Kis kitérő az eredeti és továbbfejlesztett panelre. Pont egymás mellett vannak. Az eredetinál a kisebb kétszobás lakás konyhája is a hátsó folyosóra nézett, de csak 5db üvegtégla volt ablak helyett. Ennél a konyhaelemnél loggiásra alakították át a panelt, így már egy kényelmesebb bukóablaka lett a kisebb, 49m2-es lakásoknak is. Ok, a szélső 68m2-es, háromszobásokba ezen konyha előtt kellett elmenni, meg ettől fogva a lakások egyből a szabadba nyíltak, ami meg hátrány. Kompromisszum ez is, az is.
Az eredeti a KX típus. Érdekesek ezek a továbbfejlesztett panelek, nem is tűnnek dán panelnek, olyan, mintha a dán KX házat próbálták volna meg magyar házgyári elemekből felépíteni.
Aztán volt a szállodajellegű ház ebből, a középfolyosós 49m2-es kétszobás, erkélyek nélkül.
K2 típus, a legelterjedtebb változat
Ebből a középfolyosósból is volt háromszobás a lépcsőháztól jobbra.
K1, ez volt a legelső dán paneltípus
Ezen felül még rengeteg változata van a dán paneleknek:
A cikkben említett (akkori) hatodikosok közül Árvai Ildi és Hatos Hilda az osztálytársaim voltak nyolcadikig. (Én nem voltam napközis, talán ezért nem szerepelek a "névsorban"...)
Mint írtam, építési terület volt a "Szigligeti utca" abban a tanévben. Akkor kezdték még csak az alapokat kiásni, alapozni, betonozni. A panelek szerelése utána már viszonylag gyorsan ment (hiszen ez volt a dolog lényege). A toronydaruk ekkor szinte közvetlenül az iskola kerítése mellett álltak, itt gurultak le-fel sínjeiken. Igen, '74 nyaráig biztosan nem volt kész a "harminchat".
Emlék: tehát hatodikba jártunk, természetesen szigorúan tilos volt számunkra az iskolának ezen a felén (ahol most a bejárata van) előfordulni. Persze valamelyik délután a "kölyökcsapat", miután az építő bácsik befejezték a munkát, a már elkészült alapokon, a pinceszint födémjén töltötte a délutánt. Feltűnt ez a suliban valami szakkört vagy különórát tartó diri bácsinak ("Pajeszhúzós" Gyuri bácsi, ha mond ez valamit valakinek), és másnap berendelte az egész csapatot az igazgatói irodába. Természetesen igazgatói intő mindenkinek, pedig előtte már otthon is voltunk, úgyhogy (jogilag) sok köze nem volt hozzá...
Aztán a következő tanévre ('74-'75) elkészült a "piros iskola" a Kerepesi út 124 alatt. Új körzetesítés, én oda kerültem hetedik-nyolcadik osztályra néhány addigi osztálytársammal, a többiek maradtak itt.
Igaz, a hőszigetelés már eltakarja az eredeti látványt.
Kis kitérő az eredeti és továbbfejlesztett panelre. Pont egymás mellett vannak. Az eredetinál a kisebb kétszobás lakás konyhája is a hátsó folyosóra nézett, de csak 5db üvegtégla volt ablak helyett. Ennél a konyhaelemnél loggiásra alakították át a panelt, így már egy kényelmesebb bukóablaka lett a kisebb, 49m2-es lakásoknak is. Ok, a szélső 68m2-es, háromszobásokba ezen konyha előtt kellett elmenni, meg ettől fogva a lakások egyből a szabadba nyíltak, ami meg hátrány. Kompromisszum ez is, az is.
Itt együtt látszik a két változat. A nagy lakások hátsó szobája és konyhája a két nagy ablak. Utána jön a függőfolyosó szerű átjáró-loggia, majd a lépcsőház két ablaka.
A fentrol.hu ezen képén néhány hónappal előbbi ('72. júniusi) állapot látható. Az Ond vezér 29-37 már szerkezetkész, az Ond vezér 19-27 valahol az ötödik-hatodik emeletnél tart. Az Ond vezér 36 helyén (a régi Szigligeti utca* nyugati, páros oldala) még hosszúkás, alacsony épületek - az eredeti, kérdéses képen téglafalnak, kerítésnek véltem -, talán felvonulási épületek, de lehet, hogy még tényleg a régi utcarendből, házakból maradt meg. Mögöttük a képen is jól látható fasor. Mivel még lombosak a fák, de már őszies a hangulat, valamikor '72 október-novemberre tenném a pontosabb dátumot.
* a Szigligeti utca helyileg szinte pontosan a mai Ond vezér 36 parkolóútja, a légifotón jól kivehető, amint pont a mai Ond vezér 29 lépcsőházon vágott keresztül, majd a mai Kerepesi 128-130 hossztengelyében érte el a Kerepesi utat.
Igen. Az 1973/74-es tanévben (talán úgy novembertől*, lehet, hogy még a következő tanév elején is egy ideig**) le volt zárva az iskola tényleges bejárata, csak a sportudvar felől lehetett bemenni. Akkor épült az Ond vezér 36a-e; valamikor '74 legvégén, '75 elején - tehát úgy két évvel később, mint a "hosszanti" házakba - költöztek be.
* az biztos, hogy '73 nyarán még bőven ráláttunk a budai hegyekre; különösen az egészen észak felé tolódott naplementékre emlékszem - amit azóta a 36 jól eltakar.
** akkor én már a Kerepesi 124-ben jártam a hetediket, a mostani Neumann Számtech...
De, ez pontosan a dán panel első változata, hátulról. Elöl megismerni a három egymás melletti forgóablakáról a nagyszobában. (Az a 420 raszter, belül 405 az addigi 360, belül 345 helyett)
Kösz, a pontosítást, nem tudtam, hogy kétféle "dán" is van, bcs, tehtube.
A Mező iskolára én is gondoltam, de akkor az Ond Vezér útja 36-nak Ond vezér útja páratlan oldali épületeihez képest jóval később kellett elkészülnie, mert látnunk kellene a képen. Meg tudnád ezt erősíteni, hogy így volt?
Zárójel: az iskolát 1973 nyarán adták át (én '73 szeptemberétől jártam bele hatodik osztályosként), az Ond vezér 19-27 épületbe 1972 végén, 1973 legelején költöztek be a lakók. Zárójel bezárva.
Pedig ez is "dán", ez a KX épület, a loggiás. Sok eleme megegyezik a köznyelvben "dán"-nak nevezett K1 (két blokkos) és K2 (három blokkos) épületekkel, valamint az egészen apró, nálunk csak "garzonház"-nak nevezettel.
Ilyen KX emlékeim szerint csak a Füredi úti lakótelepen van (ha jól számolom, 13 db, meg az Örsön a tíz lépcsőházas - azt hány háznak számoljam?), talán Csepelen van még valahol az Ady Endre út környékén 3-4 példány. Máshol nem tudok belőle...
A fémvázas épület - leginkább az ablakok osztása miatt - gyanús, hogy az Ond vezér park 5., az "alumínium-iskola" (ma Mező Ferenc Általános Iskola), akkor a háttérben az Ond vezér útja 19-27 kellene hogy látszódjon.
a Füredin kívül tudtok még olyan panel ltp-t, ahol a Füredi-hez hasonló panelek vannak?, ui. ezt sehogyse tudom ráhúzni a Füredi úti ltp-re..., az Újváros parkra hasonlít, hasonlít, de aztán mégse...
valószínű iskolaépítés
az iskola földszintjén keresztül is mintha egy panel látszódna
Úgy van, ez egy négy kocsis ingavonat a híd újjáépítése alatt. De az azért furcsa számomra, hogy az eddigi legtöbb képen (persze nem innen fotózva) M+P+P+M összeállítás látszik, ez pedig M+M+P+M szerelvény...
Jászai Mari tér, Margít hid lejáró. A szemben lévő épület a fehér ház elődje épízés bontás, vagy a fehér ház építése. Ezekre találsz fortepan képet, abból tovább mehetsz.
Valamikor letöltöttem a mellékelt képet a https://archivum.mtva.hu/photobank oldalról. A képhez mellékelt szöveg eltűnt az emlékezet homályában. Azóta is gondolkozom, amikor ránézek (mert egy blikkfangos kép:), hogy mikor (talán a 40-es évek végén, vagy az 50-es évek elején) készülhetett. A két középbejáratú villamos motorkocsi egy pótkocsit vontat, miért? A kép baloldalán látható furgon/dzsip egy vég nélküli villamos vágányon áll, mi lesz a vágány sorsa? Egyáltalán hol készült ez a kép? A képen látható vágányhálózat elég kaotikus formációt mutat. Talán a Margit-híd építése során, amikor talán egyvágányos villamosközlekedés volt/lehetett a hídon, készült a kép? Megannyi kínzó kérdés.
Várom a nálam okosabbak észrevételeit. (A Google képkeresővel nem mentem semmire)
A múltkutatáshoz kis segítség, akinek nincs előfizetése az Arcanumhoz:
Könyvfesztivál ideje alatt ingyen elérhető sajtóadatbázisunk. Szeptember 28. és október 1. között nemcsak adatbázisunkat próbálhatja ki ingyen, hanem személyesen találkozhat az Arcanum munkatársaival a Millenárison
Újabb kérdés foglalkoztat: hol voltak, hol lehettek az óbudai trolibusznak megállói? A két végállomás ugyebár megvan, "Vörösvári út, villamos végállomás" és "Óbudai Temető" (ez tulajdonképpen a zsidótemető volt), előtte biztosan kellett lenni megállónak az "Óbudai Temető, Pomázi út"-nál. Esetleg a kettő között a "Demjan Téglagyár" (a mai ATI buszmegálló)* környékén? Beljebb az "Óbudai Mészégető- és Gőztéglagyár" jöhet számításba, aztán "Bojtár utca" valahol? Távolságok alapján "érkezése lehet" még a mai benzinkút külső felénél**, a "Csillagvölgyi út"-nál esetleg...
Nemigen lehetett ez akkoriban sem egy sűrűn lakott terület, ezért gondolom, hogy inkább az akkori ipari üzemek környékén volt indokolt megállóhelyet létesíteni...
* Ez elég közel lenne a végállomáshoz, de ki tudja...
** Itt az útpálya a mai benzinkutat kiszolgáló be- és kihajtó út volt akkoriban, magát a mostani útpályát valamikor a hatvanas évek legvégén építhették, amikor a benzinkutat is. Legalábbis így gondolom...
Volt olyan, hogy "falézolás". Ez is valami építőipari dolog volt.
Meg bánya, Vorlesen. Felolvasták, melyik csapat/brigád hova fog menni dolgozni. Később már magát a helyiséget is faléznak hívták, ahol ezt szokták megtartani.
