A jó és rossz egy bizonyos szint után nehezen értelmezhető. Előtérbe kerül a "tecc", ahogy írtad. A tökéletes pedig a koncerttermekben sem létezik, hizs pl van akinek a Müpa, van akinek az Akadémia tecc. Persze a "tecc"-től függetlenül az élményt első sorban a zene szolgáltatja.
Manapság nem nagyon gyártanak olyan hangszórókat amiket szeretnek a csövek. A kor divatja szerint kis láda - jó mélyek -> erős mágneskör, nehéz membrán, alacsony érzékenység. Teljesítmény van bőven, csak tolni kell neki. Csak nem csövekből. Vannak persze érzékenyek, elsősorban a szélessávúak, másodsorban az erre specializálódott gyártók igen drága darabjai. Ez utóbbiakból egy-egy hangszóró ára eléri a teljes Kaláka projekt költségét, azelőbbiekhez pedig butornyi dobozok kellenek.
A 90db körüli érzékenység is alig elérhetőnek bizonyult. Innét már determinálva van, hogy a Kaláka nem szólhat jól pár wattal. A 10w körüli belépő teljesítmény szvsz még jónak mondható.
Szerinted lehet jó erősítőt készíteni negatív visszacsatolás nélkül a mai (meg a tegnapi) hangszórókat ismerve? Szerintem nem. Egyáltalán létezik jó erősítő és hangszóró? Mert szerintem nem, csak hallgatható.
A Promitheus gazdájánál nem kérdeztünk rá a használatára. Ha nem vagy rég használta ott a bejáratatlanság súlyos hibát okozhat, különösen mivel ezüstös.
Ismerem az erősítőt, van a dunaaudióban combos visszacsatolás. Ha nem lenne akkor biziny egész másképp szólt volna. És várom a planár hangszóró meghallgatást!!!
Határozott javulás volt a hangban, ez egyértelmű volt még 2 W-on is, és inkább az erősítők hiányosságait hallottam mint a hangszóró hibáit. Ami nagy csalódás volt a trafós hangerőszabályozó, mert derekasan lerontotta a hangot, pedig sokat vártam tőle. A Kaláka már hallgatható stádiumban van, persze biztos hogy lehet még finomítani rajta a hangváltókba jobb kondikkal pl. De az már biztos hogy 8-12 w alatt nem lehet hozzá erősítőt választani, és ezt nem az erősítő max teljesítményére gondoltam, hanem amit még hallható torzítás nélkül ad le. Megfelelő erősítővel meg fog táltosodni.
Na szóval. Hol is kezdjem. Elősszőr a hanxóró. Egész jól szól, de azért elmarad a most készülő Tau-Ceti Mark iii.-tól. Hangerőben persze nagyobbat tud, de a közepe az katyvaszos az ESL-hez képest. Nagyon örültem annak, hogy normál beszéd közben nincs mély brummogás a szöveg alatt, mint nagyon sok gyári hájend kütyünél. (a mélyekkel szoktak így csalni) Az erősítőmmel a dinamikát jól hozta. Való igaz 10W azért kell neki. A végfokomból kb 7-8-at használt el, azaz egy 300B SE az kicsit sírna rajta, ugyanúgy mint ahogy Árpi erősítője is vérzett. Nem el, csak úgy. Sajna szeríntem a közép hanxóró hangján érezni a hangváltó viszonylagos bonyolultságát. Én ezt tartom a 3utasok hátrányának. C-L stb mindenféle variációban, azon a hanxórón amelyika zene spektrumának 50-40 %-át, az emberi hang nagyrészét közvetíti ott, ahol a fül a legérzékenyebb. Ettől függetlenül egész jó volt az én elillesztett 4 ohmos erősítőmmel. Az erősítők: Árpi végfoka ide kicsi volt (csövesbaráthangfal hmm... ) volt az oka. Az Evergreen kicsit tranyóshangú, szerintem nincs benne visszacsati, mert az a divat, dehát PP-t nehéz összehozni -főleg nem triódából- úgy, hogy a páratlanszámú harmonikusakat visszacsatival ne csökkentsük. Lehet ez az oka a tranyós hangnak, ámbátor ez a kütyü is jobban szólt délután. Ugye én mindig mondtam, hogy minnél több trafó van egy erősítőben, annál szebben szól. Gondoltam nincs is másik olyan barom aki 9-et beleépít. Csalódtam. Van. :o)) Szóval a 300B az 300B, a páros harmónikusokat a PP kioltja. Meg persze a tantálum (Sinkoh?) ellenállások, a mikrohullámú sütő kondérjai megtették a hatást. Az építő tudta, hogy a Hammond kimenői sokkal rosszabbak a DysCus félénél, ezért Lundahlt (amorfot?) használt. A lundhal amorf lehet hogy jobb a Dyscus félénél. :o) A tantálum egyébként a DAC-omat is (9 trafó) feldobta kicsinyt. Gratula Sanya! Tied az első hely! Köszi a megrendezést, legközelebb planár hangfalak meghallgatását rendezzük meg.
Ez elég jelentős változást hozott. A Pacsmagon hallott verziónál csak a mély - közép váltásnak volt egy nulladik verziója, a közép - magas szinte véletlenszerűen (hasonló hangszórókkal egy netről puskázott váltó alapján) összedobált alkatrészekből állt.
Kevéssé hallható változást hozott a mély kimerevítése:
Kkfélegyházán akkor kezdett el a hó esni mikor összepakoltunk. Utána átmentünk Nagykörösre meghallgatni Istvan01 rendszerét. Már rég szerettem volna fülügyre kapni, igen komoly vasai vannak. Igen komoly hangot is hallottunk belőle. Sajnos a hallgatózásunkat nem igazán pozitívan befolyásolta, hogy az úton odafelé, és utána is folymatosan esett a hó, úgy rendesen. Tűkön ülltünk. Fél óránál alig több időt töltöttübk ott, de megérte :)!. Kkmét felé autózva kissé átértékeltük helyzetünket és meglátogattuk Bendegúz szüleit egy egyéjszakás csövezésre. Ezuton is köszönöm nekik a vendéglátást, még úgy is, hogy nem olvassák soraimat. Isteni zakuskát kaptam, jót aludtam. Jobbat mint ami potenciálisan benne volt az éjszakai haza felé útban :). Igazából szerencsénk volt, hogy átmentünk Nagykörösre, ha azonnal haza indulunk rettenet időjárást kaptunk volna az útra. Így ma reggel ugyan még esett egy rendes adag, de elfogadható úton autóztunk hazafelé, jobbon mint odafelé. Az az alásózott 5-10 cm-es hó rettenet volt.
Az már pénteken látszott az előrejelzésekből, hogy ezt az útat nem fogom olyan símán megúszni mint a kaposvárit. Reggel fél hétre jött Bendegúz, addigra már szépen esett a hó. Megküzdöttünk az alá sózott friss 10cm körüli hóval, kis késéssel, de még a 9-10 közti érkezési időbe beleférve, telefonos rávezetéssel megtaláltuk a helyszínt. A létszám szerényebben alakult mint vártuk, de dél tájékára szépen felfejlődöt. Kiválasztottuk a meghallgatás helyszínét, egy kb közepes - nagy lakószoba méretű helységet. Gyengén bútorozva, fagymenetes hőmérsékleten. Feltekertük a fűtést, pakoltunk egy kicsit A hallgatózást Gáborka Dunaudio csövesével kezdtük, Studer cd + Discus DAC forással. Kábelezés: a közép - felső szekciót Siltech LS-110 Classic, a mélyet HT Fantasy kábellel tápláltuk. Az erősítő - dac kapcsolattot Lacy féle IC biztosította. Ránézésre a számítógépes wireless eszközök antennáját tápláló koax. Az erősítő régóta nem járt. Ez, vagy a többi elem nem megfelelő bemelegedése okozta, de nem volt jó a hang, olyan rossz tranyós. Türelmetlenek voltunk, cseréltünk 6c4c azonios nevű csöveiből épített dc csatolt 2,5 wattjára. Ez kicsit a szabványnál érzéketlenebb, elég halk volt, cseréltünk a hozzá jobban passzoló kimenetű, szintén 6c4c által épített, dacra. Csöves kimenet, a chip típusára nem emlékszem. Szépen zenélt, csak nagyon álmatagon. Lapos, erősen dinamika szegény hang. Közben Discus már melegítette a számtalantrafós (mind made by Discus) 300b drive 211 erősítőjét. Cseréltünk erre, és vele együtt természetesen a dacjára. Erőteljes, dinamikus megszólalás. Ezt az erősítőt már korábban is hallottam, hasonló hibákat produkált most is. Kissé karcos megszólalás, torzulás a magas tartományban, puffogó mélyek. Több féle zenét hallgattunk : Belafonte, Brubeck Carnegie Hall, Blood Sweet and Tears, Netrebko.... nem emlékszem pontosan, nem is voltam bent végig, időnként én is kimentem egy kis traccsra. A digi forráson kívül Dzogcsen Nagrája is bevetésre került. Mocsári Károly Liszt játéka, az A38-on készült blues. Ez a zene választék futott nagyjából egész nap, a végén a szentendrei impresszionista est felvétele is előkerült. Az időközben befutott Sanya brutál 300b pp erősítője is melegedett. Grafitos kínai 300b, Nhc Brenners féle amorf kimenő, Tangó NC14 interstage, két fokozatú, kondis csatolású meghajtás kismeredekségű triódás (típusra nem emlékszem) kondis csatolású (Calrity Cap) meghajtással, olajpapír tápkondik. Két monoblokk, hangerőszabályzás nélkül. Megpróbáltuk milyen hangerőn szólal meg közvetlen dac kapcsolattal. Túl sok volt. Bekerült Otari trafós hangerő szabályzója, Promiteus típusú. Ez sajnos nem csak a hangerőt csökkentette, bele szólt a hangminőségbe is. Számomra ez volt a nap legjobb hangja. Természetes megszólalás, közel hozta a 211 dinamikáját, jó hangszerek. A mélyek egész nap problémásak voltak, nálam itthon a 2a3-al kontroláltabbak. A 300b pp után vissza tapsoltuk a Duanudio és a Discus erősítőket egy vígasz körre. Mindkettő jobb volt mint a nap elején.Úgy látszik a helység és a láda bemelegedése nekik is sokat segített, de nem változtak annyit, hogy Sanya 300b-jét megszorítsák. Más hangsugárzó nem érkezett, nem tudtuk mivelösszehasonlítani.
Sajnos a várt erősítők közül nem futott be egy csöves és egy ellenpontnak szánt félvezetős. Előző, illetve aznapon mondták le az érkezést, így a félvezetős pótlására már nem volt lehetőség. A napi hallgatózás számomra több tanulsággal is szolgált. Az egyik az, hogy a Kaláka mindent hűen közvetített ami előtte történt. Az a benyomásom volt róla, hogy nem tudta semmi zavarba hozni. Az minden esetre most is bebizonyosodott, hogy 2-3 W kevés. Finoman, részletgazdagon szól ugyan, de a dinamika nagyon hiányzott. Hogy mennyire tud ezt a teljesítmény szintet hallgatóknak megoldás lenni azt elsősorban az határozza meg, hogy milyen más lehetősége van. Nálam a 14cm-es Sonido Nea után előre lépés, gyakorlatilag azt mindnben megszorítja. Az 93db a gyári adatok szerint. A 2-10 w teljesítményű erősítőkhöz a Kaláka 90db körüli érzékenységénél érzékenyebb hagfal szükséges a megfelelő dinamika biztosítására. Hogy a Kaposváron általam saccolt 10w környéki alsó teljesítményhatár mennyire reális azt nem tudtam kontrollálni, nem volt ilyen erősítő. A 211 és a 300b is jóval felette volt, azok szépen meghajtották. A legfőbb tanulság, hogy a meghallgatásokra egy stabil, a láda kvalitásainak megfelelő, etalonként (nem felülmúlhatatlan!) használható lánccal kell(et volna) elmenni. A több féle vas rendszerbe állításakor nincs mihez viszonyítani. Nem tudni mi származik az akusztika, a sokféle rendszerkomponens eltérő hangi tulajdonságaiból.
