Régóta szemlélője vagyok ennek a fórumnak, most vettem a bátorságot, hogy topicot nyissak benne. Régóta figyelemmel kísérem eme nép történelmét, mindennapjait, no meg ismerve a magyarokról alkotott véleményüket, úgy vélem, egy topicot mindenképpen megérdemelnek lengyel testvéreink.
Sőt! Az amerikai lovasságot a függetlenségi háborúban egy magyar huszár tiszt szervezte meg. Kováts Mihály ezredes, ha jól emlékszem a nevére.
Mikor Carter elnök itt volt, akkor a beszédében kitért rá, de Magyarországon nem igazán hallottak róla, csak kevesen. Pedig szobra is van az USA-ban,és az angolok külön vadásztak rá a háborúban,míg végül sikerült mesterlövészekkel megölni.
Igazad van, de ez az 'eredmény ' jórészt a magyar PR színvonalát is jelzi. Pár éve magyar-lengyel EB-selejtező meccs volt Varsóban, a kezdőrúgás előtt tollba-páncélba-vörösbe öltözött lengyel huszárok tartottak parádét a pályán. A visszavágón, a Népstadionban már nem láttam ilyesmit...
A belinkelt Rubicon cikkben írva vagyon, hogy a lengyel nemesek a szarmatáktól eredeztetik magukat (sőt, maguk a lengyelek is).
Megvallom őszintén, nem sokat tudok erről a népről, így fogalmam sincs, hogy ennek bármiféle alapja is van e.Lehetséges, a szarmaták pl. ugyanúgy elszlávosodtak, mint a bolgárok?
NEKIK allitottak a szobrot(es nem neki).:)))) Minyin feszit es magyaraz, Pozsarszkij herceg meg ul, fogja a kardot es bamul. Egy moszkvai iro baratom (Evgenyij Popov) megjegyezte, hogy a szobor a legjobban jelkepezi a hatalom mentalitasat Oroszorszagban: A nep nem tudja, hogy hogyan mondja el - mit akar. A vezetoseg meg nem tudja, hogy mit csinaljon.
Kuzma Minyin egy hentes volt, aki Dimitrij Pozsarszkij herceget kérte fel arra, hogy álljon a népfelkelés élére.1612-ben űzték ki a lengyeleket Moszkvából.
Diohejban ennyi, bar nincs szo bovebben az iszonyatos pestis jarvanyrol, a Bolotnyikov felkelesrol vagy a Minyin es Pozsarszkij altal kezdemenyezett honvedo haborurol (itt is akkor buktak komolyat a lengyelek, amikor a Don es Szics az orosz nepfelkelo sereg melle alltak.
A Rurik-dinasztia kihalása 1584-ben, egy évvel azután, hogy a livóniai háborúban vereséget szenvedett, IV. (Rettegett) Iván orosz cár meghalt. Helyét hároméves fia I. Fjodor vette át, de helyette egy kisnemesi családból jött tatár származású bojár, Borisz Godunov vette kezébe a hatalmat és a cár özvegyét Marija Nagaját, a cár testvérét Dimitrijt és testvéreit Uglicsba száműzte. Az amúgy gyengeleméjű Fjodort rövidesen letaszították. 1591. május 15-én az ifjú cárevicset meggyilkolták. Godunov ekkor elküldte Vaszilij Sujszkijt, hogy vizsgálja ki az ügyet. A felháborodott uglicsiak ugyanis megölték a tragédia helyszínén Mihailj Bityijagvszkij fiát, akit a gyilkossággal gyanusítottak. Sujszkij azt állapította meg, hogy epilepsziás roham jött rá a trónörökösre, és saját magát sebezte halálra tőrével. A cár özvegyét viszont nem kérdezték ki sohasem, ráadásul a gyermek holttestét őrizetlenül hagyták május 19-ig, mikor is Vaszilij Sujszkij megérkezett, s miután megjött a testet valószínüleg minden vizsgálat nélkül elföldelték. Bityijagvszkij meglincseléséért több ezer uglicsi embert megöltek vagy száműztek, és egy sor megtorló intézekedést vezettek be, miután olyan pletykák terjengtek, hogy Godunov keze van a dologban.
A zűrzavarok megindulása
Az első állítólagos Dimitrij
Borisz Godunovot cárrá koronázták. A gyanú viszont megmaradt az emberekben, hogy ő volt a gyilkosa Dimitrijnek. 1601-ben a cár zsarnoksága ellen több helyen paraszt felkelések robbantak ki, amiket levertek. 1603-ben egy Adam Wisniowiecki nevű lengyel nemesnél felbukkant egy szolgáló fiú, aki magát Dimitrijnek adta ki. Ennek hamar híre ment és a szemtanúk állítása szerint a férfi valóban hasonlít a cárevicsre. Dimitrij elmondta, hogy Godunov tényleg megakarta őlni, hogy ő lehessen az orosz uralkodó. Anyja kicserélte egy másik fiúra, aki meghalt helyette. A fiút évekig egy jószívű orvos rejtegette oroszországi kolostorokban, majd halála után előbb Litvániába, azután Lengyelországba ment, ahol eleinte magántanítóként működött. Jól beszélt lengyelül, litvánul és oroszul, valamicskét olaszul is, amellett eléggé jól eligazodott az orosz történelemben, írt, olvasott, tudott vívni, vadászni, lovagolni. Ez minden bizonnyal nemesi származásra és remek nevelésre utal. Godunov azt a hírt kezdte terjeszteni - mikor értesült az esetről -, hogy az az ember nem más, mint egy Grigorij nevű szökött szerzetes, a csudovi kolostorból, de állítását nem tudta alátámasztani, s uralma megrendült, uralkodásának törvényességét az arisztokrácia pedig ezek alapján, nagyon is kétségbevonta. A lengyel főúrak kapva kaptak Dimitrij felbukkanásán (ki bejelentette igényét a trónra) mert elkeseredéssel töltötte el őket, hogy Borisz Godunov ül a trónon, s alig várták bosszút vehessenek a gyűlölt cáron.
1604-ben Dimitrijt bemutatták Zsigmond lengyel királynak, aki némi tétovázás után évi járadékot ítélt meg neki, de nem tett ígéretet arra, hogy közvetlenül segíti a cári trón megszerzésében, főleg azért is, mert 1598 óta háborúban állt Svédországgal, miután a Riksdag megfosztotta annak idején trónjától és naybátyját, Károlyt választották királlyá, de azért sem, mivel ő is pályázott a orosz trónra. Dimitrij lengyelekből álló kis serege élén benyomult Oroszországba és nagy győzelmet aratott Godunov seregei felett. A második csatában, azonban vereséget szenvedett, de a parasztok és a doni kozákok a zaporozsjei kozákok segítségével melléje álltak. Kétségbeesésében 1605. április 13-án a cár megmérgezte magát. Fia II. Fjodor nem sokáig uralkodott, mert májusra a még megmaradt cári csapatok is átálltak Dimitrij mellé. Júniusban a moszkvaiak elfoglalták a Kremlt és anyjával együtt kivégezték. Vaszilij Sujszkij ekkor megerősítette, hogy Dimitrij él és nyomban átállt mellé.
Dimitrij tíz hónapja
1605. június 20-án Dimitrij bevonult Moszkvába, ahol lelkes tömeg fogadta. Július 30-án a Mennybemenetel-székesegyházban cárrá koronázták. Miután az absolutum dominium megteremtésébe fogott és félre akarta állítani a főnemességet a vezetői posztokból, Vaszilij Sujszkij most az 1591-es jelentését erősítette meg, s megpróbálta maga kezébe venni a hatalmat. De elfogták és halálra ítélték, az ítéletet ellenben Dimitrij (látszólagosan) nagylelkűségének akarva tanubizonyságot tenni, inkább száműztésre módosította. Bár számos engedményt tett, de nagyon kicsapongó életet élt és Jerzy Mniszech lengyel herceg lányát, Marina Mniszech hercegnőt akarta feleségül venni, ami nem tetszett a bojároknak. Mindazonáltal bizonnyal Dimitrij mindössze arra kellett, hogy a főnemesség megszabadulhasson Godunovtól. Sujszkij már szervezte az összeesküvést és 1606. május 17-én kirobbantott palotaforradalom megdöntötte a cár hatalmát, akit megöltek, feldaraboltak, megégettek, a hamvait ágyúba töltötték és kilőtték Lengyelország irányába. Vaszilij Sujszkij magát IV. Vaszilij néven cárrá kiáltotta ki.
A zűrzavar folytatódik
A következő hét évben, még 4 Dimitrij bukkant fel, s a naiv orosz parasztok körében, tovább élt Dimitrij alakja.
A Bolotnyikov-felkelés (1606-1607) Miután a nemesség nem ismerte el Sujszkij uralmát, egy Ivan Bolotnyikov nevű ember Ukrajnában a helyi parasztokból, nemesekből és a kozákságból sereget verbuvált 1606 májusában, Dimitrij nevében (más források szerint megáról állította, hogy Dimitrij lenne). A nem csekély létszámú ukrán-kozák had betört Oroszországba és Jelecnél vereséget mért a cári seregekre, amelynek egy kis részét svéd zsoldosok tettek ki. Sok orosz nemes Bolotnyikov mellé állt és ostrom alá vették a fővárost. Bolotnyikov időközben összeveszett a nemesekkel, akik magára hagyták és kénytelen-kelletlen Moszkva alól el kényszerült, hogy vonuljon. Az utána küldött orosz hadakra a kalugai csatában vereséget mért, de az ellenség Tula várába szorította, amit a cári sereg 1607 októberében bevett. Az elfogott Bolotnyikovot Moszkvába vitték és kivégezték.
A második állítólagos Dimitrij
1608-ban még egy Dimitrij tűnt fel, aki szintén fegyverrel kívánt a trónra jutni. A trónkövetelő lengyel, litván, ukrán, kozák, sőt tatár katonákból toborzott nagy sereget, amely ellen Sujszkij a svédek segítségét kérte. Az egyesült orosz-svéd seregek megállították a betolkaodókat és Dimitrijt Tusinóba szorították.
A lengyel-litván intervenció Oroszországban, a Romanovok uralkodásának kezdete III. Zsigmond Dimitrij megsegítésére, de igazából fiának Ulászlónak az orosz trón megszerzésére elküldte Stanislaw Zołkiewskit egy kisebb sereggel Moszkva ellen. 1610. június 24-én a klusinoi csatában a lengyelek leverték a német és svéd zsoldosok erősítette oroszok túlerőben levő hadait. 1611 nyarán elfoglalták Szmolenszket és Ulászló bevonult Moszkvába, ahol cárrá koronázták. A megszálló lengyel-litván csapatok ellen országszerte felkelések robbantak ki, amik végül elűzték Ulászlót.
A zűrzavar vége
Az ál-Dimitrij meggyilkolása után nemsokkal a svédek megostromolták és elfoglalták Novgorodot. 1613-ban a nemzetgyűlés Mihailj Romanovot választotta cárrá. Ettől kezdve a Romanov-dinaszita irányította Oroszországot egészen 1917-ig.
1618-ban a svédektől is szorongatott lengyelek megkötötték a gyeulinói békét. 1613-ban II. Gusztáv Adolf svéd király indított ugyan hadjáratot az orosz trón megszerzésére, bár különösebb eredmény nélkül lemondott tervéről, de Karélia és Ingermandland tartományokat megszerezte, cserébe Novgorodot adta vissza az oroszoknak.
Kulonosen figyeld meg az u.n. ,,Zavaros idoszak" korszakat (gyakorlatilag az elso orosz polgarhaboru, ha nem vesszuk figyelembe a Kijevi Rusz fejedelmeinek haboruit.)
Részben valóban nekik, részben az ezzel egy időben megerősödő Oroszországnak.
Mondjuk érdemes azon elgondolkozni, hogy Hmelnyicki azzal a húzásával, hogy az orosz meddvének ajánlotta Ukrajnát, mennyit segített a kozákság helyzetén...
Kicsit jobban utánnanézek a korábbi (14-15.századi) lengyel betöréseknek Oroszországba.
Mivel a kozaksag tobb teruleten volt (es nem csak ,,Ukrajnaban"), mindig a helyi tarsadalmaktol vettek at sok elemet. (Mellesleg baltiak nem voltak koztuk, mivel katolikusok.) A Szicsben ukranul vagy lengyelul beszeltek. A Donon, Tereken(Grebenen) vagy a Kubanyon egy sajatos dialektusat az orosznak (kulon sikknek szamitot, ha a kozak ,,tatarul", azaz a helyi lakossag nyelven tudott). A Volgai, Urali, Sziberiai, Amuri, Szemirecsjei, Asztrahanyi vagy Krimi kozak seregek teruleten oroszul beszeltek/beszelnek.
Amugy Lengyelorszagot kozvetlenul is erinti a ,,kozak kerdes", mivel reszben nekik koszonheto a lengyel nemesi koztarsasag pusztulasa.
Faith, semmi kozuk a kipcsak torokokhoz. Ugyan az, mint a horvat-magyar hajdu intezmeny. Szokott jobbagyokbol, hatarszolgalatra kotelezett nepekbol, felrablo szabadcsapatokbol jottek ossze A ,,kazak" (a ,,kozak" helyes leirasa) nem a ,,kazah" szoval rokon. A ,,kazah" a turk ,,fiatal" szobol ered. Eredetileg az a terulet, ahol a mai Kazahsztan van a ,,Kazah-Orda" nevet viselte (,,Ifju Horda"). a ,,kazak" szo a a ,,kaza", ,,kazun" szobol ered, ami eredetileg szlavul ,,erszenyest" jelent. Eredetileg a ,,kozak" szo helyet a ,,hajduk", ,,hajdamak" volt hasznalatban. Nemzetisegileg nehez behatarolni, mivel abbol eltek, ami eppen volt. A Szicsben (Zaporozh'e) a kozakok ukranokbol, oroszokbol, lengyelekbol, krimi tatarokbol tevodtek ossze. A Donon oroszokbol es ukranokbol. A tereken oroszokbol es tatarokbol. A Volgan - oroszok, tatarok, keresztelt bashkirok, es igy tovabb. Egy teljesen sajatos etnotarsadalmat jelentenek. Teljes mertekben dominalo a pravoszlav hit es a szlav gyokerek, de ezalol is van kivetel. Peldaul, miutan a kozaksag intezmenye onallo, kivaltsagos osztalya valt Oroszorszagban, kozak kivaltsagokat es kotelezetsegeket kaptak/vallaltak a kalmukok es baskirok (elobbiek buddhistak, utobbiak muzulmanok vagy keresztenyek), es a cserkeszek (tobbsegukben muzulman).
Roviden - a kozaksag ugyan az volt eleinte, mint a hajdusag intezmenye, csak amig a hajdu-rendszer idovel megszunt, a kozaksag sajatos etnotarsadalomma fejlodot.
A legtöbb azért szláv lehetett, szökött jobbágy, rabló, aki beállt a szabad kozák közösségbe. Nem véletlen, hogy mocsaras, nehezen megközelíthető vidékeken alakultak ki eleinte (pl. Zsaporozsje). Oroszokhoz, ukránokhoz asszimilálódtak. Egyébként török szolgálatba is álltak kozákok. Az óhitű ortodox kozákokról van szó, akiket a porta végül a Duna-deltában telepített le, ők a ma is oroszul beszélő lipovánok ősei. Később Dobrudzsában is telepítettek le kozákokat.
Nincs nemzetiségük, a zűrzavaros helyzetben szökevény jobbágytól az üldözött lótolvajig mindenki menedéket talált a Fekete-tenger északi folyóinak mocsaraiban.
A szóban forgó levél, melynek fő motívuma a török szultán sertésekkel tartott rokonsági kapcsolatára épül, nem egyedülálló. A magyar végvári vitéz ugyanilyen szélsőséges érvvel (vagy minek nevezzem? :-)) ) hívta ki párviadalra a kiszemelt török potentátot. Semmivel sem szelídebb hangnemben.
Külön említést érdemel egy lengyel fegyvernem, amely bár ritka drága felszereléssel bírt, ám sokkalta nagyobb létszámú ellenfelet is szó szerint lesöpört a térképről.
Ők a sastollaikról is híres lengyel huszárok-bár koránt sem könnyűlovasok voltak, hanem igazi vasasok.Íme, egy páncél:
meg beolvadt közéjük a nem kevés arra fellelhető népelem, a baltiaktól a tatárokig.
Amúgy Solohov Csendes Don c. művéből az derül ki, hogy a kozákok lenézték, és utálták az ukránokat (korábban én mindig valamiféle "harcos ukránnak" tartottam őket).
Tényleg, volt nekik valamiféle nyelvük, vagy legalábbis dialektusuk?Ha nem, akkor ukránul beszéltek?
No, de ez a topic végső soron mégis a polákokról szól!:)
A level - mellesleg - tartja a legdurvabb, legserdobb level rekordjat.:) A teljes magyarra forditott szoveg megvan (asszem) Rath-Vegh ,,A konyv komediaja" cimu konyveben. Amugy a kep festesenek a tortenete is erdekes.:)
