Az 1855-ös, 1858-as és 1861-es keresztelési bejegyzésben is a 8. szám alatt lakott a család, szóval igen, ez elírás lehet,. Előfordul, hogy az nagyanya vezetéknevét írták be az anya helyett. Próbáld meg a másik Zsuzsanna életútját is felderíteni, hogy teljesen biztos lehessél benne.
Sziasztok! Tudnátok segíteni, hogy Fényes Elek Magyarország geographiai szótárában, a településeknél minek a rövidítése az F. u. és az Ut. p.? Az F. u.-nál földesúrra gondolok, de nem vagyok benne biztos. Előre is köszönöm a segítséget!
A házszámozásról annyit, hogy II.József a 1780-as években fel akarta számolni a magyar nemesség adómentességét, be akart vezetni egy ingatlan és földadót, de ehhez be kellett volna vezetni egy ingatlannyilvántartást, akkoriban egybetartoztak a jobbágyok földjei- telek volt a nevük és házai, ezeknek számokat adtak. Amikor meghalt 1790-ben II.József, a magyar nemesség felszámolta az ingatlannyilvántartást. Az ingatlannyilvátartást végül Ferenc József idején idején vezették be az osztrákok az 1850-es években, akkor kapták meg a házak a házszámokat és a földek a helyrajzi számokat és persze bevezették a ház és földadót, ebből volt a legnagyobb állami bevétel.
Csehországban és Szlovákiában máig minden településen (Prágában is kerületenként) megvan a régi, Mária Terézia bevezette utcabeosztástól független házszámozási rendszer ("összeírási [ház]szám"), és az újabb, magyarországihoz hasonló, utcán belül érvényes házszám ("tájékozódási/tájékoztató [ház]szám): https://en.wikipedia.org/wiki/House_numbering#Czech_Republic_and_Slovakia . (Csehországban az összeírási házszám piros, a tájékozódási kék alapszínű, Szlovákiában mintegy fordítva: az összeírási házszám jegyei fekete, míg a tájékozódási házszámé piros színnel jelennek meg egymás mellett a házfalakon.) Sőt még Magyarországon is láttam az 1970-es években épült lakótelepen olyan házszámokat, amelyek a lakótelep szintjén azonosították az épületeket.
Jóval nagyobb településeken, és jóval később is csak házszámmal voltak azonosítva a lakosok.Utcanév nem volt, legfeljebb a térség nevét használták, mint Felvég, Alvég, Korhány, Lápos, ilyesmik.
Ha volt ezer ház, akkor ezerig mentek a házszámok. A felmérő térképeken beírták a ház számát, és kész.
Még az 1881-es kataszteri felmérési térképen, az Alföldön is így vannak feltüntetve. Akkor volt hozzá egy könyv is, amiben a sorszámok mellé beírták a tulajdonos nevét.
Beleget 1860-ban mérték fel, itt az akkori állapot, a házszámokkal:
Csak a Honvédségi Közlönyben van benne, gondolom te is ott találtál rá. A Hadtörténelmi Levéltár elvileg őriz dokumentumot a főhadnagyról, szóval érdemes náluk érdeklődni.
Valóban ez lehet a megfejtés. Az 1700-as években még Beleg lehetett olyan kicsi település (most sem nagy), hogy csak egy utcája legyen, így elégséges volt a házszám lejegyzése.
Nincs hozzá magyar fordítás, de nagyjából azt szűrtem le belőle, hogy a fiúk apja István, az ő apja János, akinek az apja Mihály, a nemesség szerző. Alapvetően a névváltozás miatt kellett bizonygatniuk a nemességüket, ezért is hivatkoznak sokszor a keresztelési anyakönyvre és a költözésükre. (1732-ben és 1756-ban is történt valami, de nem fordítottam le, mi.)
hor-vathy: A Galambos (vagy Holub, Holubka) család nemességigazoló irataiban előfordul Belád, de hogy miért, azt nem tudom, nem olvastam bele nagyon. István fiai közt van egy Antal is.
kardio1: Igen, még közel sem teljes, ráadásul a kulcsszavas megoldás, amit korábban írtam se mindig működik, lásd NZ8787 szaniszlói példáját, egyházi anyakönyv, még sem tartalmazza a cím a 'matricola' szót.
Kedves Prelleg! Köszönöm, hogy ránéztél a kérdésemre. Alapvetően, mint lehetőséget kérdeztem a névcserét. Bars megyében 1800-tól 3 Galambos nemesi család volt az anyakönyvek szerint
és egyiknek sem találtam eredetet Ahol be van írva pl. Orig. Bélád, ott nincs galambos,
