Dumáljuk ki ezt a hinta-jelenséget, ha lehet, akkor tudományos alapon, én legalábbis nem hiszek a szellemekben. Szerintem a szél lesz a megoldás, mindenesetre érdekes, kíváncsi vagyok a véleményekre.
http://www.youtube.com/watch?v=0yk-oQ_28ns
Nagy valószinűséggel a hinta meglepő alakja, mint egy aerodinamika elem, segiti elő ezt a rezonációt. Az inga lengésirányára gyakorlatilag nincs légellenálása, ha az "U" alakot szemből nézzük, érthető. Tehát ha kilengeti valami erő, nagyon kicsi a súrlódás ami fékezi.
Viszont az "U" profilt oldalról nézve, felhajtóerőt termel, mint egy szárny. A levegő felette nagyobb sebességgel tud elhaladni, mint alatta, ugyanúgy mint egy repülőgép szárnyán. Erre a hatásra rásegit az is hogy a torziós mozgással, ha a hintára 45 fokos szelet feltételezünk, az inga egyik oldalán a szelet szembe kapja, erősitve az aerodinamikai hatást, az inga másik oldalán a szelet oldalba kapja (90 fokot fordul közben a hinta) - tehát egyik oldalról nem fékezi, másik oldalról viszont gyorsitja azt.
Azt hogy melyik hinta indul el, valószinű a szél irányától függ, és az egymásra gyakorolt turbulenciáról.
A szél által gerjesztett ingamozgásra sok példa van az életben. Pl. a felhőkarcolók lengenek a szélben, pedig csak egy irányból fújja őket. Illetve volt egy hid amit csupán egy 50-60km/h-s szél szakitott le úgy, hogy behintáztatta, mivel az útpálya formája szintén aerodinamika elemként viselkedett, ami úgy volt méretezve hogy a lengések egymást erősitsék:) Azóta figyelnek ezekre a dolgokra... de egy hintánál lesz@rják:)
Létezik olyan, hogy földsugárzás (meg mások is). Tényleg nem mérhető tudományosan. Viszont az is igaz, hogy ez nem mozgat hintákat. Az ingát, a pálcát, a satöbbit meg rendkívül egyszerű erő mozgatja: izomerő. :-D
Viszont valami csakugyan jöhet a talajból: rezgések. Ha valami üzem/földalatti vasút/csatorna van a játszótér alatt, vagy forgalmas út a közelben, az is berezonáltathat.
Sőt lehet, hogy a szél és a rezgés együtt kell a magyarázathoz.
Pl. valami földből jövő sugárzás (földsugárzás) nem okozhatja a jelenséget? persze olyanra gondolok, amit tudományosan mérni nem lehet. A természetgyógyászok által használatos ingákat mi mozgatja valójában? Ezek érzékelik a földsugárzásokat és egyéb sugázásokat és ilyenkor lendülnek be, pont ugyanilyen mozgással, mint ezek a hinták, először csak apró körmozgásokat tesznek, amik erősödnek és végül függőleges kilengésbe mennek át (mint a középső hinta) vagy még az elején leállnak (mint a két szélső hinta).
Ennek a fórumtopiknak az utolsó bejegyzéseiben hozzád hasonló következtetésekre jutnak (annyira nem vagyok penge angolból, hogy pontosan lefordítsam), és előkerül még az egyes láncszemek méretében előforduló apró eltérés jelentősége is.
Azért egy hintát nem laborműszernek építenek. Kis aszimmetria a láncok hosszában, az ülőke méretében, bármi. Mondom, innentől már csak mérés adna bővebb információt. Egy hintát szemre raknak össze, nem 0.1%-os tűrésekkel.
Amit az előbb felírtam, ábrázoltam Neked. Az ideális négyszögjel persze végtelen sok szinuszjel összege lenne, ez csak az első, harmadik, ötödik, hetedik és kilencedik harmonikus:
Kétlem, de a pontosabb vizsgálathoz már mérni is kellene. Így kvalitatíve nekem annyi is elegendő, hogy a jelenség a mai fizikai ismereteink szerint létezhet, nincs itt semmi csoda. A pontosabb vizsgálathoz pedig már mérni kellene.
Most lehet, hogy teljesen hülyeséget kérdezek, de nem lehet ennek köze ahhoz, hogy a két szélső hinta közelebb van az alátámasztási ponthoz? azazhogy talán ez az a bizonyos különbség a szélső és a középső ülőkék között. Tehát hogy a középső ülőkét befolyásolja a tartórúd rezonanciája is.
Látom benne a rendszert, csak nem értem. A középiskolai kvázi-fakultációs matekon belekóstoltunk ebbe a részbe, aztán azt mondták, hogy áááá, ez túl sok nekünk. Aztán pár olytálytársam a főiskolán tanulta, bele is törött a bicskájuk (ötből kettő végezte el).
Gondolkodtam egyébként tovább, és kb. 10 perc elég lenne ahhoz -- talán --, hogy rájöjjek a jelenség okára. Legalábbis kizárásos alapon eljussak valameddig.
Igen, pontosan. Sőt, bármilyen periodikus jel leírható szinuszos jelek összegeként. Mi több, ha a jel nem periodikus - mint amilyen a fehérzaj -, akkor a színkép folytonos, azaz nem csak diszkrét frekvenciák jelennek meg a jel spektrumában.
Amit felírtam, az konkrétan az 50% kitöltésű négyszögjel szinuszos jelekből összeadva. Tehát amikor ugyanannyi ideig vesz fel pozitív értéket a négyszögjel, mint amennyi ideig negatívat egy perióduson belül.
Ami benned is felvetődött, talán az az egyetlen dolog, amit kvantitatívan is vizsgálni kellene. Szerintem a másik két hintánál a torziós rezonancia és a lengés rezonanciája kicsit más frekvenciára esik, míg a középsőnél pontosan ugyanaz a két frekvencia.
Ezt a filmet a Műegyetemen fizika előadáson is megmutatták nekünk. Ilyen az, amikor rosszul terveznek meg egy hidat.
No, ez nálam kivágja a biztosítékot (ezzel egyet tudok, szépen reprodukálni nyomdai továbbfeldolgozásra).
Magyarra lefordítva: egy négyszögjel leírható színuszjelek csoportjaként is, másképpen: össze lehet úgy boronálni egyszerű műveletekkel szinuszjeleket, hogy azokból egy négyszögjel jöjjön ki. Igaz?
Hiába, a fizika gyönyörű, sajnálom, hogy a gimnáziumi anyagnál nem mélyedtem el benne jobban. Innentől kezdve akár süllyedhetne is a topik. Esetleg annyit tudnék kötözködni, hogy hogy lehet, hogy a három hinta látszólag egyforma méretű, anyagú és mégis van akkora eltérés a frekvenciák között, hogy csak a középsőre hat így a szél?
Bár közben eszembe jutott, hogy azt sem mondhatom, hogy nem találkoztam már hasonló jelenséggel:
Itt nyilván nem ez volt a probléma, hanem a felületes szemlélő számára az a látszólagos ellentmondás, hogy a szél nem periodikus gerjesztést ad, míg a hinta periodikus lengést végez, ráadásul igen nagy amplitúdóval. De aki hallott már a spektrumanalízisről, az nem lepődik meg ezen.
Mellesleg az elektronikában is két eset lehet arra, ha egy szinuszos jelet kell előállítani:
- építünk egy oszcillátort. Itt teljesülnie kell annak, hogy a hurokerősítés 1 legyen. Valós 1, mint komplex mennyiség, tehát abszolútértéke 1, fázistolása 0.
- veszünk egy fehérzaj forrást, például záróirányban előfeszített P-N átmenetet a letörés környékén üzemeltetve, majd a kimenő fehérzajt erősítjük, s egy keskenysávú sávszűrőn áteresztve a jelet, kiszűrjük a nekünk kívánatos frekvenciájú komponenst, marad tehát a kívánt frekvenciájú szinuszos időfüggvényű jel.
Mondok optikai példát: széles spektrumú fehér fénnyel világítasz meg egy piros színszűrőt, akkor mögötte piros fény marad, ha zöld színszűrőt, akkor zöld marad. Ám ha piros lézerrel világítasz meg egy igen jó zöld színszűrőt, szinte semmi sem megy át rajta, lévén a piros lézernek nem volt zöld frekvenciájú komponense. A fehér fénynek viszont volt, hiszen az minden frekvenciájú komponenst tartalmaz. Legalább is a látható fény tartományában.
A w kis omega akart lenni, csak nem tudom, a fórumra ezt hogyan írhatom. A t az idő, w pedig 2*pi()*f, azaz az alapharmonikus körfrekvenciája, f a frekvencia, f(t) pedig a négyszögjel, amiről beszélünk.
A természetes hullámokat le lehet írni, ez kétségtelen. Mit kezdesz viszont egy olyan hullámformával, ami teljesen mesterséges: fűrész vagy négyszögjel?
Elég szerényen adják elő az argentin fizikusok, úgy látom. Nálunk nem kapnának állást, az biztos. Magam nem vagyok fizikus, de a villamos folyamatok sok vonatkozásban analógok a mechanikaiakkal, az elektronika, hardware viszont a szakmám.
