Régóta szemlélője vagyok ennek a fórumnak, most vettem a bátorságot, hogy topicot nyissak benne. Régóta figyelemmel kísérem eme nép történelmét, mindennapjait, no meg ismerve a magyarokról alkotott véleményüket, úgy vélem, egy topicot mindenképpen megérdemelnek lengyel testvéreink.
Nézd, bagatur: lehet a huszárság történetét minden piros-fehér-zöld "über alles Ungarn" módon szemlálni, meg lehet objektiven. :-) Én maradok az utóbbinál. :-)
Nyilván nem véletlenül címeztette magát Márai Terézia magyar királynőnek az osztrák örökösödési háborúban - hiszen ez volt e legtekintélyesebb címe a császár méltóság híjján.) Akkoriban még minden állam tisztában volt a magyarok történelmével, saját államszervezetével - nem véletlen, hogy az ellenséges hatalmak (poroszok, franciák) nem az örökös tartományokat akarták fellázítani a Habsburgok ellen, hanem Magyarországot.
Hát ja... a történelmet ismerni is kell azért, mielőtt irogatunk róla... :-)
M.T. azért nevezte magát MAGYAR KIRÁLYNŐNEK, mert csak a magyar rendek ismerték el - Pragmatica Sanctio - őt törvényes uralkodónak (ez egy), és, mint gondolom te is jól tudod, NŐ NEM TÖLTHETTE BE A NÉMET-RÓMAI CSÁSZÁRI TISZTET a száli frank törvények értrlmében. (ez kettö)
Tehát, ahhoz, hogy Mo-nak milyen vélt vagy valós szerepe volt a 18. századi Eu-ban - nos ehhez semmi köze!!!!
Hiába akart volna tehát MT uralkodni a Birodalomban, legálisan nem tudta végrehajtani ezt, csak a férje (Lotharingiai Ferenc) teljeskörű és a fia (II. József) korlátozottan sikeres "kézivezérlése" útján.
A franciák a lehető legrosszabb példa, mert ők voltak azok , akik pl. Rákóczit nem ismerték el önálló államfőnek, csak a Habsburg állam egyik rebellis tartományurának. (Hiába kérte ezért Rákóczi a diplomáciai elismerést és avalódi segitséget. Nem kapta meg)
A franciák még korábban tapasztalták ezt meg, tehát még korábban szerveztek ezredeket. (Mellesleg a franciák katolikusok voltak - és ez sem zavarta őket a protestáns magyarok alkalmazásában - akik ha igazi karriert akartak csinálni: katolizálniuk kellett.)
Kedves bagatur!
köszi, h hülyének nézel!
A franciák katolikus mivoltával jómagam is tisztában vagyok - bár találkoztam az egyetemen olyan fószerral, akinek a francúzok vallási betájolása gondokat okozott.... :-)
A protestantizmust, mint dezertálásra buzditó okot a poroszokkal kapcsolatban irtam. :-)
de, mint látom, mélyen hallgatsz Bercsényi László szerepéről a francia huszárság történetében.. miért is hivják a XXI. sz immár páncélos huszárait Bercsenyi-nek, Hát igen: mert a kuruc emigráns Bercsényi László szervezte meg az első egységüket!
Ha a magyar huszárok nem egy közép-európai nagyhatalom szolgálatában harcolnak, aligha jutnak el a fontosabb európai hadszínterekre. A csapatnem elterjedésére pedig elsősorban erre volt szükség.
Badarság.
Ha a nyugat történetesen előbb fut össze a kozákokkal, ma mindenhol kozák-hagyományőrző egységek lennének.
Mások már leirták itt: a huszárság a kora 18. sz-i európában a hiányzó portyázó könnyűlovas szerepét töltötte be.
Davidov(kolto, es a napoleoni haboruk hose, a partizanhaboru elso tudomanyos elemzoje es gyakorlati szervezoje)
erről a Davidovról láttam anno egy szovjet filmet - hát brutál volt!! :-)
Mindig énekeltek benne, azt hittem már egy-egy jelenetben, h már a pacik is dalra fakadnak... :-)
amúgy azt a képpet mutatta a film, ait te is irtál: a huszár iszákos, vakmerő, bővérű stb. :-)
Azért a szerb és horvát származású huszárokról Mo-on rossz vélemény volt (gyávák...), és a Habsburg állam se sokáig tolerálta ilyen etnikumból szuervezet huszáralakulatok létezését (határőrvidéki és báni rövid életű huszárezredek).
Az ilyen etnikazi huszárokata magyar köznyelv "Jézus-Mária-huszárok"-nak hivta.. :-)
Az oroszoknal, ketsegtelenul, a Rak. szab. harc. leverese utan jelentek meg az elso huszar ezredek. Bar egyes forrasok meg I.Peter ele teszik az elso huszarezred megjeleneset (,,Huszarok" cimu nagymeretu konyv, bocs, messze vagyok tole, szerzot nem tudok mondani:((). Elso komoly szereplesuk Poltavanal volt. Karoly sved kiralyt ok uldoztek a kozakokkal egyutt. Utanna a Kaukazusra vezenyeltek oket. Az oroszoknal a huszarokat szinte mindig ezekrol a teruletekrol toboroztak: Magyarorszag, Szerbia, Horvatorszag, Moldova, Gruzia. (Bar a kulfoldon torteno toborzast tiltottak mindenhol, de koztudott, hogy mindenki alkalmazta.) Rendkivul jol szerepeltek Borogyinonal (Davidov visszaemlekezesei szerint akkor az orosz huszarsag egynegyedet magyarok tettek ki). Az oroszoknal a huszarsag ,,kinevelt" egy sajatos elitet. Eleg visszaemlekezni, hogy hany orosz hiresseg volt huszar: Davidov(kolto, es a napoleoni haboruk hose, a partizanhaboru elso tudomanyos elemzoje es gyakorlati szervezoje), Gribojedov (dramairo, a Perzsa misszio feje, neki koszonhetoen csatlakozott Ormenyorszag a Birodalomhoz), Lermontov (az orosz romantika nagy koltoje), sot, I.Miklos es III.Sandor car is - nagyherceg koraban - a Lejb-Garda huszarezredeben kezdtek. A ,,huszar" a mai napig az oroszoknal szinonima az eszeveszett batorsagra, a fektelen ivasra es a gavalleros de sikamlos udvarlasra.:)))) Ott van, peldaul, az elmult 200 ev legnepszerubb pofatlan vicchose - Rzsevszkij hadnagy. Szinten huszar.:)))
megszervezte az amerikai lovasságot. Egyébként Washington nem szerette, nem bízott benne.
Hopp, pont ezt irtam az előbb :-)
érdekesség, h Kováts huszár-mintára szervezte az ami lovasságot, de azt hamar átszervezték - halála után - "normál" lovassággá, de a huszárkülsőt kb. az 1820-as évekig őrizték.
legutoljára 1861-ben - szintén magyari emigránsok -- szerveztek huszárcsapatot az USÁ-ban, de ez is átszerveződött normál lovasezreddé 1863-tól.
Igen. A Habsburg Birodalom részeként a 7 európai nagyhatalom közé tartozott.
ez igy butaság. Már bocs. Mo-ot minden állam 1867-ig egyszinten kezelte a Habsburg örökös tartományokkal.
Ergo pl. egy francia szemében Mo annyit ért, mint Stájerország.
a huszárság európai elterjedését egy dolog (na jó, kettő :-) ) okozta: a Rákóczi-szabadságharc leverése és az ellenreformáció felerősödése Mária Terézia alatt.
A huszárság a Habsburg államon kivül először franciao-ban jelent meg a Bercsényi-család "jóvoltából".
ekkor már 2 állam nak volt huszársága. (Ausztria és Fro.)
ezuitán a osztrák örökösödési háborúban a poroszok 3.ként kénytelenek voltak szembesülni a Habsburg sereg magyar huszáraival, erre sietve kiépitették a Habsburg-seregből pénzért vagy ideológia i alapon (mi - poroszok - protestánsok vagyunk, mi nem üldözünk, lesz előmeneteled stb.) a saját huszáraikat.
ezután már csaka domino-effektus része volt, h a többi eu-i állam is kiépitse a maga huszáralakulatát. (Itt már alig, vagy sehogy se voltak jelen magyarok, általában már francia vagy porosz nemzetiségű huszárokat importáltak)
F1 történeti pillant következik be várhatóan Mogyoródon: rajthoz áll a hétvégén Robert Kubica - lengyel pilóta, ráadásul krakkói illetéségű. Szóval várhatóan lengyelek serege ismerheti meg a magyar vendéglátást (remélem a jobbik felét). Ha már magyar pilóta nincs, akkor Vivat Kubica!
Minden tiszteletem Kovács Mihályé, de szerintem egy kicsit kalandor volt:)
A franciákra nem emlékszem, - attól még lehetett francia tiszt is - úgy tudom, hogy az osztrákoktól kapott nyugdíjat, de úgy, hogy Mária Terézia elismerte a poroszoknál letöltött szolgálati idejét is:))) De ez már nagyon off:))
Úgy tudom, hiogy Kováts Mihály csak az osztrák és porosz seregben szolgált Európában. Már nyugdíjas őrnagyként ment át Amerikába,ahol ezredesi rangot kapott,és megszervezte az amerikai lovasságot. Egyébként Washington nem szerette, nem bízott benne.És ha már lengyel-magyar barátság, akkor Amerikában egy lengyel tábornok protezsálta ha jól tudom:))
"korábban egyébként még nem szerepeltek az európai mezőkön!! és teljesen különböztek mindenkitől"
Már az 1547-es schmalkaldeni háborúban harcoltak magyar könnyűlovasok a Habsburg hadakban,
én azt, hogy újdonság volt a huszár magyar formája a 18. század ban értem
márpedig azok a huszárok teljesen más harcmodort, fegyverzetet, sőt ruházatot jelentettek mint a korábban megismertek
én az újdonságot ebben vélem felfedezni
és ezt az is mutatja, hogy az első nagyobb háború után, melyben pedig csak kevesen voltak jelen, alig párezren, majdnem mindenki lemásolta, és igyekezett magyarokat huszárként zsoldba fogadni
így még a háborúban a franciák is állítottak ki huszáregységet
Tehát a magyarországi könnyűlovasság korántsem volt egyedülálló ebben az időszakban.
többnyire a mell/ hátvértet viselő vértesek képezték az ütőerejét
nehéz kardot (inkább vágásra jó) pár pisztolyt, és rövid karabélyt hordtak
fejfedő, főleg a századelőn még sisak, majd azt is elhagyva (-2-3 kg súly a fejnek!!)
egyszerűbb sapkára váltottak
harcab:
elég nagy számuk, és a könyebb , azaz kevesebb páncélzat miatt jóval mozgékonyabbak, mint korábban
alkalmazásuk a tömeges lovastámadás által keltett pszihikai hatás, és hogy nehéz lovakkal törtek a főleg alacsony osztályból verbuválódott gyalogságra
nem mindíg vált be, de ha csak egyszer is sikerült,....
a korabeli tüzérség rendszerint képtelen volt megállítani őket, mivel többnyire szétszortan használták az ágyúkat, illetve már a gyalogsági áttörést használták ki, vagy az összevont ellenséges tüzérség nem tudott kellően odahatni
dragonyosok
tuljadonképpen a 17, század kendvenc fegyverneme
a gyalogságéval azonos, vagy kicsit könnyebb puskákkal szerelték fel, és gyalogos / lovas harcra is kiképezték, így egy pár pisztolyt ők is kaptak a nyereg elé + a nehéz "pallost" csak az oldalukon +nagyobb tölténytáska
ez a kettős kiképzés azonban olyan nehézkes, hosszadalmas volt hogy a század közepétől már a lovasharcot helyezték előbbre, és karabély váltotta a puskát
ellenben minden lovasság kapott egy kis gyalogkiképzést, bár fegyvereik, gyakran öltözetük sem tette ezt igazán lehetővé, ám bármikor megeshetett olyan helyzet ahol szükségessé vált ez
itt megjegyzem, hogy a magyar huszárok is ezért (is) lettek kedveltek, mert gyakran lórólszállva ütöttek rajta az ellenség őrségén / raktárán (lovon nem lehet lopakodni :):):)
röviden ennyi, kihagyva egy rakás kísérleti lovasságot (lovas-gránátos, lovas vadász stb)
ulánusok
az oroszokat és a lengyelekt leszámítva nem használták európában csak a 18, száad végén
ez egyébként csak akkor jött divatba, amikor elment a hadvezérek esze, mert a kopja használatát hihetetlen nehéz jól megtanulni olyannak aki nem gyerekként kezdi
pl. 1848-ban Bábolnánál a meglepetésszerűen magyar gyalogságon rajtaütő osztrák lovasságból az ulánusok sem a pikával döfködtek, hanem pisztollyal lőtték a futókat
El bírtam volna képzelni, hogy a magyarok is kimaradjanak ebből a megtiszteltetésből... max. zsoldosként teszik tiszteletüket az említett hadszíntereken, mint a svájciak sok évszázadon át.
ugyanakkor érdekes hogy míg a lengyeleknél a huszár vált és maradt a nehézlovas-lovag továbbvivőjévé
a rosszabb pénzviszonyok miatt (és több más körülmény folytán) a magyar huszár könnyűlovas maradt
TÉVEDÉS!!!!!!!!!
A magyar huszár IS "nehéz"lovas volt - már amennyire nehéz lehet egy könnyűlovas...
A magyar huszárság is viselt pl. páncélzatot - ezt koppintották le a lengyelek. A török elleni hadviselés szükságessé tette, h fokozatosan elhagyják a fegyverzet nehéz részeit (tárcsapajzs, egészestes vértezet), és a magyar huszár a török szpáhihoz lett egyre hasonlatosabb. (védelmi felszerelése a páncélingre redukálódott, ami a 17. sz végére el is tűnt.)
ugyanakkor érdekes hogy míg a lengyeleknél a huszár vált és maradt a nehézlovas-lovag továbbvivőjévé
a rosszabb pénzviszonyok miatt (és több más körülmény folytán) a magyar huszár könnyűlovas maradt
viszont a kopját a 15 éves háború ideére lőfegyverre cserélték
továbbá elkülönítedő "csapatnem" is kialakult: a hajdúk, akik egy része lovas volt, de a gyalogosok puskájával is fel voltak szerelve, sőt, dragonyosnak is nevezhetnénk, mert lovon és gyalog is jól harcoltak
a huszárokat a vitézi rend alkotta, és 1550- kb egészen 1700-as évekig mint várőrség szerepelt, csakhogy a nagyobb csatákban való szerepléstől elszoktak
sajátos harci taktikája a Rákóczi szabadságharcban okozott sok problémát, mert a fegyelem teljesen idegen volt tőlük
az "új" huszárokat a császáriak szolgálatában állították ki 1688 után, immár állandó reguláris csapatnak
a dolgot kissé nehezítette a Rákoczi háború, ahol mindkét félen felállítottak huszárokat (ami a pro libertate játékban is látható)
a császáriak szolgálatában álló magyarországi ezredeket persze gyorsan elvezényelték a spanyol örökösögési háború harcmezőire, és ott alapozódott meg hírnevük: keménység, vizézség, többnyire: hűség és nagy manőverezőképesség, de a nyílt mezőn is nagyon megállták helyüket
korábban egyébként még nem szerepeltek az európai mezőkön!! és teljesen különböztek mindenkitől
fegyvereik: 2 láb hosszú csövű karabély, egy pár pisztoly ( széles pengéjű szabja helyett viszont az első pár ezred pallost kapott)
leffentyűs föveget hordtak, a dolmány ekkor még egyszerű szabású, rövid zsinórós
jellegzetes zsinórós, szűk, "magyar nadrág" és rövid csizma
na meg persze a huszártarsoly
--------------
ezen ezredek helyébe horvátokból és szerbekből állítottak fel huszárokat, ám e népek már elszoktak a lovas harcmodortól, és utóbb lassan lecserélődtek magyarországiakkal (persze már a háború után :):))
a kurucoknál kiállított huszárok sem voltak igazán harcértékesek
-------------------------------
szóval az első bemutatkozás után szerte európa elkezdte felállítani huszárcsapatait
Nem páncélos, hanem lövészegység volt a lerohant szovjet egység.
44-ben a Pripjaty-mocsaraknál pedig beásott szovjet páncéltörő tüzérséget rohantak le huszáraink - sikerrel, biztositva ezzel a német-magyar erők kitörését a bekeritésből.
A könnyűlovas magyar katonákat nevezik huszároknak közel ötszáz éve. Az elnevezés valószínűleg az olasz corsaro (jelentése vágtató, futár) szóból ered, mellyel talán a 14. században, Itáliában nagy számmal zsoldosként szolgáló könnyűlovas magyar katonákat illették. A huszár alakja a 15. századi forrásokban jelenik meg, mint páncél nélküli, legfeljebb sisakkal ellátott, lándzsás, pajzsos lovas vitéz. A huszárság hőskora a 16-17. századra, a török elleni harcok idejére tehető. Európában a hétéves háború, majd a napóleoni hadjáratok alatt szerzett hírnevet. A huszárok egyenruhája, fegyverzete a 18. században az európai országokban is elterjedt, elnevezését is átvették. Az 1848-49-es szabadságharc csatáiban kiemelkedő bátorságukról ismét tanúbizonyságot tettek. Az első világháború lovasrohamaiban vitézül harcoltak, és még a második világháborúban is szembeszálltak a modern fegyverekkel és tankokkal.
A magyar lovasság utoljára a második világháborúban Nyikolajev városánál bocsátkozott harcba 1941. augusztusában. A huszárok rohamára egy német szemtanú így emlékezett vissza: „…Ismét kemény harcban álltunk a kétségbeesetten védekező ellenséggel, aki egy magas vasúti töltés mellett ásta be magát. Már négyszer rohamoztunk, s mind a négyszer visszavertek bennünket. A zászlóaljparancsnok káromkodott, a századparancsnokok azonban tehetetlenek voltak. Ekkor a tüzérségi támogatás helyett, amit számtalanszor kértünk, egy magyar huszárezred jelent meg a színen. Nevettünk. Mi az ördögöt akarnak ezek itt a kecses, elegáns lovaikkal? Egyszerre megdermettünk: ezek a magyarok megbolondultak! Lovasszázad, lovasszázad után közeledett. Parancsszó harsant. A bronzbarnára sült, karcsú lovasok szinte odanőttek a nyereghez. Fénylő aranyparolis ezredesük kirántotta kardját. Négy-öt könnyű páncélkocsi vágódott ki a szárnyakra, az ezred pedig a délutáni napban villogó kardokkal végigvágtázott a széles síkságon. (…) Eldördültek az első lövések, aztán mind ritkábbak lettek. Kimeredő szemmel, hitetlenkedve néztük, ahogy a szovjet ezred, amely eddig elkeseredett elszántsággal verte vissza támadásainkat, most megfordul, és pánikszerűen otthagyja állásait. A diadalmas magyarok pedig maguk előtt űzték az oroszt, és csillogó szablyájukkal aprították őket. (…) Most az egyszer az ősi fegyver győzedelmeskedett a modern felszerelésen…”
mindehhez képest magyar huszárok - két árva Csaba támogatásával - 1941-ben ténylegesen megtámadtak egy szovjet páncélosalakulatot - a németek nem kis megrökönyödésére.......... :-)
A még megdöbbentőbb, h a szovjetek öszeomlottak a magyar támadás hatására. :-)
Áá, megvan, a (32)-re reagáltál. A szarmata ügy talán arra volna jó, hogy ne legyenek szlávok, ellentétben hőn szeretett orosz felebarátikkal, lehet, hogy valahol létezik is egy "200 ezer éves lengyel írásbeliség" fedőnevű topik..:))
