Édes, tömény füst árad felém, megtámadja az orromat, bekúszik a tüdőmbe, eltompul az agyam. Színes illatok, bordó ritmus, szenvedélyes puhaság. Egyre jobban elhomályosodik minden. Csoda, hogy még tudok járni.
Valaki megragadja a karom, húz maga után. Félőrülten vihogok, látok szenteket, sátánt, perverziót. Az egyik sarokban egy lány beszélget egy skorpióval. A pultnál egy medve, egy kos és két férfi sörözik. Egy asztalnál egy fiú nyalogatja egy transzvesztita körmeit és néha bekapja az ujjait is. "Hova kerültem?" - gondolnám, ha magamnál lennék, de nem vagyok... Még mindig csak megyünk, ki tudja hová.
Hematit szoba. Rubin ágy. Rózsakvarc asztal. Smaragd szék. Hegyikristály lány. Tiszta a levegő, magamhoz térek. Előttem egy lány, és rámnéz.
- Miért nézel így rám? - kérdem.
- Hogy nézek? - adja vissza a kérdést ő.
- Mint aki felkínálja magát.
Ekkor kopognak, bejön egy férfi, tálcát hoz. Lerakja az asztalra, kimegy. A tálcán minden földi jó. Bort tölt a lány. Gyönyörű vörösbor. Odaadja az egyik poharat, rámnéz, koccint. Telt íze van. Elszopogatom. Magamhoz veszek egy banánt.
- Miért banánt vettél? Azt nem szokás borral enni. Sajtot szoktak.
- Ehhez volt kedvem. - miközben válaszolok a lánynak, végigfut a tekintetem rajta, és észreveszem, hogy az inge félig kigombolódott, és dús melle kilátszik. Gyorsan elkapom a tekintetem, még mielőtt nedvesedni kezdenék a látványtól. A lány azonban odahajol fölém, bő inge teljesen befedi az arcomat, az illata körüllengi a testemet... A banánt meghámozza helyettem. Mikor feltárul a gyümölcs maga, nem hagyja hogy harapjak. Leönti valami öntettel, szájába veszi a banánt, és kéjesen nyögve lenyalja róla a folyadékot. Ezután enged harapni. A folyadék íze valahoy pont passzol a banánhoz. Miközben én a banánnal foglalkozom, ő egy kis darab camember-t vesz magához, és csipegeti. Közben néha belekortyol a borba. Tovább nézem őt. Vörösek az ajkai, barackos az arca, fekete, nagy szeme van. Haja kiengedve a derekáig hullámzik. Telten nőies, mégis kislányos, kívánatos. Nem bírok magammal, nedvesedek. Egy korty közben rámveti szépséges tekintetét, és néz engem.
- Mi a baj? - kérdem.
- Semmi... - mondja elfúló hangon, és leteszi a poharat. - Olyan meleg, van, nem? - ezzel lehúzza a szoknyáját. Bő inge még így is takarja combközépig. Végigfut a tekintetem rajta, és meglepődöm: vékony vádlija, vastag combja van.
- Miért van ilyen...
- ...lábam? - fejezi be helyettem. - Operáltak.
- Sajnálom...
Azonban ez a lány úgy tud ülni, nézni, lélgezni, hogy bármit csinál, nedves leszek tőle, még nedvesebb, mint azelőtt. Én is leveszem a szoknyám, mikor végeztem a banánnal. Ő pakolászik az asztalon, majd feldönti a borosüveget, melynek a tartalma egyenesen rámborul. A pólóm rámtapad, a combom csöpög.
- Ne haragudj! - mondja, és nekiáll tisztogatni.
- Nem haragszom... Nyald le rólam! Kérlek... - nem bírok magammal tovább, a kezét odahúzom a pólómhoz, hogy vegye le. Ő nem habozik, lassan kihámoz a pólómból, én gombolom az ingét. Előbukkannak csodás, hatalmas keblei, melyeken úgy merevednek a bimbók, hogy fogasnak is lehetne használni őket. Megcsókol, s bortól ittas nyelve csak úgy ficánkol a számban. Virtust járnak nyelveink, egyre közelebb húzom. Ragadunk a bortól, feltehetőleg büdösek is vagyunk, de ez nem zavar, csak nyaljuk egymást. Lekerül róla az ing, nincs rajta fehérnemű - se felül, se alul. Kapva kapok az alkalmon, megsimítom alul - ő is úszik a vágyban. Észbe kapok, és azt látom, hogy ő már csavargatja nyelvével, szájával a mellbimbóimat. Keze közben egyre lejjebb csúszik, nem ró tiszteletköröket vénuszdombomnál, azonnal bedugja két ujját hüvelyembe. Olyan jól esik, felemelkedek, felsikoltok "erősebben!" - erre ő dörzsölni kezdi fenekemet, és oda is bedugja egy ujját. Nem bírom tartani magam, lefekszem a földre. Nyelve nem várakoztatja a csiklómat tovább, megajándékozza egy adag nyállal, és egy fantasztikus nyelvvel. Nyal, erőteljesen, mégis nőiesen. Egyre közelebb kerülök a csúcshoz, hangosakat nyögök. Ekkor belép egy harmadik ember, akit nem látok a félhomályban. Annyira fel vagyok izgatva, hogy már nem zavar senki és semmi, csak ez a tündér nyaljon fel a csúcsra!
Az idegen közelebb lép, és a fényben meglátom, hogy ő is egy lány. Lehajol kényeztetőm mögé, és végignyalja, felcsatol egy műpéniszt, és lágyan dugni kezdi. Kényeztetőm még kéjsóhajaival is izgat. Nem bírom tovább: elmegyek. Élvezem a mennyországot, nem is tudom, mi van körülöttem. Tompán hallok nyögéseket, sikítást. Gondolom a kis tündér is elélvezett. Lassan ocsúdni kezdek. A harmadik fölém lép, még mindig rajta a műpénisz.
- Most te jössz! - mondja. Símogatva, kényeztetve megfordít a hasamra, belémnyal, majd lassan, óvatosan belémdugja a kemény rudat, majd egy idő után a fenekembe helyezi az ujját is. A kis tündér odafekszik velem szembe, csókcsatába kezdünk és csak akkor hagyjuk abba, mikor ismét hatalmas orgazmust élek át.
Pihegünk kicsit, majd felállunk, én csatolom fel a péniszt, lassan csókolni kezdem a harmadikat, majd hátulról belemélyesztem hüvelyébe a rudat. Ő közben nyalja a kis tündért, aki az én mellbimbóimat ingerli a kezével. Lassan dugom a leányzót, és látom, hogy folyik le combjain kéjének nedve. Egy kevéssel benedvesítem az ujjaimat, és egyszerre két ujjal hatolok a fenekébe. Ő hangosan felnyög, és követeli, hogy a csiklóját is izgassam. Másik kezemmel tehát izgatom. Vékony, izmos teste vonaglik alattam, a haja ide-oda száll. A kis tündér elélvez, néz minket. Még mindig dugom, de már én is újra kezdek izgulni. A kis tündér észre is veszi ezt mellbimbóimon, mögém áll, és az ujjait belémmélyeszti. Majd letérdel alám, és nyal. Nyalja a vénuszdombom, a csiklóm, a szeméremajkaim, kívül-belül. Majd egyszercsak belémfúrja nyelvét, és forgatja bennem. A harmadikkal egyszerre megyünk el... Kábulatba esem.
Lassan magamhoz térek. Előttem két lány, és rám néznek. Fülledt levegő. Hegyikristály lányok. Smaragd szék. Rózsakvarc asztal. Rubin ágy. Ezüst szoba.
A lányok egy szobában laknak az intézetben: szeptember-alkony hull le, mély színeket sugárzik; az egyik tizenhat múlt és tizenöt a másik, hajlékonyak és szőkék s kék szeműek mindketten.
Ámbra illatú, finom ingüket levetették: a kisebbik félénken áll, s megringatja párás csípőjét; az idősebb vadul csókolja száját, míg tenyere kúpjában tartja a kislány mellét.
Aztán eléje térdel, bolond lesz és parázna, s ágaskodó nyelvével belefúr a barázda kelyhébe, és beissza az aranyló mohát;
a kicsi megvonaglik, s barátnőjéhez nyomja ölét, ujján az ígért gyönyöröket számolja, s felvillantja elbűvölt, ártatlan mosolyát.
Aranyosak vagytok, de nem Ti éltétek át azokat a gyötrelmes perceket, amiket Ő, amikor szakítani akartam Vele. Távollétemben még Anyummal is beszélt, hogy hogy tarthatna meg magának - és ezt Anyumtól hallottam vissza, akivel már csöpp korom óta fantasztikus viszonyunk van.
Ha meg beindul a lányra - hát akkor végre kibújt a szög a zsákból, és még mindig jobbkor tudom meg, mintha már a karikagyűrű ott lenne az ujjamon...
De én bízom a Kedvesemben, és átéltünk már annyi "párszakajtó" dolgot együtt, amit sok pár csak 20 év alatt tapasztal meg, és mivel együtt maradtunk, azt hiszem bizton állíthatom: nem inog meg.
Hááát... Szakadjon meg az összes internet-kapcsolatom két hétre, ha rosszindulat munkál bennem, de én azt javasolnám, hogy gondold még meg ezt a dolgot... Biztos vagy te benne, hogy ismered a pasidat? Van olyan pasi, aki csak a barátnőjére izgul be; de biztos vagy benne, hogy pont ő az az egy az egy millióból? :-)
Nem hiszem, hogy egy másik lányra felizgulna. Arra a látványra, hogy én meztelenül vagyok, arra igen. Pláne, ha egy másik lánnyal. És ismét nem a másik lány a lényeg. :o)
Antónia, köszi hogy féltesz, de ez egy erős kapcsolat, rengeteg dolgot kibírt már. Ráadásul megbeszéltük, hogy ő nem érhet a másik lányhoz, és az sem hozzá. Különben azonnal sztornó. Amúgy meg bízom a Kedvesben.
tud, beszéltem Vele erről. Eleinte nagyon nem örült neki, mert az votl egy rossz élménye, de amikor látta, mennyire szeretem, és tisztelem őt (képes lettem volna elfojtani magamban ezirányú érdeklődésem csak miatta), akkor úgy gondolta nem lesz itt gond... Csak meséljek el NEki mindent, ami velem történik. :o)
Hihi, megpendítettél egy érdekes témát, úgyhogy OFF.
Érzelmek... Én amolyan heves típus vagyok, akiben fellobban egy szikra, tűzzé növi ki magát, és nincs megállás. De meg tudom különböztetni a tűz forróságát a kandalló melegétől. Számomra a SZERELEM a kandalló kiegyensúlyozott, békés, romantikus melege, ami biztos támaszpont - a tűz viszont az alkalmi kaland, ami jelen esetben leszűkült a Nőkre.
Mint említettem, van Kedvesem, akibe szerelmes vagyok, Vele akarom leélni az életem. De nem egyszer van úgy, hogy meglátok egy nőt, és elkezdek bizseregni - így volt ez a lentebb említett leányzóval is. Az első találkozónk alkalmával megkedveltem, de nem tudom, fellobanhat-e a tűz, vagy ne ringassam magam hiú ábrándokba.
Barátnővel meg, akit szeretek (hiszen a barátnőm), nem tudnék lefeküdni, mert ismerem, stb. Nem tudom, furcsa, nem lehet megmagyarázni. Persze én is csak olyan pasival tudok lefeküdni, akit szeretek. De a nőket más tésztának tartom. Őket egyszerűen jó kényeztetni, teljesen más világ.
Nem az a lényeg, hogy hogyan hívjuk a "gyereket", hanem az hogy mit akarsz!
Abban viszont nem tudok zöld ágra jutni veled, hogy miért csak a testiséget keresed. Nálam az érzelmek nagyon fontosak. Azaz én pl nem tudnék csak a testiségért lenni valakivel. Ahhoz kell egy kis szerelem, vonzódás is.
