Régóta szemlélője vagyok ennek a fórumnak, most vettem a bátorságot, hogy topicot nyissak benne. Régóta figyelemmel kísérem eme nép történelmét, mindennapjait, no meg ismerve a magyarokról alkotott véleményüket, úgy vélem, egy topicot mindenképpen megérdemelnek lengyel testvéreink.
Kuzma Minyin egy hentes volt, aki Dimitrij Pozsarszkij herceget kérte fel arra, hogy álljon a népfelkelés élére.1612-ben űzték ki a lengyeleket Moszkvából.
Diohejban ennyi, bar nincs szo bovebben az iszonyatos pestis jarvanyrol, a Bolotnyikov felkelesrol vagy a Minyin es Pozsarszkij altal kezdemenyezett honvedo haborurol (itt is akkor buktak komolyat a lengyelek, amikor a Don es Szics az orosz nepfelkelo sereg melle alltak.
A Rurik-dinasztia kihalása 1584-ben, egy évvel azután, hogy a livóniai háborúban vereséget szenvedett, IV. (Rettegett) Iván orosz cár meghalt. Helyét hároméves fia I. Fjodor vette át, de helyette egy kisnemesi családból jött tatár származású bojár, Borisz Godunov vette kezébe a hatalmat és a cár özvegyét Marija Nagaját, a cár testvérét Dimitrijt és testvéreit Uglicsba száműzte. Az amúgy gyengeleméjű Fjodort rövidesen letaszították. 1591. május 15-én az ifjú cárevicset meggyilkolták. Godunov ekkor elküldte Vaszilij Sujszkijt, hogy vizsgálja ki az ügyet. A felháborodott uglicsiak ugyanis megölték a tragédia helyszínén Mihailj Bityijagvszkij fiát, akit a gyilkossággal gyanusítottak. Sujszkij azt állapította meg, hogy epilepsziás roham jött rá a trónörökösre, és saját magát sebezte halálra tőrével. A cár özvegyét viszont nem kérdezték ki sohasem, ráadásul a gyermek holttestét őrizetlenül hagyták május 19-ig, mikor is Vaszilij Sujszkij megérkezett, s miután megjött a testet valószínüleg minden vizsgálat nélkül elföldelték. Bityijagvszkij meglincseléséért több ezer uglicsi embert megöltek vagy száműztek, és egy sor megtorló intézekedést vezettek be, miután olyan pletykák terjengtek, hogy Godunov keze van a dologban.
A zűrzavarok megindulása
Az első állítólagos Dimitrij
Borisz Godunovot cárrá koronázták. A gyanú viszont megmaradt az emberekben, hogy ő volt a gyilkosa Dimitrijnek. 1601-ben a cár zsarnoksága ellen több helyen paraszt felkelések robbantak ki, amiket levertek. 1603-ben egy Adam Wisniowiecki nevű lengyel nemesnél felbukkant egy szolgáló fiú, aki magát Dimitrijnek adta ki. Ennek hamar híre ment és a szemtanúk állítása szerint a férfi valóban hasonlít a cárevicsre. Dimitrij elmondta, hogy Godunov tényleg megakarta őlni, hogy ő lehessen az orosz uralkodó. Anyja kicserélte egy másik fiúra, aki meghalt helyette. A fiút évekig egy jószívű orvos rejtegette oroszországi kolostorokban, majd halála után előbb Litvániába, azután Lengyelországba ment, ahol eleinte magántanítóként működött. Jól beszélt lengyelül, litvánul és oroszul, valamicskét olaszul is, amellett eléggé jól eligazodott az orosz történelemben, írt, olvasott, tudott vívni, vadászni, lovagolni. Ez minden bizonnyal nemesi származásra és remek nevelésre utal. Godunov azt a hírt kezdte terjeszteni - mikor értesült az esetről -, hogy az az ember nem más, mint egy Grigorij nevű szökött szerzetes, a csudovi kolostorból, de állítását nem tudta alátámasztani, s uralma megrendült, uralkodásának törvényességét az arisztokrácia pedig ezek alapján, nagyon is kétségbevonta. A lengyel főúrak kapva kaptak Dimitrij felbukkanásán (ki bejelentette igényét a trónra) mert elkeseredéssel töltötte el őket, hogy Borisz Godunov ül a trónon, s alig várták bosszút vehessenek a gyűlölt cáron.
1604-ben Dimitrijt bemutatták Zsigmond lengyel királynak, aki némi tétovázás után évi járadékot ítélt meg neki, de nem tett ígéretet arra, hogy közvetlenül segíti a cári trón megszerzésében, főleg azért is, mert 1598 óta háborúban állt Svédországgal, miután a Riksdag megfosztotta annak idején trónjától és naybátyját, Károlyt választották királlyá, de azért sem, mivel ő is pályázott a orosz trónra. Dimitrij lengyelekből álló kis serege élén benyomult Oroszországba és nagy győzelmet aratott Godunov seregei felett. A második csatában, azonban vereséget szenvedett, de a parasztok és a doni kozákok a zaporozsjei kozákok segítségével melléje álltak. Kétségbeesésében 1605. április 13-án a cár megmérgezte magát. Fia II. Fjodor nem sokáig uralkodott, mert májusra a még megmaradt cári csapatok is átálltak Dimitrij mellé. Júniusban a moszkvaiak elfoglalták a Kremlt és anyjával együtt kivégezték. Vaszilij Sujszkij ekkor megerősítette, hogy Dimitrij él és nyomban átállt mellé.
Dimitrij tíz hónapja
1605. június 20-án Dimitrij bevonult Moszkvába, ahol lelkes tömeg fogadta. Július 30-án a Mennybemenetel-székesegyházban cárrá koronázták. Miután az absolutum dominium megteremtésébe fogott és félre akarta állítani a főnemességet a vezetői posztokból, Vaszilij Sujszkij most az 1591-es jelentését erősítette meg, s megpróbálta maga kezébe venni a hatalmat. De elfogták és halálra ítélték, az ítéletet ellenben Dimitrij (látszólagosan) nagylelkűségének akarva tanubizonyságot tenni, inkább száműztésre módosította. Bár számos engedményt tett, de nagyon kicsapongó életet élt és Jerzy Mniszech lengyel herceg lányát, Marina Mniszech hercegnőt akarta feleségül venni, ami nem tetszett a bojároknak. Mindazonáltal bizonnyal Dimitrij mindössze arra kellett, hogy a főnemesség megszabadulhasson Godunovtól. Sujszkij már szervezte az összeesküvést és 1606. május 17-én kirobbantott palotaforradalom megdöntötte a cár hatalmát, akit megöltek, feldaraboltak, megégettek, a hamvait ágyúba töltötték és kilőtték Lengyelország irányába. Vaszilij Sujszkij magát IV. Vaszilij néven cárrá kiáltotta ki.
A zűrzavar folytatódik
A következő hét évben, még 4 Dimitrij bukkant fel, s a naiv orosz parasztok körében, tovább élt Dimitrij alakja.
A Bolotnyikov-felkelés (1606-1607) Miután a nemesség nem ismerte el Sujszkij uralmát, egy Ivan Bolotnyikov nevű ember Ukrajnában a helyi parasztokból, nemesekből és a kozákságból sereget verbuvált 1606 májusában, Dimitrij nevében (más források szerint megáról állította, hogy Dimitrij lenne). A nem csekély létszámú ukrán-kozák had betört Oroszországba és Jelecnél vereséget mért a cári seregekre, amelynek egy kis részét svéd zsoldosok tettek ki. Sok orosz nemes Bolotnyikov mellé állt és ostrom alá vették a fővárost. Bolotnyikov időközben összeveszett a nemesekkel, akik magára hagyták és kénytelen-kelletlen Moszkva alól el kényszerült, hogy vonuljon. Az utána küldött orosz hadakra a kalugai csatában vereséget mért, de az ellenség Tula várába szorította, amit a cári sereg 1607 októberében bevett. Az elfogott Bolotnyikovot Moszkvába vitték és kivégezték.
A második állítólagos Dimitrij
1608-ban még egy Dimitrij tűnt fel, aki szintén fegyverrel kívánt a trónra jutni. A trónkövetelő lengyel, litván, ukrán, kozák, sőt tatár katonákból toborzott nagy sereget, amely ellen Sujszkij a svédek segítségét kérte. Az egyesült orosz-svéd seregek megállították a betolkaodókat és Dimitrijt Tusinóba szorították.
A lengyel-litván intervenció Oroszországban, a Romanovok uralkodásának kezdete III. Zsigmond Dimitrij megsegítésére, de igazából fiának Ulászlónak az orosz trón megszerzésére elküldte Stanislaw Zołkiewskit egy kisebb sereggel Moszkva ellen. 1610. június 24-én a klusinoi csatában a lengyelek leverték a német és svéd zsoldosok erősítette oroszok túlerőben levő hadait. 1611 nyarán elfoglalták Szmolenszket és Ulászló bevonult Moszkvába, ahol cárrá koronázták. A megszálló lengyel-litván csapatok ellen országszerte felkelések robbantak ki, amik végül elűzték Ulászlót.
A zűrzavar vége
Az ál-Dimitrij meggyilkolása után nemsokkal a svédek megostromolták és elfoglalták Novgorodot. 1613-ban a nemzetgyűlés Mihailj Romanovot választotta cárrá. Ettől kezdve a Romanov-dinaszita irányította Oroszországot egészen 1917-ig.
1618-ban a svédektől is szorongatott lengyelek megkötötték a gyeulinói békét. 1613-ban II. Gusztáv Adolf svéd király indított ugyan hadjáratot az orosz trón megszerzésére, bár különösebb eredmény nélkül lemondott tervéről, de Karélia és Ingermandland tartományokat megszerezte, cserébe Novgorodot adta vissza az oroszoknak.
Kulonosen figyeld meg az u.n. ,,Zavaros idoszak" korszakat (gyakorlatilag az elso orosz polgarhaboru, ha nem vesszuk figyelembe a Kijevi Rusz fejedelmeinek haboruit.)
Részben valóban nekik, részben az ezzel egy időben megerősödő Oroszországnak.
Mondjuk érdemes azon elgondolkozni, hogy Hmelnyicki azzal a húzásával, hogy az orosz meddvének ajánlotta Ukrajnát, mennyit segített a kozákság helyzetén...
Kicsit jobban utánnanézek a korábbi (14-15.századi) lengyel betöréseknek Oroszországba.
Mivel a kozaksag tobb teruleten volt (es nem csak ,,Ukrajnaban"), mindig a helyi tarsadalmaktol vettek at sok elemet. (Mellesleg baltiak nem voltak koztuk, mivel katolikusok.) A Szicsben ukranul vagy lengyelul beszeltek. A Donon, Tereken(Grebenen) vagy a Kubanyon egy sajatos dialektusat az orosznak (kulon sikknek szamitot, ha a kozak ,,tatarul", azaz a helyi lakossag nyelven tudott). A Volgai, Urali, Sziberiai, Amuri, Szemirecsjei, Asztrahanyi vagy Krimi kozak seregek teruleten oroszul beszeltek/beszelnek.
Amugy Lengyelorszagot kozvetlenul is erinti a ,,kozak kerdes", mivel reszben nekik koszonheto a lengyel nemesi koztarsasag pusztulasa.
Faith, semmi kozuk a kipcsak torokokhoz. Ugyan az, mint a horvat-magyar hajdu intezmeny. Szokott jobbagyokbol, hatarszolgalatra kotelezett nepekbol, felrablo szabadcsapatokbol jottek ossze A ,,kazak" (a ,,kozak" helyes leirasa) nem a ,,kazah" szoval rokon. A ,,kazah" a turk ,,fiatal" szobol ered. Eredetileg az a terulet, ahol a mai Kazahsztan van a ,,Kazah-Orda" nevet viselte (,,Ifju Horda"). a ,,kazak" szo a a ,,kaza", ,,kazun" szobol ered, ami eredetileg szlavul ,,erszenyest" jelent. Eredetileg a ,,kozak" szo helyet a ,,hajduk", ,,hajdamak" volt hasznalatban. Nemzetisegileg nehez behatarolni, mivel abbol eltek, ami eppen volt. A Szicsben (Zaporozh'e) a kozakok ukranokbol, oroszokbol, lengyelekbol, krimi tatarokbol tevodtek ossze. A Donon oroszokbol es ukranokbol. A tereken oroszokbol es tatarokbol. A Volgan - oroszok, tatarok, keresztelt bashkirok, es igy tovabb. Egy teljesen sajatos etnotarsadalmat jelentenek. Teljes mertekben dominalo a pravoszlav hit es a szlav gyokerek, de ezalol is van kivetel. Peldaul, miutan a kozaksag intezmenye onallo, kivaltsagos osztalya valt Oroszorszagban, kozak kivaltsagokat es kotelezetsegeket kaptak/vallaltak a kalmukok es baskirok (elobbiek buddhistak, utobbiak muzulmanok vagy keresztenyek), es a cserkeszek (tobbsegukben muzulman).
Roviden - a kozaksag ugyan az volt eleinte, mint a hajdusag intezmenye, csak amig a hajdu-rendszer idovel megszunt, a kozaksag sajatos etnotarsadalomma fejlodot.
A legtöbb azért szláv lehetett, szökött jobbágy, rabló, aki beállt a szabad kozák közösségbe. Nem véletlen, hogy mocsaras, nehezen megközelíthető vidékeken alakultak ki eleinte (pl. Zsaporozsje). Oroszokhoz, ukránokhoz asszimilálódtak. Egyébként török szolgálatba is álltak kozákok. Az óhitű ortodox kozákokról van szó, akiket a porta végül a Duna-deltában telepített le, ők a ma is oroszul beszélő lipovánok ősei. Később Dobrudzsában is telepítettek le kozákokat.
Nincs nemzetiségük, a zűrzavaros helyzetben szökevény jobbágytól az üldözött lótolvajig mindenki menedéket talált a Fekete-tenger északi folyóinak mocsaraiban.
A szóban forgó levél, melynek fő motívuma a török szultán sertésekkel tartott rokonsági kapcsolatára épül, nem egyedülálló. A magyar végvári vitéz ugyanilyen szélsőséges érvvel (vagy minek nevezzem? :-)) ) hívta ki párviadalra a kiszemelt török potentátot. Semmivel sem szelídebb hangnemben.
Külön említést érdemel egy lengyel fegyvernem, amely bár ritka drága felszereléssel bírt, ám sokkalta nagyobb létszámú ellenfelet is szó szerint lesöpört a térképről.
Ők a sastollaikról is híres lengyel huszárok-bár koránt sem könnyűlovasok voltak, hanem igazi vasasok.Íme, egy páncél:
meg beolvadt közéjük a nem kevés arra fellelhető népelem, a baltiaktól a tatárokig.
Amúgy Solohov Csendes Don c. művéből az derül ki, hogy a kozákok lenézték, és utálták az ukránokat (korábban én mindig valamiféle "harcos ukránnak" tartottam őket).
Tényleg, volt nekik valamiféle nyelvük, vagy legalábbis dialektusuk?Ha nem, akkor ukránul beszéltek?
No, de ez a topic végső soron mégis a polákokról szól!:)
A level - mellesleg - tartja a legdurvabb, legserdobb level rekordjat.:) A teljes magyarra forditott szoveg megvan (asszem) Rath-Vegh ,,A konyv komediaja" cimu konyveben. Amugy a kep festesenek a tortenete is erdekes.:)
Nekem is feltűnt, ami a nyitó hozzászólás utáni kronológiából is kitűnik, hogy a három részre szakadás előtti idők (kozákok, svédek, stb.) valahogy igen szűkszavúan vannak megemlítve-holott majd kétszáz évről van szó.
Utánnanézek ennek a Köztársaságnak, mert bár Sienkievicz nagy romantikával írt róla, nagyjából körülbelül a Mohácsot közvetlenül megelőző Magyarországot látom benne.
Ja, ha már Ukrajna és kozákok, azt hiszem, mindenképpen érdemes Litvániának is egy kicsit utánnanézni, no meg a baltiaknak, beleértve a kereszteslovagokat is.
"Amúgy engem speciel pont a nemesi Köztársaság ideje érdekel, meg a kozák-orosz-lengyel háborúk."
Van egy topik, a Zaporozsci, azaz A zaporozsjei kozákok levelet írnak a szultánnak. Ezt a konkrét kép alapján nyitottam. A 'Mit írnak pontosan, mi a válasz, mi volt a következménye, mi történt a szereplőkkel később?' indíttatásából.
A Mit írnak?ra már kaptam választ, a képen ábrázolt szereplők további sorsa csak foltokban. Viszont ha érdekel, ajánlom figyelmedbe, titkon feltételezve-remélve egy kis kutatási-utánanézési lázat Nálad. Köszi :)
Jó topik. A versikéről viszont egy komoly polonista komoran azt mondta, hogy igényes lengyel-magyar nem nagyon recitálja, mert olyasmi, mint a "magyarok nyereg alatt puhítják a húst".
Hm... hala az egnek, hogy holnap mar Moszkvabol tovabbmegyek, kulonben a budos eletben nem masznek ki a forumbol. Egyik tema erdekesebb, mint a masik.:)
Mi az, ami konkretan erdekel a kozakokkal kapcsolatban (a lengyel-orosz-kozak haboruk idejen; mellesleg minket, magyarokat is megfingattak parszor Hmelnyickijek, no meg mi sem maradtunk restek;))? Amint tudok - valaszolok.
Tenyleg, van itt valaki, aki teljes egeszeben ismeri a ,,Lengyel magyar ket jobarat (amugy ,,testver" van az eredetiben:)) versiket? (Beugratos kerdes) ,,Polak venger dva bratanki..." ???
. A kora középkori Lengyelország szláv népessége alapvetően két jelentősebb államalakulatot hozott létre. Az egyiket Krakkó környékén az úgynevezett wilanok (jelentése: Visztula mentiek) hozták létre, míg a másikat Gniezno központtal a polanok (vagyis mezeiek) alkották meg. Ez utóbbiban lépett trónra a később meghatározó Piast-dinasztia, amelynek legjelentősebb tagja I. Mieszko fejedelem lett, aki felvette a kereszténységet, és seregével meghódította a Balti-tenger partját, Sziléziát és Kis-Lengyelországot. Megalapította a független lengyel egyházat, amelynek központját a leigázott Krakkóba helyzte.
A dinasztia hatalma töretlen volt egészen 1138-ig, amikor III. Boleszláv úgy döntött, hogy országát felosztja négy gyermeke között. A feldarabolódott birodalom anarchiába süllyedt, legerősebb központja Krakkó vezetésével fennmaradt. Csak 1320-ban sikerült újra egyesíteni a régi területeket, bár Szilézia egy része Csehországhoz került. A virágkorát élő Lengyel Királyságnak a Jagelló-ház uralma alatt szembe kellett néznie a keletről egyre nagyobb fenyegést jelentő Oroszországgal. 1569-ben Lengyelország és Litvánia úgy döntöttek, hogy közösen összefognak az orosz fenyegetés ellen, és 1569-ben létrehozták a lublini uniót, a két ország egyesülését. Erre a korra tehető a választott uralkodók időszaka is, vagy másnéven a nemesi köztársaság (Rzeczpospolita) létrejötte. Ez szétzilálta az országot, csak ritkán egyeztek az érdekek, amely végül Lengyelország felosztásához vezetett. 1795-re három nagy szomszédja osztozkodott az ország területén.
Ház
Uralkodó
Hatalmon volt
Megjegyzések
A Piast-dinasztia uralkodói
Piast
Piast
9. század
A Piast-dinasztia megalapítója, aki valószínűleg csak a legendákban élt.
Piast
Siemowit
9. század
Történelmi hitelessége neki is kétséges.
Piast
Lestko
9.-10. század
Vaklószínűleg mitikus alak.
Piast
Siemomysł
10. század
Története legendákkal itatódott át.
Piast
I. Mieszko
960 k.-992
Felvette a kereszténységet, és megteremtette a független Lengyelország alapjait.
Piast
I. Vitéz Boleszláv
992-1025
Hatalmas területeket hajtott uralma alá. 1024-ben felvette a király címet.
Piast
II. Mieszko Lambert
1025-1031
Királyként lépett trónra.
Piast
Bezprym
1031-1032
Lemondott trónjáról Mieszko javára.
Piast
II. Mieszko Lambert
1032-1035
Második trónralépése, fejedelemként.
Piast
I. Megújító Kázmér
1035-1058
Piast
II. Merész Boleszláv
1058-1079
1076-tól király.
Piast
I. Ulászló Herman
1079-1102
Piast
Zbigniew
1102-1106
Testvérével, Boleszlávval sikerült megdönteni az Ulászló trónjára támadó egyik vajda hatalmát.
Piast
III. Ferdeszájú Boleszláv
1106-1138
Zbigniew testvére. Halála előtt fiainak négy részre bontotta országát, amelyek közül a Krakkó központú fejedelemséget tette meg vezető hatalommá.
A Piast-dinasztia uralkodói Krakkóban
Piast
II. Elűzött Ulászló
1138-1146
Testvérei elűzték a krakkói trónról.
Piast
IV. Göndörhajú Boleszláv
1146-1173
Piast
III. Öreg Mieszko
1173-1177
Piast
II. Igazságos Kázmér
1177-1194
Felvette a Krakkó hercege címet.
Piast
I. Fehér Leszek
1194-1202
Első trónralépése Krakkó hercegeként.
Piast
III. Hosszúlábú Ulászló
1202-1206
Első trónralépése.
Piast
I. Fehér Leszek
1206-1210
Második trónralépése Krakkó hercegeként.
Piast
IV. Görbelábú Mieszko
1210-1211
Piast
I. Fehér Leszek
1211-1227
Harmadik trónralépése, végül meggyilkolták.
Piast
III. Hosszúlábú Ulászló
1227-1229
Második trónralépése.
Piast
Mazóviai Konrád
1229-1232
Első trónralépése.
Piast
I. Szakállas Henrik
1232-1238
Piast
II. Jámbor Henrik
1238-1241
Piast
Mazóviai Konrád
1229-1232
Második trónralépése.
Piast
V. Szemérmes Boleszláv
1243-1279
Piast
II. Fekete Leszek
1279-1288
Piast
IV. Probus Henrik
1288-1290
III. Fehér Henrik Boroszló fejedelme volt, ő kimarad a sorszámozásból.
Piast
II. Přemysl
1290-1296
1295-től Lengyerország királya.
A Přemysl-ház, a Piast-dinasztia és az Anjou-ház uralkodói
Přemysl
II. Vencel
1291-1305
Csehország királya is.
Přemysl
III. Vencel
1305-1306
Csehország és Magyarország királya is.
Piast
I. Lokietek Ulászló
1306-1333
Piast
III. Nagy Kázmér
1333-1370
Anjou
I. Magyar Lajos
1370-1382
Magyarország királya is.
Anjou
Hedvig
1384-1399
Jagelló Ulászlóhoz ment feleségül.
A Jagelló-ház uralkodói
Jagelló
II. Jagelló Ulászló
1386-1434
Jagelló
III. Várnai Ulászló
1434-1444
Magyarország királya is, a várnai csatában esett el.
Jagelló
IV. Kázmér
1447-1492
Jagelló
I. János Albert
1492-1501
Jagelló
Sándor
1501-1506
Jagelló
I. Öreg Zsigmond
1506-1548
Jagelló
II. Zsigmond Ágost
1548-1572
Uralkodása alatt Lengyelország perszonál unióra lép Litvániával.
Választott uralkodók A Lublini Unió nemesi köztársaságának királyai
Valois
Valois Henrik
1573-1574
Lemondott a trónról.
Jagelló
Jagelló Anna
1575-1586
Férjével, Báthory Istvánnal együtt uralkodott.
Báthory
Báthory István
1575-1586
Erdély fejedelme is.
Vasa
III. Zsigmond
1586-1632
Vasa
IV. Ulászló
1632-1648
Vasa
II. János Kázmér
1648-1668
Lemondatták.
Winiowiecki
Winiowiecki Mihály
1669-1673
Sobieski
III. Sobieski János
1673-1696
Wettin
II. Erős Ágost
1697-1706
Első uralkodása, lemondatták.
Leszczyński
I. Leszczyński Szaniszló
1704-1709
Elmenekült az országból.
Wettin
II. Erős Ágost
1709-1733
Második uralkodása.
Leszczyński
I. Leszczyński Szaniszló
1733-1736
Második uralkodása, lemondatták.
Wettin
III. Szász Ágost
1733-1763
Poniatowski
II. Poniatowski Szaniszló Ágost
1763-1795
Az utolsó lengyel király, akit lemondattak a Lengyelországon osztozkodó hatalmak. 1795 után Ausztria, Oroszország és Poroszország uralkodói vették fel a megfelelő rész uralkodójának címét.