akkus busz a példa, arról bizonyosodik be, hogy szélsőséges körülmények között használhatatlan, meg nem jó a rendelkezésre állása, és a budapesti fejlesztésekben is csak ilyenre gondolnak a politikusuk, esetleg a trolira.
Persze nem mindenhova jó, csak ott, ahol a menetrend megengedi a viszonylag hosszú végállomási időket. Miért nem lehet ez is a rendszer része?
"Persze lehet nappal is tölteni az akkus buszokat, csak akkor meg jobbára a forgalomban kellene lenniük, azaz jóval több kellene az amúgy is sokkal drágább járművekből. "
Az egyik fő érv az volna valójában az akkus buszok ellenében, hogy az egészet a zöld átállás miatt csinálják, aminek az egyik lényeges szempontja, hogy a közelekdés alacsony karbonemisszióval járjon (a kisebb helyi károsanyag kibocsátás mellett).
Csakhogy jórészt este / éjszaka töltik őket, azaz olyan napszakban támasztanak töltési igényt, amikor az energiamixben gyakorlatilag semmilyen "megújuló" energia nincs, sokkal jelentősebb a fosszilis eredetű áram, ráadásul Magyarországon importálni is kell masszívan még mellé. Ez nem is fog változni egyhamar.
Ehhez képest manapság már tavasszal is annyi napenergia van napközben, hogy nem bírják hova tenni a zöldáramot.
Persze lehet nappal is tölteni az akkus buszokat, csak akkor meg jobbára a forgalomban kellene lenniük, azaz jóval több kellene az amúgy is sokkal drágább járművekből.