Közben annyit észrevettem, hogy csak akkor gerjed adásban a Stalker, ha a külső hangszóró rá van kötve. Olyankor hallom is magam halkan a hangszóróban.
Ami még feltűnt, PA üzemmódba kapcsolva nem hallom magam a PA kimeneten. Nincs semmi tuning kötve a CB/PA kapcsolóra.
SWR rendben van, mikrofonokat cseréltem. Próbáltam másik táppal is. Majd megnézem a végtranzisztort, összehasonlítom a másik Stalkerrel. Annyit még észrevettem, hogy az egyik 1uF-os kondi fordítva volt beforrasztva. Azt megfordítottam, de nem segített.
Legegyszerűbb esetben koszos a Clari potija. A Stali egy nagyon stabil rádió, de a nagyvilágban sok rádió sokféle frekin lehet. Pont ezért van az utánhangolás lehetősége.
Mi lehet az oka annak, hogy egy Stalker IX SSB adásnál, ha erősebben belefütyülök, kiakad a műszer és addig ott is marad, amíg el nem engedem a PTT-t? Meghallgattam egy másik rádión, ha halkabban beszélek akkor is kissé torz a hangom, illetve amikor kiakad a műszer, akkor egy fura gerjedő hang megy ki adásba.
A rádió így került hozzám. Mindenképp elviszem szerelőhöz, csak azért érdekelne, hogy mi lehet ez a jelenség?
Nincs értelme. Az antennáról bejövő ZAJ mindig sokkal erősebb mint a rádió önzaja. Ha az antenna kapcsokon ott a zaj, avval már nem tudsz mit kezdeni. Egyszerűen igazolhatod.
Tekerd le a csatlakozót. Amit akkor hallasz, az a rádió önzaja. Azt tudnád egy keveset csökkenteni. De amint rákerül az antenna, onnantól már annak a jele dominál. Most és a közeli években hatalmas éterzaj van. Azt, hogy mennyire hallod ki belőle a venni kívánt adót, csak az antenna kapcsokon lévő zaj és hasznos jel aránya adja ki. Ezek nagyságrenddel nagyobbak mint a bemenő okozat önzaja, még ilyen egyszerű tranzisztoroknál is.
Majd ha 11 év múlva halálos csend lesz az éterben, akkor lenne talán szerepe a cserének. Bár ember keltette éterzaj akkor is lesz, ha a napfoltok minimumon állnak majd.
Élvezni kell a páratlanul jó terjedést ilyenkor. Egészen kis CB-k, egészen egyszerű kis antennával más kontinenseket is tudnak elérni.
grant, szeretnem, ha csendesebb lenne az SSB vevoldalon, es a vett jel pedig tusztabb es erosebb. Olvasom, h a HF bemeneti oldalon levo 2SC1674-et (TR17)csereljem modern, csendesebb nagyobb S/Nr-el rendelkezo tranyora pl., 2SC2999-re vagy hasonlo valtozatra. Nos nem talaltam csak kinai hamist ebbol, mit javasoltok?
Egy 2-3 másodperces méréskor rossz SWR-nél sem megy tönkre a rádió. Mindenképpen AM módban célszerű mérni. A belső műszer nem hangolásra van, inkább csak durva hiba észlelésére. Az nem műszer, csak indikátor. Tartósan károsodhat viszont ha 3-nál nagyobb SWR-el sokáig van adásban.
3 felett használhatatlan, veszélyes. 2-3 között rossz, gyatra. 2 alatt használható, egy kis kompromisszummal. 1,5 alatt jó igazán.
Vettem egy CB rádiót meg egy antennát, használtan, akitől vettem nem értett hozzá, örökségből volt neki. A rádió müködik vételt már próbáltam de az adást nem.
Sokat olvastam arról hogy ha nincs antenna vagy rosszúl van beállitva attól adásnál tönkre mehet a rádió. Az swr mérővel ezt az illesztést lehet ugye mérni, de mielőtt belevágnék pár dologra kiváncsi lennék amire sehol nem találtam választ. Mi van ha éppen mérni akarjuk az swr-t és az túl nagy, ijenkor nem mehet tönkre a rádió? Vagy esetleg maga a müszer gátolja meg hogy a rádió károsodjon? Mennyi ideig birhatja egy adó károsodás nélkül ha rossz az illeztés.
A CB-ben amit vettem van swr mérő, de sok videot láttam amiben hiában volt a radióban swr mérő, külső műszerrel mérték, azok jobbak, pontosabbak, vagy mi értelme külső müszerrel mérni ha van a rádióban is?
Budai luxusvilla a Farkasréti temető felett. A csodás emeletes palotában egy Stalker XX akkori csúcs-csoda CB. Panasz, hogy néha furcsa zaj (?) jön belőle. Nyár, ezerrel nap. A kertben beszélgetünk még, mikor pillanatok alatt fekete felhők. Mikorra besétáltunk, már szakadni kezdett az eső. Amint felértünk a szobába, hatalmas dörrenés. Majd'becartunk. A CB felől füst lengedez. Az udvaron álló kb. 20 méteres torony tetejéről gőzzé vált a Penetrátor. Egy nyugtató tea után levettük a CB fedelét és már nem volt többé gond az időnkénti zavar. Egy fekete korom halom volt minden benne. Utólag kiderült, hogy a ház villanyrendszerén is napokig dolgoztak a mesterek mire helyreállították.
Nick-néhai 9AI olvtársunk mundta egyszer nekem, hogy rádiót (börzén) úgy érdemes vásárolni hogy először is megszagoljuk, amivel rengeteg pénzt, munkát és bosszúságot megtakaríthatunk. Nem véletlen néhány eBay-es hirdetésben a dohány és kisállat mentes származási környezet feltüntetése. Ennek eltitkolása gyakorlatilag kimeríti a csalás fogalmát.
Katonai rádiók gyakorlatilag ilyenek belül, forrléces és babás megoldás együtt, sőt van hogy a forrléc kerámia! Megfejelve annyival, hogy a nehezebb alkatrészek bilinccsel is rögzítve
Sőt! A profi helyeken volt a forrasztás után egy ellenőrző személy. Aki szemrevételezett minden forrasztást és pici szines lakk cseppel jelezte a megfelelőségét.
Sok esetben nem sima ónnal, "cinnel" volt forrasztva a cucc, hanem ezüstös keményforrasszal. Ami kiröhögte a "rendes" pisztolypákát is.
Volt egy olyan technika nagyon komoly katonai és ipari cuccokban is, hogy a sasszéba kis műanyag csapok, babák voltak bepréselve. A közepükben egy rövid, merev forrasztható stift, drót. Ezekre voltak forrasztva az alkarészek és az ezeket összekötő drótok. Így mód volt a lehető legrövidebb vezetékekre, alkatrész lábakra. Ami az URH megjelenésével, az egyre feljebb csúszó frekvenciákkal követelmény volt.
Csak míg egy nyákot lehetett tömeggyártani, ezt a megoldást kézzel kellett felépíteni.
Közben eszembe jutott annak a drótnak a neve, amit általában használtak a műanyag szigetelés, a PVC előtt: acetát huzal volt.
Egyszálas merev réz belső szál. Utána egy textil burkolat amit kívülről egy színtelen lakk zárt le és erősített. Undorító volt pucolni, de jól bírta a meleget.
Ott ült a (pl japán) nő a szerelőszalagnál, megtanították neki, hogy ezt a kondenzátort ezen kettő pont közé forrassza oda, a másik kondit meg amoda. A többi a következő dolgozó feladat volt. Egyik sem tudta micsoda az amit beforraszt és minek az oda, de a végén összeállt a rádió, csak az a fontos hogy az ő forrasztása az elképzelhető legjobb legyen. A végén bemérték, beállították és kiadták csomagolásra. A világ legtöbb rádiója úgy készült, hogy a szerelők semmit sem tudtak a működéséről, hiszen egy forrasztás elvégzéséhez négy elemi se kell. Mára annyit egyszerűsödött, hogy hibás szerelés vagy működés esetén olcsóbb kidobni az egészet mint a hibát megkeresni, mint ahogy a beültető automatáról véletlenül leeső alkatrészeket is csak összesöprik és kidobják - ilyesmit néha lehet venni kilószámra, de minek.
Ha megnézel egy korabeli amatőr-sávú Yaesu FR-101 & FL101 kombinációt (ilyenem is van, külön adó, külön vevő), akkor teljesen ugyanezen stílusban épültek. Sokkal inkább meglepetés ebből a korból (amiről korábban írtam), a CITI-FONE rádió (1965) KF fokozata ami nyáklemezre épült (mint a BRG FM10-160 vevője). Nem tilos ma sem ilyen forrleces konstrukciókat alkotni, nekem egy dobozban van többféle csőszegecs-gyüjteményem. Az pedig egy átmeneti időszak volt amikor bakelit lapra csőszegecseket tettek az alkatrészek lábához, aztán összedrótozták a kapcsolási rajz alapján - ebből lett a csőszegecs és a drót helyett a nyák-lap, de amit maratni kellett és fúrni, és nem is annyira flexibilis, a drótozást könnyebb korrigálni. Máig élő utódja az a perforált lap amin temérdek furat van 1/10 inch raszterrel, alul nyákpötty, oda rakod az alkatrészt ahová akarod és összedrótozhatod. https://www.youtube.com/watch?v=x46t7AT6dvg
A régi csöves technikában az alkatrészek nagyobb mérete és a csőfoglalat szinte felajánlotta az akkori szerelési technikát, forrleceket, stb. Volt egy másik átmeneti forma a totem-pole technika, ahol nem forrlecek voltak, hanem 5-6 mm-es műanyag rudak amit az egyik végén a (fém-)panelhez (sasszié) csavaroztak, feljebb pedig 2-3 keresztirányú drót vagy lemez képezett forrasztási pontot. Még egészen komoly tranzisztoros cuccokban is volt ilyen, xAnti biztos jobban ismeri mint én a vitorlázó repülőkben régen használt szovjet rádiót, ami ilyen szerelésű volt, nyák nélkül, mintegy a "levegőben" szerelve. Szovjet katonai cuccokban is gyakran láttam ilyet.
Anno minden így készült. Néhány forrléc és a fix alkatrészek lábai, csőfoglalatok lábai hordoztak minden alkatrészt. Bizony sok kézi munka volt, de az áraik is magasak. Lakk-textil szigetelésú drótok, varnish cső szigetelések.
