Nekem több ARA cipőm van. A régiek jobbak mint az újak. Úgy értem, valóban tiszta bőrből vannak. Sajnos minden régebbi cipőm kicsit nagy lett.
Amit nem tudtam, az ARA volt a Salamander tulajdonosa, ők adták el. Nekem az a bánat, hogy a Salamandernél sok más jó márka is volt, amiket ma nem találok sehol, igaz annyira nem is kerestem. Kicsit el vagyok kényeztetve, mert Zürichben 20 évig kizárólag Baly cipőkben jártam, amik nem csak tartósak voltak, de szépek is. Sajnos azt is eladták, már régen. De talán erre a pár vasárnapra már nem kell nekem olyan sok cipő.:-)
Az ARA-t ismerem, nem rossz, lehet hogy majd egy idő múlva én is ilyesmire térek át. Itthonra (meg néha utcára menni benne) Birkenstock-on sokat gondolkoztam, de nekem az túl lapos ahhoz, hogy igazán szeressem. A lábam egészségéért annyit teszek, hogy itthon ergonomikus papucsban vagyok. Mikor a régi Schollom elszakadt, egy halom pénzt elszórtam erre, vettem új Schollt, Birkenstock-szerű Clarks-ot, FitFlop bőrpapucsot, FitFlop báránybőrös papucsot, és egyik se volt kényelmes, a pár éve eltört lábam különösen kényes. Úgyhogy maradt az eleve megvolt ergonomikus, nagyon kénylemes FitFlop gumipapucsom, amit tulajdonképpen strandra vettem. Vettem hozzá ún. (ál)tabi-zoknikat, amiknél külön van a nagylábujj. Szerencsére nem sokan járnak ide hozzánk. :)
A CCC a legalja, még gyerekcipőben is. A Deichman szerintem nem olyan rossz, akár márkás cipők is találhatók ott. Én ugyan nem a te korosztályod vagyok, de nálam az egyik legjobb az ARA, ami sok helyen megtalálható hál ISten.Most egy piros Birkenstockot üldözök, olyan lábközi sarut, de eddig nem volt szerencsém.
A fiam csak online vásárol cipőt, nagyon jókat és márkásakat, ráadásul lényegesen olcsóbban, mint ahogy az itteni üzletben lehet kapni. Ha nem jó, akkor ingyen visszaküldi. Így vett nekem egy éve egy nike, fehér sportcipőt fillérekért, Soha nem szerettem a fehér cipőket, - gondoltam, hogy sose lesz rajtam-, de ez egy végtelenül kényelmes, és jó cipő. Le nem rohad a lábamról!
Rendes boltba én se tudnám, hogy hova mennék....Buffalo, Vagabond márkaboltok eltűntek, RENO és Salamander cipőboltok dettó. Tamaris mindenhol van ugyan, de nagyon hamar tönkremennek, és ahhoz képest nem olcsók. A CCC-t utálom, tele van műanyaggal és az üzletekből is olyan gumiszag árad. A HUMANIC itthoni választéka meg valahogy nagy általánosságban nem felel meg az ízlésemnek, bár persze vettem már náluk nem egy cipőt. A Deichmannban meg túl sok a gagyi. (Bár az egyik volt kedvenc szandálom, ami egyszerre volt nagyon kényelmes és csinos, pont onnan volt.)
Cipőt biztos nem veszek neten. Nekem az látnom és próbálnom is kell. Felemás a lábam, mostanában össze ment, vagy más a számozás. Régen 39, most a 38 jó rám általában. Tudom vissza lehet küldeni, de én nem szeretek ilyesmiivel foglalkozni. Nincs most szükségem semmire. Majd valahol egyszer csak elém jön egy cipő, amibe bele szeretek és megveszem.:-)
Én leginkább online veszek cipöt, ami a magyar cipőt illeti, azt se tudtam, hogy egyáltalán van olyan.
Jóideje leginkább az ecipőtől és a Zalando-tól vásárolok, ezek mindenféle márkát árulnak az olcsótól a designerig, és egy általam mindig elért nemtudom összeg felett ingyenes szállítás van ingyenes visszaküldéssel. És mivel feles méretem van, szinte mindig működik az, hogy elől nyitott cipőnél a kisebb, zártnál meg a nagyobb méretet veszem.
A hazai cipők, azt hiszem kimaradtak az életemből. Mikor haza jöttem, felfedeztem a Salamandert, de az is bezárt örökre, mindenhol, Bécs, Berlin stb. El se tudom képzelni, hol találnék cipőt ha keresnék. Szerencsémre nem keresek.
Ezt usmerem, mármint a Blázeket. Egyszer vettem ott egy ernyőt. Nagyon jó barátnőm lakott a házban, jártam hozzá gyakran. A házat még gyerek koromból ismertem. De Tisza cipőboltot most se látok a képen.:-(
Nagyon sokszor járok arra, de még soha nem láttam ott cipőboltot. Van egy táskabolt a sarkon és valami vendéglátóipari egység, de cipőbolt? Legközelebb megnézem.
Élveznéd barátnőm házát Rákoshegyen. Volt egy idő, mikor azt hittem elviszi a ház tetejét a leszálló malév gép. Most már jobb a helyzet, de azért csendesnek nem mondanám a helyet.
Engem, nyilván nőként, nem vagyok annyira izgalomba a gépekért, soha nem tudott izgatni. Életem első útja ibusz turistaként rémálom még most is ha eszembe jut. Utána 9 évig nem ültem repülőre. Aztán mikor felkerültem északra, rájöttem, hogy muszáj ha napot akarok látni. Nagyon féltem, de akkor már persze modern nagy géppel mentem és semmi izgalom nem volt. Mára már tök mindegy, hogy buszra vagy repülőre szállok. A busz javára szól, hogy bármikor ki lehet szállni és nem kell 10-12 órát egy helyben tipródni. Nem is beszélve attól a rettenetes tömegről, ami manapság a reptereken van. Nincs már szándékomban repülővel utazni ebben az életben. De a fiatalok csak utazzanak, bírják a gyűrődést és utazni csodálatos dolog.
Azt én nem tudom, de legalábbis időszakonként elég sokat, és annyira fölöttünk, hogy sokszor eszembe jut, mi van, ha ránkesik egy. Láttam szinte minden Légikatasztrófa részt. :)
A szüleim Malévos (irodai) dolgozókként ismerkedtek össze. Anyám volt még Pest feletti sétarepülésen is anno.
Fölöttünk is légifolyosó van (Zugló), az erkélyről kiválóan lehet repülőket nézegetni. Nyitott erkélyajtónál mondjuk nem öröm, meg kertes házban lakóként se értékelném, de így elvagyunk vele. Hidegben meg nagy melegben is úgyis csukva van minden. :)
Személyes kötődésem van repülőgép vezetőkkel, gyerekkorom jelentős részét a perőci reptéren töltöttem.
Életem nagy élménye volt, amikor Algírból jövet a szomszédom hozta Párizsból a Malév járatát, miután megbeszéltük, melyik járattal jövünk haza. A felszállás kivételével végig a pilótafülkében dekkoltam, sok diát lőttem az éjszakai leszálláskor.
A másik, hogy előttem fordul ki a légi folyosó, ha a 31-es küszöbről szállnak fel a gépek, sokuk már személyes ismerősöm, akár hangja alapján is.
Ez sem tud lázba hozni. Mikor Lényemet egyszer régen elküldtem Floridába lakást venni, akkor kisértem őt oda vissza izgatottan. Pontosan tudtam, mikor száll le és ki , majd be és fel. Akkor még át is kellett szállni, Amerikán belül. De személytelenül már nem érdekelnek a repülők sem.
