A 2k ragasztó a házzal együtt lesz elbontva, viszont a falvastagság kritikus, mert szomszédtól elválasztó "főfal"-ról is derült már ki, hogy élére rakott téglából készült (amikor átlyukadtunk a szomszéd kamrájába :-) ), hétker, gangos-körfolyosós nagypolgári lakások ügyesen felosztva másfélszobás lyukakra.
Meg kéne nézni, hogy cm-ként mit tud a szerkezet, mert azért az nem jó, hogy a menetes szár viszi magával a fal egy részét is. (ameddig hat a ragasztó)
Szitahüvely, beragasztott menetesszárak, terheléses vizsgálatként 1-1 ember rácsimpaszkodik, megrángatja. 150 kg (2 ember) 50% túlterhelés plusz biztonsági ráhagyás a rángatás dinamikus erőhatása, ami a falon lógó bojlernél sose lesz.
Sőt azt is megtudtuk, hogy van egy ház a 14. ker.-ben aminek az egyik nagypolgári lakásának a falai salakból készültek.
" Viszont a falak salakból vannak.. (Eddig gázbojler volt.) Tudja valaki, hogy mennyire terhelhetőek ezek a falak? Kit kell kihìvni, hogy leellenőrizze? "
Nem volt még szerencsém ilyen lakást látni.
Ugy tudom hogy lakások födémeit szigetelték korábban ilyen olyan salakkal, kevés eredménnyel. Aztán bizonyos építő elemeket...pl. a közép panelt gyártották salakból, kohó vagy martin salak nem tudom.
a kérdező Esztin látszik, h teljesen amatőr (nem megbántva), vagyis a mérhető adatokon kívül minden más után keresztkérdésekkel kell nyomozni. ez nem kérdezőbiztosi állás (ahol mindegy a hiba), hanem statika, ahol bedőlhet/beszakadhat a villanybojler a kádra, benne az élő fázissal, a válaszfallal együtt).
de ha már ilyen profi látó vagy: a "salak fal" az pontosan milyen is?
Nagyjából jogos, hogy sokat kell bontani. Tulajdonképpen a teherhordó szerkezet maradhat. Hőszigetelés valószínűleg már nem. Már ha volt egyáltalán. Ha nem szerves anyagból van a hőszigetelés, hanem üveggyapot vagy ásványgyapot akkor az is maradhat, ha nincs nagyon ősszenyomódva. Ezen valószínűleg van egy szigetelésvédő beton, vízszigetelés, mégegy beton réteg és erre volt rakva a járólap. Ha egyszerűbben volt megcsinálva kevesebb rétegből akkor kérdéses, hogy meddíg kell visszabontani. Az új rétegrendnek kb. annak kell lenni amit az előbb írtam, mert különben nem soká fog működni. További kérdés, hogy az új, bővített rétegrendet elbírja-e a meglévő födém?
A nagy polgári lakások belmagassága mindig 3m felett volt.3,4 3.5 3.8 m stb.
Anno 44 -45 elején a rákosi elvtárs is a 14. kerben lakott,igaz csak rövid ideig, aztán meg sem állt a budai hegyvidék zabrált villájáig.
Nagy kutyák a budai hegyvidéken,( Rózsadomb, Svábhegy,) középkutyák a káderdüllőn Pozsonyi út és környéke,kis kutyák meg egyéb belvárosi zabrált nagy és polgári lakásokban múlatták az időt.
Felejthetetlen élményem 2001-ben számlálóbiztos voltam...nem népbiztos.. némi kis apró pénzért a népszámlálásnál. Házaltam.
A volt Majakovszkij u. akkor már Király utcában házaltam. Volt egy nagy ház, már a lépcsőházban fetünt a különlegessége,ápoltsága stb.
Nos a lakások...mert oda is bemehettem,feltűnően nagyok voltak,míves belső kidolgozás olyan nagypolgári miliő.
Fetünt,hogy a sok kérdés közül amikor a foglakozást a volt foglakozást kérdeztem, a főleg nyugdíjaskorú benlakoktól, hogy mismásoltak, a végén kinyögték,bm-esek. Eőször nem értettem, aztán esett le a tántusz,hogy ezek a volt belügyminisztérium középkáderei voltak. Bagóért vették a szép .nagylakásokat. Akkor még félsz volt bennük,de aztán ők már meghaltak az utódaik élvezik a potyavagyont.
Szép világ volt. Az akkori forgalmi ár 15 % -áért lehetett egy lakást megvenni,ha egybefizette az illető akár a felét is elengedték.
Ha annyit kibírt az a tetőterasz megérdemli a felújítást.
Hogy mivel szigetelték rejtély. Nagy való színűséggel kátránypapírral.
Az azóta kiment a divatból.Jött helyette a csupaszlemez plusz olvasztott bitumen. Vagy annak modernizált változatai.
A húszas és 30 -as években volt bőven kátrány. A barna szén lepárlásakor nyerték mint mellékterméket.
Barna szénből városigáz ,koksz és kátrány. Annyi kátrány volt hogy az alföldi parasztok azzal kenték deszkakerítéseiket. A fenol miatt konzerválóhatása volt.
Majd a motorizáció terjedésével a nyersolajból különféle párlatok ( benzin, gázolaj stb ) és a maradékból a bitumen. A szurok azt nem gyártották, azt bányászták. Fekete lágy gyúrható anyag.
Tény hogy mindegyik fekete.
Járólapok már a 1900 -s évek elejétől léteztek 12 x 12 és 20 x20 -as méretben. Cementel kötött, sajtolt termékek voltak a felületük csiszolt. Konyha fürdőszoba benti és kinti folyósok burkolására használták Főleg polgári körökben használták. Az egyszerűbb embernek jó volt burkolásra az égetett tégla is.
Aztán jöttek az égetett kerámia burkolóanyagok, mamár 60 x60cm-es is tétezik.
Legyen egy új,modern tetőterasz burkolás, alatta hőszigetelés és tökéletes vízszigetelés és megfelelőlejtés.
Nem az enyém , csak érintőlegesen kerültem bele. Az általam meghallott két vállalkozó , nagyjából a --szétverni,---alaptól újraépiteni, sikon akart mozogni.
A tulaj már 8x éves de még komfortosabbá tenné.(de már nem sajátkezüleg )
Megpróbálom, de ez eddig nagyon kevés adat. Ha van terv, az jó lenne. Fényképek úgyszintén. Ha még meg is lehetne tekinteni sajátszeműleg az volna az igazi. Egyébként az egész célja nem világos előttem.
1. Adott tetőterasz a 30-s évekből, szurokkal lerakott akkori járólapok (12x12cm ?)
Ezt ma már nem lehet javitani , mert a mai anyagokkal nem lehet hozzányúlni?
Különben is ki kell vizszintezni----akkor még csináltak esőlefolyást----kb 3cm lejtése van és "v" alakú.
2. bent a nyaraló 250cm belmagasságú, Nem lehet valamennyire is szigetelt padlót+elektromos padló fűtést késziteni ,--mert az 20cm vastagságot kivánna?(itt 3-5cm hungarocellről + laminált padlóról volt szó )
Az emeleten fel akarta törni a padlót?
3, a tetőterasz felé a napellenző --épitési engedély köteles?
Legalább is kéne, de nem mind tudja. Legutoljára ilyen ügyben tavaly hívtak egy pesti házhoz ahol a klíma szerelő elfúrta a vasbetonváz oszlopának a felét majd utána büszkén jelezte a megbízónak, hogy betont talált, de sikerült átfúrni. Gondolom, hogy a nagyobb pénzért. Az ifjú mérnökök között is van érdekes fazon. Az egyik a vb. alaptest szélére akarta rakni a nagy terhelésű acéloszlopot.
2db M10 vagy M 12 -es menetes szár, kb. 350 mm hosszú,a falba kettő 300 mmes furat a menetes szár, fém vagy mű.a faliékkel a falba , kiáll úgy 30 -40mm,erre ráakasztják a bojlert majd alátét is anya.
A modern bojlereknél a gyártó a csomagban ezeket általában mellékeli.
Milyen vastag? Mi van a fal másik oldalán? (minden fal vastagságát meg lehet mérni bontás nélkül is, nem is nehéz feladat) Milyen nehéz amit rá kell akasztani?
Sziasztok, kérném a segìtségeteket a következőben: van egy 14.kerületi nagypolgári lakás . Szeretnék fölrakni egy Ariston Wellis 100 as bojlert. Viszont a falak salakból vannak.. (Eddig gázbojler volt.) Tudja valaki, hogy mennyire terhelhetőek ezek a falak? Kit kell kihìvni, hogy leellenőrizze?
A vastagabb üveg nem biztos, hogy használ. Igazából az használna, ha minél könnyebb lenne a nyíló ajtó - legfőképpen az, ha műanyagból lenne az az ajtó üveg helyett.
2 a kismilliobol ( a tobbi vagy mennyezetnel rogzitett, vagy derekszogben csatlakozik masik uveghez, vagy kitamasztott), mindenesetre akkor nem remenytelen!:)
Biztos ami biztos alapon gondolom akkor azert a 12es uveg nem art!