440.000 év óta a legmagasabb CO2 koncentráció!
Az EPICA (European Ice Core Project in Antarctica) keretében az Antarktiszon 3000 m-es mélységig fúrtak le, 740.000 évvel ezelőtti a legrégebbi jégminta amit klimatológiai vizsgálatokra használtak.
A kutatások a mintákban talált gázmaradványok alapján megállapították, hogy 440.000 éve volt a maival egyező szintű a légköri CO2 koncentráció. Feltételezések szerint emberi tevékenység nélkül az egyenletes "melegkorszak" akár még 15.000 évig is tarthatna. A kutatások segíthetnek az emberi tevékenység időjárásra hatását kiszámítani.
"www.iwr.de, 2004.06.18."
a leglenyegesebb felfedezes, hogy a 430.000 evvel ezelotti interglacialis (amely moge eddig meg nem sikerult jegmintaval benezni) sokkal tovabb tartott, mint az azota tortent felmelegedesek. kb 26.000 evig. a Natureben azt irtak, hogy akkoriban a Fold palyaadatai nagyon hasonloak voltak a maihoz, tehat elkepzelheto, hogy jelen felmelegedesunk is egy ilyen oriasi hosszusagu.
masik meghokkento dolog, hogy az emlitett 430.000 evvel ezelotti interglacialis elott a hideg es meleg korszakok mindossze 50.000 ev hosszuak voltak, es sokkal kevesbe szelsosegesek. ez egybecsenge a tengerfeneki uledekek izotopos vizsgalataval is. az okokrol egyelore csak feltetelezesek vannak, az egyik feltetelezes az, hogy a CO2 szintje lecsokkent az utobbi par szazezer evben.
ejha, ezek szerint a CO2 hosszutavon stabilizalja az eghajlatot?!
Szerintem inkább összeállnának a helyi gerillákkal (burmától a fülöp szigeteken át új guineáig minden valamirevaló négyzetkilométeren akad egy helyi függetlenségi front) és nekilátnának a délkelet ázsiai partvidékeket fosztogatni, mint ahogy az elmúlt háromezer évben tették.
És akkor a terror ellenes háború mellett Pompeius mintájára meg lehetne hirdetni a kalózok elleni háborút is:)
marmint ugy ertem altalaban mezogazdasagi muvelesre/legeltetesre fogott teruletet kell, hogy atalakitsal erdove az esetek donto reszeben. az, meg, hogy az elelmiszer, amit ott termelnek kit taplal, az globalisan mindegy. nyilvan, ha csokkented a termoteruletet Daniaban, nem a danok fognak ehenhallni, hanem azok, akiket az elelmiszerfeleslegukbol segelyeznek afrikaban.
altalaban veve nagyon helyeselem az erdosites otletet, mert pl a faluban, ahol felnottem, minden utcabol kivagtak az akac es egyeb fakat, es nagyon koparra valt, de a CO2 csokkentesre szerintem nagysagrendbeli kulonbsegek miatt nem alkalmas a fatelepites.
ez ott fog elbukni, hogyha nagymeretu fatelepiteseket akarsz vegrehajtani, akkor az lecsokkenti a mezogazdasagilag megmuvelheto teruletet, tehat a fejlett orszagokban is at kell allni vegetarianus eletformara.
tehat vagy hust eszel, vagy erdoben husolsz.
Azsiaban ilyen valasztasi lehetoseg nincs. minden egyes fa ultetese bizonyos szamu ember ehhalalahoz vezet.
Jókora naivitás. Ennek az országnak a primitívsége vagy inkább szegénysége az erdők kezelésében is lemérhető. Javaslom menj el egyszer a Soproni-hegységbe. Magyar oldalon tarra vágott hegyoldalak és bozótosokkal tarkított ritkított erdők váltakoznak, az osztrák oldalon pedig csupa egészséges sűrű bükkös. Döbbenetes látni a különbséget, az igénytelenséget és a magyar oldal rendkívüli csúfságát. Pedig a 80-as években a hegység magyar oldala még úgy ahogy látványos volt. Budai hegyek ugyanez, a pöffeszkedő újgazdagok inkább minden erdőt kiirtatnak, csak minden bűnözőnek jusson telek az undorító rózsaszín villájához
Nem érted.A szénnek van egy energiatartalma.Ha ezt elégetjük,akkor ugye CO2 szabdul fel.
Ha fával megkötjük,akkor az O2-t viszanyomja a légkörbe,a C-t pedig beépítit magába.Ha olyan gyorsan tudja megkötni,mint ahogy égetjük,akkor minek kellene a kínaiaknak szenet égetniük,hiszen a fa is kielégítené igényeiket?
Nem csak a lebontott co2 a lényeg, hanem az, hogy nagy tömegben az erdők eltárolják a vizet, hőmérsékletet egyenlítenek ki, nem engedik lezúdulni a csapadékot ha hegyről van szó, stb.
A fa az egy nagyon jó találmány ilyesmire és ráadásul szinte ingyen van. Csak sok legyen belőle.
Rengeteg fát égettek el az utóbbi pár ezer évben.
Az éghajlatváltozáshoz vezető folyamatok nem most kezdődtek, hanem most csak felgyorsulnak.
Talán még nem lenne késő sok fát ültetni.
Magyarországon is hatalmas területek vannak gyakorlatilag kihasználatlanul.
A magam részéről kb. fél hektár területem van ami teljesen kopár és befásítom. No nem csak ezért, hanem mert amúgy is kedvelem a fákat.
A kormányoknak szerintem elsősorban faültetésre kéne fordítani jelentős összegeket, könnyebben menne mint a co2 kibocsátást mérsékelni.
Logikai hiba.Ha a fa olyan gyorsan vonná ki a légkörböl a CO2-t,mint ahogyan mi el tudjuk égetni,akkor nem lenne szükség szénre,hiszen a fák annyi energiát tárolnának,mint amit fel akarunk használni.
És mi van, ha vígan égetik a szenet, és ezt kiváltják faültetéssel? Például Kína is kiválthatja Kiotót, ha elég fát ültet a Góbi-sivatagba. Ezek persze el fognak pusztulni... milyen katasztrófa
Szerintem abszolút nem. Sőt. Azért elmondom, hogy ez szerintem hol fog bebukni :)
Az, akinek nem az erdőültetés a profilja, sokkal rosszabb hatásfokkal ültet erdőt kézimunkával, mint ezzel foglalkozó cégek célgépekkel. Ha a 100 fa ültetése helyett mondjuk dolgozol, és a keresett pénzt leadózod, akkor abból sokkal több, mint 100 fát lehet ültetni. Lehet mondjuk ezret. Persze, ehhez le kell adóznod egy csomó pénzt.
No de keresztülverni a mai kormányokon, hogy faültetésre költsenek közpénzt?? Reménytelen :) Még a kórházak se kapnak eleget...
Mi lenne, ha erdőket ültetnének a kormányok?
Egy csomó olyan terület van, ahol valamikor erdők voltak és most csak kopár sziklák vannak.
Szerintem, a növényzet is kihat az éghajlatra, pufferhatásával gátolja a radikális változásokat, felvesz és tárol rengeteg vizet, szén-dioxidot, stb.
Mindenki aki a földön él ültessen fejenként 100db fát és meg van oldva a probléma.
Vagy ez zöldség?
Érdekes lenne megtudni,hogy ha a berring szoros és az atlanti óceán között megszakítatlan tneger jönne létre,akkor milyen áramlások indulhatnak el a két óceán között?
Ennél sokkal érdekesebb, hogy abban a pillanatban, hogy ez bekövetkezne oroszország, ha hajlandó flottát fejleszteni és rendbetenni néhány jeges tengeri kikötöt, azonnyomban gazdasági és katonai szuperhatalommá vált, míg a föld nem északi mérsékelt övben fekvö országai méginkább elszegényednének és kiesnének az északi erökoncentrációból. Hiszen onnantól kezdve mi a francnak hajózzon valaki délnek?
A szöveg demagóg, manipulatív és több helyen is hazudik:
Összesen három helyen fordul elő, hogy Zágonitól megkérdi BIL, hogy mi várható, ő meg hallgat. Mindhárom esetben keveset mondó, ám sokat sejtető szöveg kíséretében. A nyilvánvaló cél: a cikket olvasó emberek az információhiányt saját rémképeikkel helyettesítsék.
Radikálisan korlátoznám a forgalmat Budapesten. Kerthelyiségek a Rákóczi úton. Felvirágozna a társas élet, özönlenének ide a külföldiek, Európa legélhetőbb városa lenne. A budapesti közlekedés részesedése az ország széndioxid-kibocsátásában NULLA. Ez a forgalomkorlátozás azoknak a technika- és emberiségellenes szájtépőknek a kedvenc érve, akik a gőzgép és a nyomdatechnika ellen is tiltakoztak volna, ha történetesen háromszáz évvel ezelőtt élnek. De a globális felmelegedéshez történetesen semmi köze nincsen.
Amerikában egy vizsgálat megállapította, hogy a többség a mai időjárást félelmetesebbnek tartja, mint az ötven évvel ezelőttit. Ez a globális felmelegedés nélkül is így lenne. Az emberek szeretnek félni.
A Paksi Atomerőmű teljesítményét a biztonsági határig kell növelni. Ez akár öt éven belül elkövetkezhet. Nem szeretnék egy kockázati határon működtetett atomerőmű közelében élni. Na ez a cikk legaljasabb hazugsága. Az atomenerőműveknél nincs olyan, hogy "kockázati határ". Nem olyanok, mint az autók, hogy ha jobban nyomod a gázt, akkor gyorsabban mennek, de kockázatosabban. Az atomerőmű teljesítménye a "kockázat" romlásával csak elhanyagolható mértékben lenne növelhető. De ilyet soha a büdös életben nem fognak csinálni. Egyébként meg semmiféle csernobilihez hasonló katasztrófa nem képzelhető el Pakson, mert más a reaktor rendszere, és nincs benne az a sokezer tonna grafit, aminek az égő pernyéje a levegőbe vihetné a radioaktív trutyit. Ezt pedig Zágoninak is tudnia kell, ha már állítása szerint ott dolgozott. Ezért hazudik.
A Duna alacsony vízállása miatt egyszer már közel került a Paksi Atomerőmű ahhoz, hogy hűtési nehézségek lépjenek fel. Ha hasonló aszály lép fel újra, és további húsz-harminc centit csökken a vízszint, ami tartósan fennmarad, akkor súlyos biztonsági problémák állhatnak elő. És az atomerőművet nem lehet úgy kikapcsolni, mint a tévét.
Az erőművet körülbelül egy nap alatt lehett komolyabb probléma nélkül leállítani. A Duna vízszintje egy napra előre bőven előrejelezhető. Ezt is tudnia kell Zágoninak, ha már fizikus és dolgozott az erőműben. Jobbat nem tudok tehát elképzelni, mint hogy vagy mégsem ért a nukleáris technikához, vagy ismét szándékosan hazudott.
Pontos szabályozás van arra nézve, hogy az erőmű a Duna hőmérsékletét hány fokkal emelheti. Ha jól emlékszem, maximum 2 fok melegedés van megengedve, de csak legfeljebb 25 fokig. Pár évvel ezelőtt ennek a határnak kerültek a közelébe, de végül is nem érték el. De ha elérték volna, gond nélkül megvalósítható lett volna a teljesítmény ideiglenes csökkentése.
-----------------------------------
Szerintem a globális felmelegedés megoldása az atomenergia ÉS a megújuló energiaforrások. Egyelőre nem lehet kiküszöbölni az atomenergiát, és ezt csak azok a technikaellenes szájtépők gondolják máshogy, akik annak idején a gőzgépet és a kőbaltát is ellenezték volna. Zágoni meg egy karrierista ember szerintem.
"Klímaváltozás most
Kíméletlen beszélgetés Zágoni Miklóssal
NOL • 2004. június 8. 13:03 • Szerző: BiL
Rövid távú klímaváltozás (kép: NOL – Krumpli Béla)
Néhány éven belül az éghajlatváltozásból súlyos problémáink fakadhatnak. Az alábbi beszélgetés arról szól, hogy a várható következmények olyan beláthatatlanul sötétek, hogy a probléma egyik legjobb hazai szakértője, Zágoni Miklós fizikus nem szívesen bocsátkozik jóslásba.
Zágoni Miklós évek óta a klímaváltozás Cassandrája. Most könyvet írt róla, amelyben aprólékosan elmagyarázza, hogy a természetben könyörtelen folyamatok mennek végbe. Mégis, amikor a következő évek várható fejleményeiről kérdeztem, titokzatosan hallgatott. Nem akar pánikot kelteni - felelte.
A középtávú klímaváltozás hatásait szemlélik budapesti lakosok 2003-ban (kép: NOL – Krumpli Béla)
Rávettem, hogy legyen kíméletlen. Az unszolásra elmondott néhány forgatókönyvet, amelyet nagyon valószínűnek tart, de nem vállal értük teljes felelősséget. Ugyanakkor láthatóan megrendíti az, amit tud.
Zágoni Miklós fizikából és filozófiából diplomázott, ma az Eötvös Loránd Tudományegyetem Tudománytörténet és tudományfilozófia tanszékén tanít, valamint aktívan foglalkozik klimatológiával. Tudós, akinek tömeglélektani szempontokat kell mérlegelnie, mielőtt beszámol vizsgálódásairól.
A beszélgetésünk idején, június első napjaiban szakadt az eső, mint egy Krasznahorkai-regényben. Zágoni szerint ez a klímaváltozás része. Olyan időjárási jelenség hozta az esőt, ami korábban nem volt jellemző ebben az időszakban. Ennek az esőnek nincs itt semmi keresnivalója – mondta.
– Ön azt állítja, hogy a klímaváltozás már elkezdődött. Fél?
A félelem nem jó szó rá. Nem személyes fenyegetettséget élek meg, inkább esztétikai jellegű bántalmat, mert egy évmilliók óta jól működő bolygót teszünk tönkre. És lesznek olyanok, akik jól fogják érezni magukat abban, ami ránk vár, a szennyben, pusztulásban és anarchiában. És számomra ez fájdalmasabb, mint a félelem.
– A szokásos ellenérv a vészjelzésekre az, hogy a klímaváltozás tényét a tudomány vitatja.
Két évvel ezelőtt elöntötte Európa szívét az árvíz. Tavaly tízezer embert vitt el a kánikula Franciaországban. Idén a káosz jelei mutatkoznak az időjárásunkban. A Sió negyvenkilenc hónapja le van zárva, holott a csatorna 1863-es megnyitása óta hasonlóra sem volt példa. Ha valaki erre azt mondja, hogy természetes, annak per definitionem nem létezik klímaváltozás.
A gleccserek néhány évtized alatt visszahúzódnak, a Kilimandzsáró hava eltűnik… Ez ronda. Az ember nem csak tények alapján ítél, hanem az érzeteit is figyelembe veszi. Amerikában egy vizsgálat megállapította, hogy a többség a mai időjárást félelmetesebbnek tartja, mint az ötven évvel ezelőttit. Nem csoda. Az ősidők törzsei közül azok maradtak fent, amelyek intuitíve jobban választották meg vonulási irányukat, és azok a tájak, amerre ők mentek, a mai ítéleteink szerint szebbnek tűnnek, mint azok, amelyeken a rossz útirányt választó törzsek elpusztultak. Ezt is egy tudományos vizsgálat mutatta ki. Belénk kódolta az idő az esztétikai ítéleteinket.
– Mit kellene tenni, hogy megelőzzük a katasztrófát?
Visszakérdezek. Ön mit tenne?
– Radikálisan korlátoznám a forgalmat Budapesten. Kerthelyiségek a Rákóczi úton. Felvirágozna a társas élet, özönlenének ide a külföldiek, Európa legélhetőbb városa lenne.
Lehet. De mit kezdene Kínával?! Övék és Indiáé a világ legnagyobb felszíni szénkészlete. Kína vadul fejlődik, a lakosság autót és hűtőt akar. Ki tudná lebeszélni őket erről! Ugyanúgy el fogják égetni azt a szenet, mint korábban a Nyugat. Kína húsz éven belül a világ legnagyobb széndioxid-kibocsátója lesz.
– Nincs megoldás?!
Én elsősorban a klímát befolyásoló tényezőkről tudok beszélni, a lehetséges óvintézkedésekről kevésbé. De például helyesnek tartanék egy új Manhattan-tervet, annak a hatalmas pénzeket és szakembergárdát megmozgató programnak a mintájára, amely az atombomba és a békés atomenergia kifejlesztéséhez vezetett a negyvenes években. Most az energiagazdálkodás alternatíváinak kutatására lehetne összpontosítani az erőket.
A tudomány ma a széndioxid-kibocsátás megfelezését javasolja. Ebben mindenki részt tudna venni. Ön is felére tudná csökkenteni az energiafogyasztását, ha nagyon akarná.
(Ekkor megkértem Zágonit, hogy beszéljen arról, hogy mire számíthatunk a közeljövőben, ha nem állítjuk meg a romlást. Zavarba jött: komoly szakember nem jósol – mondta és magyarázkodni kezdett, mint akit illetlenségre kértek.)
Sem riogatni, sem bagatellizálni nem szeretnék. Egyik sem segít…
– Lehet, hogy mégis jobb, ha tudjuk, mire számíthatunk.
A Duna 2002 nyarán (kép: NOL – Krumpli Béla)
Jó, ijesztgessünk! Lakhatatlanná válhatnak a panelházak. Ha ebben az ütemben növekszik tovább az átlaghőmérséklet, akkor nyáron túl meleg lesz a panelban. Ha a melegedés hirtelen lehűlésbe csap át - tehát ha a jégkorszaki forgatókönyv válik valóra -, akkor pedig télen lesz túl hideg. A Paksi Atomerőmű teljesítményét a biztonsági határig kell növelni. Ez akár öt éven belül elkövetkezhet. Nem szeretnék egy kockázati határon működtetett atomerőmű közelében élni. Tudom miről beszélek, részt vettem az erőmű beruházási munkálataiban.
Tovább is van, mondjam még? Ha a legrosszabb forgatókönyv válik valóra, akkor a globális felmelegedés radikális lehűlésbe csap át. Ez nem várható harminc-negyven éven belül, de bizony a klíma ideges rezgése évtizedekkel megelőzheti a nagy váltást. Ettől már nem vagyunk messze. Ekkor az időjárás kiszámíthatatlanná válik. Hurrikánok, tornádók. A Kárpát-medence, mint egy tartály rendkívül alkalmas rá.
A mezőgazdaságban termékhiány alakulhat ki. Az Európai Unió elveszítheti önellátási képességét. Ki akar az Egyesült Államoktól függni a gabonaellátásban?!
Ha igaz, hogy az esőövek északra húzódnak, akkor könnyen előállhat a helyzet, amelyben a Tisza vízgyűjtője a 2001-es árvízben lefolyt mennyiségénél ötvenszer nagyobbat produkál. Ha egy nagyobb téli havazás után a betörő szubtrópusi hatás miatt hirtelen olvadás következik, és bejön egy trópusi eső, majd a hólé egyszerre zúdul le, amint 2001-ben történt, akkor az ár beboríthatja egész Tiszántúlt.
Tovább is van. Száradás. Ha 2040-ig két fokot növekszik a globális átlaghőmérséklet, akkor ez nálunk három-négy fokos növekedést jelent, ugyanis régiónként másként jelentkezik a klímaváltozás. Csonttá száradhat az Alföld. A Duna-Tisza-közi hátság elsivatagosodhat.
A Duna alacsony vízállása miatt egyszer már közel került a Paksi Atomerőmű ahhoz, hogy hűtési nehézségek lépjenek fel. Ha hasonló aszály lép fel újra, és további húsz-harminc centit csökken a vízszint, ami tartósan fennmarad, akkor súlyos biztonsági problémák állhatnak elő. És az atomerőművet nem lehet úgy kikapcsolni, mint a tévét.
Ha lecsökken a karsztvízszint, veszélybe kerül a Dunántúl és Budapest ivóvízellátása. Hosszan sorolhatom a következményeket. Legjobban attól félek, hogy ma képtelenek vagyunk összefogni, miközben olyan korszak közeledik, amelyben csak együtt tudnánk megoldást találni a problémákra.
(Ekkor Zágoni már felhevülten beszélt, mint aki lerázott magáról egy bilincset.)
A klímaváltozásnak lopakodó természete van (kép: NOL – Krumpli Béla)
Mindez lassan, fokozatosan jön. A klímaváltozásnak lopakodó természete van, ez benne a szörnyű. Észre sem vesszük, és máris katasztrófák során vagyunk túl. Ma palackban vesszük az ivóvizet - ha ezt húsz évvel ezelőtt jövendöltem volna, senki sem hiszi el. Húsz év múlva talán ivóvízre fogjuk költeni azokat a milliókat, amelyeket most autóra. És senki sem fog csodálkozni rajta.
A harmincas években senki nem hitte volna el, hogy a következő háborúban megölik a népesség tíz százalékát. Aztán napirendre tértünk fölötte. Most eljöhet egy olyan világ, amelyben milliók fognak áldozatául esni az időjárásnak. Elolvassuk majd az újságban és továbblapozunk.
Ez a válaszom az interjú elején feltett kérdésére: azért nem félek, mert folyamatosan bekövetkezik az, amitől félni kellene. Darwin hívta fel a figyelmet, hogy az emberiség még soha nem tudta kivédeni a közeledő katasztrófát, de túlélte őket. Ebben vagyunk jók, tudunk alkalmazkodni.
A beszélgetés után különös dologra lettem figyelmes. A Szóda nevű kocsmában, ahol ezt az interjút írtam, a vendégek közül többen némán meredtek ki az ablakon. Nézték az időt. Két felhőszakadás között elöntötte az utcát egy délutáni, sejtelmes fény, és az emberek hagyták, hogy megragadja őket valami, ami csak olyan nyelveken beszél hozzánk, mint az eső és a fény."
A globális felmelegedés legalább kétszer gyorsabban lezajlik az Északi-sarkkörnél, mint a bolygó többi részén, amiből a tudósok arra következtettek, hogy akár széleskörű és katasztrofális változások is várhatóak. A kutatómunkát nyolc északi ország támogatta.
"Jelenleg drámai klímaváltozás zajlik le az Északi-sarkkörön, és körülbelül kétszer vagy háromszor gyorsabban, mint a Föld többi részén" - mondta Robert Corell, az ezernyolcszáz oldalas Arctic Climate Impact Assessment jelentést elkészítő kutatócsoport elnöke. A dokumentumot, mely tudósok, bennszülött lakosok és nyolc északi ország közreműködésével jött létre, novemberben adják át a résztvevő országok minisztereinek.
Bár az ENSZ korábbi kutatása átlagosan 1,4-5,8 Celsius fokos felmelegedést jósolt 2100-ra, Corell szerint a sarkkörön ennek a kétszerese várható.
Megmutatja a jövőt
Az olvadás veszélyezteti az egyik alaszkai olajvezetéket, és az (eddig) örökké fagyott talajon felépített házakat. Az inuit vadászok alatt egyre gyakrabban szakad be az elvékonyodott jégréteg, és tönkremegy a növények és állatok élőhelye. Alaszka bizonyos részei a globális átlagnál tízszer jobban felmelegedtek, írta a CNN. Emellett az egyre jobban elterjedő nyírfák csökkentik a zuzmólelőhelyek számát, és az őshonos rénszarvasoknak meg kell küzdeniük az élelemért az északon egyre gyakrabban megjelenő jávorszarvasokkal és rőtvadakkal is, mondta Corell.
"Ha meg akarjuk tudni, hogy a következő generáció milyen változásokat fog látni, csupán az Északi-sarkkört kell megfigyelnünk a következő öt-tíz évben" - mondta Corell, aki tagja az amerikai meteorológusok társaságának.
Észak összefog?
Bár Corell szerint a felmelegedés agresszív változtatásokkal megállítható, a környezetvédők többsége kételkedik abban, hogy az ACIA-jelentés hatására a kormányok komoly intézkedéseket vezetnének be. Az Egyesült Államok ugyanis ellenzi az üvegházhatás-kibocsátás mérséklésére irányuló kiotói jegyzőkönyv ratifikálását.
Vlagyimir Putyin orosz elnök ugyanakkor pénteken azt nyilatkozta, hogy támogatja a nemzetközi kezdeményezést, amelyet hat másik északi ország, Kanada, Svédország, Finnország, Norvégia, Izland és Dánia is támogat.
Gazdasági előny
A sarkköri klímaváltozásnak mindössze annyi előnye lehet, hogy felszabadul a Csendes-óceánt és az Atlanti-óceánt összekötő északi átjáró, és Oroszország hozzáférhet jégtakaró alatt található kőolaj és földgáz készletekhez. Az előrejelzések szerint egyébként 2050-ben évente száz napot lesz nyitva az északi átjáró, míg most csupán húsz napig lehet rajta közlekedni.
