.
A kora középkori Lengyelország szláv népessége alapvetően két jelentősebb államalakulatot hozott létre. Az egyiket Krakkó környékén az úgynevezett wilanok (jelentése: Visztula mentiek) hozták létre, míg a másikat Gniezno központtal a polanok (vagyis mezeiek) alkották meg. Ez utóbbiban lépett trónra a később meghatározó Piast-dinasztia, amelynek legjelentősebb tagja I. Mieszko fejedelem lett, aki felvette a kereszténységet, és seregével meghódította a Balti-tenger partját, Sziléziát és Kis-Lengyelországot. Megalapította a független lengyel egyházat, amelynek központját a leigázott Krakkóba helyzte.
A dinasztia hatalma töretlen volt egészen 1138-ig, amikor III. Boleszláv úgy döntött, hogy országát felosztja négy gyermeke között. A feldarabolódott birodalom anarchiába süllyedt, legerősebb központja Krakkó vezetésével fennmaradt. Csak 1320-ban sikerült újra egyesíteni a régi területeket, bár Szilézia egy része Csehországhoz került.
A virágkorát élő Lengyel Királyságnak a Jagelló-ház uralma alatt szembe kellett néznie a keletről egyre nagyobb fenyegést jelentő Oroszországgal. 1569-ben Lengyelország és Litvánia úgy döntöttek, hogy közösen összefognak az orosz fenyegetés ellen, és 1569-ben létrehozták a lublini uniót, a két ország egyesülését. Erre a korra tehető a választott uralkodók időszaka is, vagy másnéven a nemesi köztársaság (Rzeczpospolita) létrejötte. Ez szétzilálta az országot, csak ritkán egyeztek az érdekek, amely végül Lengyelország felosztásához vezetett. 1795-re három nagy szomszédja osztozkodott az ország területén.
Ház
Uralkodó
Hatalmon volt
Megjegyzések
A Piast-dinasztia uralkodói
Piast
Piast
9. század
A Piast-dinasztia megalapítója, aki valószínűleg csak a legendákban élt.
Piast
Siemowit
9. század
Történelmi hitelessége neki is kétséges.
Piast
Lestko
9.-10. század
Vaklószínűleg mitikus alak.
Piast
Siemomysł
10. század
Története legendákkal itatódott át.
Piast
I. Mieszko
960 k.-992
Felvette a kereszténységet, és megteremtette a független Lengyelország alapjait.
Piast
I.
Vitéz Boleszláv
992-1025
Hatalmas területeket hajtott uralma alá. 1024-ben felvette a király címet.
Piast
II. Mieszko Lambert
1025-1031
Királyként lépett trónra.
Piast
Bezprym
1031-1032
Lemondott trónjáról Mieszko javára.
Piast
II. Mieszko Lambert
1032-1035
Második trónralépése, fejedelemként.
Piast
I.
Megújító Kázmér
1035-1058
Piast
II.
Merész Boleszláv
1058-1079
1076-tól király.
Piast
I. Ulászló Herman
1079-1102
Piast
Zbigniew
1102-1106
Testvérével, Boleszlávval sikerült megdönteni az Ulászló trónjára támadó egyik vajda hatalmát.
Piast
III.
Ferdeszájú Boleszláv
1106-1138
Zbigniew testvére. Halála előtt fiainak négy részre bontotta országát, amelyek közül a Krakkó központú fejedelemséget tette meg vezető hatalommá.
A Piast-dinasztia uralkodói Krakkóban
Piast
II.
Elűzött Ulászló
1138-1146
Testvérei elűzték a krakkói trónról.
Piast
IV.
Göndörhajú Boleszláv
1146-1173
Piast
III.
Öreg Mieszko
1173-1177
Piast
II.
Igazságos Kázmér
1177-1194
Felvette a
Krakkó hercege címet.
Piast
I.
Fehér Leszek
1194-1202
Első trónralépése Krakkó hercegeként.
Piast
III.
Hosszúlábú Ulászló
1202-1206
Első trónralépése.
Piast
I.
Fehér Leszek
1206-1210
Második trónralépése Krakkó hercegeként.
Piast
IV.
Görbelábú Mieszko
1210-1211
Piast
I.
Fehér Leszek
1211-1227
Harmadik trónralépése, végül meggyilkolták.
Piast
III.
Hosszúlábú Ulászló
1227-1229
Második trónralépése.
Piast
Mazóviai Konrád
1229-1232
Első trónralépése.
Piast
I.
Szakállas Henrik
1232-1238
Piast
II.
Jámbor Henrik
1238-1241
Piast
Mazóviai Konrád
1229-1232
Második trónralépése.
Piast
V.
Szemérmes Boleszláv
1243-1279
Piast
II.
Fekete Leszek
1279-1288
Piast
IV.
Probus Henrik
1288-1290
III.
Fehér Henrik Boroszló fejedelme volt, ő kimarad a sorszámozásból.
Piast
II. Přemysl
1290-1296
1295-től Lengyerország királya.
A Přemysl-ház, a Piast-dinasztia és az Anjou-ház uralkodói
Přemysl
II. Vencel
1291-1305
Csehország királya is.
Přemysl
III. Vencel
1305-1306
Csehország és Magyarország királya is.
Piast
I.
Lokietek Ulászló
1306-1333
Piast
III.
Nagy Kázmér
1333-1370
Anjou
I.
Magyar Lajos
1370-1382
Magyarország királya is.
Anjou
Hedvig
1384-1399
Jagelló Ulászlóhoz ment feleségül.
A Jagelló-ház uralkodói
Jagelló
II.
Jagelló Ulászló
1386-1434
Jagelló
III.
Várnai Ulászló
1434-1444
Magyarország királya is, a várnai csatában esett el.
Jagelló
IV. Kázmér
1447-1492
Jagelló
I. János Albert
1492-1501
Jagelló
Sándor
1501-1506
Jagelló
I.
Öreg Zsigmond
1506-1548
Jagelló
II. Zsigmond Ágost
1548-1572
Uralkodása alatt Lengyelország perszonál unióra lép Litvániával.
Választott uralkodók
A Lublini Unió nemesi köztársaságának királyai
Valois
Valois Henrik
1573-1574
Lemondott a trónról.
Jagelló
Jagelló Anna
1575-1586
Férjével, Báthory Istvánnal együtt uralkodott.
Báthory
Báthory István
1575-1586
Erdély fejedelme is.
Vasa
III. Zsigmond
1586-1632
Vasa
IV. Ulászló
1632-1648
Vasa
II. János Kázmér
1648-1668
Lemondatták.
Winiowiecki
Winiowiecki Mihály
1669-1673
Sobieski
III.
Sobieski János
1673-1696
Wettin
II.
Erős Ágost
1697-1706
Első uralkodása, lemondatták.
Leszczyński
I.
Leszczyński Szaniszló
1704-1709
Elmenekült az országból.
Wettin
II.
Erős Ágost
1709-1733
Második uralkodása.
Leszczyński
I.
Leszczyński Szaniszló
1733-1736
Második uralkodása, lemondatták.
Wettin
III.
Szász Ágost
1733-1763
Poniatowski
II.
Poniatowski Szaniszló Ágost
1763-1795
Az utolsó lengyel király, akit lemondattak a Lengyelországon osztozkodó hatalmak. 1795 után Ausztria, Oroszország és Poroszország uralkodói vették fel a megfelelő rész uralkodójának címét.