Csupán, nem látom értelmét, a felesleges köröknek...
Értem. Nagy hangon ócsárolni valakit egy vélt tévedéséért, az nem felesleges kör. Beismerni a hibádat, az felesleges (bár nálad elvi kérdés).
Természetesen az ártatlan áldozat is te vagy, akit indokolatlanul szekálnak a moderátorok regisztrátorok , és nem az, akit megalázó, modorban, gúnyosan sértegettél.
És arra is feleslegesnek látod az energiádat pazarolni, hogy felfogd: a két említett szó közül csak az egyik az, amelyiket én rögtönöztem, és amelyiket te automatikusan azonosítottál a másikkal, anélkül, hogy odafigyeltél volna rá, hogy mit is írok.
Hát, mit mondjak... nem szívesen lennék a tanítványaid helyében.
Jó ürügy az elsunnyogásra. Ciki lenne beismerni, hogy ez egyszer tévedtél, ugye?
Ha mégis válaszolsz, konkrét könyvet és oldalszámot kérnék.
Én biztos, hogy több ezer oldalnyi könyvet fel tudok neked sorolni, amelyik foglalkozik a gravitációval, ill. konkrétan a Föld gravitációs terével, de nem szerepel bennük az "ekvigravitációs" szó. És ezek is gimis, egyetemi, ill. főiskolai fizika jegyzetek, ill. könyvek, úgyhogy ez így kevés.
Igen, sajnos félreértetted, ez itt a higgadt, tárgyilagos eszmecserére szolgál. Ha valaki a néha eltér ettől, az nem baj, egy szót se szólunk érte, de teljesen meghonosítani olyan stílust, amit - most éppen - te képviselsz, nem engedünk.
Tehát ha ezt a stílust mellőzöd a mondandód tartalmát tekintve helyed lehet itt, természetesen állnod kell az olvtársak kritikáját.
Már csak azt kéne tudni, melyik negyedikes fizikakönyvről meg meyik ezer helyről beszélsz.
A Google egyébként az "ekvigravitációs"-ra 0 találatot ad, míg az "ekvipotenciális"-ra 206-ot. Az "equigravitational"-ra 28-at (azt nem ellenőriztem, milyen értelemben, de 9 ezek közül az "equigravitational potential" szóösszetételben szerepel), az "equipotential"-ra pedig 92400-at. Nem úgy tűnik, mintha az ekvigravitációs az ekvipotenciálisnak egy általánosan elterjedt szinomímája lenne. Ha te már olvastad valahol, akkor az a te egyéni szerencséd (vagy peched, ahogy vesszük).
Nyomatékosan megkérlek, hagyj fel ezzel a stílussal! Zeng az egész Tudomány fórum a kihívó, kioktató, harsánykodó, és másokat sértő hozzászólásaidtól. Sokáig vártam, hátha magadtól is rájössz, de úgy tűnik, hiába. De még reménykedem.
Maradjunk abban, hogy jelen esetben a potenciál gravitációs potenciált jelent.
Az ekvigravitációs vagy a gravitáció ekvipotenciális felülete azt jelenti, hogy
ezen felület mentén mindenütt azonos a gravitációs gyorsulás értéke...
Nem.
Ha egy felület ekvigravitációs, az azt jelenti, hogy a felület mentén a gravitációs gyorsulás azonos (én legalábbis ilyen értelemben használtam ezt az általam alkotott kifejezést, és ezt meg is mondtam).
Ha egy felület ekvipotenciális, az azt jelenti, hogy a felület mentén a gravitációs potenciál azonos.
Tekintve, hogy ha két pontban egyenlő a gravitációs potenciál, attól még abban a két pontban lehet különböző a gravitációs gyorsulás, ha egy felület ekvipotenciális, abból nem következik, hogy ekvigravitációs is.
Jelen esetben a forgási ellipszoidunk felülete ekvipotenciális, de nem ekvigravitációs.
Illetve a feluleten is a gravitációs potenciál szintfelületét követi a folyadék.
Pontosan. De az ekvipotenciális felület nam azonos az "ekvigravitációs"-sal. Attól, hogy a potenciál ugyanaz, a gravitációs gyorsulás értéke még lehet más.
Hidrosztatikai nyomás. A felszínen nulla. A Föld belsejében pedig a nyomás szintfelületei megegyeznek a gravitációs potenciál szintfelületeivel, ezt bizonyítja a Te érvelésed, és nem azt, hogy a gravitációs gyorsulás azonos a felszínen.
A körtealakkal meg óvatosnak kell lenni. Igaz, hogy a Föld a Déli sark körül picit be van lapulva, az Eszaki sark körül meg kiemelkedik, a belapulás 29 m, a kiemelkedés pedig 14 m nagyságú. Ezek az értékek azonban 3 nagyságrenddel kisebbek, mint a Föld forgásából származó deformáció: az egyenlítő 21385 m-rel van távolabb a Föld középpontjától, mint a sarkok. A Föld tehát 1 ezrelék pontossággal egy forgási ellipszoid.
A Föld a kettő között van, kicsit deformálodott, de szilárd.
Én úgy tudom, a Föld lényegében folyadékcseppnek tekinthető. A szilárd földkéreg az egész Födhöz képest nagyon vékony, a Föld alakját nagyon kevésé befolyásolja.
A szintfelületekkel kapcslatos érvelésed szerintem pedig nem a gravitációs gyorsulásra, hanem a nyomásra igaz.
Gondolom, a kérdésedben gravitációs gyorsulás alatt nem a gravitáció és a centrifugális erő eredőjéből adódó gyorsulást érted, hanem csak azt, ami a gravitációból adódk. Tehát egy olyan próbatest gyorsulását, amit épp olyan sebességgel lövünk ki vízszintes irányban a földfelszínhez képest Nyugat felé, amekkora a Föd kerületi sebessége (Kelet felé).
A kérdésed nem annyira triviális, mint ahogy Gézoo beállítja, (és ahogy az iskolákban tanítják), hiszen bár az egyenlítőn valóban messzebb vagyunk a Föld tömegközéppontjától, ellenben nagyobb tömeg is van alattunk, mint amikor valamelyik sarkon vagyunk. Iletve inkább alattunk van, és nem oldalt. Én speciel nem tudom rá a választ, meg kellene nézni egy okos könyvben, vagy pedig szorgalmasan integrálni. Vagy várni egy nálunk tájékozottabb olvtárs válaszára.
