Nem tudom ide való -e a kérdés, de csak ezt a topikot találtam "élőn". Egy bizonyos <<DFT - Egyenes út az egyetemre>> emelt szintű érettségi felkészítő feladatsor (8-as sorszámú) megoldókulcsát keresem, különös tekintettel a II. részre (ami esszé). Már feltúrtam google-t, yahoo-t, de úgy látszik nem jó kulcsszavakkal. Tudna valaki segíteni? Ha OFF, esetleg átirányítani egy topikba, ahol ON?
Persze nem vagyok elméleti fizikus sem, de azért köszönöm a bókot. :-)
A matekkal pedig én sem állok valami fényesen. Ismerek ugyan néhány szót, amikkel a laikusokat ugyan el lehet kápráztatni, de a mögöttük lévő tartalommal én sem mindig vagyok teljesen tisztában (mint a mellékelt ábra mutatja). De legalább próbálok törekedni rá.
Fogalmam sincs, mi a megfejtés, épp azért kérdeztem. Különben az ilyesmit szerintem a kísérleti fizikusoknak kéne jobban tudni. Vagy bárkinek, aki statisztikákkal foglalkozik, mondjuk a biológosoknak.
Köszi. Itt error ról írnak, a standard deviation-t hogy tudom error-rá alakítani? gyök mintaszámmal nem oszthatom le mert nem többször ismételt kísérletrQl azaz többszöri mintavételrQl van szó csak egy kísérlet eredményét mértem le több párhuzamossal. :((
Valaki meg tudná mondani hogyan kell elosztani két számot amikor mindkét számnak van szórása is? szóval mit kell csinálni a szórásokkal, mi lesz a végeredmény szórása??????????????????????????????????????????????????
Lehet, hogy másnak nyilvánvaló, de én csak most jöttem rá, hogy ez azt jelenti, hogy akkor mégiscsak az eredeti megoldás a jó. Ha valóban érvényes a sebesség négyzetével arányos közegellenállási törvény, akkor az ember+csónak rendszer mégiscsak zártnak tekinthető a feladat szempontjából, akármekkora vizek is mozogjanak alatta ide-oda. Az ember+csónak+víz rendszer zártsága nem ad újabb feltételt, mert ennek a rendszernek a tömegközéppontja mindig ugyanott van.
Persze nagyon fontos, hogy ne egyszerre függeszd fel 2 ponton, hanem két különbőző mérést érdemes végezni egy-egy felfüggesztéssel, különben nem működik.
A csónak+ember+víz rendszer súlypontjának a helye nem is függ attól, hol van a csónak, illetve abban az ember!!!
Az ideális (súrlódásmentes) esetben a feladat tehát határozatlan! Ezek szerint a csónak elmozulását kizárólag a súrlódás (közegellenállás határozza meg.
Nem csak a csónak és az ember mozdul el, hanem a víz is. A víznek is van tömege, a csónak vízvonal alatti részén 280kg tömegű víz hiányzik. Ha a csónak odébb megy, akkor ez a lyuk a vízben is vele megy. A víztömeg mozgatását nem lehet figyelmen kívül hagyni, ez akkor is lényeges, ha szuperfolyékonynak tekintjük a vizet.
További érdekes dolog, hogy hogyan veszem figyelembe azt, hogy az ember a csónak végében áll. Nyilván az a vége fog a csónaknak jobban lesüllyedni, amelyben éppen tartózkodik. Emiatt a vízben levő gödör alakja megváltozik, ez sem elhanyagolható. Az első közelítés lehet pl. hogy a nagy csónak mellett az ember egy kis 0 tömegű csónakban áll, és a nagy csónakba kapaszkodva mozgatja magát oldalirányban.
Az elméleti esetben az akku feltöltése nem okoz tömegváltozást hiszen csak töltésáthelyezés történik(megosztás és vegyi kötés).
Viszont gyakorlatilag a töltésmegosztás közben parazita elektrolízis és a belső ellenállásokon folyó áram végett, hőtermelés is van. Ez gázt termel illetve hőveszteséget is okoz. Ezek pedig tömegcsökkenést adnak.
Ezt a megjegyzést nem értem. Átsétálásról, vagyis lassú mozgásról volt szó. A csónak és a víz közötti közegellenállás nagysága tetszőlegesen kicsi lehet, ha a sétálás sebessége elég kicsi, nem?
Szerintem ezt most már számold ki magad. Annyit kell tudni hozzá, hogy ha a víz és a csónak közti közegellenállástól eltekintünk, akkor a csonakból és az emberből álló rendszer zárt rendszernek tekinthető. Zárt rendszer tömegközéppontja pedig megtartja a mozgásállapotát. Jelen esetben ez azt jelenti, hogy a tömegközéppont ugyanott marad az átsétálás után, mint ahol előtte volt.
De miért kell minden kérdésedet két topikban is feltenni? Szerintem ezeknek a kérdéseknek semmi közük sincs a relativitáselmélethez.
Csak hogy a csónaknál maradjunk. Ha bent álok egy csónakban legyen mondjuk 6 méter hosszú, és átsétálok egyik végéből a másikba, akkor mennyit mozdul a csónak /teszem fel/ ellenkező irányban a partról szemlélve?
Szerintem kell hozzá, majd a csónak, meg a személy súlya is. Legyen 200kilós csónak meg 80 kilós az ember!
