Előjött egy probléma, aminek nem ismerem a megoldását. Egy lemezes kondenzátor fegyverzetei egymástól azonos távolságra szigetelőbe ágyazott vasrudak, a két fegyverzet távolsága 2h. Meg kellene adni a fluxust a fegyverzetektől azonos távolságban levő (fegyverzetek közötti) sik pontjaiban (amennyiben a feszültség U).
Elsö nekifutasra en is a B-t jelölnem meg, de ha jol belegondolunk, akkor mind a harom eset a hömozgasra vezethetö vissza. (a) a meleg levegö eseteben nagy a molekulak kinetikus energiaja, jobban rezegnek, nagyobb a terigenyuk, ezaltal csökken a gaz surusege, ami miatt a letrejövö felhajtoerö vertikalis aramlast hoz letre. (b) a kölnis uveg szajanal nagy a kölni szagat eredmenyezö vegyulet koncentracioja, mig a tavoli pontokban kisebb. Ez a koncentracio gradiens diffuziot eredmenyez, ami szinten a hömozgas megnyilvanulasa. (c) a helyzet uaz, mint az (a) esetben, azzal a kulönbseggel, hogy a parton felszallo meleg levegö alacsony legnyomast hoz letre a föld felszinen, igy a nagyobb nyomasu hideg levegö bearamlik a tenger felöl. Az igazsaghoz hozzatartozik, hogy maga az alapallitas szerintem nem igaz. Nyari reggeleken szvsz a part hidegebb, mint a tenger ...
Elektromos vezeték ohmikus ellenállását úgy határozzuk meg hogy 24 V egyenáramot kapcsolunk rá és az áramkört egy 20 ohmos ellenálláson keresztül zárva mérjük az áramerősséget, mely 0,85 A. Ugyanakkor az önindukció miatt, 50 Hz-es váltakozó feszültség esetén 0.56 A áram mérhető.
Mekkora a vezeték ohmikus ellenállása és önindukciós együthatója?
A hőáramlást nem nevezik hőmozgásnak. Hőmozgás alatt a mikroszkopikus részecskék (molekulák, atomok, ionok stb.) egyedi mozgását szokás érteni.
A Brown-mozgás meg megint más: az optikai mikroszkóppal még megfigyelhető, vagyis a molekuláknál nagyobb méretű apró részecskék (pl. virágpor, vagy koromszemcsék) mozgása, amely abból származik, hogy a felületük annyira pici, hogy a különböző irányból véletlenszerűen nekiütődő (hőmozgást végző) molekulák lökdösése azon nem egyenlítődik ki, hanem az eredőjük hol erre, hol arra löki a részecskét.
Csak az esetben, ha a Brown(vagy hogy köll írni) mozgást tekintjük kizárólagosan hőmozgaának. Külömben, ha a hőáramlást is annak vesszük(mert az is) akkor mindegyiket.
Na ez az. Pontosan így gondolom én is, hogy mindhárom értelmezhető a hőmozgással. Az érettségi javítókulcs viszont a B-t adja meg jónak, ami szerintem helytelen. A megadott kérdésre mindhárom helyes. Ellenvéleménye valakinek?
Az alábbi jelenségek közül melyik értelmezhető a hőmozgás fogalmával?
A) A fűtőtest fölött a levegő felfelé áramlik. B) A nyitott üvegben lévő kölni szagát egy idő után a szoba távolabbi részében is érezzük. C) Nyári reggeleken a szél a hűvösebb tenger felől a melegebb szárazföld felé fúj.
Néhány éve, egy ilyen feladatot egy fizikát tanuló gimnazistának közepestől felfelé nagyon is illett megoldani. Ma már lehet, hogy csak az emelt szinten tanulókat lehetne vele terhelni.
Feltételezem, hogy a 150 m hosszú, ismert átmérőjű és fajlagos ellenállású rézdrót ellenállását ki tudod számolni, legyen ez R. Az átvezetésig a drótpár egyik szálának az ellenállása mondjuk R1, utána R-R1. Legyen az átvezetés ellenállása r. Ha valamelyig végnél ellenállást mérsz, akkor az átvezetés ellenállásán kívül a mérőműszerig vezető drótok ellenállását is méred. Ezért:
2R1+r=10,85 ohm
2(R-R1)+r=13,02 ohm
Az egyenletrendszer megoldása után megtudhatjuk, hogy mekkora az átvezetés és az egyes vezetékdarabok ellnállása, utóbbiaknak ki lehet számolni a hosszát.
Ez most kicsit villamosabb és meg hozzá a knowhow-m:
Egy föld alatti telefonkábel két ere között beázás miatt átvezetés lépett fel. A kábel egyszeres hossza 150 m, átmérője 0,6 mm. A rézvezeték fajlagos ellenállása 0,0178 hommm2/m. A hibahely megtalálására mindkét végén megmérjük a kt ér közti ellenállást. Az első végen ez 10,85 ohm, a másikon 13,02 ohm.
-milyen távolságra van a meghibásodás az elejétől nézve?
