nevezhetjük akár kommunikációnak is, de az csak egy nagyon kicsiny szeglete a nagy egész viszonyoknak.
ki mibe fér bele, kitől mit várnak el, és az vajon tudja-e teljesíteni ezt az elvárást. akarja-e. kell-e...
szélsőséges ítéletek, szeretet, gyűlölet, vonzódás, taszítás. első körben természetes emberi reakcióin egymásra.
de mint mindennek ennek is van egy természetellenes megnyilvánulása, amikor csöbörből vödörbe töltögetjük egymást. nem is csak úgy általában, hanem konkrétan.
az egyik kikerül a saját vödréből, és belekerül valaki más vödrébe.
vödör = környezet viszonya adott egyénhez. lehetne cifrázni mindenféle együtthatókkal, de az egyszerűség célszerű. és gyönyörködtet.
szóval egyszercsak egy másik vödörbe kerül valaki. valaki másnak a helyét veszi át.
minden racionális észérv és emberi tulajdonsága ellenére.
mert a vödör nem az övé, nem rá szabták.
a környezet örömére egy idő után a rossz vödörben lévők kezdik átvenni annak alakját. belakják, magukévá teszik.
innentől mindenkinek jó, mert nincs meg az a kellemtlen szájíz az öntögetés után, hogy mégsem passzol a dolog.
'no lám, milyen igazam volt, látod, hogy mégicsak egy szemét ( + mindenféle tetszőlegesen behelyettesíthető) vagy? én megmondtam.'
és mintha minden rendben lenne, megy tovább az élet.
engem az érdekel, mi van a vödörben. az alakja mellékes.
és így ennek kapcsán el is merengtem, vajon az ember mennyiben részese a saját hangulatának, hogy hogyan érzi magát adott helyen, szituációban.
mert valamilyne szinten, tudatosan, egy picit lehet befolyásolni a hangulatát saját magának mindenkinek, de ezen túl minek van nagyobb szerepe? az alapvető természetnek, vagy a környezetnek?
lehet-e jól érezni magát bárkinek mindenki ellenére?
érdekes dolog ez az egó. ha önmagunkra gondolunk, nyilván semmi egetrengetőt nem látunk abban, hogy "van egónk". ez természetes, hiszem a mindennapi életben szükségünk van egóra az érdekeink érvényesítéséhez, sőt, szinte a legabróbb döntésekhez. de vajon minden döntést az egó motivál? és félre lehet-e tenni rövidebb vagy hosszabb időre? mennyire a személyiségünk? vagy csak annak egy része? a reinkarnációnak, a személyiségelemzésnek, a társas kapcsoaltoknak mind-mind fontos eleme, mégis, ha a másik egója/akarata akadályozza a saját egónkat, azt valami taszító, elítélendő dologként minősítjük, és elhatárolódunk tőle. természetesen a másikétól. a saját egóját mindenki szereti, óvja, és védi.:)
Ma már (még?) képtelen vagyok a konstruktív gondolkodásra, csak egyet ragadok ki, ezt:
"Ha a 16/64 törtet egyszerűsítjük, a számlálóból és a nevezőből is kihúzzuk a 6-ot, 1/4-et kapunk."
"De így nem lehet egyszerűsíteni!"
"Miért? Szerinted 16/64 nem egyenlő 1/4-del?"
Nekem ez igazából tetszik. De amire konkrétan gondoltam (nem, az nem a baszás -- a vicc ismerőinek), mikor valaki ökológia órán javasolta a deltajel lehúzását a képletből, mondván, megvan a megoldás. Hihi. :)
Az alábbi példák mindegyike valamilyen szempontból a címben foglaltakat illusztrálja.
1) A dohányipar képviselői hazudnak, mikor azt állítják, hogy a dohányzás nem veszélyezteti súlyosan az egészséget, mivel csak saját milliárdos pénzügyi befektetéseiket védelmezik.
2) Azt mondod, hogy Isten nem létezik, de ez nem lehet igaz, mivel korábban még azt állítottad, hogy isteni csoda folytán gyógyultál meg.
3) Milyen alapon vádolsz engem logikátlansággal éppen te, aki az előbb zavarodott bele a saját érveibe?
4) Ha a világot egy felsőbbrendű lény teremtette, rendnek és szervezettségnek kell uralkodnia benne. Mivel a világban valóban rendet és szervezettséget látunk, nyilvánvaló, hogy Isten teremtette.
5) Ma is történnek isteni csodák. A múlt héten olvastam egy lányról, akinek rákja volt, az egész családja elment a templomba, imádkozott érte, és a lány meggyógyult.
6) A kereszténység minden bizonnyal igaz hit, máskülönben nem maradhatott volna fenn évezredeken át.
7) A Biblia igazságára számos bizonyíték van, és aki nem fogadja el ezt az igazságot, a pokol örök tüzében fog égni.
8) Te állítod, hogy az ateisták is lehetnek erkölcsösek, aki otthagytad a családodat és a gyerekeidet?
9) Szóval szerinted be kellene zárni a templomokat? Hitler és Sztálin tapsolna, ha ezt hallaná.
10) Szerintem teljesen elfogadható, hogy húsállatokat tenyésztünk és fogyasztunk. Gondolom, ezt te sem vonod kétségbe... úgy tudom, bőrcipőt viselsz.
11) Hát persze, hogy rossznak tartod a cigányok pozitív diszkriminiációját, hiszen nem vagy cigány.
12) Biztosan van telepátia, mivel eddig még senki sem tudta bebizonyítani, hogy nem létezik.
13) Biztosan leszálltak a Földön ufók, mert az nem lehet, hogy minden szemtanú hazudik.
14) Biztosan lehet valami a ima erejében, hiszen emberek milliói hisznek benne.
15) "Ha a 16/64 törtet egyszerűsítjük, a számlálóból és a nevezőből is kihúzzuk a 6-ot, 1/4-et kapunk." "De így nem lehet egyszerűsíteni!" "Miért? Szerinted 16/64 nem egyenlő 1/4-del?"
16) A pornográfiát be kell tiltani, mert erőszakot tesz a női méltóságon.
17) Az emberek évezredeken át hittek Jézusban és a Bibliában. Ez a hit mély hatással volt az egész életükre. Még milyen bizonyítékot akarsz? Azt akarod mondani az embereknek, hogy évezredeken át hülyék voltak?
18) A világegyetem intelligens tervezettségét bizonyatja, hogy az evolúció elmélete nem tud magyarázatot adni egy csomó dologra.
19) Te nyilván csak azért nem értesz egyet velem, mert utálsz engem.
20) "Az igazi magyar ember utálja a melegeket." "Na de Jóska is meleg." "Nem is igazi magyar ember!"
21) Mivel fogalmunk sincs róla, hogy lehetett olyan súlyos köveket nagy távolaságokra mozgatni, nyilvánvaló, hogy az építményeket egy idegen civilizáció emelte.
22) "Ne haragudj, de most érvelés helyett személyeskedsz." "Miért? Csak másoknak szabad személyeskedniük?"
[size1]Forrás: Wikipédia, http://www.infidels.org/library/modern/mathew/logic.html és én.[(size]
Bár nem állíanám hogy teljesen érteném hogy az idézet, vagy Te pontosan mire is akart kilyukadni, de szerintem több dologban is sántít:
1. Az emberi tudat nem fix állapot, így két tudat és a hozzá tartozó tudatosság nem hasonlítható össze. Ha Te pl. főzöl egy teát, és szépen nyugodt kellemes körülmények közöt elfogyasztod, az teljesen más, mintha meditatív tudatállapotban tennéd, úgy hogy -az egész folyamat - közben a 'központban' vagy, a béke és a nyugalom állapotában. Az olyan, mintha a az érzékelt világhoz hozzáadnál még egy dimenziót... a tér-idő kitágulása és a valóság elmélyülése.
2. A két érzékelő személy energetikai állapota (rezgésszintje). (Ezt nevezhetnénk a mindennapi/hétköznapi tudatosság fokának - annak az állapotnak amit valaki normál körülmények között fenntart) Egy szentéletű személy (pl. pap. - elismerem ritka :) de láttam már papot prédikálni, akiből Jézus szeretetének a lángja szólt, és gyönyörű aranyszínű aurája volt...) összehasonlíthatatlan egy - akármilyen érző, kedves, szerető - anya érzékelésével.
2/b. Ugyanígy maga az érzékelés helye sem mindegy. Vannak olyan magas energiájú helyek, ahol még az átlagos képességűek érzékelése is ugrásszerűen megnő...
3. És végül az emberi ego. Pál apostol írja a Korinthusi levél 13. fejezetében: "Mert most tükör által homályosan látunk, akkor pedig színrõl színre; most rész szerint van bennem az ismeret, akkor pedig úgy ismerek majd, a mint én is megismertettem." (1Kor 13.12) Az ember valójában mindig önmagát látja. Egy tükröt. Azt amit az egója vetit a tudatába. (Bár meditatív tudatállapotban ki lehet lépni belőle, s a megvilágosodottaknak végleg. - lásd az 1. pont.)
Az hogy az emberben mennyi az "állat", mennyi az "ember", és mennyi az "angyal" az pusztán a tudatosság foka. A biológiai test, az energiahíd a földdel, lelki szinten az az ember asztrális (érzelmi) világa, az 'embersége' erkölcse, moralitása, igazságossága stb. és az hogy képes magát belehelyezni az Univerzum az Isten egységbe, a szeretet és a szolgálat, az önzetlenség, az Egész előtérbe helyezésébe az egyéni érdekek, célok helyett...
"A "nagy hazugság" abban áll, hogy létezik szeretet, bűntudat, vagy gyűlölet. Zárják csak Mr. Vesst egy szobába mondjuk egy pappal, mutassanak nekik egy ceruzát, megegyeznek majd, hogy milyen a színe, alakja, mérete. Ha bekötik a szemüket és fahéjat tartanak az orruk alá, mindketten megismerik az illatát. De ha oda vezetnek eléjük egy gyerekét dajkáló anyát, a pap szeretetet fog látni bennük, míg Mr. Vess csupán egy asszonyt, aki élvezi a csecsemő által gerjesztett érzeteket – tiszta illatát, rózsaszín bőrének selymességét, arcának kerekségét, nevetésének zeneiségét, de a legfőbb örömöt a kicsi tehetetlensége és kiszolgáltatottsága fogja okozni. Az emberi intelligencia legnagyobb átka, hogy az ember többre vágyik annál, ami. Vess viszont úgy látja, hogy minden férfi vagy nő alapvetően semmivel sem több, mint egy állat – kétségtelenül okos állat, de akkor is csak állat. (...) Jól tudja, hogy az embereket is kizárólag az érzéki ingerek motiválják, ők azonban képtelenek elismerni ezeknek az érzékeknek az elsőbbségét az értelem és az érzelmek fölött. Rettegnek saját állati tudatuktól, ennek a tudatnak a vágyaitól, és megkísérlik elfojtani ezt az érzékkeresést az olyan hazug fogalmakkal, mint szeretet, bűntudat, gyűlölet, bátorság, hűség vagy becsület. (...) Az élet van. Vess él. Ebben össze is foglalható minden."
A fentiekkel (nagyrészt) hajlamos vagyok egyetérteni, ami azért kellemetlen, mert. (Majd leírom.)
Akkor talán mégis jobblábas vagyok. Ügyességet igénylő lábmozgások terén nem vagyok túlzottan tapasztalt. Viszont a "balszemesség" biztos. Nagyon zavar, ha jobb szemmel kell belenéznem egy távcsőbe vagy keresőbe, pedig mindkét szemem tökéletesen egészséges, ergo nem arról van szó, hogy rosszul látnék vele.
Ja, aki ügyes a "baloldalával" arról könnyen gondolják, hogy "átszoktatott" balkezes :)
Én balkezesként kezdtem (nagyanyám balkezes is) bal kézzel rajzoltam. Írni jobb kézzel tanultam meg, pedig senki nem erőltette. Gondolom egyszerűbbnek találtam azzal a kezemmel utánozni a tanító nénit amelyikkel ő csinálja. Sokáig jobb kézzel írtam, és ballal rajzoltam. Később elkezdtem jobbal is rajzolni és lassan kialakult a munkamegosztás a két kezem között de ez leginkább szokás kérdése. Vannak dolgok amit jellemzően bal kézzel csinálok (pl olyan dolgok kivitelezése amihez térlátás kell, vagy az erősebb kar) van amit jobbal (kisebb mozdulatok, erősebb csukló). Amikor begipszelték a jobb kezemet azon kívül, hogy kénytelen voltam nyomtatott betűkkel írni, mert a folyóírás nagyon nehézkes lett volna nem okozott igazi fennakadást az életemben. Mindenki ki volt akadva, hogy ő jóformán semmit nem tud csinálni a bal kezével... persze hogy nem, hiszen soha nem is használta.
Ez a kettő szerintem egymásból következik. Az egyik láb ügyesebb, cserébe a másik erősebb (vagy talán csak az egyoldalú használat során megerősödik), hogy azon meg tudd tartani magad, amíg az ügyesebbiket használod.
Érdekes kérdés. Én a jobbkezességet leszámítva abszolút baloldalas vagyok. Bal szemmel nézek a fényképezőgép keresőjébe (ld. távcső), bal lábon csináltam a mérlegállást :-), bal füllel hallok jobban, és úgy általában inkább bal felé fordul a figyelmem, tehát ha két ember közrefog, mindig a baloldalamon lévőre tudok jobban koncentrálni. (Ha pasiból lennék, volna még egy paraméter :-))
nagyon bonyi, tanultam róla, de a csomó egymásnak ellentmondó elmélet között nem tudtam kiokosodni + erre rá a saját példám:) Két kezes vagyok, jobb lábas, bal szemes, jobb füles.
Jobbkezességhez nem eleve a ballábasság a természetes? Mikor járunk, akkor is ellenkezőleg mozdul a kéz és a láb. Meg az emberek nagyobbik része jobbkezes, mégis a menetelés is bal lábbal indul.
A kéz és a láb dominanciája az agyi irányítástól függ, de a szemé és a fülé szerintem nem feltétlenül. Ott már szervi okok is okozhatják az egyik gyakoribb használatát. Meg aztán ott van a berögződés is. Én is megszoktam, hogy a telefont, mivel jobbkezes vagyok, mindig a jobb fülemhez emelem, és ha valami miatt csak a balhoz tudom (mert pl. nem szabad a jobb kezem), érzem, hogy stresszelek, hogy érteni fogom-e, amit mondanak. Pedig a bal fülem éppolyan jól működik, mint a jobb. Olvasni viszont főleg bal szemmel szoktam, ezt már többször megfigyeltem. Ha olvasás közben hirtelen letakarom a bal szemem, gyakran kiderül, hogy a jobbal még csak a papír közelében sem jártam. És sokkal élesebben is látok közelre a bal szememmel. Tehát itt inkább szervi oka lehet a dominanciának.
Ezen azért mosolyogtam, mert én azért kezdtem el a németet, mert belezúgtam Werner Freund farkasaiba. Távoli álomcélom, hogy egyszer kijussak hozzá és feltehessek neki pár kérdést. De ehhez meg kell tanulni jól németül... S Werner Freund nem mai csirke már, így kissé aggódom, hogy kifutok az időből.
Nem tanultam sehol. Telepített idegenvezetéshez nem kell papír, csak ahhoz, hogy Magyarországon vezethess külföldi csoportokat. Illetve kísérgetni itt is lehet, csak engedély nélkül nem magyarázhatod nekik a látnivalókat.
Akkor harmadiknak már nem irigykedem, csak belehúzok a többi nyelvbe is.:-) Idegenvezetést hol tanultál? (Nekem is megfordult már a fejemben.) Hű, de off vagyok már, mindenkitől bocs, talán menjünk át az ismerkedős topicba.:-)
Angolt a gimiben tanultam, és tetszett, a németet szerelemből kezdtem el, mert 16évesen Berlinben egy néhány napos utazáson fülig beleestem egy srácba. Mikor 1990-ben felvételiztem, még csak szakpárok voltak, az angol-németet választottam. A spanyol szakot nagyon dícsérték az egyetemen, azért felvételiztem, meg aztán volt egy csomó évekig Pesten élő spanyol barátom, akikkel naponta találkoztam. Olaszországot imádom, mint ahogyan a lakóit is, ráadásul találtam egy nagyon jó nyelvkönyvet, ami lekötött. Most éppen a franciát tanulom, azzal már régebben is foglalkoztam, de mindig kevés volt a motivációm ahhoz, hogy a konyhanyelven túljussak. Szerintem most sem fogok. Tetszik nagyon a nyelv, de semmi élő kapcsolatom nincs vele. Turistáskodáshoz és felszínes ismerkedéshez meg már most is elég a tudásom.
