Hmmm... valaki meg tudja mondani, hogyan tudnám a Minixet kipróbálni Linux illetve Win32 alatt? Persze, emulátor kell hozzá, van is Bochs, csak valahogy nem sikerült életet lehelnem bele.
Előre is kösz a válaszokat... :)
Kommunizaltam egy 486 DX2 25 Mhz laptop, 4 kemeny mega rammal. Gondoltam hekkelek raja egy minixet, azt biztos elmegy rajta... Korulneztem, meg letoltottem de csekkoltam, hogy nem egy minix van, hanem ketto. Az egyik a Tannenbaum fele, a masik a VMD. Mi a kulonbseg a ketto kozott??
A masik nem igazan talaltam doksit, hogyan kene feltenni. Jo lusta vagyok, meg rohadt keves az idom, bar ugyis felteszem, velem nem cseszhet ki ( ;-))) ) , de azert irnal roviden tomoren felszavakba, hogyan kellene elkezdeni? Vagy URL? Vagy a zippekbe van doksi errol?
elnézést a 20.-ik hozzászolásig jutottam amikor már ugy éreztem hogy hozzákell szolnóm..gondoltam majd holnap befejezem..Köszönöm a választ!
Ui.Tv-tuner kártya?
"kiváncsi lennék hogy a minix tud-e mp3-t lejátszani,és pascal programokat futatni?"
Idézek a (28) hozzászólásból:
"A Minixnek a VMD változata tartalmaz egy grafikus rendszert (Xfree86), Netscape-t tudsz rá tenni, vagy Opera 5.0-át, MP3-at is tudsz vele hallgatni, ha felteszel rá egy Linuxos MP3 lejátszót (sok ilyen van)"
Én az mp3 lejátszót meg az Operát linuxra tettem fel... Söt, most itt nézem a forma1-et a képernyö sarkában :)
Sziasztok!
Sajnos eddig még nem olvastam el ezt a topicot..Nagyon viccesre sikerült ezzel a kakaskodással:-))vagy amivel akarjátok.
De elkezdett érdekelni a minix.csak az a baj hogy 0-ra értek hozzá..sőt még a linuxhoz sem igazán..és angolul sem tudok igazán..Nincs valami magyar dokumentum erről a témáról?
ill. kiváncsi lennék hogy a minix tud-e mp3-t lejátszani,és pascal programokat futatni?
Bocs, csak kicsit ideges lettem a múltkor a topic olvasásakor, mert nem szeretem, ha a Linuxról negatív dolgokat olvasok (nekem bejön ui.).
Bütykölgess nyugodtan...
BaliHB:
1. Hát igen. Nem nagyon tart lépést a fejlődéssel, de azért használható... (jó nincs benne USB támogatás vagy FireWire támogatás...) Ha ezek kellenek neked, használj mást. De ha meg akarod érteni egy oprendszer felépítését akkor Minix.
2. Hogy melyik a jobb? Döntsd el te.
zsowy:
1. Hol írtam ezt, hogy a Linux kereskedelmi rendszer?
2. Ez nem csak Tanenbaum idézgetés. Nézd csak meg a Minixes weboldalakat...
3. Hol írtam hogy az a célja hogy Tannenbummal szálljon szembe? A minix oktatásra kell, de ha éles rendszert akarsz, át kell írnod egy teljesen más oprendszerré.
4. Most miért baj, hogy én Minixet bütykölök? (ld. header fájlok)
Kicsit tunningolom, (azt ami az eredetiből kimaradt)
Hálókártya driver? Kalapáltam egy NE2000-es drivert, meg egy ATAPI CD drivert a Minixhez (még az 1.3-ashoz) úgy 1 éve...
Az a helyzet, hogy szerintem van néhány téves adat azok között, amiket ide írtál.
Elöször is a Linux NEM kereskedelmi rendszer. Ha az lenne, Linus nem tette volna a GPL szövegét a forrás fökönyvtárába.
A minix-változat témában jobb lenne elolvasni a minix lista archívumát, ahelyett, hogy a kissé önámító Tannenbaum-ot idézgeted (deja.com-on, vagy egy hasonló arch-ban, asszem valahol még magyarul is megvan).
Linus célja különben nem az volt, hogy szembeszáljon Tannenbaummal, és nem is az hogy "bütykölgesse" a minix-et, hanem az, hogy egy használható PC-s oprendszert (mivel 1991-ben még ilyen nem volt) HOZZON LÉTRE, miután rájött, hogy képes rá.
Egyébként nem az tesz valakit programozóvá, hogy header-file-okon módosít és meglévö kódokon bütykölget, hanem az, hogy új és mások számára hasznos dolgokat hoz létre.
Neked azt javaslom, ha szeretnél programozóvá válni, hogy keress magadnak egy feladatot és próbáld meg megvalósítani (pl. a hálókártya-driver jó ötlet).
Most akkor a MINIX kompatibilis a linuxal vagy nem?
És/Vagy linux vagy MINIX?
Kell választani a kettő között? A MINIX nem avult már el? Miben jobb és miben rosszabb?
BaliHB:
1. Áttekinthetőség-mánia? Hááátt.... :-)
2. "Megoldásokat ellesni??" - macerás (mármint "ellesed", átírod máshogy, stb.)
3.A DOS-minixnél a probléma nekem is előjött, megpróbálom kiütni..
4.nem jó semmire?? - EZT VISSZAUTASÍTOM ! ! ! (bocsi, egy kissé erős volt, de..)
-Egy full oprendszert tudsz vele tanulmányozni (mélyrehatóan)
-Amikor sajátot írsz, vagy Linuxot fejlesztesz arra kiváló
-A Minixnek a VMD változata tartalmaz egy grafikus rendszert (Xfree86), Netscape-t tudsz rá tenni, vagy Opera 5.0-át, MP3-at is tudsz vele hallgatni, ha felteszel rá egy Linuxos MP3 lejátszót (sok ilyen van)
-Programozásgyakorlásra találták ki? Ha erre akarod használni, ám legyen. De nem épp' ez volt a cél a létrehozásánál...
Ez a pontokbaszedés is a minixből eredő áttekinthetőségmánia része? :)
Ha az a gondod, hogy a linux áttekinthetetlen, akkor nem 1->1 kell nyúlni a forrást, csak megoldásokat kell ellesni.
Elindítottam a minix-et dos alatt (sohasem akartam winablakból, mert az ocsmány meg satöbbi, meg hülye sem vagyok, csak kevés a helyem, ezért mindent CD-re szoktam írni és azért érdekelt, hogy most melyiket írjam meg), de nem úgy ment neki a megjelenítés, ahogy annak (gondolom) mennie kellet volna, mert ahol sima fekete semminek kellet volna lennie, ott fehér téglalapok voltak, és bár ez nem olyan nagy probléma, de elég zavaró, aztánmeg gondolom itt valaki csak tudja, hogy lehet ezt megcsinálni.
Egyébként a minix szerintem nem igazán jó semmire. Én internetezni szoktam, leginkább, meg mp3-at (nemsokára már csak ogg-ot) szoktam halgatni, és ahoz nem jó, de ha suliév végére már átnyálaztam a C könyvet, asszem már jobban fog tetszeni, meg lehet, hogy ezen fogom gyakorolgatni a programozást (erre találták ki nem?).
BaliHB:
1. A forrásnyúlás problémáját (21. beszólás) beszéld meg Andy Tanenbaummal. De egyébként az van, hogy a LINUX-ot és a kereskedelmi UNIX-okat hatékonyra, a MINIX-et pedig áttekinthetőre tervezték (kezdetben a LINUX is nagyon áttekinthető volt, de ezt kezdi egyre inkább elveszteni)
2. nézd meg a 20. beszólás 1. pontját
3. az i86-ot 386-osnál kisebb teljesítményű procin használd. (ld. XT, 286 - az eredeti PC-t inkább ne, mert ahhoz inkább használd az 1.x-es MINIX-et) Az i386-ot pedig a 386 ill annál újabb procikra telepítsd. Egyébként a rendszer kiírja indításkor, hogy milyem módban fut.
ld: Executing in xx mode
Az xx lehet:
32-bit protected /*386-os*/
16-bit protected /*detto*/
16-bit real /*286, XT*/
4. Összefoglalva:
-ha 80386 ill. annál újabb procid van, akkor az i386
-ha XT-d ill. 286-osod van akkor i86
5. (a 24. beszóláshoz)
Tudod a DOS-MINIX elsősorban DOS alá készült. És ha az i386 változat kell, akkor amikor használni akarod, akkor a windowsból ki kell lépned. ( "Erőforrás-zabálás" meg ilyenek...)
Az i86 pedig nem foglal le akkora erőforrásokat, így tudod Windows alatt DOS ablakból használni
Running under DOS in 386 mode
dosminix.txt - README (also present in ZIP file)
i386/DOSMINIX.ZIP - Bootstrap and 50M "disk"
Running under DOS in 8086/286 mode
Running under Windows in a DOS box in 8086 mode (experimental)
dosminix.txt - README (also present in ZIP file)
i86/DOSMINIX.ZIP - Bootstrap and 50M "disk"
ezexerint a 2. windowshoz van, vagy vacakabb procikhoz?
Ha annyira hasonlít a MINIX és a Linux forrása, akkor miért nem úgy fejlesztitek a MINIXet, hogy a Linux forrásból "lenyúljátok" a megfelelő cuccokat és MINIXhez igazítjátok?
Oké-Oké! De:
1. A könyvben az van, hogy:
"Ekkor jött egy finn egyetemista, aki elhatározta, hogy ír egy Minix-változatot bő szolgáltatásokkal, de ez egy éles rendszer lesz, és nem oktatási segédeszköz. Így lett a Linux." - ugyanis, miután kiadták a Minixet létrejött egy témacsoport a Minixxel kapcsolatban. Mindenki aki feléjük nézett, új dolgokat funkciókat stb. akart beépíteni, ezáltal nagyobbá jobbá (de nagyobbá biztosan) akarta tenni. Tanenbaum elhárította a "jóakarókat" de Torvalds maga köré gyűjtötte őket, amikor a sajátját kezdte rakosgatni.
2. Nézd meg a Minix licenc fájlát (2.0.3) - ez van benne: "akármire felhasználhatod"
Ugyanis a Virje Universiteiten sokan voltak akik szintén írtak oprendszert - bár ők nem kereskedelmi szoftvernek akarták, mint Linus.
3. Az eredeti Minixben is van forrás a UNIX V7-ből. (egy tekintélyes rész az /include directoryból)
4. A fájlrendszerrel kapcsolatban én is ezt írtam a 2. pontban a legutóbb. Azé' mondtam, hogy 2 mert sokan egynek mondják azt a 2 fájlrendszert (sokban hasonlítanak)
Abban viszont igazad van, hogy sok alverzió is van. A minixnél átjárható ez a dolog, úgy látom a Linuxnál nem annyira...
5. a könyvben a minixnek az include directoryja van meg, a kernel, a memóriakezelő, és a fájlrendszer (nagy ügy, nincs benne a cp parancs forrása)végülis vehetjük teljesnek, meg nem is. De inkább annyira nem a teljes, mert pár file hiányzik (nem olyan lényeges, ezért hagyták ki)
6. azért a forrás átkalapálása azért nem olyan időigényes - én is próbálkozom azzal, hogy átkalapáljam egy más rendszerré, mert én se vagyok vele nagyon megelégedve, úgyhogy én is próbálok belőle egy más rendszert csinálni (ld. 18. beszólás 4. pont)
7. aki meg forrásnyúlást akar annak sincs olyan bonyolult dolga (szerintem), csak türelem kell hozzá - na ez az ami sokakban nincs (köztük bennem se...)
8. driver forrásának összekutyulása macerás? ez igaz. Tudod mennyit szenvedtem, amíg sikerült a 4GB-os partíció kezelését kicsikarnom belőle? (ha nagyon pontosak akarunk lenni, akkor kicsivel kevesebb, cca. 3,87 GB - még a 2.0-ás minix is többet tud!) Igaz hogy pár sor de esküszöm majdnem gumiszobába kerültem miatta, amíg sikerült kiagyalnom :-)
9. Azért a Minixxel lehet lépést tartani a fejlődéssel (igaz hogy nem olyan tempóban, de:). Pl.
-az Xfree86-ot is tudja használni (bár az igaz hogy pár módosítást kell eszközölni, de ezt hagyjuk)
-USB-t is tudsz használni (csak meg kell hozzá írni a drivert)
-Webcamet is tud használni (egyenlőre csak a Connectix QuickCamet, és azt is csak állókép alkotásra, de a szándék a fontos)
1. Sajnos a könyv nincs meg, és nem is lesz meg, és megszerezni/hozzáférni meg lusta vagyok... beismerem becsülettel. Amire viszont tudok reagálni, az az, amit ide írsz. És márpedig az van, hogy az a kijelentés, miszerint "a linux a miniből származik", nem állja meg a helyét abban a formában, miszerint Linus a minix forráskód átbütykölésével készítette el az első linux kernelt. Ekkor egyrészt hónapokon belül NAGYON szétrúgták volna a t*ét, mivelhogy az igen durva szerzői jogsértés lett volna. Igaz lehet abban az értelemben, hogy Linus rengeteg koncepciót, technikai megoldást, stb-t vett át a Minixből, - hiszen maga is Minixen nőtt fel - de FORRÁST NEM vett át.
2. Bocsika, de a legtöbb filerendszernek több alverzója is létezik - szigorúan nézve ezek különböző filerendszerek, gyakorlatban azonban legtöbbször azonos driverben implementálják őket. Utánanéztem, a minix filerendszerének 2 alverziója van, egy régebbi meg egy újabb (relative újabb - a linux a másodikat vette át). Például az eredeti iso9660 filerendszer (ilyen van a cdromokon) és ennek rockridge vagy joliet bővítése is ilyesmi, vagy például a fat12, fat16, fat32, (vfattal sózva, vagy nem) is egymáshoz nagyon hasonló filerendszerek - annyira hasonlóak, hogy általában ugyazon driverben is szokás őket implementálni. De például a 2.2-es linux kerneltől is vannak olyan extensionök az ext2-ben, amiket a 2.0-ás kernel nem tud lekezelni, vagy m$ világban az NT által használt NTFS és a w2k által használt NTFS5 sem ugyanaz, csak hasonló filerendszerek.
3. Tudtommal az eredeti Tanenbaum-féle oprendszerek könyvben a minix-forrásnak csak egy része volt benne, ha nem így van, köszönettel veszem, ha kijavítasz.
4-8. Nyilvánvaló, hogy részben a lassú karbantartás illetve a célok miatt nem létszükséglete a minixnek, hogy lépést tartson a hardverrel, ugyanakkor a forrás egyszerűsége feltehetőleg komoly kárpótlást jelent erre. Az általad írt pathok alapján valóban komoly hasonlóság mutatkozik a 1.0 körüli linux kernellel, azonban felhívnám rá a figyelmed, hogy a forrásfa elhelyezése inkább csak olyan szépítkezési jellegű kérdés, és korántsem utal forrásnyúlásra - például ha nekem mondjuk lenyúlt forrást kellene felismerhetetlenné tennem, biztos, hogy a forrásfájával kezdeném, mivel azt a legkönnyebb átalakítani. Ezért van például az is, hogy a BSD kernelek forrásfája egy keszekusza trutyi, mivel azoknak, akik maintainelik, alig jelent problémát ebben is eligazodniuk. Én azt gondolom, hogy tényleges forrásnyúlásra inkább az utalna, ha a driverek (nem a fontosabbak - hanem a kevésbé fontosak) forrásának struktúráját vetnénk össze a minixes driverekével - egy driver forrásának összekutyulása már sokkal macerásabb játék, mint pár forrás átmoveolása, aztán Makefile scriptek updateelése, szerintem.
Valószjnűnek tűnik, hogy a minix kernelforrás hasonló felépítésű egy régebbi (1.0 előtti) linux kernelével, ennek azonban - szerintem - két oka van:
1. (szigorúan szerintem) ez a legértelmesebb, leglogikusabb forrásfa-struktúra
2. linus bácsi nyilván sok minixforrást is nézegetett a linux írása közben, illetve minixen tanulta meg az ilyesmit.
1. Ajánlom figyelmedbe az Andrew S. Tanenbaum és Albert S. Woodhull által írt könyvet, aminek a címe: Operációs rendszerek. Abban is az I. fejezet, 1.2.5. rész, a 34. oldalon, felülről a 7. sort olvasd el.
2. Milyen több fajtájú fájlrendszer?
Csak egy van. (na jó, ha nagyon sarkalatosan nézzük, akkor kettő az 1.5-től felfele már van némi különbség, de lényegi nincs)
3. A forráskód:
A minixet azért kreálta Tanenbaum professzor, mert a drágalátos AT&T amikor kiadta a UNIX-ból a V.7-et, akkor már nem adta ki a forráskódot. A Minixben meg alapból ki van adva (Ugyanis a 6-os verzióig fel lehetett használni a forrást, és Nagyon sok olyan könyvet adtak ki, amely sorról-sorra kommentálja a kódot - ld. John Lions az ausztráliai New South Wales Egyetemről, aki csinált egy olyan könyvet, amit az AT&T hozzájárulásával sok egyetemen használt oprendszer tankönyvként. Tanenbaum 1987-ben megírta a minixet, és mivel alapból oktatási célra készült, úgyhogy kiadták a kódot is. Arról nem is beszélve, hogy a Minixet a Virje Universiteiten többször újraírták, sokszor az eredeti forrásokkal - mármint itt az ott tanuló diákokra célzok)
4. a minix oktatási rendszer, annak nem az kell hogy lépést tartson a winyák méretének növekedésével. ld. a 2.0.0 változat max. 1 GB körüli partciót tud kezelni(ezt én átírtam 4 GB-ra - pár sor kicserélése a config.h-ban és a usr/src/fs/main.c-ben, és a include/ibm/partition.h-ban),
a RAM pedig max 16 MB lehet, de a config.h -ban egy sor kicserélésével megszűnik a limit.
5. EXTFS-t a minix nem olvas?
Meg lehet csinálni, csak a include/ibm/partition.h -ban kell 2 sort kicserélni, a config.h-ban pedig 1 sor..
6. Én nem mondom hogy a linux szar. Csak azt hogy én inkább minixxel szórakozok. Lényegesen mulatságosabb, és kevesebb kárt okoz, ha vmit elszúrok...
7. azért csak töltsd le az 1.5-ös minix forráskódot(azért az 1.5-ös mert az még azért hasonlít egy picit az eredeti 1987-es változatra, kivéve, hogy winyót is tud kezelni.),és nézd meg egy linux forráskódját. Azér tészre fogsz venni pár hasonlóságot...
8. Én a linuxxal csak annyit foglalkoztam ,amennyi a Tannenbaum könyvben benne van (szóval pár sor), de én nem mondom rá hogy szar..
Öreg, az van, hogy kicsit el vagy szállva (ok nyilván tolerancia rulezik, de talán egy linuxos helyen tán mégsem ez legyen a hangnem), azonkívül meg pár dolgot rosszul tudsz.
A LINUX NEM A MINIXBŐL SZÁRMAZIK. EGYETLEN SOR KÓD SEM JÖTT ÁT BELE A MINIXBŐL, EZ SZERZŐI JOGILAG IS LEHETETLEN LETT VOLNA, RÁADÁSUL A MINIX TELJES FORRÁSA NEM IS VOLT AKKOR MÉG KIADVA.
Az igaz, hogy minix alatt fejlesztette Linus a v0.0.1 kernelt. Meg az, hogy a kezdeti időkben egy minixes bináris file volt a kernel, amit minixet bootolva lehetett elindítani. Meg az, hogy nem csinált saját filerendszert, hanem a minixét vette alapul.
Egyébként a minix filerendszerének is több fajtája van, közös hátrányuk, hogy a fat12-höz hasonlóan erősen limitált méretű partíciókra tehetők csak fel.
Az extfs NEM a minix filerendszere, hanem a minix filerendszerének egy - immáron csak linux által használt - továbbfejlesztése. EXTFS PARTÍCIÓT A MINIX NEM OLVAS. Azóta egyébként már ezt sem használják, hanem többnyire ext2 van, ritkábban ext3 vagy reiserfs.
Engem nem zavar a minixezésed, különösen mióta opensource lett, de kérlek ne az áradjon az egészből, hogy a linux milyen szar. JA és kicsit több tényanyag ismerete sem ártana
unix guru:
Szívesen. (Ha nekem köszönöd) kár hogy keveset tudsz vele foglalkozni, mert ez marhajó dolog... Én is állandóan ezt "bütykölgetem" - ne értsétek félre, de - többet, mint a Linuxot.. mert kicsi, gyors(aránylag), és eléggé jól áttekinthető..(szerintem, bár néhol zavarosnak tűntek először a commentek...)
BaliHB:
Nem a minixnél nem az az alap hogy DOS-ból induljon. Bár ha akarod át lehet olyanra írni, vagy ha nem akarsz vele vesződni, ott a DOS-Minix. Ez DOS-ból is indítható, és ugyanazokat a funkciókat tudja mint az "alap" minix..
Ha érdekel, nézd meg a
http://minix1.hampshire.edu
oldalt. Ott van egy link a DOS-Minixre, és az egész kb. 6 MB körül van.. Talán még annyi se.
Koszi az infokat, utananezek, de nagyon keves az idom, igy valoszinu, hogy keveset tudok ilyesmivel foglalkozni, igy inkabb csak tervek szintjen megmarad nalam ez a minixes dolog.
(most kapcsoltam be itthon a gepemet eloszor, kb. harom-negy het ota. Ennyit vagyok itthon, szabadidoben. A tobbi megy a melohelyrol...)
udv
A minixnél az ez most hogy van?
Nála az alap, hogy elindul Dos-ból?
Egyébként ha igen, akkor mutatok valami nagyon cukit:
ftp://ftp.spsselib.hiedu.cz/pub/linux/monkey/
ez mindenkinek tetszeni fog, ha ugyan már nem ismeritek. Ez egy Mini Linux distrib. Megpróbálkoztam a kernelének a frissítésével, de mivel most alig van 40 mega hely a gépemen, ezért ez nem igazán ment, úgyhogy, ha valakinek sikerülne a kernelét 2.4.8-ra frissítani + egy 4.1-es x-et rárakni, akkor szóljon!
