Határeset a parabola, mert a végtelenbe 0 energiával érkezik.
Hiperbola pálya esetén az energiája a végtelenben is pozitív.
Kiszökhet az univerzumból?
In astrodynamics or celestial mechanics, a hyperbolic trajectory or hyperbolic orbit is the trajectory of any object around a central body with more than enough speed to escape the central object's gravitational pull. The name derives from the fact that according to Newtonian theory such an orbit has the shape of a hyperbola. In more technical terms this can be expressed by the condition that the orbital eccentricity is greater than one.
Under simplistic assumptions a body traveling along this trajectory will coast towards infinity, settling to a final excess velocity relative to the central body. Similarly to parabolic trajectories, all hyperbolic trajectories are also escape trajectories. The specific energy of a hyperbolic trajectory orbit is positive.
In astrodynamics or celestial mechanics a parabolic trajectory is a Kepler orbit with the eccentricity equal to 1 and is an unbound orbit that is exactly on the border between elliptical and hyperbolic. When moving away from the source it is called an escape orbit, otherwise a capture orbit. It is also sometimes referred to as a C3 = 0 orbit (see Characteristic energy).
Under standard assumptions a body traveling along an escape orbit will coast along a parabolic trajectory to infinity, with velocity relative to the central body tending to zero, and therefore will never return. Parabolic trajectories are minimum-energy escape trajectories, separating positive-energy hyperbolic trajectories from negative-energy elliptic orbits.
Ha van légellenállás, az eléggé korlátozza a magasabb pályákat.
Ha nincs, és ilyen elvi szintű dolog, akkor is jól elbonyolódik a Föld forgása miatt. (kicsit fordul, egyet fordul, kettőt stb.) Meg hogy a cél felé indul, vagy ellenkezőleg, esetleg fura irányokba, aztán majd alá forog. Végtelenül el lehet bonyolítani, Hold, Nap, bolygók, olyan pályák mint amin a Merkur szonda megy. :-)))
Még nem is közölték a feladatot. Nekem egyelőre van egy (azaz végtelen sok) megoldásom parabolapályára, légellenállás nuku, állandó g, középiskola 2. osztályos fizikaismeret. Lehet, hogy maga a probléma ennél komolyabb.
Jó estét, egy fizikust keresnék, aki ellenszolgáltatás ellenében készítene egy megoldási táblázatot egy labda összes lehetséges gyakorlatban megvalósítható röppályájára két adott pont között.
Az eddigi kutakodások alapján úgy tűnik, ezzel fizikus phd-sek foglalkoztak diplomamunkájukkal, ennek megfelelő lenne a díjazás is.
"Csak 5 kilós súlyt emelgettem egy talált rúdon átvetett kötéllel."
A leghülyébb falusi kőműves segédmunkás is tudja, hogy a kötélcsiga átmérője jelentősen befolyásolja a munkavégzést. Aki ilyenkor húrelméleti, kozmológiai előadásba kezd, azt röhögve elküldik a q. anyjába :)
nos, ez nem a legjobb helyen, nem a legjobb irányból, nem a legjobb irányban hangzott el.
Nem mi jelentkeztünk, hogy emelőszerkezetet tervezzünk nektek, hanem te jöttél nyüsszögve, hogy a köteletek nem ismeri a fizikát, amiről aztán rövid úton kiderült, hogy nálad még mindig jobban ismeri.
Emelőgépet és -szerkezetet akárki (legálisan ...) nem tervezhet.
Nem hogy a többszöri, de egyszeri leszakadásért is pontosan dokumentált felelős személy kell hogy tartsa a hátát. A megoldás nem az, hogy lelkes és érdeklődő amatőrök Gauss-szal és Atwooddal dobálóznak, hanem a tervező (ha a cucc feketén lett tervez(tet)ve, akkor a fekete munka felelőse) feleljen a munkájáért (utóbbi a törvénysértésért is); ezután pedig tervezze meg valaki hozzáértő és legálisan.
Mutatta a főnök, hogy maradandó nyoma keletkezett a kötélen amit műveltek vele. Ez nem jó jel.
Az lehet a probléma, hogy a súrlódás miatt nem a szögfelezőben van az eredő erő.
Van probléma egy másik túlterhelésgátlóval is. A kiszerelt alkatrészen kapási nyomokat és karcolásokat találtak meglepő helyen. Azzal például súlyt is mérnének. (Ez volt az az eset, amikor a Duna magas vízállására hivatkoztak hivatalosan.)
Azért kérdezem, mert ha egy sodronyt (7x19 eres drótkötelet) az átmérője 15-szörösénél kisebb átmérőjű csigán használsz, akkor fáradásos törés miatt idő előtt tönkremegy. De ha akár csak egyszer is meghajlítod, ennél is jelentősen kisebb átmérőre, az ott olyan maradandó alakváltozást szenved, ami után kritikus helyen már nem szabad használni, mert lecsökkent a szilárdsága.
De ahogy írtam, a ti háromcsigás eszközötöknél még csak nem is ez a 15-szörös átmérő az alsó határ, hanem egy ettől nagyobb átmérő, attól függően, hogy a tapadási súrlódásból származó hibát mennyire akarjátok lecsökkenteni. Azt pedig nagyon könnyen meghatározhatjátok: megmérve, hogy a ferde ágon mekkorára kell csökkenteni az erőt ahhoz, hogy a függőleges ágra függesztett súly éppen meginduljon lefelé, másrészt mekkorára kell növelni, hogy éppen meginduljon felfelé.
Csak 5 kilós súlyt emelgettem egy talált rúdon átvetett kötéllel. A prototípus el van zárva előlem.
Még azt akartam megemlíteni, tegnap szóba került a görgők távolsága. Azon problémáztak, hogy mennyire hajlik meg a kötél. Másképp közelíteném meg a kérdést. Mekkora lehet a legkisebb hullámhossz? Tegyük fel, hogy kifeszítjük a kötelet és az egyik végét makroszkopikusan mozgatjuk. (Nem az akusztikus tartományban. Ahogy egy hullámot kötéllel szemléltetni szoktak.)
Az a véleményem, hogy van egy alsó határhullmhossz, és azon túl egy másik fizika kezdődik. Képzeld el egy rúd kihajlását. Aztán a rúd helyett vegyünk tolókötelet, amit harmonikaszerűen felgyűrünk. Erre a hullámhosszra gondolok. Persze lehet hajtogatni jobban is, de akkor már "nem függvény" az alakja, mert visszakanyarodások is lesznek benne. Tehát nem lehet egyértékű y=f(x) alakban felírni a kötél kitérését.
Mindenkitől elnézést kérek, ha unortodox módon közelítem meg a problémát.
Én csak szalmabáb vagyok ebben a történetben. Viszont nekem nem gond okosabb emberektől kérdezni.
Elvégre nem érthetek mindenhez is.
A probléma ott van, hogy valaki meglátott egy olcsóbb megoldást.
Kénytelen vagyok elmondani egy régi viccet, amit a munkavédelem előadótól hallottam még az egyetemen.
X megbetegszik és megállapítják, hogy meg kell operálni. Kérdezi, hogy mibe kerül. 1000 korona. Visszakérdez, hogy olcsóbb műtét nincs? Van, 500 korona. És mi a különbség? 1000 koronáért régi orvosok új műszerekkel, 500 koronáért új orvosok régi műszerekkel. Lehet választani.
Korrektebb megoldás is létezik elvileg. De ahhoz az emelőművet át kellene tervezni.
Na ez az. Ezt az egy utóbbi mondatot kellene megértetni valakivel, aki kompetens, nem impotens.
(Beleértve, hogy ahhoz szakembert vegyenek igénybe, ne indexfórumot - bár éppenséggel ami azt illeti, ilyesmit eleve csak szekember tervezhet és minősíthet, szóval valahol valaki csak tehet valamiről.)
Az alakváltozást úgy méretezik, hogy a méréshatárnál 0.1% legyen a relatív megnyúlás (valamelyik alkatrész meghatározott pontján).
A túlterhelésgátló feladata, hogy ne szakadjon le a daru. Itt az a probléma, hogy egyrészt a védelem nem kapcsolt le a próbaterhelésnél, és még el is tört. Korrektebb megoldás is létezik elvileg. De ahhoz az emelőművet át kellene tervezni. (Nem minden országban kötelező túlterhelésgátlóval ellátni. Nálunk is csak egy bizonyos emelőképesség felett.)
Azt én sem tudom, hogy engem miért kevertek bele az ügybe.
Mindenesetre van itt egy érdekes kérdés:
A kötelet függőlegesen húzza a súly, megpróbáljuk merőleges erővel megtartani.
Ezt tényleg kipróbáltam. De az emeléshez és a süllyestéshez nagyon különböző erő kellett, vagyis a súrlódást nem lehet elhanyagolni. (Görgő nem volt, nem találtam.) Tegyük fel, hogy nincs súrlódás. A két "elsődleges" erőn kívül kell legyen egy harmadik. Mivek a kötél el tud mozdulni, végtelenhez tartó erők nem lépnek fel. Remélem, hogy a szakemberek tudnak vele kezdeni valamit, mert nekem most kezd elegem lenni belőle. Ja és persze figyelembe kell venni azt is, hogy a kötél és a görgő porosodik majd használat közben. Lesz még ezzel gond...
