Amúgy a 109-es mai állapota is csak igen-igen nagy jóindulattal nevezhető korhűnek:
A gőzdóm sosem volt zöldre mázolva, a 109-es sorozat tagjainak 1932-ig biztosan sárgaréz dómfedelük volt, de még a MÁV állagba vétel (feketére festés, át-pályaszámozás) után is volt olyan gép, ahol festetlenül hagyták, mert jellegzetes és szép megjelenést kölcsönzött a gépnek. Igen nagy hibának tartom, hogy ha már egyszer ragaszkodtak a zöld-piros eredeti kivitelhez, ezt a hiányosságot nem pótolták. Egy szakmáját közepesen jól ismerő lakatos simán megcsinálná.
A 2004-es felújításkor lemaradt a füstszekrény elejéről a jellegzetes szegecssor, helyette egy igénytelen hegesztési varratot "csodálhatunk" meg a gép orrán.
(Mibe került volna legalább használt kapupánt csavarokból imitálni, ha már szegecselni elfelejtettek Istvántelken? Tudom-tudom: időbe, törődésbe, igényességbe, meg két órányi plusz munkába...nem éri meg, mert a hiánya csak egy ilyen kukacos szegecsszámlálónak probléma...)
A DV-nél a füstszekrényben "békaszájú" kéményfúvóka volt beépítve, ennek rudazata eléggé jellegzetes (volt) a kazán jobb oldalán, ezt a MÁV-nál fix keresztmetszetűre cserélték, a rudazatot pedig megszüntették.
(ezt is lehetett volna egy optikai tuninggal imitálni, de minek...)
A DV lámpái alakjukban és méretükben jelentősen eltértek a MÁV szabványtól, ezt is lehetett volna replikákkal pótolni, a gépen lévőket meg felaggathatnák a füstiben az egyik statikus mozdonyra az ordenáré traktorlámpák helyett.
Szintén lemaradt a felújításkor a kézifék jelzősodronyának teljes tartó- és vonószerkezete a szerkocsi széntere fölül, a sátor jobboldali ablaka mellől, valamint a tetőről és a kéményről.
A turbót el lehetne rejteni a trepni alatt is, mert szintén nem tartozéka az eredeti kivitelnek.
A felső lámpa miatt nem zúgolódom, a háromfényű homlokvilágítás biztonságtechnikai követelmény, akkor is ha előremenetben igen hülyén fest vele szerencsétlen mozdony-szabály az szabály.
Hasonlóképp az üzemszerű használat miatt vannak további eltérések az eredeti állapottól:
A méretes fekete légsűrítő a kazán bal oldalán szintén MÁV hozadék, az eredeti gépen ilyen nem volt, mivel a DV-nél légűrféket használtak, amihez nem tartozott ilyen látványosan nagy fémszerkezet. A Hardy-fék kéménye a sátor tetejének jobb oldalán került elhelyezésre, ma ennek nyoma se látszik, ahogy a légűrfék-vezetéknek se a mozdony és a szerkocsi mellgerendáin.
A MÁV légsűrítő miatt volt szükség a második kenőprés felszerelésére is, eredetileg a mozdonyon egyetlen DSA kenőprés volt, nem pedig két Friedmann...
A futóforgóváz eredetileg fékezett volt, a MÁV állagba vételkor ezeket a féksarukat és rudazataikat leszerelték.
dióhéjban talán ennyi...
L
