Tehát akkor simán szétszedhetik az autót anélkül h bármi alapja lenne rá....:(
Mi a helyzet az őrizetbe vétellel? Mármint hallottam valami olyasmit régen h valaki visszapofázott a rendőrnek, az meg bevitte és ottfogta, arra hivatkozva h látta a körözési fotóját.
Ha igazolom a személyazonosságom akkor ilyen eljárásra nem kerülhet sor ha minden okés velem ugye?- még ha be is szólok a rendőrnek
Még a Be. 150.§-t ajánlom figyelmedbe. Ha a motozás feltételei fennállnak, akkor a motozás során a járműved is átvizsgálható. Itt a bizonyítási eszköz, illetve elkobozható dolog megtalálása érdekében vizsgálják át az autódat.
Ha a jármű házban, egyéb helyiségben vagy ahhoz tartozó bekerített helyen van elhelyezve, akkor a házkutatás szabályai irányadóak. Be. 149.§.
Nem lehet teljesen alaptalan - de már a személyazonosság megállapítása illetve valószínű veszély elhárítása, bűncselekmény vagy szabálysértés elkövetésének gyanúja is szükségessé teheti. Még inkább a bűncselekmény elkövetőjének elfogása és előállítása, vagy a közbiztonságot veszélyeztető cselekmény vagy esemény megelőzése, megakadályozása .
Azért a lakás meg az autó néhány ponton elég jelentősen eltérnek egymástól.
Nem kell fotóalbum :) Ez a kép azokra az esetekre ad megoldást, amikor tényleg a hivatalos üzembentartó vezette a járművet. és aki eddig előadta a jól bevált "hozzátartozós" szöveget. Amúgy a képeken jól felismerhető az egyén. ( persze lehet sapkában, napszemüvegben és/vagy álszakállban, lehajtott napellenzővel, stb vezetni :) Majd a szabálysértési hatóság mérlegeli, hogy azonos-e tényleg a fotón látható személy és az idézésére beidézett üzembentartó. Ha nem értesz egyet a döntéssel, majd legfeljebb kifogást nyújtasz be a bírósághoz, a bíróság meg majd újra megnézi, hogy te vagy-e a képen és dönt. Persze az idézés előtt kapsz majd egy adatkérő lapot, ha ott elismered a dolgot, nem is idéznek be.
Visszaolvasgattam a fórumba, egy olyan kérdés fogalmazódott meg bennem, h mostanában amiket csinálnak a tv-ben h kimegya riporter az "utcára" és megpróbál tetten érni "rendetlenkedő" embereket. Majd ezt megfelelő vágás után közlik a heti műsorban.
Esetükben, hogy kerülhetnek arcostól hangostól a tv-be? Ráutaló magatartásuk nem nagyon van, menekülnek a kamera elől...
Persze lehet h utána kapnak zsebbe egy 10-est és aláírják h lemehet, de akkor is furcsa.
Van olyan riport ahol sem az arca sem a hangja nem felismerhető, nyílván mert nem járult hozzá.
De, ha nem járult hozzá akkor is megsértették az adatkezelésre vonatkozó szabályokat hiszen:
"3. Adatkezelésnek minősül már az adat tárolása is.
(A jogsértés súlyának szempontjából természetesen nem mellékes, hogy -- jelen esetben -- a fénykép csak ott pihen a flash memóriában vagy szét lesz küldve százmillió email címre.)"
A traffipaxra visszatérve, más topikokból informálódva, ezek a most frissen telepített ketyerék saját magukban tárolják az infókat, azokat wifi kapcsolattal viszik fel rendszerbe. Azt feltörni, nem nehéz... Ha valaki vissza akar élni a képeimmel amik 200-al készültek és az arcom is jól látszik így simán megteheti akár zsarolás formájában.
Amire gondolok:
Valaki odamegy laptoppal feltörte a kódot, leszedi a gépen lévő képeket. Metalálja azt aki 200-al ment, felhívja és azt mondja h visszarakja a traffiba a képet ha nem fizet ennyit és ennyit...
Ez a kifogás régi télleg, de vajon ki lesz az a személy aki valóban kompetensen meg tudja állapítani, hogy én vagyok azon a képen.
Amúgy ezzel nem tudják kivédeni a családtagos történetet, mert ha télleg nem én vezettem akkor még mindig jön ez a variáció.
És akkor mit kér a rendörség? a szembesítésnél hozzon magával egy családi fotóalbumot?!
Mi van akkor ha elköveti valaki a szabálysértést (gyorshajtás) 2 hónapra rá megjön az adatkérő laot helyettesítő "szembestésre behívás" és én előtte elmegyek fodrászhoz befestetem a hajam kiszedem a szemoldököm stb...?
Biztos, hogy nem adatvédelmi okai vannak. Bizonyítékként felhasználhatóak az ilyen fényképek szabálysértési eljárásban. ( persze szigorú szabályok mellett.) Végülis az egészet a " közeli hozzátartozóm vezette az autót, akire nem vagyok köteles vallomást tenni.." típusú védekezés ellen találták ki.
Mit szoltok ahhoz, hogy telepítettek az autópályákra olyan automata traffipaxokat amikkel a beharangozás szerint rögzíthetik a gyorsanhajtók rendszámát, és a további azonosítás miatt a vezető arca is kivehető.
Megtörtént az installálás, és a kamerák a felvezető ellenére hátúlról mér és fényképez..
Lehet h adatvédelmi okokból nem sikerült a legelső verzió szerint felrakni a kamerát?
Göncike olvtárs széápen beidézgette mindazt, ami engem egy utcai fotózáskor, forgatáskor a másik oldalról érint. Nagyon érdekes a gyakorlatban ezeknek a jogoknak és jogszabályoknak az alkalamazása, alkalmazHATÓsága.
Mamár 80-ezer forintért bárki vehet 5-6Mpix-es 12x-es zoommal megáldott fényképezőgépet. Ezzel befotózhat a rakpartról a margitszigetre úgy, hogy mancinéni felismerhető lesz, amint józsibácsival andalog, vagy épp pucérnapozik az alsó köveken. Egy ilyen fotó elkészítése és felhasználása persze nem feltéátlen jóuindulat következménye.
Ugyanakkor ha én egy koncerten fotózom a tömeget, a tömeg összes tagja azzal hogy odament, ráutaló magatartást tanusított, kvázi beleegyezett, hogy a koncerten nyilvánvalóan készülő felvételeken ott legyen. Különösen igaz ez, a gyakakban ülő transzparenslengetőkre. A koncertfilmekre ők úgy kerülnek fel, hogy senki semmilyen szerződést nem írt velük.
(Más kérdés, hogy épp a minap volt az egyik hanyatló sztárunk házibuliján tévéfelvétel, ahová szabályosan toboroztak néhány spontán résztvevőt, hogy látható legyen: Ő még népeszrű) A toborzott közönség természetsen tudja, hogy eleve azért megy oda, hogy felvegyék a fejét).
Sokkal árnyaltabb a helyzet a városbemutató, vagy utifelvételeken, ahol az emberfia nemcsak a bérházak homlokzatát teszi közzé képen vagy filmen, hanem az utca népét, a padon ülő nénikéket, csinos lányokat, amint egyszerűen csak ellejtenek a Váci utcában. Mindez gyakran szintén több tucat méteres távolságból felvéve történik sokszor olyan ködülmények közt, hogy nincs mód sem egyezkedni a delikvenssel (ha egy ház erkélyéről dolgom, mire leszaladnék megbeszélni az ügyet Pláza Gizikével, mér nem találnám meg soha.
Nagyon elmosódó határok vannak ilyen esetekben a jogi kötelezettségek, és a realitások közt.
Ugyanakkor természetesen ha szép, jóérzésű, nem előnytelen, nem indiszkrét felvételt készít az ember, majdnem nulla az esély, hogy bárki feljelenti a stábot, hogy ő bizony nem járult hozzá semmihez. Mamár szinte természetes, hogy főként turisztikailag frekventált helyeken az emberről kép készülhet, így nem célszerű ilyen helyekre menni a szeretővel, vagy épp itt rájönni, hogy viszket az aranyerünk...
Persze ha az ülepvakaró bácsikát beemelem a filmbe, ő viszonylag mérges lehet és viszonlyag sikeresen fekl is jelenthet... Ha viszont a nyilvánosan szeretővel sétálgató XY-t veszem fel, egy köztéri felvételen, nem mondhatja azt, hogy belestem a magánszférájába...
A gyakorlatban mégis úgy illik ezt csinálni, hogy akit kifejezetten kiemelünk (félközeli vagy közeli képkivágásban) azt illik megkérdezni minderről VAGY, olyan láthatóan kiállni a stábbal, hogy mindenki lássa: felvétel van. Ezzel nonverbálisan ugyan, de közlöm, hogy felveszem a népet. Ha valaki látványosan kifordul a képből, kezét a kamera, vagy csak az arca elé tartja azt legalább vágáskor illik úgy teljesen kihagyni az anyagból.
Mindez természetsen a magánszemélyekre vonatkozik. Közszereplőknél a gyakorlat más.
9. adatkezelés: az alkalmazott eljárástól függetlenül az adatokon végzett bármely művelet vagy a műveletek összessége, így például gyűjtése, felvétele, rögzítése, rendszerezése, tárolása, megváltoztatása, felhasználása, továbbítása, nyilvánosságra hozatala, összehangolása vagy összekapcsolása, zárolása, törlése és megsemmisítése, valamint az adatok további felhasználásának megakadályozása. Adatkezelésnek számít a fénykép-, hang- vagy képfelvétel készítése, valamint a személy azonosítására alkalmas fizikai jellemzők (pl. ujj- vagy tenyérnyomat, DNS-minta, íriszkép) rögzítése is;
Meg olvasgatni lehet itt is érdekes dolgokat erről:
"ha nem járulopk hozzá, akkor hogy a bánatban jelzem ezt az utcán orba szájba fotozónak? Oda megyek, és töröltetem vele a képet?"
Igen.
Ez persze viccesen hagzik, de két dolgot kell azért szem előtt tartani.
Az egyik az, hogy vannak a jogszabályok, amik általánosított szituációkra írnak elő egy követendő magatartást és szankcióval fenyegetig, ha nem úgy viselkedsz. De más az anyagi jogi (hogy tkp. mit szabad és mit nem), és más az eljrásjog (hogyan is fogod tudni érvényesíteni a jogos igényt) és a kettőből jön ki az, hogy a gyakorlatban milyen szabály hogy működik (jogérvényesülés).
A másik dolog: itt végig arról van szó, hogy felismerhető vagy a képen, nem arról, hogy mikroszkópikus méretben hátulról nagykabátban-sapkában rajta van egy személy, aki akár Te is lehetnél.
"Elhalálozott személy hogyan járul, vagy nem járul hozzá a lefényképezéshez. Nyilván a hozzátartozói járulhatnának hozzá, de azok meg olyankor messze vennak."
Sehogy, egyrész mivel már meghótt szegény nem is tud, másrészt pedig az elhunytnak kegyeleti jogai vannak.
"vagyis aki nem rendőrségi halottkém, vagy helyszínelő az mind illegálisan de legalább is előzetes engedély nélkül készít elhunytról fotót?"
Általában igen, de alapvetően itt is a felismerhetőségről van szó.
"Ha az illető semelyik testrésze nem látható, de autója, háza kutyája stb stb amiről beazonosítható látható, akkor megint csak engedélyt kell kérnem a fent leírtak gazdájától? vagy autó ház kutya szabadon fotózható, függetlenül attól, hogy az alapján be lehet-e azonosítani valakit (valakiket) vagy nem ?"
Határeset... ;-)
De mi az a konkrét szituáció, élethelyzet, ahol egy így felmerül, mert erre így nem tudok válaszolni.
Itt a definíció a törvényből:
"1. személyes adat: bármely meghatározott (azonosított vagy azonosítható) természetes személlyel (a továbbiakban: érintett) kapcsolatba hozható adat, az adatból levonható, az érintettre vonatkozó következtetés. A személyes adat az adatkezelés során mindaddig megőrzi e minőségét, amíg kapcsolata az érintettel helyreállítható. A személy különösen akkor tekinthető azonosíthatónak, ha őt – közvetlenül vagy közvetve – név, azonosító jel, illetőleg egy vagy több, fizikai, fiziológiai, mentális, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára jellemző tényező alapján azonosítani lehet;"
Persze itt is lehetnek határesetek: ha a munkád gépkocsifeltörés (bocs), és eközben fényképeznek le, akkor nem hiszem, hogy eredményesen fogsz hivatkozni arra, hogy megsértették a személyhez fűződő jogaidat, amikor lefényképeztek "munka" közben.
ha nem járulopk hozzá, akkor hogy a bánatban jelzem ezt az utcán orba szájba fotozónak? Oda megyek, és töröltetem vele a képet?
Elhalálozott személy hogyan járul, vagy nem járul hozzá a lefényképezéshez. Nyilván a hozzátartozói járulhatnának hozzá, de azok meg olyankor messze vennak.
vagyis aki nem rendőrségi halottkém, vagy helyszínelő az mind illegálisan de legalább is előzetes engedély nélkül készít elhunytról fotót?
Ha az illető semelyik testrésze nem látható, de autója, háza kutyája stb stb amiről beazonosítható látható, akkor megint csak engedélyt kell kérnem a fent leírtak gazdájától? vagy autó ház kutya szabadon fotózható, függetlenül attól, hogy az alapján be lehet-e azonosítani valakit (valakiket) vagy nem ?
A Pilóta fórumon többször, bizonyos kényes témák (MA240) mellékszálaként anyázásba fordulóan előkerült, hogy közterületen való fotózásnak vannak-e törvényes korlátai, és ha igen, melyek ezek.
Egy bizonyosan van, mégpedig az információs önrendelkezés alkotmányos joga, amit az adatvédelmi törvény tölt meg tartalommal.
Röviden: Te (akár közterületen állva is) csak akkor fényképézhetsz le engem (felismerhető módon), ha én ahhoz hozzájárulok.
Miből következik mindez:
1. Az adatvédelmi törvény értelmében a képmás (fotón, videón) személyes adat.
2. Személyes adat csak valamilyen törvény felhatalmazása alapján vagy az érintett hozzájárulásával kezelhető.
3. Adatkezelésnek minősül már az adat tárolása is.
(A jogsértés súlyának szempontjából természetesen nem mellékes, hogy -- jelen esetben -- a fénykép csak ott pihen a flash memóriában vagy szét lesz küldve százmillió email címre.)
A "hozzájárulás" -- mint egy jogilag értelmezhető akaratnyilvánítás általában -- három módon adaható: szóban, írásban és ráutaló magatartással. (Különleges adat esetén, ilyenek pl. az egészségügyi adatok, csak írásban érvényes.)
Tehát ha direkt mosolygok a képhez, vagy egyébként láthatóan belenyugszom, hogy lefényképezel, akkor a hozzájárulásom megadottnak tekinthető, bár a felhasználás célja (vagyis, hogy pontosan mihez is járultam hozzá) már nem ennyire egyértelmű.
Ráutaló magatartással adtam hozzájárulásomat a személyes adatom (képmásom) kezeléséhez akkor is, amikor belépek egy "Kamerával megfigyelt terület" felirattal ellátott üzletbe (vagy akár próbafülkébe).
De akkor is, ha elmegyek kedvenc pártom utcai megmozdulására, hiszen tudnom kell(ene), hogy ilyenekről általában a médiákok felvételeket készítenek, amin esetleg én is szerepelhetek*. Ugyanakkor jogomban áll nem hozzájárulni olyan képek készítéséhez, amin kifejezetten engem (mint résztvevőt) fényképeznek, és nem az eseményt.
(Amikor több mint egy hónapja elkezdődtek a Kossuth téri tüntetések, az index egyik helyszíni riportjában írtak két "pénzügyi tanácsadóról", akik nem járultak hozzá, hogy lefényképezzék őket mint a demonstráció résztvevőit.)
*Első "adatvédelmi" élményem
Amikor a 80-as évek második felében (akkor jártam gimnáziumba) elkezdtek idehaza is koncertezni menő külföldi együttesek, a jegy hátán ott volt a figyelmeztetés, hogy a koncertről esetleg film készülhet, amin esetleg a jegy tulajdonosa is szerepelhet, és ehhez ő egyfelől a jegy megvásárlásával és "felhasználásával" hozzájárulását adja, másfelől ezzel a lendülettel le is mond bármiféle anyagi (vagy egyéb) igényről (mármint a "szereplésért" cserébe).
Ezen hetekig röhögtünk, ugyanis annál nagyobb királyságot elképzelni sem tudtunk, hogy pár másodpercre látszódunk pl. egy DM-koncertfilmben.
