Ma együtt ebédeltem egy pszichiáterrel és egy pszichológussal. Az egyik középkorú nő. A másik 190 cm, szőke, kékszemű pasi, és baromi jó humora van. Ez elég nagy különbség.
Akkor keress olyat, aki TB-re kezel, úgy ahogy te akarod. Ha esetleg hosszabb ideig nem találnál, akkor még mindig eldöntheted, hogy az igényeiden igazítasz vagy több időt szánsz a keresésre.
Amennyiben az orvosnak is, és a pszichológusnak is van pszichoterápiás szakvizsgája, a kettő egyenrangú. Orvosi alaptevékenységet, pl. belgyógyászatot nőgyógyászatot nem művelhet.
Akinél azt látod, hogy "orvos" és mellé valami mást is, akkor ő ÁOK-on végzett orvosit, jó eséllyel pszichiáter szakvizsgája van. Ha mellé van valami más is írva, pl. "családterápia", akkor módszerspecifikus szakvizsgát is tett, pszichoterápia végzésére jogosult azzal a módszerrel.
Én is gyógyíthatok, meg te is - ha tudunk. Meghatározott szakképesítéshez kötött tevékenységeket nem végezhet az akinek nincs szakképesítése - például nem operálhat embert (pl a kutyámat igen). De például eljöhet hozzám (mint birkapásztorhoz) bárki a betegségével, és én tanácsolhatom neki, hogy hársfateát igyon sok mézzel, és az esetek átlagosan 90%-ában meg is gyógyul előbb-utóbb. Ott bonyolódik a helyzet ha pénz kérek érte, mert ekkor polgárjogi értelemben szerződés jött köztünk létre. De például nevezhetjük ezt a kapcsolatot lelkiismereti meggyőződésnek, netán vallási eseménynek, a pénzt pedig önkéntes adománynak (mint ahogy az is), és akkor a jóisten sem köthet bele.
A prszichológus természetesen kérhet azért pénzt ha elbeszélget valakivel, és ugynúgy ahogy én is kérhetek. Csak köteles leadózni. Semmi jogszabály nem tiltja, hogy ezt a beszélgetést "gyógyításnak" nevezzük.