Még egyszer sem próbáltam ezeket a papírokat. Amíg volt addig nagyon sokat használtam Szveta OCS fordítós anyagot 8mm-ben. Nagyon meg voltam vele elégedve. Mivel kis hazánkban már csak az Ilford és a Foma van, maradok az Ilfordnál.
Bárki által megnézhető és értelmezhető gyári adatlapokból, közleményekből, tankönyvekben is megtalálható alapelvekből és a saját 17 éves laborgyakorlatomban összeszedett elméleti tudás, valaminta az elméleti tudást megalapozó gyakorlati tapasztalataim alapján fogom a diszkussziót elvégezni.
Van néhány fontos megjegyzésem is a számodra:
Ez egy nyilvános topik és nem a te read only magán blogod, ahol más nem írhat szakmai véleményt.
Olvastam a kiírásodat a "most gyakorolt" labormunkáról meg a "muti, ha tudod" szemléletről, de bevallom őszintén, hogy ezt a fajta megkötést több, mint 30 000 órányi hivatásos optikai laboros múlttal a hátam mögött enyhén szólva is megkérdőjelezhetőnek tartom egy haladó amatőrnek nevezhető személytől, így nem fog különösebben izgatni, és legfőképpen meggátolni semmiben ami a témához tartozik, hiszen a gondolataimat azoknak az embereknek szánom elsősorban, akik valóban érteni szeretnének az optikai laboros fogalmakhoz, gyakorlati tapasztalatokhoz, tudnivalókhoz és el szertnének igazodni egy olyan műfajban, ami nekem korábban jelentette, neked pedig most jelenti az életünk értelmét...
A szándékom a tévhiteddel szemben nem a személyed lejáratása, hanem az, hogy kissé kitágítsam azt a szemléletet, amit itt sajnálatos módon durván beszűkülni érzek (nem egy esetben ellentmondásosan az amúgy is kihaltnak tekinthető analóg képész tudományok rovására).
Forrásokat csak ott fogok megnevezni, ahol szükségét látom (olvasson ki-ki utána, vagy aki cáfolni akarja az állításomat, az vegye a fáradtságot és nézzen maga utána a cáfolatnak, hiszen az elméleti tudományok világában ez mindig is így volt szokásban).
Ukrajnában és Romániában kiváló minőségű fekete-fehér fotopapírokat gyártanak, az Ilfordnál lényegesen olcsóbban. Több hivatásos, elismert fotoművészt ismerek, aki ilyen papírra dolgozik. Nem az Ilford az egyedül üdvözítő.
Itt sem azt írják, hogy az adott film 100ASA helyet 50-re expózva vad időkkel a jó! Hanem a film gyártója által meghatározott paraméterek elérése érdekében lehet játszani KISSÉ ELTÉRŐ IDŐ-vel!
Ezt muszáj megcsinálnod, ha nincs mögötted a hívó összeállításánál egy "analitikai labor" „
- Nem értem mi az 50ASA meg mi 100ASA, meg az egészet amit leírtál…
Itt sem azt írják, hogy az adott film 100ASA helyet 50-re expózva vad időkkel a jó! Hanem a film gyártója által meghatározott paraméterek elérése érdekében lehet játszani KISSÉ ELTÉRŐ IDŐ-vel!
Ezt muszáj megcsinálnod, ha nincs mögötted a hívó összeállításánál egy "analitikai labor"
Ezt így nem lehet kijelenteni! A DURST LABORATOR 138-as olyan amilyen fejet raknak rá! Az enyémen 402-es fej van az pedig diffúzoros. A DURST gépekből nagyon sok mindent ki lehet hozni. ARRY L1200-as gépe is fej függő. Láttam 138-as gépet brutális 2000W-os fejjel, az enyém 500W-os nagy a választék. A kis M670-es szerintem is ügyes kis gép.:-)))
Kalapos Uram!
Igazából nem ismerem az Ilford hívók lelki világát, néhányszor hívtunk benne Nagy Péternél. Most már D-72 használ, a klubban Z. András használta amíg ki nem próbálta a D-72 töt. Ha valahol van még Forte (Visegrádi u - Tisza utca sarok) az is nagyon rendben van, válaszd a semleges tónusút kezdetnek, ill. most már mindegy próbálkozz az Ilforddal.
Ha az a kérdés, hogy 1:9 v. 1:14 és mondjuk 1,5 min es hívásidőt választasz akkor a 1:14 lágyabb lesz, hogy ez szebb lesz e ezt neked kell eldöntened… Valszeg az oldat 1:9 hígításban tartósabb lesz…
Ha lesz érkezésem keverek vagy 10l D-72 töt, aztán lehet rajta marakodni… :-)
én úgy értettem, hogy ehhez az ilford pq universal hívóhoz kétféle hig. arány van megadva, 1:9 és 1:14, szóval erre irányult a kérdés, hogy vajon melyik ad szebb képet.
van nekem régi forte prospektusom, most találtam meg, meg paír mintáim, beszarnál, ha látnád micsoda papírok voltak...
Majdnem elfelejttetem valamit, tegnap vendégségben voltunk Nagy Péternél, Agárdi úrral. Megnéztünk kétféle nagyítógépet Durst Laborátor 138s Agfa színes fejjel és Durst M670 diffúzoros szintén színes fejjel a hegedűs nega, amit már jó pár helyen nagyítottunk már. Itt D-72 papírhívó Forte speciál papír.
Konklúzió : a 138 as betonkémény képet készített tipikus kondenzoros gép, a 670 gyönyörű szép tónusos nagyítást produkált az én 1,1 VIII. zónájú negámmal (gamma 0,52 ha jól emlékszem). Na most az emlékeim szerint a magnifax3 színes fejjel opál üveggel sokkal, de sokkal közelebb volt a diffúzoros os géphez mint a kondenzoroshoz…
Ezek alapján Arry Laborátor 1200 se mondható tipikus kondenzoros gépnek.
Ha legközelebb elmegyünk 3rom teszt lesz mert véletlenül van nála egy Laborátor 1200 is, csak most nega tartó gondunk volt és ezért ez a teszt elmaradt.
A papírhívó pont ugyan úgy mükszik mint a filmhívó, attól, hogy felhígítasz egy papírhívót nem fog lágyabban hívni, csak ha arányaiban alacsonyabb gammára hívsz vele. Tehát ha hígítasz egy vegyszert és arányaiban tovább hívsz benne ugyan azt az eredményt kapod. Ha rövidebbet exponálsz és tovább hívsz keményebb képet kapsz. Ez viszonylag egyszerűen csekkolható. Ha sokáig erőlteted a papírt megváltozhat a papír színe, de ez nagyban függ a papírtól és a hívótól. Mivel könnyen csekkolható, csekkolj.
Kedves Zoltán!
Idéznék neked, a topkinyitóból:
„Ha valaki valamit állit tudja gyakorlati módon is bizonyítani, tehát megmutatni.”
Semmi probléma ha részletesen ki szeretnéd vesézni a kérdést, de megkérlek kezd úgy a mondatot, hogy semmi gyakorlati bizonyítékkal nem tudok szolgálni (ha meg igen akkor lássuk) hozzá kell tennem szkennelt kép nem ér…
Ha tudsz esetleg idézni könyvekből kérlek nevezd meg a forrást.
Van ebben több is, majd ünnepek után részletesen diszkutáljuk, hogy mik a problémák, mik lehetnek a lehetséges előnyök és mik ezzel szemben a hátrányok.
„Ha megszáradt megmérjük denzitométerrel, 21 mező van a negatívon 0,15denzitású (0,5Fé) ékállandó.”
Az ékállandó, a szenzitométer szürke lépcsőjén 0,15 az elkészült felvételen, a hívástól függ, ez a célunk, mármint, hogy változtassunk rajta. Ha egyes gammára hívnánk akkor lenne a negatívon 0,15 a lépésköz…
Ezt még azzal egészíteném ki:
Pl. Tmax100 / Xtol 1:1 7min ill. 8min ez „N” az az normál hívás
Zóna I. 0,12 0,12 Zóna II. 0,25 0,28 Zóna III. 0,4 0,43 Zóna V. 0,7 0,74 Zóna VIII. 1,08 1,13
Ezen adatokat Magnifax 3 nagyítógép színes fejjel / D-72 papírhívó / Ilford multi papír és az én tálhívásomhoz szerintem optimális (ill. pont a kettő között zóna VIII. 1,1 denz). Ugyanez a negatív tökéletesen működött Arry Laborátor 1200 as nagyítógépén, egy azon papírra, más hívóval.
Ez a gyakorlatban azt jeleni, hogy a 0,12 (zóna I.) denzitás a papíron részlet nélküli fekete lesz, 0,25 (zóna II.) körülibe mintha lenne részlet, de nehezen kivehető a 0,4 (zóna III.) adja a határozott jól látható részleteket a „feketékben”. A 0,7 (zóna V.) adja a szabvány 18% közép szürkét, a 1,1 körüli denzitás adja a fehéreket részlettel.
Mivel ez egy normál hívás ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy feketére mérve a fényt a fehér ami gond nélkül vissza adható, max 5Fé lehet felette. Ha ez lényegesen eltér, akkor kell más hívást választanunk. Tehát pl. 7Fé, ebben az esetben rövidebbet hívunk, hogy a negatívon ami kiadja a fehéret részlettel ne kerüljön 1,1 denzitás fölé, mert részlettelen fehérben kapnánk vissza. Ha viszont kicsi a témakontraszt, akkor tovább hívjuk a filmet, hogy a fehéret részlettel itt is az 1,1 denzitás adja ki. Ellenkező esetben szürke erőtlen nagyítást tudunk prezentálni.
Még valami, SZVSZ nem jelent gondot eltérni a gyári hívásidőktől, ha ésszel csináljuk (ha nagyon rövid hívásidőre lenne szükség, hígítani kell a vegyszert, pl. nem 1:1 hanem 1:3 hoz, a lényeg ha egy adott híváshoz 200ml vegyszer kell az 1:1 híváshoz, akkor ha 1:2 keverjük a 200ml hívót ugyan úgy bele kell tenni, csak 400 hanem 600 ml hívót kapunk). Pontosabban nem a hívásidő a lényeg hanem az elérni kívánt meredekség. Ha alacsonyabb gammára hívjuk a filmünket javul a szemcsézet és az élesség viszont a tényleges ISO csökken. Természetesen lehet találni olyan hívó / film variációt amelyikkel el lehet érni mind az 5 fajta hívást, a gyakorlatban célravezetőbb min 2 film és 2 hívó kombinálása…
Alhazen vagyis teljes nevén: Abu Ali Mohammed Ben el-Hasan Ibn el Heitham el Basri, híres arab természettudós,. szül. Basra-ban. A kalifa meghívására Cahirába ment, hogy a Nilusnak a terméshez szükséges évenként megújuló áradásait folyamszabályozási munkálatokkal biztosítsa. Midőn ez nem sikerült, hogy a kalifa haragját kikerülje, őrültséget színlelt. A kalifa halála után elkobzott vagyonát visszakapta. Megh. Cahirában 1038. Főműve 1572-ben jelent meg latin fordításbán: «Opticae Thesaurus Alhazeni Arabis, libri VII» cím alatt. A. az optikai fejlődésben Ptolemaeus és Roger Bacon között foglal helyet. Világosan kimondja, hogy a fénysugár nem a szemből, hanem a tárgyakból indul ki és a szem csak felfogó eszközül szolgál. A tükrözés törvényeit tökéletesen ismeri és azokat sík-, gömb- és egyéb alaku tükrökre alkalmazza. Ismeretes az Alhazen-féle optikai probléma, mely szerint a tükörnek azt a pontját keressük, ahol a visszaverődés történik, ha a fénylő pont és a szem helye ismeretes. A fénytörés törvényét még nem ismerte, de már szól a gömbsüveg nagyító képességéről. A. műve e szerint kizárólag a geometriai optikára vonatkozik.
Vannak ff felvételeim viszonylag szép számban, de nincs közöttük analóg nagyítás.
Az ok prózai
- 1991-2003. között (amíg nagyrészt analóg labormunkákból éltem) nem fűztem be egyetlen ff- filmet sem a gépembe, de diát is csak ritkán fotóztam el, nem publikáltam és nem állítottam ki semmit, mert nem akartam konkurrenciának látszani a megrendelőim szemében. A legtöbb munkám a féltve őrzött, senkinek sem megmutatott pályázatra szánt anyagokból, és később az ezekből kiválasztott kiállítások kivitelezéséből tevődött össze, így rontottam volna az üzleti esélyeimet, ha közöttük pályázóként, vagy kiállítóként jelenek meg...
2002-től azonban már nem bírtam magammal és nekiálltam sokkal bőszebben és termékenyebben fotózni, de ekkortól már nem optikai laborral készítettem a saját képeimet sem, hanem hibrid rendszerben. Alhazen mindig ajánlkozott a nagyításokra (ha én nem akarnék pepecselni velük), de megmaradtam a saját kezű feldolgozásnál, és tartottam magam ahhoz az elhatározásomhoz is, hogy kb. 1998. utántól már nem nagyítottam a saját laboromban sem ff optikai technológiával, csak nagyon különleges esetekben.
