a házasságkötéskor megvolt vagyontárgy a különvagyonhoz tartozik, nem lesz közösvagyon. a mindennapi közös életvitelt szolgáló különvagyoni tárgy 15 év együttélés után közös vagyonná válik.
Hogy is van ez?
Engem is érdekel.:-))
Ha az én nevemen van egy lakás, amit a házasság előtt vettem, akkor az a házasságkötés után is csak az enyém marad? Vagy van egy határ (pl. 10 év), amikortól már közös tulajdon lesz (pl. mivel együtt fizettük a lakással kapcsolatban felmerült költségeket)?
Kicsinap
üdv!
a haszonélveteről a jogosult egyoldalú nyilatkozatban is lemondhat. ha a haszonélvezet be van jegyezve az ingatlan-nyilvántartásba a lemondó nyilatkozatot okirati formában kell megtennie, és ez alapján fogják törölni a jogot.
főszabály szerint a házastársak osztatlan közös tulajdona mindaz, amit az életközösség alatt együtt, akár külön szereztek, kivéve a különvagyon. ettől a szabályozástól a felek eltérhetnek közös akarattal, tehát házassági vagyonjogi szerződésben a férje lemondhat tulajdonrészéről.
Tisztelt Ügyvéd Úr!
Lenne egy kérdésem.
Van a tulajdonomban egy ingatlan, amit el szeretnék adni. A nagypapámnak holtig tartó haszonélvezeti joga van rajta, ami nem lenne gond, mert ő is beleegyezik az eladásba, mivel nem ott lakik. Az a gond viszont, hogy egy másik városban van, 85 éves, és az állapotából kifolyólag elég nehezen tudnánk utaztatni. Ezért nem tudom, megoldható-e az, hogy lemond a haszonélvezeti jogról (nem tudom, ez egyáltalán lehetséges-e) ebben a városban, és én ezzel a papírral adom el aztán a lakást. Vagy ezt csak úgy lehet megoldani, ha ő is ott van a szerződéskötéskor?
A másik, hogy házasságban élek (még), de azt szeretném, ha a lakás csak az én nevemen lenne, ezzel a férjem is egyetért. Milyen módja van annak, hogy ne automatikusan közös vagyon legyen?
Előre is köszönöm a választ.
Lilianyu
Köszönöm a választ.
Nem teljesen világos számomra (mea klumpa!) ez a kitétel:
a 3 hónap után a megyei bíróság 2X, legfeljebb 1 évig meghosszabíthatja.
- a 3 hónap arra értendő, amit a vádirat benyújtása előtti egy, plusz a helyi bíróság általi kettő hónap együttese tesz ki
(- ebben az értelemben Budapest is megyének számít?)
- a 2x itt azt jelenti, hogy lehet pl. előszörre három hónapos hosszabbítás, másodjára meg kilenc hónapos, ami összesen 12 hónap, azaz egy esztendő?
A(legelső) előzetes letartóztatást, mint olyant, milyen/melyik cég hozza létre?
Ez a nincsen felső határ, dolog nem áll ellentétben pl. EU-s, vagy ENSz emberi alapjogokkal? :-ooo
Ennek következtében, a jogszabályi hátteret persze (1979. évi 11.tvr. 11.§) én aztán igazán nyugodtan el is fogadhatnám, innen kintről nézve, bár... inkább nem szeretném, de nem lehetne mondjuk a TASz-nak, vagy valamely emberi jogvédőtestületnek föllépni ellene? Legalább csomag és látogató-ügyben, hiszen ceterum censeo amíg ki nem mondták valakiről, hogy bűnös, addig ártatlan, márpedig, még ha meg is akarják akadályozni az olajra lépésben, vagy az összebeszélésben, stb., akkor is több joggal kellene rendelkeznie az illetőnek.
És még egy kritika (nem neked címezve, kedves Sam!! :-)), avagy költői kérdés: ez az 1979-es jogszabály nem lehet, hogy, tekintve pl. a rendszerváltást és a megváltozott társadalmi viszonyokat, t.i. demokrácia vs. párturalmi, elnyomó rendszer, kissé elavult ez a dolog?? Hoppá, most figyelek föl rá: tvr-t írtál: nem ezekkel szokott az a kifogás lenni, hogy ezeket a Minisztertanács (vagy még lejjebbi szint? -nem vagyok jogász /már ha ez eddig nem derült volna ki ;-))/, bocs, ha rosszat írtam!!!) hozta annak idején és tkp. az Országgyűlés törvényalkotói munkájának megkerülésére, kijátszására buherálták őket össze?
üdv,
Ghanima
egy topikot nyitottam ezzel a topiknyitóval
talán kapok itt segítséget
úgy kezdődött, hogy a feleségem előző év őszén munkából hazajövet megemlítette, hogy képzeljem, mit hallott, az egyik kollégája azzal egészíti ki a
fizetését, hogy bankkártyákat másol. (a munkahely kb arról szól, hogy pénzzel, bankkártyával kell mindenféle dolgokat csinálni, legyen elég ennyi)
ezt a kollégát egy-két hónapon belül elkapták, lesittelték. eddig jó.
idén február elején kapott a feleségem egy rendőrségi idézést, mint gyanúsított ("ellene folyó bűnügyben" - szószerint idéztem).
kiderült, hogy tavaly nyáron (nem ősszel, hanem még hónapokkal a kolléga elfogása előtt) történt egy kártyás pénzfelvétel, amit a feleségem bonyolított
le és ez után (időben. hogy mennyivel utána, az általunk nem ismert) lett először használva ugyanennek a kártyának a másolata.
azt hiszem, nem kell mondanom, hogy egy kártyát le lehet másolni úgy is, hogy utána még mindig lehet használni, tehát nem az utolsó legális
használat alkalmával másolják le. sőt, ha valaki szállodában lakik, akár a takarítószemélyzet (akiket nem szeretnék gyanúsítani) anélkül lemásolhatja,
hogy bármilyen nyoma lenne a használatnak.
szóval egy esettel kapcsolatban felmerült a feleségem neve és ez a rendőrség szerint alapos gyanúra ad okot.
feleségem panasszal élt a gyanú ellen, mondván hogy
- az a fél év, ami az eset és a gyanúsítás közt eltelt, számára lehetetlenné tette, hogy gyorsan és egyszerűen bizonyítsa igazát (a biztonsági kamerák
kazettáit nem őrzik meg ennyi ideig, a kártya-terminált időközben kicserélték, az emlékezet pedig megkopott)
- nem logikus, hogy a büntetlen előéletét kockára teszi, de csak egyszer csúszik meg
- cége titkos próbavásárlókat alkalmaz, de két éves munkaviszonya alatt nem merült fel, hogy bárkit meg próbált volna károsítani
- az eset idején (a rendőrség már akkor tudott róla) nemcsak a könnyű bizonyíthatóság, de egészségi állapota is kedvezőbb volt. most ugyanis 5.
hónapos terhes és nem tesz igazán jót neki a stressz
az ügyészség a panaszt elutasította, mert "a gyanú megalapozott" (azt nem írták, hogy mi az alapja)
az ügyészség a megfelelő papírokat megküldte a MNB-nak, amelyik továbbküldte a felügyeletet ellátó banknak. a feleségemet felfüggesztették a
munkájából, ami azért kellemetlen, mert még szeretett volna, illetve anyagi helyzetünk miatt jó lett volna, ha tud 1-1,5 hónapot dolgozni.
amióta a dolog elkezdődött a feleségemre néha sírógörcs jön rá, néha csak egész nap olyan a hangulata, mint amikor az ember leszámolt azzal, hogy
ezt börtön nélkül megúszhatja
a feleségemnek a lelki támogatást, amit egy másik ember adhat, azt megadom, az ő attitüdjeit megváltoztatni nem tudom. őt már az is bántja, hogy
megvádolták és hiába mondom, hogy ne vegye ennyire a szívére, ha ő mégis ... mindegy, nem a feleségm vigasztalása miatt nyitottam ezt a topikot,
mert azt majd megoldom.
iszonyú indulat forr bennem és úgy érzem, ki tudnám harapni a gégéjét annak, aki ezért felelős. persze, lehet, hogy a felelős a bürokrácia, semmi más,
de úgy érzem, ez így nincs jól! nem lehet, hogy ez így rendben legyen és ne kelljen ezért a végén valakinek megfizetni!
szeretném tudni, kinek kell lerúgni a veséjét, kinek kell kiperelni az üvegszemét is ... és hogyan?
ha úgy érzed, van ennél nagyobb probléma is a földön és örüljek, hogy ennyivel megúsztam, inkább ne szólj hozzá! ugyanakkor az együttérző és
sajnálkozó hozzászólásokat is jóelőre megköszönöm, de nem azt szeretném, hogy a fél index itt sajnálkozzon rajtunk. azt szeretném, ha veled már nem
packázhatna a hatalom büntetlenül (és esetleg nekünk is fizessék meg, amit ártottak, akár gonoszságból, akár hanyagságból, akár butaságból)
Miért ütközne törvénybe? Például ki bünteti meg a sok multimarket céget, mert bedobálja a postaládámba a szórólapokat? Senki. Ez ugyanolyan, csak nem elektronikus módon. Különben is az emailt nem veszik még igazán komoly dolognak. (lsd apeh oldala)
1.a vádirat benyújtása előtt elrendelt előzetes max. 1 hónapig tart. ezt a helyi bíróság 1X 2 hónappal meghosszabíthatja. a 3 hónap után a megyei bíróság 2X, legfeljebb 1 évig meghosszabíthatja. ezt követően már csak a legfelsőbb bíróság hosszabíthat (nincs felső határ!).
a vádirat benyújtása után elrendelt előzetes az első fokú határozat kihirdetéséig, ezután elrendelte előzetes az eljárás jogerős befejezéséig, de legfeljebb a kiszabott szabadságvesztés tartamáig tart.
hát ilyen egyszerű...
2. az előzetes végrehajtásáról a 1979. évi 11. tvr. rendelkezik, amely kimondja, hogy: az előzetesen letartóztatott hozzátartózóval és más személyekkel levelezhet, havonta egyszer kaphat csomagot és fogadhat látogatót (118.§).
ez a jogszabályi háttér, ezt kell elfogadni...
Kedves jó ügyvéd úr!
Szeretném megtudakolni, hogy
1. valóban szinte nincsen időhatár szabva idehaza az előzetes letartóztatásba helyezés hosszúságának? Rémlik, hogy olvastam már egy-két évig eltartó előzetesről is...
2. az előzetesbe helyezett, ugye, nem elítélt, akkor minek alapján kaphat csak havonta egyszer csomagot, és miért csak a rokonai látogathatják, ugyancsak havonta egyszer?
Előre is köszönöm a választ!
üdv,
Ghanima
Kérdésem a következő: ha publikus egy email mondjuk egy hirdetési oldalon törvénybe ütközik-e ha arra szintén hiretéssel kapcsolatos SPAMet küldök??????
Jogász véleményére lenne szükségem!!!
Bocs de nekem azt irta ki nincs animal forum .
Én nem csak az állatok részéről tartom felháboritonak de CSak annyit , hogy már a Biblia is tiltja hogy nehágja meg állat hogy ez a gyakorletben hogy történik nem tudom , de fogalmam nincs hogy lehetne ezt jogi uton tiltani mikor sokan még enni sem adnak az allataiknak rendesn minden esetre jó hogy nics ilyen fórum . Miben az állatókkal való közösülést irják le.
Az üzletkötő amikor nálunk járt, aláíratott egy jelenléti ívet. Nagy valószínűséggel ezt ráhamisították a szerződésre. Faxon küldték át a szerződést, az eredeti példányt nem láttuk (és nem is írtuk alá).
Tanácsot szeretnék kérni, ugyanis egy nemzetközi internetes adatbázisforgalmazó cég, a Transworld Business&Buyers egy üzletkötője megjelent cégünknél pár hónapja. A nem kért megrendelés ellenére érvényesnek minősítettek egy nem létező szerződést, ami alapján egy behajtó cég folyamatosan küldi a gyorsan inflálódó számlákat.
Mit lehet ilyenkor lépni?Szeretnék valamilyen érdekvédelmi szövetséget létrehozni a hasonló cipőben lévő hazai cégekkel.Milyen eredményes lehet egy ilyen szövetség?Kihez kell fordulni nemzetközi cég esetén?
Kedves Fórumlakók!
Kérem, aki otthon van jogi kérdésekben mondja el véleményét a történtekkel kapcsolatban!
Mekkora esély van az estleges pert megnyerni?
2001. őszén integrációs szerződést kötöttünk a Békéscsabai AGROKER Rt-vel őszi búza termelés elősegítésére. Már a szerződés megkötésekor szóban jeleztük, hogy a terményt nem általuk kívánjuk értékesíteni. Az AGROKER munkatársa ezt akkor tudomásul vette, és közölte, ebben az esetben nem kötjük meg a szerződéscsomag részét képező temékértékesítési szerződést, és amennyiben fizetési határidőn belül kifizetjük a hitelezett forgóeszközök ellenértékét, szabadon rendelkezhetünk a terménnyel. Ebben a tudatban a termést saját úton értékesítettük, természetesen a tartozásunkat határidőre kiegyenlítve. Ennek ellenére az AGROKER mégis kötbér igényt jelentett be, hivatkozva a szerződés erre vonatkozó rendelkezésére aminek ugyanez a pontja azt is tartalmazza, hogy a szerződés a felvett hitelek kiegyenlítésekor érvényét veszti.
A vita adott: ők követelnek, mi nem fizetünk, és a bíróság majd dönt, kinek van igaza.
Ezzel egyidőben történt a 215/2002 (X.17) Korm. rendelet által biztosított támogatások igénylése, amit az integrátor szervezetek intéztek a termelők nevében, mivel a kapott támogatást az adóságállomány csökkentésére kellett fordítani. A rendelet előírja amennyiben a termelőnek nincs tartozása az integrátor felé, úgy az köteles 2002 december 31-ig a kapott támogatást átadni az integráltaknak. Az AGROKER ezt pénzt használta kötbér igénye kiegyenlítésére, polgárjogi szabályokra (nem írja melyekre) hivatkozva.
Nem egyedi esetről van szó, tudok róla, hogy elég sok termelő érintett a dologban.
Két kérdésem van:
Megilleti-e az AGROKER-t a kötbér, amit követel?
Adóságnak tekinthető-e olyan követélés, ami vita tárgyát képezi?
Úgy gondolom célravezető lenne közös jogi képviselőt keresni, de kiváncsi lennék milyen esélyeink vannak a fentiek ismertében. Aki tud rá időt szakítani, kérem tekintse meg a http://www.kardos.host.sk oldalakat, itt megtalálható az összes anyag ami az üggyel kapcsolatban pillanatnyilag rendelkezésre áll!
Én még mindig az 1/a-nál tartok. Amit utóbb leírt, az logikus, de még mindig nem tiszta, hogy akkor a BÍRÓSÁG dönt, vagy a feleknek kell kitalálniuk valamit?
üdv!
1. a, a bíróságot természetesen jogszabályban meghatározott feltételek kötik, így pl. nem lehet a megosztást elrendelni ha az nem lehetséges, jelentékeny értékcsökkenéssel járna vagy gátolná a rendeltetésszerű használatot.
b, ebben az esetben az eset körülményei alapján a bíróság dönt, pl. vizsgálja a teljesítőképességet megváltás esetén, nehogy végrehajhatatlan ítélet keletkezzen.
2. ha a szóbeli végrendeletre gondol: ÉS, vagyis az összes feltételnek egyszerre kell fennállnia.
Köszönöm az örökösödési ügyben adott válaszát, de ha mengedi lenne még ezzel kapcsolatban néhény kérdésem:
1. a., A hagyaték elosztásának módjáról ezek szerint a BÍRÓSÁG dönt, s ilyen szempontból csak az számít, hogy a döntés ellen ne tiltakozzon egyszerre mindkét fél?
b., Ha a három felsorolt megoldásból (közös tulajdonlás, megváltás, értékesítés) egy sincs olyan, melyet mindkét fél egyhangúlag támogatna, akkor mi alapján történik a döntés?
2. A felsorolt kritériumok között ÉS vagy VAGY kapcsolat van?
Már aláírtam a szerződést. És én pontosan tudom, hogy a bank mit akart érteni ezen a bekezdésen, mivel többször is elmagyarázták. Ők csak számlát akartak volna ennyiről, de valószínűleg ( ön szerint se!) nem sikerült jól megfogalmazniuk azt a pontot a szerződésben. Nekem jópárszázezer forintot jelentene, ha bele tudnék kötni, és tényleg úgy lenne, ahogy ön mondta. Akkor nem reménytelen, ugye? Nagyon köszönöm!
üdv!
aláírta már a hitelszerződést? ha nem, a hitelszerződés megkötésekor a közjegyzővel a szerződés összes pontját átbeszélik és közösen értelmezik.
az én értelmezésem szerint a 3, megoldás stimmel, vagyis 8 millió forintot kell igazolnia számlával, számlát helyettesítő egyéb okmánnyal és a nyilatkozatokkal.
A lakáshitel szerzödésem egy pontjának értelmezésével vannak gondjaim,
és ebben kérnék segítséget öntöl.
Ime a bekezdés a szerzödésböl:
"2.4 A Kölcsön egyes részletei folyósításaként elöírt müszaki tartalom
elérését a Hitelezö akkor fogadja el, ha:
2.4.1. az elöírt készültségi fok eléréséhez szükséges összes vásárolt
anyag, illetöleg igénybe vett szolgáltatás jogszerü eredetét igazoló, az
Adós nevére kiállított, összesen 8.000.000,- Ft, azaz
nyolcmillióforint számla, illetöleg számlát helyettesítö
okmányok eredeti példányát, a nem vásárolt anyagok és szolgáltatások eredetéröl és
mennyiségéröl teljes bizonyító erejü magánokiratba foglalt írásbeli nyilatkozat
eredeti példányát az Adós a Hitelezö részére bemutatta és
2.4.2. a fentiek szerint igazolt teljesítést a Hitelezö, szakértöje által, helyszíni
szemléje alapján elfogadta."
A kérdésem az, hogy minek kell nyolcmillió forintnak lennie:
1, a számláknak?
2, a számláknak és a számlát helyettesítöknek együtt?
2, a számláknak, a számlát helyettesítöknek és a nyilatkozatoknak együtt?
üdv!
az örökléssel közös tulajdon jött létre, amely megszüntetését bármelyik tulajdonostárs kezdeményezheti. a bíróság három féle megoldás közül választhat:
a, a lakást természetben megosztja (két ingatlan jön létre),
b, az ingatlant megfelelő ellenérték fejében az egyik tulajdonostárs tulajdonába adja (megváltás),
c, az ingatlant értékesíti és a vételárat felosztja a tulajdonostársak között.
fontos szabály, hogy a bíróság nem alkalmazhatja a megszüntetés olyan módját, amely ellen mindkét tulajdonos tiltakozik.
a szóbeli végrendelet érvényességéhez a törvény nagyon szigorú feltételeket támaszt:
a, az örökhagyó, életet fenyegető rendkívüli helyzetben van (betegség, baleset),
b, írásbeli végrendeletet nem tehet,
c, két tanú előtt végrendelkezik,
d, továbbá az érvényes szóbeli végrendelet is hatályát veszti három hónap után, ha az örökhagyó más alakban is végrendelkezhetett volna.
szerintem az általad említett esetben ezen feltételek nem érvényesültek.
egyébként, a hagyatéki eljárásban a közjegyző vázolni fogja a lehetőségeiteket.
Egy családi örökösödési ügyben kérném a tanácsát.
Az örökhagyó egyedülálló volt, írásbeli végrendelet híjján két élő testvére örökli az üresen álló lakásingatlanát. Egyes számú örökös az ingatlant sem eladni, sem a kettes számú örökös részére pénzben megváltani nem akarja. Kérdéseim a következők: 1. Kötelezhető-e az egyes számú örökös az ingatlan értékesítésére, ha a kettes számú örökös semmiképpen nem akar közös tulajdonlást? 2.Írásbeli végrendelet hiányában amennyiben az elhunyt többször és több tanú előtt kijelentette, hogy minden vagyonát két keresztlánya örökli, érvényesíthető-e az örökhagyó szóbeli végakarata és ha igen, miként? (Esetleg még a hagyatéki eljárás során?) 3. Milyen lehetősége van a kettes számú örökösnek a rájutó összeg megszerzésére?
