Csak a mérték és az időpont bizonytalan a gázáremelésnél
2004.11.19 08:31
Ismét napirenden a gázáremelés. A világpiaci árelmozdulások alapján egyértelmű, hogy az áremelés nem úszható meg jövőre. A kérdés csupán az, hogy a politikai szempontokat is mérlegelve milyen mértékben és mikor emeli meg a Gazdasági Minisztérium az árat. Az árszabályozás relatív kötött pályát ír elő, 2004 január 1-től import beszerzési árhoz kötött ármeghatározás van érvényben hazánkban.
A Népszabadság írása szerint 20% körüli gázáremelés lenne indokolt a januárban érvényesült, forintban mért beszerzési ár és a 2004 végén feltételezhető ár különbség alapján. A lap szerint könnyen előfordulhat, hogy ekkora mértékű emelést a kormányzat inkább két lépcsőben hajt majd végre.
A 20%-os mértékhez mindenképpen meg kell jegyeznünk:
1., az olajár az elmúlt három hétben több mint 20%-kal csökkent
2., a dollár euróval szembeni gyengülése jelentős tompító hatással bír
3., talán a legfontosabb: a MOL az elmúlt negyedévekben az idei évre meghatározott gázár magasabb eredménytartalma miatt folyamatosan tartalékot képzett, melyet a fogyasztók számára a következő ármeghatározásánál, alacsonyabb áremelés formájában visszaad.
Gázáremelés lesz. 2004-től a MOL gázkereskedelmi tevékenységét befolyásolja a hatósági ármeghatározás. A MOL ezen leánycége azonban jövő év elején az E.On többségi irányítása alá kerül. És itt érdemes emlékeztetni a 2001-es év eseményeire az árampiacon: a kormányzat a lakosság érdekeit védve leszorította az áramszolgáltatók árrését (a szabályozó környezet által meghatározott áremelés alatti árváltozásról döntött). Akkor a külföldi tulajdonosok fél év alatt kikényszerítették az árak helyre billentését és az MVM vállalta magára a veszteségeket.
Megítélésünk szerint a kormányzat jövőre nem kíván összetűzni az E.On-nal, így ha az előre determinált szint alatti áremelésről kíván dönteni a GM, akkor a deficitet közvetve-közvetlen ismét adó bevételek fogják pótolni.
Megállt a mezőgazdaság visszaesése, s előrejelzések szerint növekedhet az agrárium árbevétele - mondta a szaktárca közigazgatási államtitkára. Benedek Fülöp szólt arról is, hogy az előzetes aggályokkal ellentétben máris érezteti hatását az ágazatban az Európai Uniós csatlakozás.
No igen. Érezteti.
Több napos gazdatüntetés Békésben
2004. nov. 19., 16:59
Három napon keresztül útlezárásokra kell számítani a 44-es főút békési szakaszán, gazdatüntetés miatt - jelenti a HavariaPress. A Békés megyei mezőgazdasági termelők képviselői jövő szerdától péntekig tüntetnek majd, Békéscsaba külterületén.
A demonstrálók a megyeszékhely határában lévő almáskerteknél, mintegy 2 kilométer hosszan foglalják majd el a fél útpályát, várhatóan mindhárom napon délelőtt 10 órától délután 3 óráig. Ez idő alatt a környék forgalmában kisebb-nagyobb fennakadásokra kell majd számítani.
Bár délelőtt még úgy tűnt, nem lesz hatása a Járai Zsigmond és Gyurcsány Ferenc verbális intervenciójának, délután gyengülni kezdett a hazai valuta. Két óra körül néhány perc alatt egy forinttal erősödött az euró, fél négykor pedig majdnem két forinttal ért többet az euró. A Napi Online szerint a háttérben külföldi befektetők állampapír-eladásai állnak.
A piacon a nap folyamán összességében mintegy 100-300 millió eurónak megfelelő forintot adtak el, és piaci szereplők szerint ismét aktív volt a JP Morgan és a Goldman Sachs ház. Mindkettő rövid távon eladásra javasolta a magyar valutát, amelynek euróhoz viszonyított árfolyamát három hónapon belül 257-260 körül várják, szemben a héten jegyzett 243-244-es szinttel.
Több pénzből kevesebbet A pluszjövedelmet elvitte az infláció az idén Munkatársunktól, 2004. november 17. 00:00
Enyhén ugyan, de csökkentek a reálkeresetek az év
első kilenc hónapjában, döntően a közszférában visszafogott béremelések és a magas infláció miatt.
Ha kismértékben is, de továbbra is negatív a reálkeresetek alakulását mutató adat: az év első kilenc hónapjában a nettó jövedelem átlagosan 6,9 százalékkal emelkedett a múlt év első háromnegyed évéhez képest, míg az infláció ugyanebben az időszakban hatszázalékos volt. A keresetek reálértéke így 0,1 százalékkal csökkent az idén, szeptember végéig - derül ki a statisztikai hivatal tegnap publikált adataiból.
Az átlagos jövedelem vásárlóértékének enyhe visszaesését az előző két év drasztikus reálkereset-emelkedése után (egy évvel korábban a reálkeresetek emelkedése még meghaladta a 12 százalékot) a közszféra visszafogott béremelései magyarázzák: az állami szektorban az átlagos jövedelem mindössze öt százalékkal nőtt, ami két százalékkal elmarad a pénzromlás ütemétől. Eközben a versenyszférában a bruttó fizetések továbbra is majdnem tíz, de a nettó keresetek is 7,9 százalékkal gyarapodtak, vagyis a reálkeresetek itt tovább nőttek.
Az első kilenc hónapban látható egyenlőtlenség ellenére a közszférában még mindig magasabbak az átlagos jövedelmek: a nettó átlagkereset 88756 forint volt (a bruttó 157391) az első háromnegyed évben, míg a versenyszférában 88440 forint (134550 forintos adózatlan átlagkereset mellett).
Más viszont a kép, ha a fizikai és a szellemi foglalkozásúak átlagos fizetését nézzük: ebben az összevetésben mindkét esetben a közszféra marad alul. (Az összesített adat csupán azért mutat magasabb átlagos keresetet az állami szektorban, mert itt a szellemi foglalkozásúak aránya jóval magasabb.) A fizikai és szellemi foglalkozásúak bérkülönbsége emellett tovább növekedett: előbbiek nettó keresete 6,4 százalékkal, 68841 forintra, utóbbiaké 7 százalékkal, 117900 forintra emelkedett.
A legalább ötfős cégeknél és a költségvetési intézményeknél alkalmazásban állók száma 2,79 millió volt átlagosan az első háromnegyed évben, ez 0,9 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A versenyszférában (részben a kisebb vállalkozások rovására) a létszám 1,5 százalékkal bővült, az állami szektorban viszont egy százalékkal csökkent.
Alapkezelői, kereskedő és elemzői körkép: ki mit mond a forintról és a kamatcsökkentés(ek)ről? 2004.11.16 14:10
Az elmúlt napokban ismét központi témává lépett elő a forint/euró árfolyam alakulása, illetve a jegybank jövő hétfői kamatdöntésének kimenetele. Az inflációs folyamatok, illetve a forint rendkívül erős szintje következtében a piac az elmúlt hetekben kezdetben egy kisebb (25-50 bp-os) kamatcsökkentésre készült fel, az elmúlt napokban azonban egyre többen a korábban gondoltnál nagyobb mértékű (75, vagy akár 100 bp-ot kitevő) kamatcsökkentés lehetőségét sem zárták ki. A forint tegnap másfél éves csúcsra erősödött az euróval szemben, ugyanakkor a kamatcsökkentések latolgatásával párhuzamosan az elmúlt időszakban egyre többen a forint hirtelen bekövetkező jelentős korrekciójának lehetőségét is kiemelték, mintegy "megkongatva a vészharangot".
Ki mit mond ennek valószínűségéről? Milyen árfolyamszinten mozoghat a forint az elkövetkezendő néhány hétben, és elképzelhető-e az, hogy a forint egészen az intervenciós sáv erős széléig erősödik? Milyen mértékű lépés várható jövő hétfőn, és összességében mekkora kamatcsökkentés következhet be még az idén? Ezekről kérdeztük Barcza Györgyöt, az ING elemzőjét, Breznay Endrét, a Takarékbank deviza üzletkötőjét és Duronelly Pétert, a Budapest Bank alapkezelőjét. A szakértők véleménye megegyezett abban, hogy nem valószínű középtávon sem, hogy a forint a 250-es, lélektanilag is fontos határ fölé gyengülne az euróval szemben, ugyanakkor a kamatcsökkentés ütemének kérdésében különböző eshetőségekre hívták fel a figyelmet. Véleményüket abc-sorrendben közöljük.
Na most képzeljük el, hogy mekkora "ajándék" a magyar exportőrnek az Orbán által hazafias és populista szólamokkal védelmezett magyar forint, amely nem a gyönge dollárhoz, hanem az erős euróhoz képest van túlértékelve, és nem tegnap, hanem 2001. nyara - a csúszó leértékelés megszüntetése - óta szinte egyfolytában! A magyar exportőrök történetesen egy olyan kormányról álmodnak, mint az amerikai, amely az ottani jegybankkal együttműködve hagyja szépen csúszni lefelé a dollárt, minthogy az ország gazdasági érdekei, a növekedés céljai éppen ezt kívánják. Az erős forint tudniillik élesen szembe megy azzal a gazdaságpolitikai céllal, hogy Magyarország exportvezérelte növekedési pályán haladjon. Viszont - jegyezzük meg jól - kifejezetten bátorítja azokat, akik Amerikába már kevésbé, de mifelénk annál jövedelmezőbben (olcsóbban, mert kevesebb euróért) tudnak exportálni. Csak nehogy megérjük, hogy a szenvedő német stb. exportőrök rajtunk hozzák be azt, amit a tengeren túl elveszítenek, mert akkor magyar áru nem marad a honi piacon! Ennyit a forintvédő hazafiasságról.
"
Ne csak nagyok merjünk lenni, hanem erősek is!
Nna de kinek jó!
Nem értem miért jó az, ha szinte minden közgaszdász egybehangzóan állítja hogy rossz az exportnak, ezáltal a magyar gazdaságnak és az államháztartásnak (gyengébbek kedvéért - tudják kik- a kölcsöntörlesztés kamatának nagysága) , az erős forint.
De Fideszstratégia meglátszik: -nem érdekes, hogy mi rossz, csak az legyen amikor nem vagyunk hatalmon, ezáltal megrendül a bizalom a mostani kúrmányban és újra mi lehetünk hatalmon.!-.
Xarnak a pógárokra a fideszpógárok.
Brrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrr!!!!
wizes.
Ha meg lesz új monetáris tanács, - hamarosan- várható, hogy azonnal nagyobb ütemben ócsítják a Ft.-ot.
Oct a hülye Járai meg törpe tanácsadója mehet a náthásba!
*Feltételezve: 5%-os növekedést (és azt, hogy a költségvetés a GDP %-ában konstans) **Feltételezve, hogy az adósságszolgálat évente 80 MFt-tal nô (1000 MFt hiány 8%-a mint új kamat), azaz példánkban 1102 Ft-tal
Persze a feltételezések eléggé hasraütés jellegûek. Viszont szvsz növekedési oldalon is 'csaltam' méghozzá pozitív irányban ;) Es azt meg sem kérdeztem, mi fedezi a választási évet :))) szóval, ön honnan venné el?
Gyengus játékában a kérdés egyszerû: honnan venné el ön az a hiányzó 3,5 %-ot? (a 'védelmi és biztonsági' kiadások több mint fele, az egészségügy harmada...)
2004. november 16., kedd, 16:00|Utolsó módosítás: 2004. november 16., kedd, 16:03
A forint kedden enyhén gyengült a bankközi devizapiacon, az eurót délután 244,30/40 forinton jegyezték, mintegy 50 fillérrel erősebben a hétfői 243,80/244,00 forintos árfolyamnál. A forint 13,46 százalékon állt a sáv erős oldalán, 16bázisponttal gyengébben, mint hétfőn.
Mivel a forint konstans, az egész reálbér fogalom egy kicsit fura. Valójában az importtermékeknél az infláció kisebb lehet, mint a magyar termékeknél, ezért a vásárlóerô növekedhet reálbércsökkenés esetén is.
Ami a valódi kérdés az, hogy különbözô fogyasztói kosarak esetén mekkora a vásárlóerô változása.
Az azonban hasraütéses alapon is jól látszik, hogy az alacsony keresetû távfûtéses budapesti lakosok 'vásárlóerôváltozása' valahol a -20% 'felett'l lehet.
A jelen felmérés megerősítette a gazdálkodók azon igényét és törekvését, hogy a költségvetési forrásokat a vállalkozói szféra javára szükséges átcsoportosítani az államigazgatási kiadások rovására. A vezetők háromnegyede (77 százalék) ért egyet azzal, hogy csökkentsék a közigazgatási alkalmazottak számát, a leépítés módjáról és üteméről a válaszokban nem esett szó.
Egyébként pedig: ami az emeberek véleményét illeti, had legyek egy kicsit arrogáns - mind tudjuk, hogy a nagy átlag azt szajkózza, amit hall (marketing). Nagy néha észreveszi, ami a bôrén csattan, de többnyire nem, és iszonyú gyorsan felejt.
Az idén január-szeptemberben a bruttó nominális átlagkereset 7,9 százalékkal, a nettó 6,9 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit; a fogyasztóiár-index 7 százalékos növekedése mellett ez 0,1 százalékos reálkereset csökkenést jelent - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kedden. ');//--> on error resume next ShockMode = (IsObject(CreateObject("ShockwaveFlash.ShockwaveFlash.5")))Sub banner_54900_FSCommand(ByVal command, ByVal args) call banner_54900_DoFSCommand(command, args)end sub Az idén az első nyolc hónapban a bruttó nominális átlagkereset 8 százalékkal, a nettó átlagkereset 7 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit; a fogyasztóiár-index 7,1 százalékos növekedése mellett ez 0,1 százalékos reálkereset csökkenést jelent. Tavaly az első kilenc hónapban a bruttó nominális átlagkereset 13,5 százalékkal, a nettó átlagkereset 17,0 százalékkal, a reálkereset - a fogyasztóiár-index 4,4 százalékos növekedése mellett - 12,1 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit.
A pesszimistábbá váló üzleti várakozások miatt októberben 3,6 ponttal mínusz 15,5 pontra csökkent a GKI-Wallis konjunktúra-index értéke - áll a GKI Gazdaságkutató Rt. Európai Unió támogatásával készített felmérésében.
Az üzleti bizalmi index értéke érezhetően, egy hónap alatt 4,7 ponttal mínusz 11,7 pontra romlott, a fogyasztói viszont gyakorlatilag nem változott, mínusz 25,8 pont volt októberben.
A felmérés szerint az üzleti szférán belül minden ágazat várakozásai romlottak. Az iparban főleg a termelési kilátásokat látják sokkal rosszabbnak, igaz ezt a borúlátást rendelésállomány változatlan megítélése nem támasztja alá - jegyzik meg a kutatók.
Csökkent a készletek átlagos szintje, az áremelési szándék, de a foglalkoztatási hajlandóság is.
Az építőiparban a termelés, a rendelésállomány és a foglalkoztatási lehetőségek megítélése egyaránt kedvezőtlenebb lett. A kereskedelemben a szeptemberinél sokkal rosszabb üzletmenetről, s passzívabb jövőbeni megrendelési politikáról számoltak be. Az inflációs várakozások viszont e szektorban is csökkentek.
A fogyasztók saját pénzügyi helyzetüket októberben lényegében ugyanolyannak látták, mint szeptemberben, de a következő 12 hónapban enyhe javulást vártak. Az ország gazdasági helyzetét hasonlónak ítélték, mint az előző hónapban, de a következő egy évben némi romlást valószínűsítettek.
Inflációs várakozásaik ezzel szemben mérséklődtek a szeptemberihez képest, s a következő 12 hónapra szintén alacsonyabb ütemű áremelkedésre számítottak.
A munkanélküliségre vonatkozó várakozások nem változtak. A lakosság vásárlási kedve emelkedett, de a következő 12 hónapra vonatkozó várakozások enyhe pesszimizmust mutattak. Érezhetően csökkent a megtakarításra kedvező alkalmat látók aránya.
Ebben az évben január-júniusban a háztartások 1 057 milliárd forintért vásároltak élelmiszert, háztartási vegyi árut és kozmetikumot. Az összeg hét százalékkal haladja meg az előző év első hat hónapi forgalmát.
Látom lelki szemeimmel, amint Gy. F. erre reagál:
"A köiltségvetés hiánya éppen annyi, amennyiért önök bevásároltak az elôzô félévben".
Jövőre 67.331.333.444 milliárd forint érkezhet at országba külföldi befektetőkön keresztül. Ehhez csak az kell, hogy idejöjjenek. Ezt az egy feltételt könnyű teljesíteni. Ha ez teljesül, már csak itt kell maradniuk, és befektetni a pénzt. Ez csak azon múlik, hogy a fidesz gyűlölködésre építő aknamunkája ne arathasson sikert!
Danske Bank: rövid távon is korrekció a forintpiacon 2004.11.12 16:23
Megváltoztatta véleményét a forintpiacról Lars Christensen, a Danske Bank Copenhagen elemzője. Megítélése szerint a forint a következő időszakban gyengülni fog. A következő 3, 6, 12 hónapban az euróval szembeni keresztárfolyam 255, 255, 260 körül ingadozhat.
Lars Christensen szerint a forint gyengülése a fennálló ikerdeficit probléma miatt fog bekövetkezni. Az elemző csak nagyon mérsékelt javulásra számít a folyó mérlegben. Bár a bérnövekedés dinamikája némileg enyhült, Christensen nem számít érdemi lassulásra a fogyasztásban, ami a hiány csökkenését gátolja. Az érdemi fogyasztásnövekedés mögött az alacsony kamatozású devizahitelek népszerűsége is komoly szerepet játszik. A bank elemzője szerint a jövő évi PPP projektek miatt a költségvetés részéről jelentkező keresleti hatás a korábban becsültnél nagyobb lehet, mely szintén negatívan befolyásolhatja a folyó mérleg egyenlegének alakulását.
Az elemző szerint a gazdaságpolitika hitelessége romlik. A költségvetés módosított célkitűzését is várhatóan túllépik majd a tényadatok. A deficit elérheti a GDP 5.6-5.7%-át. A hitelességet tovább rontja, hogy a Pénzügyminisztérium az ÁFA elszámoláson keresztül a ténylegesnél jobbnak állíthatja be az egyenleget. Ezek alapján megkérdőjelezhető, hogy a kormányzat mennyire elkötelezett a deficit leszorításában.
A Danske Bank Copenhagen ezek alapján kevésbé tartja vonzónak a forint- illetve az állampapírpiacot. Emiatt a befektetőknek nagy óvatosságot javasol. A forint erőssége fundamentálisan nem indokolt, és elsősorban a forró pénzek beáramlása miatt áll a jelenlegi szinten. A bank elemzője szerint rövid távon is jelentős korrekció és volatilitás várható.
2004. november 13., szombat, 14:03|Utolsó módosítás: 2004. november 13., szombat, 14:03
Az Európa Terv 2 keretében 2007 és 2013 között mintegy 6500 milliárd forint fejlesztési forrás érkezhet az országba. A programról szombati, informális ülésén tárgyal a kormány, a bevonható tőkével és támogatással az összeg akár duplájára is nőhet.
Ehhez az összeghez kapcsolódik még a hazai költségvetés támogatása, valamint a bevonható magyar és külföldi magántőke, így reálértéken mintegy 12 000 milliárd forintnyi fejlesztés valósulhat meg, mondta László Boglár kormányszóvivő. A legfontosabb célok között szerepel a jövedelmek, valamint a foglalkoztatottak számának emelése, a lakásépítés és európai színvonalú infrastruktúra kialakítása - mondta a másik szóvivő, Batiz András.
Forráshiány miatt elmaradnak a fővárosi útfelújítások?
november 11. 19:31
[MTI]
Az állami költségvetési javaslat jelenlegi formában történő véglegesülése esetén csak a töredéke valósulna meg jövőre annak a 18 milliárd forintos út- és hídfelújítási tervnek Budapesten, amelynek beruházási programját már el is fogadta a fővárosi önkormányzat - tudta meg az MTI nevük elhallgatását kérő fővárosi képviselőktől.
Bőhm András, a fővárosi SZDSZ frakcióvezetője, ezt megerősítve, csütörtökön elmondta, hogy Medgyessy Péter kormányfő és Demszky Gábor főpolgármester májusi megegyezése alapján fogadták el a "soha nem látott nagyságú" út- és hídfelújítási tervet. Az előző kormányfő ugyanis vállalta, hogy az állam minden egyes önkormányzati forinthoz ugyanannyit tesz hozzá az útrekonstrukciók meggyorsítására.
A költségvetés tervezetében szereplő, országosan 10 milliárd forintos útjavítási céltámogatásból azonban a fővárosnak csak 2 milliárd forint jutna a remélt 8 milliárd forint körüli összeg helyett - jegyezte meg a politikus.
