4.Melyik alapvető fizikai mennyiség állandósága az oka annak ,hogy a bolygók a Nap körül síkmozgást végeznek és területi sebességük a mozgás során állandó?
3. Két egyforma tömegű ember kötelet húz. Hogyan képes egyikük elhúzni a másikat, ha Newton 3. törvénye szerint ugyanolyan erőt fejtenek ki egymásra?
A feladatban a trükk, hogy a két ember tömegének semmi szerepe nincs a feladatban.(Közvetlenül)
Viszont van egy harmadik tényező, a talaj.
Legyen a kötélerő K. Ez mindkét ember esetében egyenlő. A két ember lába surlódási erőt fejt ki a talajra. Ezek SA és SB. És ezeknek nem egyenlőek.
Ezért az A emberre SA-K=FA a B emberre K-SB erő hat.
Nemrégiben a lányom iskolájában volt kötélhúzó verseny több csapat között. Érdekes módon mindig az a csapat nyert, amelyik nekünk jobbra állt fel. Érezhetően a tornacsarnok talaja azon a részen jobban tapadt.
P.S.: Hogy egy ember mekkora súrlódási erőt tud kifejteni, abban már van szerepe a test tömegének, de még más tényezőknek is. Mivel SA,SB és K párhuzamos erők, forgatónyomatékot is kifejtenek, amit a test súlypontjának nyomatéka a lábra ható talajerő nyomatékéval ellensúlyoz.
2. Milyen következményekkel járna, ha két test tehetetlen és súlyos tömegének aránya nem volna egyenlő?
3. Két egyforma tömegű ember kötelet húz. Hogyan képes egyikük elhúzni a másikat, ha Newton 3. törvénye szerint ugyanolyan erőt fejtenek ki egymásra?
4.Melyik alapvető fizikai mennyiség állandósága az oka annak ,hogy a bolygók a Nap körül síkmozgást végeznek és területi sebességük a mozgás során állandó?
5. Hogy dönthető el egy, hogy egy erőtér konzervatív-e vagy sem?!
A földelés az egyik, de nem egyetlen érintésvédelmi megoldás. Tehát nem biztos, hogy ezeken a helyeken földelni kell. Át kell gondolni, hogy melyik rendszerben mi a földelés célja.
Egyébként mind a hajó, mind a repülögép zárt rendszer. Tehát az áram előállítása is ezeken belül történik.
Ezért egyszerű a megoldás. A készülékek "földelését" oda kell kötni, ahová a generátor "földelését" kötöd.
Ha vasgolyó rángatásáról van szó, akkor az induktivitásból adódó időállandó nem fog beleszólni a buliba, mivel ez egy viszonylag lassú folyamat. Különösen, hogy nagy erőt is akar, amihez alacsony menetszám fog adódni.
Szikraoltásról kikapcsolásnál nagyon célszerű gondoskodni, mert egyébként megütheti a kezelőt, roncsolhatja a kapcsoló kontaktusait, átütheti a tekercs szigetelését.
A szokásos megoldás egy megfelelő áramot elviselni képes dióda (pl. 1N4005) párhuzamosan kötve a tekerccsel, persze olyan polaritással, hogy ne vezessen, mikor rákötik az elemre. Mikor bontják a kontaktust, a tekercsben tárolt energia belesül a diódába. Más szóval a tekercsben kialakult áram tovább folyik kikapcslás után a diódán keresztül, és a dióda nyitófeszültségének, kb. 0,7 V-nak megfelelő di/dt sebességgel fokozatosan csökken 0-ra.
Az erő arányos a menetszám * áramerősség szorzattal, ha adott az elrendezés geometriája.
Ha a cséve fix méretű, a telep ideális (0 belső ellenállás, mindegy mivel terheled, fix a feszültség), akkor az jön ki, hogy minél vastagabb a drót, annál nagyobb az erő.
Ez könnyen belátható, vegyünk pl. egyetlen menetet olyan vastag rézből, ami kitölti teljesen a rendelkezésre álló tekercselési helyet.
Ennek R az ellenállása, így az erő arányos (U/R)*1
Most képzeletben hosszában kettévágod a drótot, és a két tekercset sorbakötöd. Ekkor az ellenállása 4-szeres lesz (fele keresztmetszet, dupla hossz) így az áram negyedére csökken. Viszont a menetszám, most kétszeresére nőtt, igy az erő most (U/(4*R))*2 ez fele az előzőnek.
Ha a telep nem ideális, akkor ravaszabb a helyzet. Meg kell nézni, mekkora az elem belső ellenállása. Ezután meg kell oldani egy egyenletet. Pl. Így: n menetszámra kiszámolod az erőt.
Legyen A a tekercselésre rendelkezésre álló keresztmetszet, akkor A/n a drót keresztmetszete. Kiszámolod az ellenállást n függvényében, majd ebből a telep belső ellenállását sorbakötve az áramot, és ezzel számolod az erőt, ami az áram*menetszá mennyiséggel arányos. Ennek kell a maximumát megkeresni, derivál, megold nullára stb.
(azt tippelem, hogy akkor lesz a maximum, ha a tekercs ellenállása megegyezik a telep belső ellenállásával, de nincs kedvem átgondolni, pláne nem levezetni...)
Minél jobb vezető anyagból van a drót, persze annál jobb. Gyakorlatban úgyis csak rezet lehet használni... (Gyorsítók mágneseibe szupravezető drótot tesznek)
ResetGomb tökéletesen megadta a választ. Mivel nem lelkesedtél kellően, kicsit bővebben is megfogalmazom...
A veréb azért tud repülni, mert tudja oldani, hogy a szárnya felett tartósan alacsonyabb legyen a légnyomás, mint alatta. Ez a nyomáskülönbség átadódik a kamion plafonjára és padlójára. A plafonra és padlóra átadódó erő különbsége a veréb súlya.
Ha nehéz elképzelni, hogyan adódhat át ez a nyomáskülönbség, elsőre képzelj el egy nagy dugattyút a kamion rakterében, ami teljesen illeszkedik a falakhoz. A dugattyú súlya összenyomja az alatta levő levegőt, és szívja a felette levőt.
Aztán következő kép: a dugattyú rosszabbul illeszkedik, ezért szivattyúzni kell a levegőt, hogy le ne essen.
Aztán sok kis dugattyú van egymás mellett, mindegyiknek szivattyúzni kell a levegőt, hogy le ne essen.
Aztán sok kis veréb van, mind cspkod veszettül, hogy le ne essen... :-)
a kamion sebessége nem változik, teljesen ideális állapotban gondoltam a kérdést, amikor nincsenek környezeti hatások, csak a kamion, a verebek, a levegő meg persze a mérleg
Ha a kamion útra kifejtett hatásához (súly: m*g) kell a tömeg, akkor végeredményében igen.
A madarak súlya légnyomáskülönbségen keresztül áttevődik a kamionra.
Ha azt kell kiszámolni, hogy mennyi munka kell a felgyorsításhoz egy adott állandó sebességre, akkor is igen.
Amíg a kamion sebessége változik - gyorsulás, lassítás, ütközés - akkor függ az össztömeg viselkedése a madarak viselkedésétől (súlypontáthelyeződés, milyen gyorsan reagálnak a madarak). Azaz szélsőséges esetben amíg fel nem kenődnek az első vagy a hátsó falra, addig nem, egyébként igen.
Sziasztok!
Légyszi segítsetek nekem megoldani ezt a feladványt:
Van egy kamion, aminek a rakterében 50.000 veréb van. Ezek a verebek állandóan repülnek, egyik sem ül. A kérdés, hogy beleszámít-e kamion tömegébe a verebek súlya?
Remélem nem fogtok kinevetni az alábbi kérdésért/kérésért:
Szóval, nekem írnom kéne egy legalább 5 oldalas esszét kinematika témából. Próbálta, találni valamit erről interneten, de eredmény nélkül. Szóval nem arra lenne szükségem,hogy egy internetről letöltött esszét kinyomtassak, és odavigyek a tanárnak,hanem valami forrásra ebből a témakörből. Jó lenne ha magyar nyelvű lenne. Ha mégsem az, akkor max. angol, más nyelven nem igazán értek.
Ez az erő az áramerősséggel és a menetszámmal egyenesen arányos. Tehát minél több menet, és minél nagyobb áramerősség! Az elemek a belső ellenállásuk miatt korlátozott nagyságú áramot tudnak leadni (néhány amper), a nagyobb aksik azért ennél többet. Elemnél a lényeg tehát, hogy a tekercselőhuzal ellenállása ne nagyon csökkentse ezt az áramerősséget. Egy huzal ellenállása egyenesen arányos a hosszával és fordítottan a keresztmetszetével (nem az átmérő!), illetve függ az anyagától. Rézhuzal esetén 1 négyzetmilliméter keresztmetszetűből 63 méteres darab ad kb. 1 ohm ellenállást. Az ohm törvényt nem írom le.
Azt is kell tudni, hogy nagyobb menetszámú tekercsnél már az induktivitás sem hanyagolható el. A tekercs a bekapcsolás pillanatában tranziens viselkedést mutat, azaz a rákapcsolt feszültség hatására fokozatosan engedi csak nőni az áramot. A néhány századmásodperc esetén ez a hatás már számottevő lehet. Minél nagyobb az induktivitás, annál nehezebben "indul be" az elektromágnes. Sajnos az induktivitás a menetszám négyzetével arányos, és függ a tekercs formájától. A forma függés nehezen foglalható képletbe, inkább közelítő számítások vannak különböző alakokra (egysoros-hosszú, lapos, stb.).
Innentől a helyzet és a számítás már elég gázos.
A tranziens viselkedés miatt pedig mindenképpen számítsál a kikapcsolás pillanatában hatalmas szikrára! (a tekercs az áramot nem csak megnövelni, hanem lecsökkenni sem "hagyja" büntetlenül).
Ki ért az elektromágnes méretezéséhez? Segítsetek! A problémám a következő:
Adott egy cső, amelyre egy tekercset szeretnék csévélni. Erre (egy másodperc törtrészéig) 12 volt feszültséget adok elemről. A csőben egy mozgó vas van (nevezzük ezt a vasmagnak). A vasmag tulajdonképpen egy apró csapágygolyó. Tehát gömbölyű és kis tömegű. A cél az, hogy az adott körülmények között a lehető leg nagyobb erővel húzza be a golyót a tekercs a belselyébe. Nem számít, hogy sokat fogyaszt az elemből vagy akkumulátorból, csak az a fontos, hogy minél nagyobb erővel rántsa be a golyót a csőben.
Tehát a vasmag mérete fix, a feszültség fix. Mekkora legyen a tekercs vezetékének átmérője és a menetszám, hogy pl. 3 lapos zsebtelep (13,5 voltjából) a lehető legnagyobb erőt hozza ki egy pár zsázadmásodpercig. ?????
Hevenyészett számok:az excenter átl.sebessége 0.5m/s(10cm-es exc.,5f/sec),egy kalapácsütésnél 1m/s(min).Ugyannolyan tömegű kézikalapcsalmegegyező hatékonyság ütésenként.Plussz probléma,hogy merev konstrukció esetén a készülék kényszermozgást végez(másodpercenként 5-ször rántja fel 10cm-el a kezed),ugyhogy ez ilyen formában müködésképtelen.
Na ezt most nemértem. Az excenteres kalapácsnak kb fél vagy 1 centiméternyit kellene csak vertikális irányban mozognia és kb. 5-öt ütnie másodpercenként. Úgy, mint ha egy kalapáccsal vernéd egy véső talpát. A lényeg, hogy sziklát lehessen vele bontani.
Nem akarlak elkeseriteni,de igy nem kötörő kalapácsot,hanem max közuzó gépet kapsz(ha kettő ilyen konstrukciót raksz egymással szembe).
Ugynnis az excenternél a pálya alsó pontján min a sebesség,és max az erő(ezért használják kőtörökben).Neked max.erő és max. seb kéne.(a megoldás rugós tehetelenségi erőtároló lenne,de azt meg nehéz méretezni).
Gondolkozz inkább légkalapácsban,azt könyebb elkésziteni!
Ja, tényleng ! Fordítva kell a fogaskerekeket ! Csak azt nem tudom, hogy az excenteres kalapácsot tartó tengelyt hogyan rögzítsem a gép oldalához? Szerintem a csapágyat szétverné a nagy igénybevétel !
A hűtőnél természetesen két tartályra ( két csőrendszerre) gondoltam. Az egyikbe sűritek, a másikba kitágul a gáz. Persze csak a táguló csövek lennének a folyadékban, a sűritő csöveket meg kint hűteném mondjuk hűtőbordával. Mint a hűtőgépeknél. De hogy lehet megoldani, hogy itt csak hüljön, ott csak melegedjen...?
A gázos hűtő problémához :
Szóval 50 liter méghozzá 4 báron. Tehát az elég sok. Nem lehetne megoldani valahogyan folyamatos hűtőként? Úgy mint a fagyasztó. Hogyan lehetne elkülöníteni, hogy hol melegedjen és hol hüljön a rendszer ha folyamatosan pumpálnám ?
Az előző problémához :
A vésőre egyébként hasznos tanácsaitok alapján találtam megoldást :
A motor tengelyét nem terhelem az ütésekkel, hanem csak egy fogaskereket (pl kerékpár hajtókar fogaskerekét) hajtja meg. Egy kerékpárlánc viszi át az erőt egy kisebb fogaskerékre (bicikli hátsó fogaskerék)ami egy tengelyt hajt. Azon van egy kalapács, ami vagy egy excenteresen felrakott tárcsa, vagy egy bütykös tárcsa. Az ütéseket ez adná le a véső talpára.
Mivel a két fogaskerék mérete között nagy a különbség, ezért növekszik az erő, a lánc miatt pedig nem megy tönkre az ütések miatt a motor.
A becsles alapjan ugy 50 dm3 korulre jon ki, de ez inkabb csak nagysagrend jellegu tajekoztatast ad, es inkabb also becsles jellegu, ugyanis a becsleshez hasznalt feltetelezesek erosen irrealisak (a kitagulo gaz lehul -273 C-ra).
