Volt siofoki vontatasi teleprol kepe nincs valakinek? (egy allasos futohaz, a kozepso reszen torony szeruseggel, legalabb is ennyit latni az 55-os legifenykepbol)
Nincs ha! Bármit, bármikor, bárhová! Csak rendelje meg (és fizessen) valaki:
Legfeljebb Te is kapsz egy megrovást azért, hogy kerestél pár százezer forintot a vasútnak.
Sajnos szinte senki nem tudja hogy mire vagyunk képesek. Baromira mérges vagyok amikor egy ut órákra le van zárva mert "bebicskázott" egy kamion, és órákig tökölnek vel. nekünk kb 15 perc lenne egyenesbe állítani ráadásul az egyik kezünket még be is kéne dugnunk a fenekünkbe.
Tisztelt Bennlakók! Jó három hónapja elkezdtem megépíteni a szegedi körfűtőház modelljét TT-ben. Sajna sehol sem találom meg ugyanakkor a vágányhálózat rajzát. Ha valaki tud segíteni legyen szíves, mert lassan az asztalt is építeném hozzá. Köszi.
Hogyha Bz-t,és MD-t le lehet mosni kézi erővel akkor talán a mellékek is mennének(elárulom neked, kényelmes tempóban a legszutykosabbat is 2.5 óra alatt egy ember letudja mosni,még ha a vízcsapot is ő kezeli,csak tudni kell a technikát).Egyébként inkább ezeket mint a gázolt járműveket.
"Nem megy mert a busz mentésével egy időben a tulajdonosnak is szüksége lehet a saját segélykocsijára"
A dolog egyszerűbb mint gondolnád! Minden "idegenfeles" megrendelés esetén kikötjük hogy a vasúti mentés elsőbséget élvez. Természetesen vissza megyünk és befejezzük a munkát. Természetesen mentettünk már buszokat:
"segélykocsikat jobban ki lehetne használni.Meg kell keresni a maszek buszosokat mentés alkalmával gondoljanak más lehetőségre ne csak a Volánra(természetesen alá kell nekik igérni)."
Nem megy mert a busz mentésével egy időben a tulajdonosnak is szüksége lehet a saját segélykocsijára. A buszt kerülgetik a többiek. A vonatokat nem.
"Vagy,megkéne gondolni van-e rá lehetőség hogy a motorkocsi mellékek mosását is a fűtőház végezze,ne külső vállalkozó."
Valóban meggondolandó? Hogyan lehetek a szakmunkások bérével alatta a kizsákmányolt takarítók minimálbérének? Sztem sehogy................
Állitólag" Gépészeti Üzletág" vagyunk!!??? vagy nem?Egyébként meg szerintem előbb elfogynak a melósok mint hogy némi rugalmasságot tapasztalnánk.Pedig szvsz lehetne plusz pénzeket találni,pld segélykocsikat jobban ki lehetne használni.Meg kell keresni a maszek buszosokat mentés alkalmával gondoljanak más lehetőségre ne csak a Volánra(természetesen alá kell nekik igérni).Vagy,megkéne gondolni van-e rá lehetőség hogy a motorkocsi mellékek mosását is a fűtőház végezze,ne külső vállalkozó.Az esztergályos kapacitást is meg lehet fontolni.A meglévő infrastruktúra bérbe adása x összegért.és még lehetne folytatni.
Sötéten látod? Az baj! Amíg Bz van a világon addig fűtőházak is lesznek. Aztán ha már nem a közös kalapba dolgoznak a fiúk akor talán nem csak a mozdonyjavításból élhetnek meg hanem mástevékenységet is felvállalhat a helyi vezetés ha ahhoz megvannak az eszközei. Például esztergályos munkákra gondolok, mi van akkor ha az amúgy kihasználatlan esztergapadok bérmunkát is végeznek majd? Semmi csak most nincs értelme dolgoztatni őket mert a bevételből nem tudjuk érdekelté tenni a munkavállalót mer a gempa belesuhan a közös kalapba és kitudja ki profitál belőle. De természetesen van más is amit el lehet vállalni. Szélsőséges esetben lepadlózni a csarnokokat és koncert teremként (bár zörög a vasút mellette, ennek ellenére pl. az LGT remek kis koncertet adott a nyugatiban), vagy sportcsarnokként, edzőtermként lehet hasznosítani. Lehetne bennük kéziladbázni, asztaliteniszezni................
Ahol menek ugye a kerékesztergák ott ugye az eleve biztos megrendelésnek számít. Szaporodnak a magánvasutak némelyiknek gépe is van. Lehet, hogy potenciális megrendelők lesznek?
Elérkezik az az idő amikor majd sok múlik az adott fűtőház vezetőjén, vezetőségén. Ha ügyesek akkor akár 23 is lehet, mint most. Ha nem akkor.............. De csak akkor lesz okunk setéten látni a jövőt.
A kérdés nem ez! Hanem az, hogy ami megmarad az milyen keretek között marad meg? A gépészetnek hol lesz a helye? Lesz helye? A fenntartás kimegy maszekba? Akkor ha nekik piaci alapon kell megélniük mi lesz? Hogy szereznek munkát maguknak és dolgozóiknak? Kérdés kérdés hátán! És az élethalál harc végén tényleges kérdés ki marad talpon? Akkor majd választ kapunk, adig nem hiszem, hogy bárki megtudná akárcsak jósolni is mi lesz?
Már figyelgettem a szópárbajt a tegnapi fotózásról, és néhány képet is átböngésztem a kisvasutas topikon. Egyrészt sajnálom, hogy én nem állhattam a kamerátok előtt zavarólag, az az nem tudtam elmenni a vonatozásra. Másrészt viszont nagyon boldog vagyok a kisfiam miatt. S mivel most egy kissé több a melo az asszonynak newm igazán hiszem, hogy nyárnál elébb bárhová elfogok tudni menni.
A kép természtesen nem off topik. A kisvasúti fűtőházak is fűtőházak............ Szerintem
A 19. ábrán alaprajzban bemutatott félköralakú mozdonyszínből annyi állás építhető meg, amennyire a vasút építése idején szükség van, mert az bármikor tetszés szerint bővíthető. A négyszögletes fűtőházzal szemben ez nagy előnye. További előnye, hogy világosabb, könnyebben tisztántartható, mint a négyszögletes és a mozdonyok egymástól függetlenül járhatnak ki és be, míg a kétállású négyszögletes fűtőházból a beljebb álló mozdony csak akkor járhat ki, ha előzőleg az előtte álló mozdonyt eltávolították. (Hátránya, hogy a kőrfűtőház nehezebben daruzható, illetve ha a fordítókorongnak hibája támad a javítás idejére minden bennt álló gép bennt ragad. Nem is beszélve a fordítókorong kötelező karbantartásairól. Titibi Szerintem....)
A félkőr alakú mozdonyszín szintén a mozdonyvágányból kiágazó csonkavágányon közelíthető meg. Ebben a vágányban építik a 10,0 m. átmérőjű fordítókorongot és ehez sugarasan csatlakoznak a mozdonyszinbe vezető vágányok. Ezek egymástól 9° szög alatt térnek el és az egymás mellett fekvő sínszálak 9° szög alatt kereszteződnek. Az első mozdonyállásra vezető vágány a csonka bejárati vágánytól 22° 30° szög alatt tér el a végből, hogy a mozdonyszín előtt, ennek toldaléka gyanánt a fűtőházi iroda és a kézi szertár elhelyezhetők legyenek.
A bejárati csonkavágányban egy vagy két13,0 m. hosszú külső tisztítógödör van, mellettük azok közepén vízdaruval. A vízház a mozdonyszín végén toldalékként, de különálló épület gyanánt is épülhet. A vízmedencét itt is a vízdaru közelében levő vízállomási kútban elhelyezett ejektor látja el vízzel. Többállású mozdonyszín vízmedencéjének táplálására gazdaságos a vízházban álló gőzkazánban termelt gőzzel hajtott szivattyút vagy benzinmotoros szivattyút berendezni, a hol pedig villamos áram olcsón áll rendelkezésre, villamos hajtású szivattyú használható. Szivattyúval fölszerelt vízházat azonban ez ideig még kevés helyi érdekű vasúton építettek.
A mozdonyszín körgyűrű, illetőleg sokszög alakú. A fordítókoronghoz közelebb eső, belső fala a korong középpontjától 30,589 m. távolságban áll és 80 cm. vastag. Külső fala csak 48 cm. vastag. A mozdonyszín belső szélessége 16,146 m.
A belső falban 4,0 m. széles kapuk vannak. Ezek erősen vasalt fakapuk, magasságuk mintegy feléig deszkával burkoltak, felső részükön pedig vasrácsos üvegezéssel vannak elláva. A kapukat támasztó téglafalpillérek középvonalai egymástól 4,8 m. távolságnyira vannak.
Mindegyik mozdonyállás helyén 13,0 m. hosszú tisztítógödör van, a melyeket középen kör alakban vízelvezető csatorna köt össze. A víz vezetéki cső a tisztítógödörnek a külső fal felé eső végén köralakban vezet. Ebből a minden második állás mellett levő - az ábrán karikákkal jelölt - tüzcsapokhoz elágazó cső vezet.
A kétállású négyszögletes mozdonyszín alaprajza a 18. ábrának 2-vel jelölt rajzán látható. Ennek külső hosszúsága 29,46 m. belső hosszúsága 28,50 m., külső és belső szélessége pedig azonos az egyállású mozdonyszínével minthogy a két mozdony ugyanazon vágányon egymás folytatásában áll. A kétállású mozdonyszín belső tisztítógödrének hosszúsága 26,22m.
Mindkét mozdonyszín határoló falai 60 cm vastag alapfalazaton állnak. Régente a mozdonyszín falai favázas téglafalak voltak, minthogy azonban ezek a falak nem voltak tartósak és ezért a fentartásuk sok költséget okozott, ujabban téglafalazatú mozdony-színeket építenek.
A mozdonyszín elején 4,0 m. széles erősen vasalt fakapu van a mozdonyszín másik három oldalán vasrácsos ablakok vannak.
A mozdonyszínek fafedélszékének alsó vízszintes kötőgerendája a padló szintje felett 5,025 m. magasan fekszik, a fedél gerincze pedig 7,825 m. magasan.
Az egyállású mozdonyszínben két, a kétállásúban pedig négy magas vaskürtő vezet a tetőzet felé. E szerint a mozdonyok mindkét irányban állhatnak a mozdonyszínben, kéményük mindíg a kürtő alá kerülhet. A kürtőket a fedélszékhez erősítik.
Az egyállású mozdonyszín tisztítógödréből csak egy, a kétállásúéból pedig két csatorna vezeti el a vizet, az előbb említettnél tehát a tisztítógödör tégla- vagy betonfeneke mindkét oldalról az egyetlen csatorna felé lejt, a kétállásunál pedig a fenék fele az egyik, a másik fele pedig a másik csatorna felé lejt. A két csatornát a tisztítógödör alatt csatornával kötik össze egymással.
A mozdonyszín padlóját 15 cm. vastag téglaréteggel burkolják. A kapu alatt faragott követ helyeznek el, a melyet a sinek helyén megfelelőleg kivájnak.
Közlekedési Szakkönyvtár. A Vasúti Pályaudvarok. Írta: Bényei Zsigmond. és Lukács Lipót 1910.
40. oldal G) Mozdony- és végsőállomások.
Azok a helyi érdekű vasutak, amelyek csak egyik végükön csatlakoznak valamely meglevő vasúthoz, a másik végükön az úgynevezett végső állomásban érnek véget.
A végső állomás vágányzatának elrendezése hasonló a vízállomáséval. (Az idézett könyv F) fejezete a 38. oldaltól foglalkozik külön a vízállomásokkal. Titibi) A különbség a vágányok hosszúságában és főleg abban rejlik, hogy a végső állomáson helyezik el a mozdonyszínt, a mozdonyfordító korongot, a szénfélszert vagy újabban (1910 Titibi) e helyett a kövezett és bekerített szénlerakóhelyet és az ezekhez vezető vágányokat, hogy továbbá külön vágány szolgál a mozdonyok közlekedésére, végül hogy az állomás legalább 60 m. hosszú kihúzó vágányban végződik.
........(Két bek kimarad mert ábrát kell hozzá scannelni Titibi)
A mozdonyszínt régebben négyszögletes alaprajzzal építették, újabban azonban a helyi érdekű vasutakon is legtöbbnyire kör alakú fűtőházakat (mozdonyszíneket) építenek. A fűtőházat négyszögletes alaprajzzal ma már csak abban az esetben építik, ha az csupán egy mozdony befogadására szolgál, két állás esetén pedig csak akkor ha a fűtőház továbbfejlesztésére a nehéz terepviszonyok miatt nincsen kilátás.
Újabban azokon a helyi érdekű vasutakon is, amelyeken ma még XII. osztályú (1911-től 377-es sorozat. Titibi) mozdonyok közlekednek, a Tv és Va sorozatúmozdonyok befogadására alkalmas méretű mozdonyszíneket építenek, nehogy a nagyobb terhelésű vonatokra való áttérés esetén a régi mozdonyszín lebontása és helyére nagyobb méretű mozdonyszín építése váljék szükségessé.
Ezért elégségesnek tartjuk, ha csak a Tv és Va sorozatú mozdonyok befogadássára alkalmas mozdonyszíneket ismertetjük.
A mint a 18. ábrának 1-el jelölt (Később igyekszem valahogy scannelni az ábrákat, de a könyvet kímélendő az én scannerembe nem akarom bele tuszkolni. Titibi) rajzán látható, az egyállású mozdonyszín tégla alakú alaprajzzal épül. Külső hosszúsága.: 16,97 m. és külső szélessége7,20 m. Belső hosszúsága 48 cm vastag falak mellett: 16,01 m. belső szélessége pedig 6,24 m. A mozdonyszínbe vezető vágány alatt 12,81 m. hosszú és 1,2 m. belső szélességű tisztítógödör van, a mely azonos elrendezésű a vízállomások kapcsán ismertetett külső tisztító gödörrel.
A.Balázs vagyok, többek között vasútmodellezéssel foglalkozom. 2004 év elején ellátogattam a kisterenyei körfűtőházhoz fényképezni és méricskélni. A fűtőházat és környezetét építem H0 méretarányban. Azóta intenzíven kutatok a fűtőház történetével és eredeti állapotával kapcsolatban MÁV könyvtárban és az interneten is. Mikor rátaláltam a fűtőházas fórumra nagyon megörültem és rögtön a kisterenyei fűtőházzal kapcsolatban kerestem képeket és infókat. Találtam is néhány régebbi, eredeti állapotot tükröző képet. Azonban ezek sajnos túl kicsi méretűek ahhoz, hogy a modell építéséhez jól felhasználhassam őket. Ezért ezúton kérek minden kedves fórumost, ha van régebbi fényképe(nagyobb példánya az előbb említett képekből), alaprajza, vagy akármilyen történeti leírása a fűtőházról legyen szíves küldje el a mail-címemre(ackerman@interware.hu).
De egy olyan kérdés merült fel bennem, hogy mi az az épület, melyet már fűtőháznak lehet nevezni?
Elnézést, nem írtam oda, hogy fűtőházfőnökségek! De én ezt egyértelműnek véltem. Természetesen nincs itt felsorolva az összes fűtőház. Létezett számtalan olyan fűtőház is ami csak a forduló állomásokon, vagy csomópontokban a pihenő mozdonyok elhelyezésére készűltek. De itt nem voltak főnökségek. Ezek általában valamely nagyobb főnökség felügyelete alá tartoztak. Például: Rum, Sümeg, Veszprémvarsány, Alsóőrs stb.
Tetszik a listád!! :-) De egy olyan kérdés merült fel bennem, hogy mi az az épület, melyet már fűtőháznak lehet nevezni? Ez most lehet, hogy hülyén hangzik, de apám elbeszélései alapján a mi városunk állomásán is volt valamiféle mozdonyszín (?) , és nem is masszív téglaépület volt. Állítólag egy mozony fért bele, de majd újra rákérdezek a részletek ügyében. Ő még járt ott általános iskolásként az osztállyával.
A vasútvonalak az érdekek igen bonyolult szövevényeként épültek, nem mindig a tiszta ráció szerint. Talán utána lehetne ásni, hogy mi lehet a háttérbe, valami földbirtokosi érdek, vagy ellenérdek, kisajátítási probléma, csoportok rivalizálása.
Még van egy két dolgo ami veri befelé a szeget a fejembe ezekkel a dolgokkal kapcsolatban:-)
Ugyi most megállapítottuk, hogy a Magyar Nyugati Vasút 1871ben indul és 1872ben már teljes vonalhosszon üzemelt. Amit nem értek tisztán és világosan az az, hogy akkor mondjuk Somlóvásárhelytől miért nem célozták meg simán Celldömölköt, miért kellett a bobai "hattyúnyak", hiszen a Boba-Jánosháza-Sümegi HÉV vonal 1889.ben indult, a kettő között van 17 év difi. Szerinem ez nem indokolhatta a bobai kitérőt, mármint az, hogy majd lesz egy ilyen HÉV és akkor az majd onnan indul. Vagy csak rosszul gondolom?
Meghajtom fejem a tények előtt. Még egy kérdés motoszkál a fejemben. Ezenk dolgok tükrben még azon gondolkodom, hogy a későbbi térképeken általában a győri vonalat jelöl fővonalként. Lehetséges, hogy pl: az államosítás után átértékelték a vonalakat?
Én pl úgy emélkeztem, hogy a Győr- Kis Czell- Szombathely- Gyanafalva volt a fővonal és a Székesfehérvár- Kis Czell a mellékvonal.
"Eng: Magyar rész az 1869. évi V. tc által az osztrák rész az 1870 febr. 2. kelt és márc. 22 én kiadott engedély okmány által:
Az 1869. évi V. tc. alapján kiadott engedélyokmányban a "Magyar Általános Hitelbank" Pesten és "Weikersheim M.H és Tsa" Bécsben engedélyt nyertek:
1. Egy Székesfehérvártól, Veszprémen, Kis-Czellen, Sárváron, Szombathelyen, Körmenden és Szent-Gotthárdon át Grácz-cal való összeköttetés céljából az országhatárig terjedő fővonalra,
2. Egy Kis-Czelltől Pápán át Győrig vezető szárnyvonalra.
Az 1869. évi május 20-án kelt törvény alapján, 1870. évi február 2-án kelt és március 22-én kiadott engedélyokmány pedig feljogosítja az engedélyeseket, hogy a Déli vasút gráczi állomásából kiindulva Gleisdorfon és a Rábavölgyön át gőzüzemű vasútvonalat kiépítsenek. Az engedélyesek kötelesek voltak 800.000 forint biztosítékot letenni. A részvénytársaság 1870 évi május 18-án alakult meg és az építést azonnal megkezdte.
A magyar részen a munka élénk ütemben haladt.
A Győr - Szombathely szakast 1871. október hó 1én, a Székesfehérvár - VBeszprémi szakast 1872. augusztus 9-én, a Szombathely - országhatár szakaszt 1872. szeptember 1-én és a Veszprém - Kis-Czell szakaszt 1872. október 3-án adták át a forgalomnak. Az osztrák vonalak azonban csak 1873. május 1-én nyíltak meg.
A társaság szerződést kötött a cs. kir. szab. Déli vasúttal, hogy Szombathelyen és Székesfehérváron, a cs. kir. szab Osztrák Államvasúttársasággal pedg, hogy Győrben a nevezett vasút pályaudvarait közösen használhassa és ezáltal a nevezett helyeken állomás létesítését megtakaríthassa."
Mikó Imre: A magyar vasútasság oknyomozó története. 1937.
Déda
A víztorony,a fűtőházi vízdaru,és az egykori szertár táblája...
