A RECEPTEK gyűjtőtopikja a Konyhasztalon.
Stahl ajnározást és fikázást ill. ezekkel kapcsolatos összes chat-et kérjük a Stahl topicba megtenni: http://forum.index.hu/Article/showArticle?t=9132473&la=55683973 ill. a számos Stahl-os topikok valamelyikébe.
Egész nyugodtan, onnan senki nem fogja kimoderálni, még a Stahl ügyvédeinek sem engedünk. :)
Amúgy meg a tegnap műsor gyerekes részénél kicsit feljajdultam. Jó, mondjuk nem tudok olyan vehemensen felháborodni :-)), mint Antonio, de ez a pizza levelestésztából, ráadásul túróval igazán nem kellett volna. Szegény ártatlan gyerekeknek hülyeséget tanítani... :-( Miért ne lehetett volna mini tortácskák, vagy valami más frappáns néven említeni???
Csak az nlc stahl fórumában lelkendezett vki, hogy alig várja. Tipográfiai megjegyzésem van: miért van kurzívval szedve a g a végre szóban? Vére otthon? a new york cheescake meg a narancsos kacsa meg már ezeréves recept. ejnye, ejnye.
Erről volt már szó? Ha igen, bocsi. Csak belebotlottam keresgélés közben...
Végre otthon! - (megjelenés: okt 16.) Családi ebédek, baráti vacsorák, ünnepi ételek
Stahl Judit szakácskönyve azoknak szól, akik számára az étel az élet fontos része. Olyanoknak, akik szeretik megvendégelni barátaikat, szívesen állnak oda a tűzhely mellé a vasárnapi ebéd kedvéért, akik nem félnek kipróbálni egy-egy újszerű receptet, ugyanakkor imádják a jó kis csülkös bablevest is. A kötet négy fejezetében baráti vacsorák, családi ebédek, ünnepi menüsorok szerepelnek, és külön fejezetet kapnak az édességek. A színes, rengeteg fotóval illusztrált könyvből megtudjuk, milyen ételekkel várja Judit a karácsonyt, milyen az igazi New York-i sajttorta vagy narancsos kacsamell, hogyan lehet 10 perc alatt eperfagylaltot készíteni, és azt is, hogy készül Friderikusz Sándor kedvenc sztrapacskája. A kötet receptjeit idén is amatőrök tesztelték, így azok minden esetben működnek, a könyv pedig praktikus recept-keresővel egészül ki.
Nem csak francia, Magyarországon is ismert módszer, igaz, inkább disznóra. A kisütött karaj, oldalas szeleteket nagy bödönben szépen soronként lerakták, közben olvasztott zsírral töltögették, hogy ne maradjon a húsok közt levegõ, aztán a hûtõt mellõzve berakták a kamrába (ami azért egy kicsit hidegebb volt, mint a konyha), és még nyáron is szedegették ki a húst, és átmelegítve, sütve ették. Jaj, de finom volt!
nem akarok feltétlenül okvetetlenkedni, de ez a Kacsa confit eredetelieg nem a zsírban eltett kacsahúst jelenti franciáéknál? mert, hogy én úgy emlékszem a Francia piacból, hogy a zsírban kisütik a húst, majd úgy tárolják, hogy a zsír teljesen befedje a húst, és így sokáig eláll a hűtőben (azt írta a könyv, hogy konzervként is árulják franciaországban); és ezt a sült húst használják fel később más ételek elkészítéséhez, de duci gerezd fokhagymákról nem szólt a Joanne Harris-Fran Warde páros könyvecskéje!
Hozzávaló: 2 db kacsacomb 2 nagy marék só 6 duci gerezd fokhagyma néhány friss kakukkfű-ág 1 kis kupica törkölypálinka 1 dl víz
A kezdés egyszerű és csak pár percig tart. A só felét belehintjük egy nagy műanyagdobozba, aztán bőrös oldalukkal lefelé ráfektetjük a megmosott, szárazra törölt kacsacombokat. Rájuk hintjük a maradék sót, és lefóliázva betesszük a hűtőbe 1 napra. A só rendesen megdolgozza a kacsacombok rostjait, és ez az "előkezelés" fontos szerepet játszik abban, hogy a végén hihetetlenül omlósak lesznek.
A másnapi teendők sem bonyolultak. A combokról gondosan lesöpörjük a sót, mert amennyi kell, az már bőven beléjük ivódott, és bőrös oldalukkal lefelé átrakjuk mindet egy akkora lábosba, amelyben könnyen elférnek egymás mellett. Ízesítésül melléjük dobjuk a megpucolt, de egészben hagyott fokhagyma-gerezdeket és a friss kakukkfűágakat, aztán összekeverjük a pálinkát a vízzel, és ráöntjük a combokra.
Elérkeztünk a lényeghez: a combok lassú, rotyogós, illatos megpárolásához. Ez időben sokat jelent, munkában viszont semmit se, mert meglátják, a hús tökéletes elvan magában a tűzhelyen. A lábost lefedjük, és mérsékelt tűzőn felforraljuk az ételt. Ahogy elkezd bugyogni, rögtön takarékra állítjuk alatta a lángot, és hagyjuk, hogy 2-2¼ óra a kacsacombok csendesen megpuhuljanak a saját zsírjukban. Ezt nem szabad siettetni, sőt, mindent el kell követni azért, hogy minél lassabban készüljenek el, vagyis minél tovább maradjanak a zsírjukban. Ez ugyanis az egyetlen igazán jó megoldása arra, hogy ne száradjanak ki.
Az utolsó 15 percben előmelegítjük a sütőt 220 fokra (gázsütőn 6-eo fokozat), mert itt sütjük majd ropogósra a puha combokat. Miután letelt a bő 2 óra, megvárjuk, hogy a kacsacombok kihűljenek a lábosban. Ezután kiszedjük őket, és bőrös oldalukkal felfelé átteszzük mindet egymás mellé egy nagy tepsibe. (A fokhagymás-kakukkfüves kacsazsírt meg nehogy kiöntse valaki, óriási vétek lenne! Ezzel készül a világ legjobb sült krumplijához, arról nem beszélve, hogy puha kenyéren, sok-sok lilahagymával micsoda pazar élvezetet jelent.)
És ez már a vége, itt az ideje, hogy mindenkinek töltsünk egy-egy kupica pálinkát, és lélekben felkészüljünk a ránk váró lakomára. A kacsacombokat betesszük a forró sütőbe, és oldalanként 15-15 perc alatt ropogósra pirítjuk őket. Amíg ez megtörténik, a pálinka meghozza a kellő hangulatot, és erre szerintem elengedhetetlenül szükség is van. Hiszen a csontról szinte leolvadó, pirosasra sült kacsacombokhoz jókedv, egészséges étvágy és széles mosoly illik, nem holmi fancsali és keszeg nyammogás, nem igaz?
A szezámmagot mérsékelt tűzön, kevergetve aranybarnára pirítjuk. Ha kihűlt, összekeverjük a liszttel, sütőporral és a szódabikarbónával.
Egy mérőkancsóban kézi habverővel összevegyítjük a tojást, a tejet, a joghurtot, az olvasztott margarint, a szezámolajat és a kétféle cukrot.
Aztán hozzáöntjük a lisztes keverékhez, és az egészet fakanállal összedolgozzuk.
Belekanalazzuk a papírkapszlival bélelt muffinsütőbe - vagy a szilikonos muffinformába -, és kb. 20 perc alatt megsütjük.
Vegyes saláta 1-2-3
Hozzávaló: 1 zacskó vegyes saláta-mix 4 tojás 4 szelet füstölt, szárított sonka 1 db körte 1 evőkanál vaj 1 citrom leve 1 késhegynyi fahéj 1 csomag salátamag-keverék 1 kávéskanál mustár 3 evőkanál balzsamecet kb. 1 dl olívaolaj só és frissen őrölt bors
A balzsamecetet elkeverjük a mustárral, majd folyamatosan kevergetve hozzáadjuk az olívaolajat, majd sózzuk, borsozzuk. Az öntet ezzel kész is van.
A körtét meghámozzuk, kicsumázzuk, felkockázzuk, és egy teflon serpenyőben a vajon enyhén megpirítjuk. Ekkor lehúzzuk a tűzről, rácsavarjuk a citrom levét, és megszórjuk a fahéjjal. Összekeverjük, végül szűrőlapáttal kiemeljük az ízes kockákat a serpenyőből és félre tesszük.
A serpenyőben kis tűzön megpirítjuk a sonka-szeleteket, és ha már jó ropogósak, kiemeljük a serpenyőből és konyhai papírtörlőn leitatjuk róluk a felesleges zsiradékot.
A tojásokat beleütjük a serpenyőbe, és addig sütjük, amíg a fehérje már áll, de a sárgája még egy kicsit remegős.
Utolsó lépésként összeállítjuk a salátát: a saláta-mixet elkeverjük az öntettel és a körte darabokkal, majd rátesszük a sonkaszeleteket, minderre ráemeljük a tükörtojásokat, végül az egészet megszórjuk a salátamag-keverékkel.
"_Szerintem_ vékonyra kell reszelni a répát, és amit csak lehet, nem szabad főzni, mert nyersen a legegészségesebb."
Hát épp ez az, hogy mindenki így tudja, de az újabb tud. kutatások szerint ez téves! A C vitaminra igaz (de abból manapság jól el vagyunk látva), de nem lehet általánosítani az összes fontos tápanyagra nézve.
A vas felszívódásában pl. nagyon nagy a különbség a főtt javára, l. http://www.scienceblog.com/community/older/2000/A/200000300.html -- nem a legjobb cikk a témában, csak amelyiket a leggyorsabban megtaláltam.
Karamelles ananásztorta Süssünk valamit! Hozzávaló: 1 doboz ananászkonzerv 15 dkg finomliszt 1 kávéskanál sütőpor 1 csipet só 10 dkg puha margarin 20 dkg cukor 1 vaníliarúd 4 tojás néhány szem koktélcseresznye A karamellhez: 5 dkg margarin 5 dkg barna cukor ½ dl tejszín
Előmelegítjük a sütőt 175 fokra (gázsütőn 5-ös fokozat), és a 24 cm átmérőjű, kapcsos tortaformánkat gondosan becsomagoljuk néhány réteg alufóliába kívülről. Ezután leszűrjük, lecsöpögtetjük, és papírtörlőre tesszük ananász-karikákat, mert minél inkább leszáradnak, annál jobban tapad majd hozzájuk a karamell.
Mielőtt összeállítanánk a gyors, egyszerű tésztát, megcsináljuk a karamellt. Ehhez egy kisebb edényben mérsékelt lángon kevergetve összeolvasztjuk a margarint, a barna cukrot és a tejszínt, aztán 2-3 percen át hagyjuk, hadd forrdogáljon, majd átöntjük a tortaformába.
A tésztához összekeverjük lisztet a sütőporral és a sóval, aztán egy nagyobb tálban robotgéppel összehabosítjuk a puha margarint a cukorral és az egyik tojással. Néhány perc alatt sűrű, világos színű keverék lesz belőle. Ekkor egyenként hozzáadjuk a többi tojást is, és a géppel jól elvegyítjük őket. Végül belekeverjük a vaníliarúd kikapargatott belsejét és a sütőporos lisztet, aztán összeállítjuk a tortát.
A formában lévő karamellen a lehető legcsinosabban elrendezzük a leszárított ananász-karikákat. Ha energikus, díszítős kedvünkben vagyunk, az ananászok közé belepottyanthatunk néhány szem koktélcseresznyét is, de ez csak amolyan cizella-mizella, nem elengedhetetlen. A gyümölcsökre végül rákanalazzuk a tésztát, és a tortát 40 perc alatt aranybarnára sütjük. Amikor készen van, kivesszük a sütőből, és 10 percig hűlni hagyjuk, hogy a karamell kicsit besűrüljön, megdermedjen.
És most következik a mutatvány, legalábbis mindig ezt érzem ennél a pillanatnál: ráfektetünk a tortára egy nagy tálat, és határozott mozdulattal kiborítjuk rá. Íme, a szépséges torta. Ha szerencsések vagyunk, az összes ananász a helyén maradt, de akkor sincs vész, ha egy-két darab elcsellengett, ezeket könnyedén visszapakolhatjuk a tortára, hiszen üres helyük tisztán mutatja, hová valók.
Tejszínhabbal, vaníliafagyival vagy akár önmagában is pazar.
Karotin? Aminek a jó felszívódásához meg hasznosulásához fontos a C-vitamin is? Ami viszont nem szereti, ha forrázzák? :)) _Szerintem_ vékonyra kell reszelni a répát, és amit csak lehet, nem szabad főzni, mert nyersen a legegészségesebb. ribizli
Ebből is látszik, h. tehénvajban gondolkodik, ami kőkeményre kifagy az éjszaka során...
A blansírozás SZVSZ nem hülyeség -- ha az egész kaja puha, akkor jobban illeszkedik a karakterébe a puhább répadarabka, mint a kőkeményen hagyott. És jó nagyot harapni könnyebb a puha dolgokból (tudtommal még egy gyerek sem panaszkodott, h. nem tudja átharapni a Big Mac-et). Amellett állítólag a szervezet jobb hatásfokkal szívja föl a nagyon fontos és egészséges elfelejtettem-mit a főtt répából, mint a nyersből.
Arról nem is beszélve, ha a gyerek látja előző este ahogy anyuka összeállítja a sárgarépás szendvicskéjét. Gyanítom, hogy a szemetesben köt ki és nem az ő gyomrában.
Szerintetek Stahljuci látott már általános iskolás gyereket közelről? Megnézte, mekkora szája van, mekkorát tud harapni? Komolyan gondolja, hogy a mindenfélével telirakott bagettet át tudja harapni a szerencsétlen gyerkőc? Arról nem beszélve, hogy 1. a salátalevél nem szigetelő, tehát átengedi a nedvességet, elázik a kenyér, 2. előző este papírszalvétába csomagolt cucc, mire az iskolába ér, már szintén szétázott, gyerek a rövid kis szünetecskében még azzal is szórakozzon, hogy kibányássza a papírcafatokat a többi ázott cucc közül?, 3. sok krém van 2 szelet kenyér között, ami az első harapásnál kimászik mindenfelé - jobb esetben nem fog mindjárt csöpögni-folyni szanaszét, 4. totálisan összemaszatolja magát a gyerek az ennivalóval. A sárgarépát meg mi a bánatnak leforrázni??? ribizli
Hozzávaló: 1 ½ kg hosszúkaraj (csonttal együtt) só és frissen őrölt bors 2 evőkanál olívaolaj 5 dkg vaj 4 gerezd fokhagyma 1,5 liter tej 1 citrom 1 marék friss zsályalevél
Egy kis előkészítéssel kezdünk. A megmosott, szárazra törölt húst megsózzuk, megborsozzuk, majd a fokhagymát megpucoljuk és finomra vágjuk. A citromot megmossuk, szárazra töröljük, és krumplihámozóval vékonyan leszedjük róla a sárga, illatos héjat. Ennyi volt az előkészítés, kezdhetünk főzni.
Kiválasztunk egy akkora lábost, amelybe könnyen belefér a karaj, és takaréklángon kevergetve összeolvasztjuk benne a vajat az olajjal. Ha a kétféle zsiradék egymásba kavarodott, nagy lángra csavarjuk a lábos alatt a tüzet, és a forró zsiradékon alaposan átpirítjuk benne minden oldalán a karajt. A pirítást szó szerint kell érteni. Nem szabad közben a húst mozgatni, ide-oda tologatni, hanem néhány percen át békén kell hagyni, hogy szép és erőteljes színe alakulhasson ki. Amikor az egyik oldalát már megpirítottuk, fordítunk rajta, és ovább pirítjuk a még nyers felületeket. Egészen addig fordítjuk, és pirítjuk a csontos hosszúkarajt, amíg mindenhol egyenletesen aranybarna nem lesz. A tökéletesen megpirított húst kivesszük a lábosból, és félretesszük.
A lábos alatt takarékra állítjuk a tüzet, és pár kavarással megfonnyasztjuk benne a finomra vágott - vagy reszelt - fokhagymát. A lábosba visszatesszük a megpirított karajt, és felöntjük annyi tejjel, hogy ¾-ig ellepje. Hozzádobjuk a citromhéjakat, a zsályaleveleket, és felforraljuk.
Ha a zsályás karaj már forr, takarékra vesszük alatta a tüzet, és lefedjük. De nem szorosan borítjuk rá a fedőt, hanem úgy, hogy egy kis rész szabadon maradhasson. Így a főzés során lesz hol elpárolognia a tej egy részének, amitől a szaft a végére besűrűl majd. Illetve nemcsak ettől, mert sűrítésben a beledobált citromhéj is szerepet játszik.
A zsályás karajt 2 órán át csendes forrásban főzzük, de félidőben megfordítjuk, hogy alul is, felül is átfőhessen. Amikor elkészült, kiemeljük a lábosból, és megnézzük a szaftot. Ha nem elég sűrű, fedő nélkül tovább forraljuk 10-15 percig, és közben megkóstoljuk, elég sós-e, borsos-e. Végül kivesszük belőle a citromhéjakat, és miután a csontról levágtuk a megfőtt, vajpuha húst, aztán vékonyan felszeleteltük, tálalhatunk.
Cukkinifánk kapros tejföllel Majd a Buday!
Hozzávaló: 1 nagyobb cukkini (kb. 50 dkg) 1 csomag friss élesztő 2 csokor kapor 2 dl langyos tej 2 doboz tejföl kb. 10 dkg liszt 3 db tojás 0.5 dl olaj só és frissen őrölt bors
Első lépésként a cukkinit a reszelő nagy lukú oldalán lereszelem, majd egy nagy keverőtálba téve egy kicsit megsózom. Összekeverem és egy kis időre félreteszem, hogy a zöldség a sótól kiadja a levét.
Addig egy kisebb tálba belemorzsolom az élesztőt, ráöntöm a langyos tejet, aztán ezt is félre teszem, hogy felfusson. (Egy pici liszttel is megszórom, hogy az élesztőnek legyen mibe belekapaszkodnia)
Következik a kapor; durvára vágom, majd pici sóval együtt a tejfölbe keverem. Félreteszem.
Jöhet elő a cukkini; kinyomkodom a levét - ezt lehet kézzel vagy szűrő segítségével is -, megszórom a liszttel, kevés sóval, majd beleütöm a tojásokat, hozzáöntöm az olajat, végül mehet bele néhány kanál a kapros tejfölből is. Ha kész, az egészet összekeverem - amennyiben a massza egy kicsit híg, liszttel dúsíthatjuk -, majd a tálat konyharuhával letakarom, majd meleg helyen 10-20 percet hagyom állni.
Egy nagyobb lábosba bő olajat forrósítok, majd ha megkelt a tészta, kanállal beleszaggatom a forró olajba, és aranybarnára sütöm.
Tálaláskor a fánkokra csurgatom a maradék kapros tejfölt.
Jó étvágyat!
Répás-olajbogyós szendvics Uzsonnatáska Hozzávaló: 1 nagyobb répa 1-1 késhegynyi kurkuma, őrölt kömény és őrölt bors 1 nagyobb evőkanálnyi zöld olajbogyó, felkarikázva 2 levél zöld saláta 2 evőkanál Rama Harmónia 1 kisebb bagett
A répát megpucoljuk, majd a reszelő nagy lukú oldalán lereszeljük és egy tálba tesszük. Ezután vizet forralunk, majd leforrázzuk vele a répát. Egy-két perc elteltével leszűrjük és félre tesszük. Ez alatt az idő alatt a répa ugyan megpuhul, de nem veszti el vitamin tartalmát.
Egy közepes méretű tálba kanalazzuk a margarint, hozzászórjuk az olajbogyót és a lecsepegtetett répát.
Az egészet megfűszerezzük, majd alaposan összekeverjük és a salátalevelek kíséretében a bagettbe töltjük.
Amennyiben előző este készítjük el a szendvicset, éjszakára hűtőbe tesszük.
én ezt nem vállalom be :) de tele van a net kalóriatáblázatokkal (általában /100g), csak ki kell számolni, miből mennyi megy bele, aztán felszorozni/elosztani, és kb. megkapod. Jó szórakozást :)
Ez meg tök értelmetlen, akárki is írta: mióta függ a zacskó méretétől az egy személy által elfogyasztott chips mennyisége? Tök mindegy, mekkora a csomag, ugyanannyi zsiradékot eszik meg az illető, akár egy nagy zacskót fal fel, akár két-három kisebbet, de az rajta múlik, nem a kiszerelésen.
Egy 35 grammos zacskó chipsben két és fél teáskanálnyi étolaj található. Magyarországon nem divat a kis zacskó: itthon 90 grammos csomagolásban árulják a népszerűbb chipseket.
Tudod, ha már nem használhatók a receptek legalább ki-ki vérmérséklete szerint elszórakozik vagy eldühöng rajtuk.
Azért arra kiváncsi leszek, hogy az új könyvében mit fog közzétenni. Pofátlan módon majd belelapozok a könyvesboltban mert nem hiszem hogy pénzt adnék érte.
hehe, csodálkozom, hogy még van, aki gyakorolja az értő olvasást - vagy hogy egyáltalán olvassa a recepteket :) De én még emlékszem az első és egyetlen gyerekkonyhára, amit megnéztem, és hát az is halál egészséges volt. Ráadásul a hizlal rövid i... *evil grin*
