Valaki valamelyik topikban azt mondta, hogy a fizika az elhanyagolások művészete. Ez így is van.
A kötélhűzós feladatnak szerintem jobban látszik a lényege, ha 0 tömegű kötéllel számolunk, mert ekkor világosan látszik, hogy nem azért tudják egymást elhűzni, mert a kötél egyik végére nagyobb erő hat, mint a másikra (hiszen 0 tömegű kötél esetén ez a két erő egyenlő nagyságú), hanem azért, amit ResetGomb mondott.
A kötél, fonál, cérna nagyon sok fizika feladatban idalizált, 0 a tömege, nem nyúlik, stb. Ez az elhanyagolás az esetek jelentős hányadánál semmilyen zavart nem okoz, de forrása lehet helytelen beidegződéseknek. Nagyon sokan a fonalat úgy tekintik, mint valami "erővezetőt", innen származik az egyik test a "fonál közvetítésével" hat erővel a másikra tipusú kijelentés. Itt aztán elsikkad az, hogy az erő két test kölcsönhatása révén jön létre, önálló életre kel, az erővektorok elvándorolnak keletkezési helyükről és egyszerű problémák esetén is jó bonyolult magyarázatok születnek, mint pl itt is néhány hozzászólással lejjebb.
Ez egy külön szakma. Ahová én jártam, ott külön tanszéke volt (termikus gépek). Az elv roppant egyszerű, de ahhoz hogy működjön, rengeteg részletkérdést kell megoldani.
Szerintem először keress fel egy műszaki könyvtárat. Valószinüleg vannak a témában szakfolyóiratok. Pl. "HLH - Heizung, Lüftung / Klima, Haustechnik"
Tudni kellene, hogy milyen szintről akartok indulni. A kompresszorokat gondolom nem ti szeretnétek megtervezni és legyártani. Ez esetben a gyártóknak vannak katalógusai megfelelő tervezési segédletekkel.
"3. Két egyforma tömegű ember kötelet húz. Hogyan képes egyikük elhúzni a másikat, ha Newton 3. törvénye szerint ugyanolyan erőt fejtenek ki egymásra?"
A két ember, a kötél ez összesen 3 test! Newton 3. törvénye két test kölcsönhatására vonatkozik. A bal oldalon a kötelet húzó ember ugyanakkora erővel húzza a kötelet, mint a kötél őt! A jobb oldalon is ez a helyzet, mármint a kötél és az őt jobbról húzó ember kölcsönhatásában! A kötél két végére ható erőknek már nem kötelességük egyforma nagyságúaknak lenniük, tehát e kötélre ható erők eredője nem feltétlenül 0!
Hozza kell tenni, hogy ketfele surlodasi tenyezo van, a tapadasi es a csuszasi. A tapadasi mindig nagyobb. Tehat ha az egyik fel talpon csuszni kezd, akkor kevesebb kapaszkodoja marad mint annak aki lepdel, vagy all.
Valamit azért csak tudok mondani. Megmérem egész évben minden nap, sőt több éven keresztül minden nap, akkor tudok a jövőre vonatkozóan várható értéket és szórást mondani. Sőt, ha egyéb paramétereket is mérek(hőmérséklet, légnyomás, szélsebesség, páratartalom, napsugárzás erőssége), akkor az adataimat az időjáráselőrejelzés mellé téve valamilyen biztonsággal és pontossággal előrejelezni is tudok.
Egyébként nem is biztos, hogy előrejelzést akar készíteni a kérdező. Lehet, hogy csak a vízszámláját akarja ellenőrizni. Erre tökéletes a módszerem.
Sziasztok, lenne egy kerdesem!
A feladat a kovetkezo lenne:
Hogyan lehet kiszamolni, hogy mennyi viz parolog el naponta egy uszomedencebol?!
Pl egy 8*4 (m) 1,3 (m) mely medencebol.
A valaszokat elore is koszonom!
A németeknél volt kötélhúzásból egy szörnyű beleset a 80-as években. Világrekordot akartak felállítani. Oldalanként több szász ember húzta a kötelet. Elkövettek egy hibát, nem kenderkötelet vettek, hanem műanyagot. Ez viszont megnyúlva úgy viselkedett, mint egy rúgó. A kötél elszakadt és a visszacsapódó kötél több embert megölt.
Picit egyszerűbben: nem a súrlódási erő maximuma, hanem a kötélerő maximuma számít. És a leggyengébb pont általában nem a kötél, hanem valakinek a karja.
A súrlódási erőnek persze van maximuma, de hát egy korrekt versenyen nem ez a fő tényező: kötélhúzást nem jégen szoktak rendezni. Igazából a súrlódási erőt lehet kényszererőnek is tekinteni (pl. van egy bucka, amiben meg tudjuk vetni a lábunkat) így az a fontos, hogy mekkora erővel tudunk a kötélre hatni. (a súrlódási erő = a kötélerővel, a bedőléssel pedig szabályozzuk a gravitáció és többi erő forgatónyomatékát, hogy az eredő 0 legyen) Mivel a törzs és a lábak mereven tartására erős izmok vannak, a leggyengébb izom (kar) határozza meg az eredményt. Vagyis, amikor már nem tudjuk a kötelet olyan erővel húzni, mint ahogyan a kötél húz minket, akkor vagy eleresztjük, vagy bemozdulunk.
Igazad van, de ezzel azért nem foglalkoztam, mert a feladat szempontjából nincs nagy jelentősége.
Egyébként a dolog - mint ahogy késöbb írják - elég összetett és szinte benne van az egész statika és dinamika.
Csak kiegészítésképpen. A súrlódási erő egy reakcióerő. Ezért az nem egyenlő az erő*súrlódási tényező, hanem maximum annyi! Ezért az erő csak ebben a tartományban lényeges. Az erős ember sem tudja elhúzni a kamiont, ha jégen áll.
Na, most ez így, megint nem igaz! Illetve nem pontos.
Egy a surlódáson és az anyag merevségén alapuló erőátviteli rendszerről van szó.
Amíg csak állnak és mozdulatlanúl egymásnak feszülnek, addig valóban nem számít a kötélre kifejtett erejük, mivel az egyenlő. Ezért nem is mozdulnak meg.
Ez az erő pár viszont a gravitációs erő, és a talajon kialakuló surlódáson keresztül "zárul".
A piros erő az, amit az emberkék ereje.
A gravitáció adja azt az erőt amit a talaj súrlódási erején keresztül tudnak a kötélen fellépő erő ellensúlyozásaként felhasználni.
Ez az erő az amit át kell lépnie a kötélen fellépő erőnek ahhoz, hogy az egyik győzhessen.
A surlódásból, és a gravitációból adódó erő nem egyenlő nagyságú a két fickó esetén, és a kötélen a saját erejük ezt túl tudja lépni, akkor van vége a harcnak.
Mikor már megmozdulnak, akkor fog a saját, egyéni erejük számítani, mert az nem űl seggre, aki a másikon nagyobb rántást, gyorsulást tud elkövetni, mint a saját ferde állásából adódóan a gravitáció gorsitani tud. Ekkor a győztes fegyenesbe áll, a vesztes orrabukik...
példa:kövér csávó vs. er?s csávó.A kövér lazán bedöl hátra,0 huzóer?t kifejtve az izmaivel,csak fogva a súlyt,majd behajlítja a térdét úgy ,hogy az x irányú súlyponttávolság ne változzon,de az y er?kar megmaradjon.Voala,er?feszítés nélkül elhuzta az ürgét!
Vizsgakérdés: Magyarázza meg a kapillaritást!
Én erre ezt találtam ki:
Nézzük azt a kicsi folyadék (víz) felületet, ahová majd belemártjuk a folyadékba a kapilláris csövet! Itt ugye a nyomás 0, mert a hidrosztatika törvénye alapján (p=ró*g*h ,ahol h a foly. oszlop magassága), mert a felszín felett már nincs folyadék ,ezért h 0, így p is 0.
Beletesszük a kap. csövet. Mivel a víz nedvesíti a cső falát, homorú meniszkusz alakul ki, és ezért itt fellép a görbületi nyomás (ami a foly. felületi feszültségéből adódik)és ezért a kap. csőben a folyadék megemelkedik.
„Hogy egy ember mekkora súrlódási erőt tud kifejteni, abban már van szerepe a test tömegének, de még más tényezőknek is.”
Szerintem a legfontosabbat kihagytad. (és mintha nem is tartottad volna fontosnak) : Ki az erősebb! Mivel tapadási súrlódásról van szó, a maximális súrlódási erő van csak meghatározva, és nem az aktuális, ami pedig attól függ, hogy ki milyen erőt képes kifejteni a talajra. Ezért van az, hogy én nem tudok elhúzni egy kamiont, de az erős emberek meg igen.
Mindenkinek köszönöm a segítségét! A könyvben sehol nem találtam ezekre választ ,de mégis ezt kérdezték vizsgán, tudtam én hová kell fordulni! :o) Mégegyszer köszi.
