Amit mondok, azokat a saját gyakorlatomban helytállónak bizonyult elméletek alapján mondom. Azt gondolom, hogy mivel az általam elmondottak teljes összhangban vannak mind a szabványokkal, mind a gyári adatközlésekkel, ezért nem nekem kell az igazamat bizonygatnom, hanem annak kellene kipróbálnia az általam mondottakat, aki azt állítja, hogy mind a szabványok, mind a gyári adatközlések tévedéseket, ferdítéseket, kozmetikázott valótlanságokat állítanak...
Kapásból látható egy kicsit is hozzáértő ember számára az, hogy mik a gyenge pontjai b31 elméleteinek (mégha az elvi alapok egy része helyes is).
...ja és zónarendszer eredeti formájában csak egy létezik (nincs "te zónarendszered" meg "b31 zónarendszere"), és minél jobban megvizsgáljuk, annál több ponton bukkannak elő a tökéletlenségei, de ugyanakkor azt is láthatjuk belőle, ha értünk hozzá, hogy a normál hívások tekintetében A.A. is a megszokott szabványok szerinti meredekségekkel dolgozott, csak éppen helyből egy-másfél fokozattal lágyabb papírra nagyított, mint a szabványos normál papír.
Eladtam a teljes optikai láncomat, már nem fogok ilyen demókat csinálni.
(Nem is hiszek abban, hogy kéne, hiszen hivatásosként bő egy évtizeddel ezelőtt még sok kiállítási kópiát csináltam ILFORD Multigrade, Kodak Polygrade és Ilford barit papírokra, és azok nagyítása kapcsán épp elég tapasztalatom halmozódott fel. Illetve talán az is jelenthet valamit, hogy 7-8 éven keresztül "ILFORD szaklabor" címet is használhattam az angliai ILFORD szabványoknak megfelelő folyamatosan ellenőrzött minőség alapján).
Persze azt tudom, hogy nem nagyítasz vegyszeresen.
Az egésznek az lenne a lényege, hogy, hogy az egyik kép b31 "rendszerével" készülne a másik pedig a tieddel vagy a Te zóna rendszered szerint. Ugyanolyan filmre, és hívóval, azonos témáról és képkivágással. Én előhívom a filmet, csak jó lett volna ha a kész képek optikai nagyítással készülnének el. Akkor ez döntő lehetne a vitával kapcsolatban.
Többször írtam már, hogy kb. 4 éve nem hívok filmet és nem nagyítok optikai úton képeket. Ha neked megfelel tisztán digitális úton a nagyítás a már előhívott filmről, akkor természetesen tudok 13X18-ről is nagyítani. Számomra olyan negatív a legmegfelelőbb, ami legalább eléri a normál hívás alapkövetelményeit, vagy annál akár kissé keményebb is lehet. Nekem az sem gond, ha a film Dmax-a 2D felett van, az viszont gond, ha a meredekség mélyen az ideális 0.67 alatti.
A leközölt hívás adat és a leközölt denzitás számok alapján teljesen egyértelműen azt tudom mondani, hogy b31 hívása még tisztán analóg láncra sem ideális, még a zónarendszerben is eléggé mellette van a kívánatosnak. Persze ez nem azt jelenti, hogy a maga rendszerében a dolog nem működhet, hanem csak azt jelenti, hogy az ő módszere semmi mással nem kompatibilis ami a megszokott szabványoknak is eleget tudna tenni. (Engem ennek a véleményemnek a megalapozására a mögöttem álló legkevesebb 30 000h optikai laborgyakorlat és sok év elméleti felkészülése jogosít fel).
13x18-as negáról tudsz nagyítani? Mert, ha igen akkor Én szívesen rendelkezésetekre bocsátanám (b31-el) a gépemet egy próbára. 1-1- kép a Te és az Ő módszerével és akkor látható lenne a különbség.
Nem a napi gyakorlatom hiánya mutat a görbéden lekonyulást, hanem az általad leközölt számok :-) A Multigrade IV-es nem változott lényegesen az elmúlt 15 évben, most is ugyanolyan az adatlapja, mint az én aktív korszakomban, használni és belőle számolni ma sem felejtettem el.
Ha nem szűrsz, akkor a nagyítólámpád tényleges színhőmérséklete alapján a papír fokozata a normál és a speciál között bárhol lehet, de erősen előfeszített ízzóval akár enyhén kemény is (zöld negával pedig kifejezetten kemény). Mindenesetre ha 1.1-es körüli Dmax-hoz tartozik a még éppen rajzos fehéred, akkor az ideálisnál egyértelműen keményebb a papírfokozatod, amin tovább ront a kondenzoros fényrendszer...
A filmed pedig annyira lágy, hogy ott már feltétlenül jelentkezik a baloldali alsó könyök jobbra tolódása, azaz az ideális híváshoz képest csökken az érzékenység és csökken az árnyéktartomány textúrális területe.
Mindezekből az következik, hogy elég távol dolgozol az ideálisnak nevezhető nagyítási paraméterektől... Az egész technológiád megérne egy alaposabb átgondolást és jóval több ponton kéne ellenőrizni a jobb eredményhez.
Meglehet, hogy te elégedett vagy az eredménnyel, de a számadataid alapján azt kell mondanom, hogy az ideálistól nagyon messze vagy még. A képminőségbeli különbséget pedig akkor láthatnád meg, ha egy tisztességesen, minden pontján optimális technológiával készült kép kerülne a tiéd mellé. Önmagában - összehasonlítás híjján a legtöbb kép tűnhet szépnek és kifogástalannak, de egy ideálisan jó nagyítás mellett már nem biztos, hogy annak látszana :-)
Látod ezért lenne jó ha lenne napi gyakorlatod, most boltban kapható friss papírra…
Mert Ilford multi papírra szűrőzés nélkül a 1,1 denzitás adja a szép rajzos fehéret, a 0,1 egyértelműen fekete, 0,2 körül adja a minta látnék valamit tehát zóna II. A szép rajzos fekete (zóna III.) az 0,3-0,35 körül van a karakterisztika meg majdnem nyílegyenes (alig tér el az egyenestől) …
Ebben a leírásban több olyan gondom van, ami még a zónarendszer keretei között is kirívónak tűnő eltérés.
Egyelőre néhány egyszerű kérdésem és észrevételem van:
Pontosan milyen papírra nagyítasz?
A leközölt film jelleggörbéd feltűnően lekonyul a felső zónákban - ott csak 0.43 a gammád, míg az alsó zónákban még 0.51, (ez méndkét tartományban erősen eltér a zónarendszerben is elfogadott normál hívás gammájától, ami kiszámíthatóan 0.67 körüli). Nem lehet ez a görbeség mérési hiba?
Ha ez nem mérési hiba, akkor bizony erős hívási elégtelenséget jelez.
A felső zónák ellaposodó meredeksége nagyon erősen rontja a fehérek rajzát a papírra másoláskor, ezért sokkal jobb lenne egyenletes gammát elérned.
A Tmax100-as normál hívása Xtol 1:1 -ben 20C-on nem 7-8, hanem 9 1/2 perc kéne legyen (KODAK szerint), és ezzel még mindig csak 0.55 körüli a gammája, én ezért kb. 10 1/2 percet hívnám a 0.67 körüli gammához diffúzoros nagyítógépre (Kistankban kézi mozgatással).
Ha a meredekségeden emelnél és az egyenletes lenne, akkor sem mennél a VIII-as zónában 1.3-1.35D-nél feljebb és így a teljes kihasználható filmdenzitás tartományod az alapfátyol felett legfeljebb 1.1-1.15D lenne, amit egy átlagosan jól kidolgozott speciál papír még éppen hibátlanul leképez. (Persze diffúz nagyítóban).
Kondenzorosnál a gammát kb. 10 perces hívással 0,6-ra mérsékelném, és azzal elvben szép egyenes karakterisztikán a II-VIII-as zónában rajzos nagyítást kéne elérned a fehérekben a mostaninál lényegesen rajzosabban...
Egyelőre ennyi.
A teljes zónarendszer aktualizálásán és kritikáján jelenleg még dolgozom. Menet közben nagyon sok érdekes összefüggésre lehet rájönni és olyan dolgok is szépen a helyükre kattannak, amire A.A-nál még nem volt egyértelmű magyarázat, vagy némi homályt hagyott körülöttük.
Ha véletlenül nem préselem ki a levegőt a harmonikás vegyszer tartóból (1 nap után), pl. már mérhetően másképp hív (Xtol). Szerintem ha mindig ugyan azt a vegyszert tartasz a mü. Edényben (az üveg egyértelmű előnye a könnyebb moshatóság, és bizonyos vegyszerekkel szembeni jobb ellenállás) akkor a legnagyobb veszély a levegő oxigén tartalma. A habszifon patron egyszerű, biztonságos, elérhető, és olcsó, megoldásnak tűnik…
bemegyek a céghez és a 5 argon palack egyikéből feltöltöm apám régi mini co2 palackját... 70 bar csak elég lesz egy darabig...
egyébként nem értem az egészet....
én a papírhívót egy nagy majdnem 6 literes barna vegyszeres üvegben tartom műanyag dugóval amit a cégnél esztergáltak, mert nem volt meg az eredeti üveg dugója lezárva...
5 litert keverek be, tehát indulásnál is 1 liter levegő van felette.... minden egyes laborálással csak nő...
most 2 hónapos a hívó és még szépen dolgozik és még csak egy kicsit sárga....
ha nem ér meg 500 Ft-ot hogy 2-3 hónapra legyen hívóm akkor rá kell hagyni a laborálást a fenébe...
egyébként az összes negatívhívóval is hasonló a helyzet... csak ott literesek az üvegek és 1 másfél deci levegő van felettük.... szóval a rendes barna vegyszeres üveg jó dugóval megoldást jelent....
Tiszta Nitrogén lenne a legjobb, csak mint a múltkor megbeszéltük rettenetesen drága, a reduktor, lehet soha nem térülne meg. 200bar nyomás van a palackban, SZVSZ veszélyes is…
Egy habpatronban légköri nyomáson 6000mml gáz van optimálisnak tűnik…
Talán a habpatron, de én régen a Nitrogén gázt használtam a cégnél. Vagy gondoltál már a csomagolásnál használatos nikecell darabkákra, Ezek felülete nem porózus a nedvességet nem szívja. A SITTE minilaborgépek regeneráló kádjánál is ilyen volt a légzáró anyag( úszófedél).
A másik fórumon, már volt szó a vegyszerek tárolásáról.
Mármint van egy 5l kanna és beletöltünk 3l vegyszert, és a vegyszer fölé valami olyan gáz kellene tölteni amivel nem lép reakcióba pl. a hívó. Habszifon és habpatron nitrogén dioxid erről mi a véleményetek?
hát, ha hiszed, ha nem, az általad hívott foma 100 negáról nagyított fotóm olyan durván szépségesen szép lett, foma rc normál papiron, hogy alig hiszek a szememnek.
gyönyörőek a tónusai, bár ez már szkenneléskor is látszott, azonban papiron valami félelmetes, meg fogom utatni.
monitoron nézett kép elbújhat a sunyiba.
na most gondolj bele, ha ezt te nagyítod le, akkor milyen szép lenne...
