Tomcat csinált egy feszültséglevezető rovatot az AUDIOLANDbe efféle címmel, és ezáltal keletkezett egy kis "kávéház". Amiképp az egyes rovatok szakosodottabbakká lettek, békésebbek és több átjárás is lett közöttük. Sapirico of RILAK
Másold be a Magyar-magyar magyarázó IV-ben megfogalmazottjaid ide , ezután nézd meg , hová szoktam írni , és az ITTENI beírásod linkjét kopizd be azokba az okos rovatokba , mert így előbb-utóbb meglesz a válasz Fontos Kérdésedre .
Jelentéselemzéssel foglalkozzanak rovatunkat illetően majd a nyelvészek , egyetemisták és egyéb jövőbeli alakok . Nagyon Fontos helyre kerültél , de mást is kell munkához jutni hagyjunk .
Nem találom a Törzsasztalon a " Szavak -TÁL végződéssel" nevű ( végződésre ? ) nevű rovatot . Sem a kedvenceimben , sem a normálban . Rosszul emlékezem , hogy volt ilyen ? Bé szerettem volna írni egy odaillő szót. . . most mi van ?
Sárkány égi tavon (A Szárnyas Sárkány pixelbe mártva)
Széman Richárd fotográfus kiállítása a bajai Ady Endre Városi Könyvtár és Művelődési Központban Baja, Munkácsy u. 9. 2012. október 16-tól november 10-ig A tárlatot október 16-án, kedden 18 órakor Béres Béla művelődésszervező nyitja meg. A kiállítás kurátora Kémeri Attila.
Széman Richárd a kezdetektől a fotózza az idén tizenkilencedik alkalommal megrendezett nyírbátori Szárnyas Sárkány Hete utcaszínházi fesztivál történéseit. A most bemutatott válogatás ennek az évről évre égbe szálló három napos tündérvilágnak, tünékeny nyírségi manószigetnek pixelbe mártott lenyomata.
"És közben kerestem, hol ágálnak a csepűrágók, az utcaszínházasok, a pillanatnak élő furcsa, szeretnivaló különcök, a kultúra peremén élő zsenik, akik egy jobb korban királyok kegyeltjei lennének... Csepűrágó barátaimat kiemelem saját idejükből, próbálom beemelni őket valamilyen meseidőbe” (Széman Richárd)
A Széman-féle egyedi tecnhika hasonlatos annak a folyamatnak az eredményéhez, mint amit a könnyűzenében figyelhettünk meg az elmúlt két évtizedben: ahol autentikus vagy retro alapokat öltöztetnek modern köntösbe. Széman mesternél is a régi analóg technika keveredik a digitálissal. A régi, nagyméretű, használt, analóg negatívokat (üveg, vagy celluloid) beszkenneli. Ezeket néha digitálisan átszínezi, miközben megtartja az alapanyag textúráját, sérüléseit, képmaradványait – ezt használja a kép hordozójaként, erre kerül az új digitális anyag. Széman a színpad körüli, és a színfalak mögötti élet mozzanatait megörökítő képeket a számítógép segítségével új környezetbe helyezve egy olyan képi világot tár elénk, aminek főszereplője ugyan a színész, de témája nem az előadás, hanem a szereplők színpadon kívüli sorsa.
Széman Richárd tündérvilága a Factory Creative Studio (Szeged), az Ördögszekér Vásárok és Fesztiválok (Szeged), az FVTeam (Szeged), a Szárnyas Sárkány Kulturális Vállalkozás (Nyírbátor) valamint az NKA jóvoltából utazott Bajára.
Előre is köszönöm, nem fogok elfelejtkezni róla:) Nekünk mindössze 2 fügebokrunk van, az idén összesen kb. 10 db ehető füge termett. Nagyon kíváncsi vagyok a fügeborotokra, bizonyára kiváló:)
Lassan befejezem az ezévi fügeborfejtést . 2009 óta nem volt , most lészen fügebor . Mivel lassan ülepszik , majd adnék december--januártájt , s kérlek , ne felejts el szólni .
Kössünk egy üzletet . Te kéred ezen rovat moderátorától , hogy vegye ki a 3 beírásodat , és akkor én nem írok nekik , hogy zárjanak ki ebből a Rovatból topikrontás miatt . Nos ?
Hogy a pina szó esztétikailag szép-e , azt illetően természetesen objektív mérce nincs , de arra kérlek , hogy ne ronts bele a "Melyik a legszebb magyar szó ? " nevű rovatkába , mert még egy ilyen megnyilvánulás , és kérni fogom a moderátort , hogy téged is tegyen 1 hónap bűntibe . Inkább intellektualizáld magad .
Nagyon meglepődtem, mikor a Találkozzunk! topikban megkerestél, és még jobban, mikor kicsit utánad olvastam a neten. Eddig nem ismertem az életművedet, most sem, mert nem volt időm belemélyedni, de felkeltetted az érdeklődésemet, el fogok olvasni sok mindent tőled.
Viszont, hogy az én fórumos munkásságomban mi érdekeset találhattál, az számomra relytély:) Te tanult, tájékozott, művelt, stb ember vagy, csodálatos lélekkel, én meg csak egy füge:) Leginkább Istenről szeretek beszélni, olykor veszekedni is, ha kell (bár utóbbinak értelme nincs, dehát ha belelendül az ember, ugye), ezért írok sokat a valfilre, meg gügye verseleteket gyártok a buta meg ellenszenves topikokba, ha nagyon fáradt vagyok. Igaz, azok csak úgy szállnak a légben, és el kell kapni őket. Ha az ember megfelelő állapotban van, akkor meglátja:) Ebben a topikban talán a "h" betűs levélhez (ami remekmű:D) tudnám hasonlítani az én alkotásaimat, hogy pontosan értsd, mire is gondolok, ideírom az első Böbe babás remekemet, amit aztán lehet fokozni a végtelenbe és tovább, minden mondanivaló nélkül:)
Böbe baba boxol,
bőrébe botoxol.
Azt hiszem, ebből látszik, hogy a függe azért leginkább lökött nőszemély, nem pedig fenomenális költőnő. Én nem tartom cikinek, inkább csak kiröhögöm magamból a problémák nyomását a buta topikban ilyenkor.
Most Pünkösdhétfőn részvehettem a vámosmikolán tartott magyar--lengyel történelmi megemlékezésen . Tárgy az 1939-ben odakerült , és államhatalmilag menekített lengyel menekültek helyzete . A többórás , műsoros , előadásos dologból az is kiderült a lengyel emléktáblás öregek otthonában , hogy a településnerk mindig is komoly szellemi élete vala , s van is . Volt lengyelországi lengyel előadó is , és vagy 40 fő az ipolyparti 1500 fős Faluban .
100 éve süllyedt el a Titanic és egy korszak , az arisztokratikusság . 25 áves a ( magyar) Titanic Társaság ( amit én alapítottam ) :
Kiállítók: Bobály Kati, Bódis Barnabás, Dömötör László, Ef Zámbó István, Fekete Balázs, Grandpierre Károly, Jankovich János, Kettős Tamás, Krizbai Alex, Németh Péter Mikola, Somogyi Kata, Szathmári Botond, Szécsi András
Megnyitó: Szécsi András
Műsor: Litván Gábor, Litván Péter és Haramza László - zene
Dömötör László – vers
Németh Péter Mikola - Hoffmann Tamás Boldi - Márton Dániel - Németh Balázs Kristóf: EKSZPANZIÓ XXIV. a TITANICBAN "Péntek 13 -- Hullám-Sír-Lovaglás"
Kerekasztal-beszélgetés: far severö sapirico , Szécsi András
Ideje: 2012. április, 13. 19. óra
Helye Szentendre, Vajda Lajos Stúdió Pincegaléria (Péterpál u.6.)
Hazahozták Nyirő József hamvait - 07:46 Nyirő József földi maradványai szerdán este megérkeztek Madridból Budapestre. Az emigrációban 1953-ban elhunyt erdélyi írót május 27-én, pünkösd vasárnapján temetik újra szülőföldjén a székelyudvarhelyi katolikus temetőben.
Kedden délben Madriban, az Almudena köztemetőben Bucsi Szabó Edit magyar nagykövet és Németh Zoltán első beosztott jelenlétében került sor Nyirő József földi maradványainak exhumálására - tudatta Lukács Csaba, az újratemetés kommunikációs vezetője az MTI-vel szerdán. Felidézte, hogy az 1953-ban elhunyt magyar író egyik utolsó, szellemi végrendeletnek is tekinthető írásában úgy fogalmazott: "ha testemet nem is, de legalább lelkemet vidd haza a házsongárdi vagy az udvarhelyi temetőbe, vagy terítsd le az áldott földön, hogy attól is nőjön a fű, szebbüljön a világ." A székely író földi maradványainak hazaszállítása a rendszerváltást követően többször felmerült, de az elképzelések vagy pénzhiány, vagy technikai okok miatt meghiúsultak. Most a magyar Országgyűlés kezdeményezésére a madridi magyar nagykövetség kérte a sír feltárását. Az író földi maradványait tartalmazó, lezárt fémkoporsó szerda este érkezett meg Budapestre, a Liszt Ferenc-repülőtérre. A hamvakat május 24-én, a csíksomlyói búcsúra induló Boldogasszony zarándokvonattal szállítják Székelyföldre, a szervezők pedig azt tervezik, hogy Csíkszeredától Székelyudvarhelyig huszárok kísérik át, mert a két település között nincs vasútvonal. Korábban Szász Jenő, a Székelyudvarhelyért Alapítvány vezetője, a Magyar Polgári Párt elnöke az MTI-vel azt közölte, hogy az újratemetést Kövér László házelnök védnöksége alatt a magyar Országgyűlés Hivatala szervezi, a Székelyudvarhelyért Alapítvány pedig a székelyföldi társszervezői feladatokat látja el. "Gyakorlatilag Nyirő végrendeletének teszünk eleget és úgy vélem, a székely apostolnak itthon kell nyugodnia, és ezáltal egy olyan kérdést rendezünk, amivel tartozik a székelység, a magyarság Nyirőnek" - mondta a társszervező alapítvány elnöke. Nyirő József erdélyi író, közíró, katolikus pap Székelyzsomboron született 1889-ben. 1928-tól az Erdélyi Helikon vezető munkatársa volt, a Benedek Elek körül tömörülő székely írócsoport egyik tagja. Székelyudvarhelyen épített otthont családjának, 1939-42 között a Keleti Újság felelős szerkesztője volt. 1941-ben - behívott képviselőként - a Magyar Országgyűlés tagja lett és Budapestre költözött. 1942-43-ban a jobboldali Magyar Erő főszerkesztője, 1944-ben a Magyar Ünnep című, szintén jobboldali lap főmunkatársa volt, majd nyugati emigrációba vonult. Egy ideig Németország nyugati megszállási övezetében élt, majd 1950-ben Madridba települt át, ahol a Spanyol Nemzeti Rádió magyar nyelvű adásainak munkatársa volt. Madridban hunyt el 1953-ban. Főbb művei: Jézusfaragó ember (novellák 1924), Az Isten igájában (regény 1926), A Kopjafák (novellák 1933), Uz Bence (regény 1933), Az én népem (regény 1935), A Havasok könyve (novellák 1936), Madéfalvi veszedelem (regény 1939), Néma küzdelem (regény 1944). Művei publikálását a román és magyar kommunista rendszer betiltotta, az írót a korabeli kultúrpolitika háborús bűnösnek bélyegezte. Az 1989-es fordulat után könyvei újra megjelentek Magyarországon, az Uz Bencét pedig 1992-ben a kolozsvári Dacia Kiadó is kiadta. (MTI)
1977 óta nem jártam ott , s már akkorról emlékeztem , hogy a világ egyik legszebb városa . Most is így gonndolom . Míg Budapest felszínének bő harmada , fele talán ha lakható , addig Zágrábnak az a része is lakható , ami nem frekventált . Hegyi , rózsadombos része , belvárosa , parkjai mind--mind szebbek , mint a mi fővárosunk .Itt nincs az a ledemszkisedett boxosképűek Keletije , Széll Kálmán tere , nyóócker , nem láttam kopasz pasikat , a fiatalok szépen csendben vannak , az utcákon SENKI nem iszik , sehol egy kutyakaka , stb . Ugyanakkor látható , hogy nemcsak egy már régóta színházbajáró lakoságú városról vagyon szó , de az is mutatja magát , hogy egy csöndesen öntudatos Városról van szó --- , ami épp ellentettje a maga-magát mutogató Pestnek .
Ha egy zágrábi Pestre jön , azt érezheti , amit egy krakkói , párizsi , prágai avagy bécsi .
Amikor a szerb háborújuk alatt s közvetlen utána a tengerpartjukon voltam , már akkor is megdöbbentett , hogy se veterán hadirokkant koldúsokat se normál koldúsokat nem látok , láttunk .
Ugyanakkor félelmetesek is : a kelta illír dalmátokat megölték , nem veszítették el a szerbek ellen a háborút (!), s ha belépsz Letenyénél hozzájuk , van vagy 6 különbözö nyelvű tábla , amiken köszönti horvátország a beutazót , csak épp annak a Magyarországnak a nyelvén nem , amely ország a Jeszenszky Géza révén annyi , de annyi patronálást adott nekik a háborújukkor ( egyszer még Kispolszkis korunkban csatangoltunk egy Berzence nevű horvát határmenti faluban , s egy bácsi mondta , most tért vissza a kombájnozásból , amire azért vala oly gyors szükség , hogy beszántsa vagy micsodálja azt a talajt , amire , mint magyar talajra a Magyar Antall--kormány átengedte , mint magyar területekre a horvát tankokat , és még mielőtt a ciryllbetűs műhold ideér , meg kellett semmisíteni annak a nyomait , hogy a horvát tankok átjöhettek , hogy ez nekik harcászati előny volt a szerbekkel szemben ). Az első falu a magyar Muracsány , de nincs kiírva magyarul , csak a tetves nyelvükön , hogy Gorican . A Horvátországi Magyarok Demokratikus Szövetsége anno bejelentette , hogy kilencszer nagyobb vala a horvátországi magyaroknak az elhalálozási rátájuk , mint a horvátországi horvátokéi a háborúban (= a szerb módszer átvétele : lőszer nélüli frontraküldés ).
Ugyanakkor , amikor még nem ért véget a háború , megdöbbenve vettük észre , hogy ( tevén egy magar-szlovén-horvát-magyar 100km--es kis túrát a Hetésből , amikor kezdtünk horvátországban visszatérni Magyarországra , az állunk esett le , mekkora erő : szóval Muracsánynál egy 2 X 2 sávos sztrádába bukkantunk ( ekkor az M7-es csak Zamárdiig jött el ). A falukba Budapest van írva ki irányzéknak , nem olyan péniszek , mint a magyar sztrádafeliratozók , hogy Tornyiszentmiklósnál ( itt a szlovén sztráda ki-bejárata ) Letenye van kiírva , nem a fővárosunk neve , avagy a Balaton NY-i részén a régi 7-esnél nem Nagykanizsát ír ki a bunkó , hanem Sávoly nevű metropolisz nevét .
Bár ez sem Zágrábhoz kötődik , de megemlítem , hogy a háborújuk végefelé kimentünk Porecsba . Nem foglaltunk szállást , mert azt gondoltuk , olyan lészen , mint minden nyaralóhely : az ár ott keletkezik , ahol a kereslet--kínálat görbék metszették egymást . Elmégy egy helyre , és válogatsz a panziók közül . De horvátosországban nem : ők nem emelték a végtelenségig az áraikat , hanem meghagyták a maguk kisebb jövedelmére a 25 makit (= márkát ) per nap per fő. . .
Strand . Kifekszünk egy 5m-es részt foglalva el , később jön egy család , jó sokan , de már nem emléxem miért , de úgy alakult , hogy nem tudtak egyazon helyre feküdni le , hanem meg kellett felezzék magukat közvetlen körülöttünk : hát ezek nem kiabáltak át a fejeink fölött , sőt , ha a Kicsink alukált , Kisbabám , csöndben valának ( a háború , tán uccsó évében . . .). Megyünk el , jön utánunk az egyik kislyányuk , hogy a Márti ottfelejtette a fülbevalóját .
S mi magyarok milyenek vagyunk ? Egy rongyrátó sznob pénzéhes csapat , kurválkodunk , az anyáink sincsenk már biztonságban , ha eladhatók , s mindamellett a magyar katona olyan , mint egy pityergi kislány .
- Melyik országban van Szlovákia ? - Hány szlovák idősebb, mint Szlovákia ? - Mondjon három szlovák királyt ! - Melyik szlovákiai városban koronáztak Magyar királyokat, és melyik Magyar városban szlovákokat ? - Ismertesse a szlovákok harcait az Oszmán birodalom ellen ! - Soroljon fel három szlovák építészeti remeket ! - Hol éltek az ős-szlovákok ? - Hogy mondják szlovákul: Aranybulla, Magyar forradalom és szabadságharc, irredentizmus ? - Ismertesse az önálló szlovák állam kisebbségi politikáját ! - Soroljon fel három magyarbarát szlovák politikust ! - Ismertesse, hogyan lehetne megoldani Szlovákia területi problémáit ! - Soroljon fel három szlovák nemesi családot ! - Hasonlítsa össze a szlovák címert a Magyar címerrel és elemezze ! - Melyik a legősibb szlovák város ? - Melyik maradt fenn tovább, a Magyar Korona vagy a szlovák korona ? - SMS-ben készítse el Szlovákia történelmét !
Ritkaság, hogy kulináris szokásokat kapcsolatba hoznak egy nép jellemvonásaival. Ha kissé szokatlan is, meggyõzõen hangzik a hozzáértõ gasztronómus véleménye: *A lengyel kulináris szokások nemcsak a lengyelek sajátos étkezési mûvészetérõl adnak felvilágosítást. Idetartozik a viharos lengyel temperamentum, a közmondásos vendégszeretet, a nyitottság, az életöröm, a régi lengyel terített asztal szépsége, a hûség a tradíciókhoz s egyben azok megbecsülése, egyszóval mindaz, amit ez a szó jelent: lengyelség.*
Aligha van nép a világon, melynek hazáján annyi vihar söpört végig, szétszórva polgárait a világ minden tájára. S természetes, hogy amikor egy külföldön élõ lengyel hazaérkezik, a vendéglõ menükártyáján azokból az ételekbõl válogat, amiket valaha a lengyel konyha jellegzetes fogásaiként ismert meg, vagy amelyekrõl talán csak szüleitõl hallott, s eljött az ideje, hogy megkóstolja.
A hagyományoknak mélyek a gyökerei. A húsvéti malacsülté például legalább a XII. századig nyúlik vissza. A lengyeleknek is volt névtelen íródeákjuk, Gallus Anonymus, aki Ferdeszájú Boleslaw uralkodása idején (1107--1138) feljegyezte, hogy egy lakomán, ahol megismétlõdött a kánaáni menyegzõ csodája, a vendégek számára malacsült készült, amihez csapra ütöttek egy *hordó jól kiforrott sört*, a hordó újra meg újra feltöltõdött, úgyhogy már a szomszédoktól kellett kupákat kölcsönkérni. S feltételezhetõ, hogy ugyanígy szaporodott a malacsült is, mert - mint Gallus megjegyezte - *az Isten nem vonakodik, hogy a pogányok vendégszeretetét is megjutalmazza*. Lehet, hogy azóta a csodálatos vacsora óta jött szokásba, hogy a sertéssültet különleges alkalmakkor három töltelékkel kínálja a háziasszony családnak és vendégeknek.
Egy valamivel késõbbi krónika bepillantást nyújt egy gazdag paraszt kamrájába. A leírás elsõ helyen a búzadarát említi, utána a liszteket, melyekbõl Lengyelországban különösen sokféle kenyér készült, a borsót, a babot, a lenolajat, a szárított és pácolt gombát, a sózott és füstölt marha- és sertéshúst, vadakat, ószláv kolbászt, szalonnát, sajtot, vajat, mézet. Egyszóval mindazt, amit egy jómódú gazda ma is õrizhet a kamrájában. Mint ahogy a lengyel konyhamûvészet máig õrzi a hagyományokat, átvéve a legjobb ízeket a fõúri, nemesi, paraszti konyhából s a szomszédos országokéból, amelyeknek népeivel a lengyeleket a történelem összesodorta.
Így fér meg a búzadaraleves a Jagellók udvarában kedvelt litván levessel, a krakkói módra sütött kacsa a két töltelékkel készített pulykával, a gombasaláta a sonkával töltött báránnyal, a vajban párolt süllõ a lengyel módra készített ponttyal, a lengyeles mártással tálalt kolbász a Napóleon-módra készített marhasülttel, a diós mazurka a túrótortával.
S ami az illatokat illeti: egy XII. századi krónikában ez a leírás olvasható Krakkóról: *Szép és nagy város sok házzal és lakossal, piacokkal, szõlõlugasokkal és gyümölcsösökkel.* S hogy a szõlõlugasok termésébõl bor is készült, arra bizonyíték több helységnek a borra utaló neve, mint például Winiary. A bor azonban a régi idõkben csak a legelõkelõbbek asztalára került, s igazán ma sem különösebben népszerû. Annál inkább a sör, ami a legrégibb idõktõl nélkülözhetetlen, szinte a vizet pótolta a parasztcsalásoknál, ahol helyben fõzték, s elmaradhatatlan volt – persze jobb minõségben – a fõúri lakomákon s a királyi udvarban is. S hogy nemcsak lengyel kedvelték, arra bizonyságként VIII. Kelemen pápa történetét szoktál felhozni, aki 1588-ban mint a Szent Szék legátusa igen megkedvelte Lengyelországban a sört. S amikor már mint pápa Rómában súlyosan megbetegedett, lázálmában, kiszáradt torokkal a warkai sört – pivo di Warka – emlegette. Az ágyát körülvevõ bíborosok, azt hívén, hogy a pápa egy szentet szólongat, kórusban ismételgették: „Pivo di Warka, ora pro nobis” – imádkozz érettünk. Legenda? Vagy a lengyel sör dicsérete?
2012.02.03. PéntekEzzel a csúcsra törünk! És Ön?Az űrbe repítjük az első műholdunkat!
Hamarosan az első teljesen magyar fejlesztésű és készítésű, mindössze kétszeres Rubik- kocka méretű műholdat indíthatják útnak büszke készítőik, amelyet MaSat-1 néven „anyakönyveztek” (a Magyar és satellite szavakból képzett szó).
A 30-40 millió forintos fejlesztés eredménye egy 10 cm-es élhosszúságú piko műhold, amelynek tömege nem több mint egy kg. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen fejlesztették, és várhatóan 2012. február 13-án több műhold társaságában indul útnak a dél-amerikai Kourouból.
A fejlesztés célja az volt, hogy egy 10 cm-es élhosszúságú kockába zárjanak egy olyan 1 kg tömegű rendszert, mely képes túlélni a felbocsátáskori rázkódást és alkalmazkodik a szélsőséges környezethez a világűrben, így egyaránt kiállja például széles hőmérsékleti tartományt és vákuumot a Földtől 2000 km magasságban, így legalább 3 hétig képes működni és folyamatosan kommunikálni a földi vezérlőállomással.
Az indítás után /2012-02-13/ hetven perccel már földkörüli pályára állnak a hordozórakétán található műholdak. A sikeres pályára állás után körülbelül öt órával a Masat–1 Magyarország fölé ér. Ezután már a MaSat-1 weboldalán is nyomon követhetjük az aktuális pozícióját: http://cubesat.bme.hu
Mivel A SAT.HU az ilyen eseményeket figyelemmel kíséri és Antenna szakáruházként különösen büszke erre az eredményre, így hihetetlen műholdas ajánlatokkal örvendezteti meg vásárlóit!
Roger Scruton kétségkívül a konzervatív gondolkodás egyik legnagyobb élő alakja. A Mos Maiorum őt kérdezte az Európai Unió válságáról, a brit belpolitika legaktuálisabb kérdéseiről,Orbán Viktorról – és persze a borkultúráról, hiszen nemrégiben jelent meg könyve, az Iszom, tehát vagyok magyarul az Akadémiai Kiadó gondozásában.
Mos Maiorum: Nemrégiben megjelent könyve a borkultúráról szól, noha a külső szemlélőnek az a benyomása (vagy éppen előítélete), hogy a britek inkább sört isznak, ráadásul nem is keveset. Ennek fényében mit gondol a brit borkultúráról?
Roger Scruton: Nos az a helyzet, hogy az én életem folyamán is nagyot fordult a világ e téren. Fiatalkoromban valóban mindenki sört ivott, ez a volt a „nemzeti ital”, mivel az emberek anyagi körülményeik miatt ezt engedhették meg maguknak. A bor nagyon drága volt, javarészt Franciaországból importálták. Való igaz, a bor a felsőosztály itala volt az én gyerekkoromban. Én akkor ittam először, amikor diákként Cambridge-be kerültem, ráadásul akkor sem lehetett bárhol hozzáférni. Manapság azonban a bor jóval olcsóbb, bárhol meg lehet venni, így aztán mindenki megengedheti magának, hogy bort igyon akár nagy mennyiségben. Sokan azt mondják, hogy az emberek ma már túl nagy mennyiségben isznak bort.
MM: Talán nem véletlen, hogy David Cameron előállt azzal az ötletével, hogy minimumárat szabnának az alkoholos italoknak.
RS: Így van, a kormányt valóban aggasztja, hogy a fiatalok túl sokat isznak, hiszen ez az egészségi állapotukon is meglátszik majd. Nos éppen erről teszek említést könyvemben is: a mai Egyesült Királyságban e tekintetben nem igazán beszélhetünk borkultúráról, sokkal inkább a borkultúra hiányáról.
MM: Szóval a bor kultúrája még az Egyesült Királyságban is hiányzik?
RS: Igen. Ugyanis a borkultúra úgy alakul ki, hogy az emberek a bor mellett beszélgetnek. A bor ily módon a társasági élet és érintkezés egyik fontos elemévé válik. Márpedig az egyik legfőbb probléma nálunk is az, hogy a fiatalok nem beszélgetnek a szó klasszikus értelmében, nem utolsó sorban a televízió és a modern kommunikációs eszközöknek köszönhetően. Így aztán mit csinálnak? Ülnek és isznak. Azt hiszem ezen kellene változtatni. A könyvemben is utalok arra, hogy fel kellene éleszteni a görög szimpóziumok hagyományát.
MM: Az imént említetést tettünk David Cameronról és kormányáról. Mit gondol róla és kormányáról? Mennyiben tekinthető Cameron és kormánya valóban konzervatívnak? Kérdezem ezt annak fényében, hogy Margaret Thatcher kormányának egyik leismertebb konzervatív kritikusa volt.
RS: Nos, Cameron kormánya nem igazából nevezhető konzervatívnak. Cameron maga rendelkezik ugyan konzervatív ösztönökkel, de a helyzet az, hogy a liberálisokkal együtt egy koalíciós kormányt kell vezetnie. A liberálisok viszont alapvetően nihilisták, akik nem hisznek semmiben. Éppen ezért Cameronnak állandó jelleggel ezzel a nihilista semmivel kell kompromisszumot kötnie. És ez egy nagyon nehéz feladat: kénytelen volt például belegyezni a homoszexuális házasság engedélyezésébe. Ráadásul ezt egy olyan embernek kellett megtennie, aki egyértelműen hisz a család hagyományos intézményében. Ez egyértelmű önellentmondás szerintem. Ehhez jön még, hogy nagyon nehéz gazdasági környezetben kell kormányoznia. Ugyanakkor azt is látni kell, hogy egy igazán konzervatív kormány valóban az élet minden területén megszorítana, egyet kivéve: a honvédelem kiadásait nem érintené a megszorítás. Nálunk a honvédelem területén is komoly megszorítások vannak. Másrészről Cameron próbálja a jóléti kiadásokat visszanyírni, de e tekintetben nem mindig van meg a kellő támogatottsága.
RS: Igen, ez egy igen nagy probléma. Cameron persze egy olyan Lordok Házát örökölt, amelyet Tony Blair már radikálisan átalakított. A mai Lordok Háza egy zavaros intézmény, amely alapvetően szocialista irányultságú. Ettől függetlenül Cameron kormánya nem igazán nevezhető konzervatívnak. Cameron maga ugyan konzervatív, de a kormány már egészen biztosan nem. Ugyanakkor Cameron kiállt Európa elé a nemzeti érdekek védelmében, próbál valamit tenni a bevándorlás ügyében. Szóval vannak kísérletek ebben az irányban is.
MM: A legutóbb a jóléti kiadások megszorítását többször is megvétózta a Lordok Háza. Ugyanakkor a Lordok Háza maga is történetének legnagyobb reformja előtt áll, könnyen lehet, hogy 2015-től a Lordok Házának tagjai nem kinevezés, hanem választás révén nyerik el pozíciójukat. Mit gondol erről a radikális átalakítási kísérletről?
RS: Az első és legfontosabb következménye az lehet ennek az átalakításnak, hogy a brit politika teljes mértékben átalakul. Ha ugyanis a Lordok Házának tagjait is választani fogják, akkor tulajdonképpen két parlamentünk lesz. A Lordok Háza képes lesz a Alsóházban meghozott döntéseket megsemmisíteni, pontosan úgy, ahogy a Szenátus meg tudja vétózni a Képviselőház döntéseit az Egyesült Államokban. Ez egy radikális átalakulás lenne, és nem hiszem, hogy lenne egyetlen politikus is, aki valójában akarja ezt a radikális változást, mivel mindenki értékeli az Alsóház azon hatalmát, hogy egymaga is el tud intézni dolgokat. Ugyanakkor ez egy roppant komplex történeti kérdés. Én magam a leginkább a régi Lordok Házát kedveltem, amelynek tagjai örökletes úton nyerték el pozíciójukat a Lordok Házában és amelynek ugyan hatalma nem volt, de tekintélye annál inkább.
MM: A Egyesült Királyságot lázban tartó másik kérdés Skócia függetlensége. Mit gondol Skócia esetleges kiválásáról?
RS: Attól tartok, hogy Skócia függetlensége nem fog megvalósulni, Skócia az Egyesült Királyság része marad.
RS: Igen, de a kiváláshoz szükséges többség nem fog összejönni. Ha azonban mégis függetlenné válna Skócia, azt üdvözölném. A jelenlegi rendszer szerint ugyanis a skótoknak két szavazatuk van: egyrészt képviselőt választanak a skót parlamentbe, itt általában a Skót Nemzeti Párt nyeri a választásokat. Másrészről viszont képviselőt választanak a Westminsterbe is, itt pedig általában a Munkáspártra szavaznak. Ezt a második szavazatukat pedig arra használják, hogy büntessenek vele: szocialista kormányt erőltetnek ránk. Soha nem lett volna munkáspárti kormányunk, ha egy tisztán angol parlamentünk lett volna, amelyben nem ülnek skót képviselők.
MM: Az Egyesült Királyság átalakulóban van, de ugyanez a helyzet az Európai Unióval. Mi lesz az EU-válság kimenetele? Hogyan lehet elkerülni a legrosszabb szcenáriót - legyen az bármi is?
RS: Első lépésben is azt gondolom, hogy Magyarországnak is ki kell állnia Európa elé, és határozottan ki kell jelentenie: nem ti kormányoztok minket, hanem mi kormányozzuk magunkat. Természetesen tehettek ajánlásokat, nekünk pedig összhangba kell hozni saját törvényhozásunkat a EU joggal, de nem lehet egyoldalúan beavatkozni a magyar belügyekbe.
MM: Olybá tűnik, hogy a magyar miniszterelnök pontosan ezt csinálja.
RS: Igen, de Orbán Viktornak van egy nagy hibája: nem magyarázza el, hogy mit miért csinál. Ha elmagyarázná, akkor mindenki rádöbbenne mi is zajlik Magyarországon.
MM: Úgy érti, hogy a magyar választóknak nem magyarázza el eléggé a döntések hátterét?
RS: Nem csak a magyar választóknak, hanem általában senkinek. Mi is szeretnénk tudni, hogy mi is történik itt Magyarországon, hogy miért ilyen gyorsan alakítják át az országot. A legtöbb ember ugyanis azt gondolja, hogy túl gyorsan történnek a változások, és hogy a kormány túl sok előnyt kovácsol magának a mostani erős parlamenti felhatalmazásával.
MM: Szóval csak jobban el kellene magyaráznia saját politikáját, és akkor rendben is lenne a dolog?
RS: Igen, különösképpen az európai politikai elitnek kellene elmagyaráznia az átalakulások okát. Persze az európai elit ellenséges a nemzeti érzület mindenféle megnyilvánulásával szemben és a nemzetállam mindenféle formájában szemben, mivel az Európai Uniót arra találták ki, hogy a nemzetállam alternatívája legyen. Ám a kísérlet megbukott, és ha az embereknek nem sikerül valamit elérniük, akkor annál inkább ragaszkodnak ahhoz az állításukhoz, hogy igenis sikerre vitték az ügyüket.
MM: És mi lesz az EU-válság kimenetele?
RS: Remélem, hogy az Európai Uniónak befellegzett és tanúi lehetünk a nemzetállamok újjászületésének.
MM: Szóval felbomlik az Európai Unió?
RS: Meglátásom szerint ez lenne a legkedvezőbb fejlemény, mivel ma már nem fenyeget Európában az a veszély, hogy háború törne ki, aminek a megelőzésére létrehozták az egységesült Európát. Szóval valami másfajta együttműködésnek kell következnie, amely révén a konfliktusok tárgyalásos úton megoldhatóak lennének.
Roger Scruton (1944. február 27.) angol konzervatív filozófus, esztéta.
A Buckingham Egyetem Filozófia intézetének vendégtanára. Korábban a Cambridge-i Christ's College tanulmányi igazgatója (1971-1991). 1974-ben megalapítja a Conservative Philosophy Group-ot, 1982-ben a Claridge Press-t. A CEC Government Relations alapítója és elnöke, Anthony Barnettel társalapítója a Town and Country Forum-nak. A Salisbury Review főszerkesztője 1983-tól (a lap indulásától) 2000-ig. Folyamatosan közreműködik a Right Reason nevű konzervatív filozófiai weblogban. A rókavadászat ismert szószólója. Az 1990-es évek elején a tanítást és a várost hátrahagyva Wiltshire-be költözik, és megalapítja posztmodern mezőgazdasági tanácsadó cégét, a Horsell's Farm Enterprises-t.
Magyarul megjelent művei:
Mi a konzervativizmus? : válogatott esszék. Bp. Osiris, 1995.
Ki, mit és miért?: nemzetek feletti kormányzat, legitimitás és az Egészségügyi Világszervezet Bp. Századvég, 2000.
A konzervativizmus jelentése. Bp. Novissima, 2002.
Miért lettem konzervatív. Kétezer 2003/5.
Anglia, egy eltűnő ideál. Bp. Typotex, 2004.
A nemzetek szükségességéről: Két tanulmány. Bp. Helikon, 2005.
A pesszimizmus haszna és a hamis remény veszélye, Bp. Noran Libro, 2011
Válasz Sárkánynak a "Szavak --LÓ végződésre" c. rovatba ( 1891. ): esküszöm , hogy az 50 lityis magyar Hajdú boyleren Heisswasserspeicher volt írva . . .Pontosabban szólva a dobozára .
Sebeő Talán disszertációja ( Bevezetés a Wagner-i és Nietzsche-i zenefelfogások közti különbségekbe ) megjelent a Magyar Elektronikus Könyvtárban : http://mek.oszk.hu/09600/09655/index.phtml
Események
